Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-27 / 72. szám

SZERDA, 2002. MÁRCIUS 27. "AKTUALIS" 3 Munkásgyűlésen mutatkoztak be az új tulajdonosok Nem látszatgyárat akarnak Április l-jétől a Trifex Kft. működteti a Szegedi Ruhagyárat. A gazdasági társaságba tömörült tulajdonosok tegnap munkásgyűlésen nyugtatták meg a dolgozókat. - Mindenki másképp éli meg a történteket, de mindannyian feszültek, idegesek vagyunk - mondja llia Erzsébet a ruhagyár 4-es termében, fél egykor, arra várva, hogy elkezdődjön a munkásgyűlés. - Kíváncsiak vagyunk a fejleményekre. Én öt éve nem kaptam béremelést, 31 éves munkaviszonnyal csak abban bízom, nem „látszatruhagyárat" akarnak működtetni a tulajdonosok. Eközben sereglenek a gyűlésre az emberek, csak néhányan hiányoznak a majd' háromszázból. Az élet úgy hozta, hogy már kis helyen is elférnek. A terem végében körbeülik és -állják a mikrofont, amely mögé felsorakoznak a „jó hírt hozók": a felszámolók, a négy tulajdonos közül kettő, a város és a Trióda képviselői (egyben a Trifex menedzsment je], és a sor végén a régi igazgató. A feszültség valóban érezhető. Az idegességet erőltetett vidámsággal oldják az asszonyok, de amikor később megszólalnak, hangjuk meg-megremeg. Először azonban nem rajtuk a sor, az új tulajdonosok bemutatásának koreográfiája van. Juhász Péterné, a szakszervezeti bizottság titkára bevezetésképpen arról beszél, életükben fordulóponthoz érkeztek. Nem kell majd mindennap azzal kelni, hogy milyen döntés születik a fejük fölött. Deák Rókus.felszámolóbiztos és Zsura Mihály, a felszámolást vezetó cég, a Marosholding Kft. képviselője arra emlékeztetnek, 2000 szeptemberében kérték az embereket, dolgozzanak úgy, mintha mi sem történt volna. Szerencsére a történetnek jó a vége, az önkormányzat segítségével sikerült megoldást találni. - Másfél éve jártam itt először a menedzsment meghívására mondja Bartha László polgármester -, és azóta kétszer sikerült megmentem a gyárat a bezárástól. A Bartha László szegedi polgármestert hallgatják a feszült arcú dolgozók. Fotó: Miskolczi Róbert vevő, a négytagú konzorcium összehozásában a városnak háromhavi munkája fekszik. Ez a megoldás jó önöknek, az önkormányzatnak és az új tulajdonosi körnek. Ódor Zsolt, a Trifex ügyvezetője elkövetkező ötven évről szól (hátulról morajlás hallatszik), azaz arról, hogy az új tulajdonosok hosszú távra terveznek. - Anyacégem, a Trióda szlogenjével szólva „bizalom és biztonság" kell ahhoz, hogy jól működjön a cég. Ódor garantálja a dolgozóknak a hozzáértést, a kereskedelmi tapasztalatokat, a tőkeerősséget (hiszen legalább 100 millió forintos fejlesztésre lesz szükség), a vevői kört. Mint mondja, máris három bank kereste meg őket azzal a szándékkal, hogy finanszírozzák a termelést. (Korábban egy is elég lett volna ahhoz, hogy ne jusson idáig a cég - suttogja valaki mellettem.) - Megszűnt a létbizonytalanság - teszi hozzá Tímár László gazdasági alpolgármester -, mindenkit változatlan feltételekkel alkalmaz az új társaság. A megállapodás szerint az egyéves foglalkoztatás kötelező erejű, de a cél az, hogy hosszabb távra szerződjünk. Juhász Péterné elmondja, a Trifex elfogadta a meglévő kollektív szerződést. Az alapprobléma az teszi hozzá -, hogy a feszített normák miatt a minimálbér 80 százalékát viszik haza az emberek 30-40 éves munkaviszonnyal a hátuk mögött. De bízik benne, hogy ez másképp lesz. Őt követően a mikrofonhoz nem szokott asszonyok - Miklós Antalné, Virág Erika, Korom Anna, Ordasné Csíkos Katalin, Szeles Mihály - mind arra kérnek biztosítékot, kapnak-e végkielégítést, ha bezár a gyár, s hogy várható-e béremelés. A válaszok megnyugtatóak, mindössze azon nem tud változtatni az új vezetés, hogy az eddigi kényszerszabadságok miatt már csak alig tíznapos megérdemelt pihenésre mehetnek el 2002ben az emberek. Ódor Zsolt garantálja az esetleges végkielégítést, eredményes gazdálkodás esetére pedig béremelést is ígér. természetesen nem egyik napról a másikra. Egy hasonlattal élve a következőket mondja: „Ha egy betegség három év alatt jött elő, akkor ugyanannyi idő kell ahhoz is, hogy elmúljon." FEKETE KLÁRA Mentesítő vonatok és pályazár Húsvétra készül a vasúttársaság MUNKATÁRSUNKTÓL A húsvéti ünnepek alatt a MÁV Rt. több mentesítő vonatot is indít, valamint változik a menetrend is. Március 31-én, vasárnap munkaszüneti napra, április l-jén vasárnapra, április 2-án pedig hétfőre érvényes menetrend szerint közlekednek a szerelvények. Az utasokat is szállító postavonatoknál március 30-án szabadnapra érvényes a menetrend, március 31-én és április l-jén viszont nem köz-^ lekednek a postavonatok. A társaság az ünnepek alatt mentesítő vonatokat indít, a fővonalakon pedig több kocsival járnak a gyorsvonatok és az intercityk. Március 29-én, pénteken mentesítő vonat indul 17.10-kor a Nyugati pályaudvarról Szolnokon át Makóra. Április 2-án 15.20-kor Miskolcról Szolnok érintésével Szegedre, 15.48-kor Egerből Szegedre, valamint 18.18kor Gyuláról Békéscsabán át Szegedre indulnak mentesítő vonatok. Néhány vasútvonalon pályafelújítási munkák kezdődnek, ezért a vonatok helyett autóbuszok szállítják az utasokat. A húsvéti ünnepek után, április 2-ától változások lesznek a Budapest-Cegléd-Szeged vasútvonalon is. A Móra intercity április 2-ától, keddtől július 16-áig a felújítások ideje alatt nem közlekedik Budapest-Szeged, illetve Szeged-Budapest között. Agrárhitelek három kedvezményes konstrukcióban Most jó lenni gazdálkodónak Az agrárhitelekről szervezett fórumot tegnap a megyeházán a Csongrád Megyei Agrárkamara. A családi gazdálkodók, a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kis- és középüzemek, valamint az őstermelők részére három kedvezményes hitelkonstrukció létezik. Mint ahogy az Juhász Papp Zoltánnak, a Konzumbank szegedi fiókigazgatójának előadásából kiderült, az új agrárhiteleket 2002. március eleje óta a Magyar Fejlesztési Bank (MFBI Rt. folyósítja. A Konzumbank pedig, mint az MFB leánybankja fiókjain keresztül lebonyolító, hitelminősítő intézményként vesz részt a folyamatban. A családi gazdálkodók, a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kis- és középüzemek, valamint az őstermelők részére három kedvezményes hitelkonstrukció létezik: a termőföld vásárlásához kapcsolódó kölcsön, a mezőgazdasági fejlesztési, valamint a forgóeszköz beszerzéséhez kapcsolódó hitel. Míg azonban termőföld vásárlásához csak a családi gazdaságok vehetnek föl az MFB-től kedvezményes hitelt, a másik két lehetőség a kis- és középüzemek, valamint az őstermelők számára is nyitott. A termőföld vásárlásánál feltétel, hogy 300 hektárnál nagyobb terület nem juthat a kérelmező birtokába. Saját erővel nem kell rendelkeznie, a hitel összege minimum 1, legfeljebb 300 millió forint. Százszázalékos állami kamattámogatás akkor jár, ha a kölcsönnel a családtagok tulaidqpukat legfeljebb 100 hektárra növelik. Az ezt meghaladó hitelösszeg után az állami kamattámogatás 50 százalék. A fedezet minden esetben maga a megvásárolt földterület. A mezőgazdasági fejlesztési hitel esetében 25 százaléknyi saját erőt várnak el a családi gazdálkodótól, a mezőgazdasági kis- és középüzemtől, avagy őstermelőtől. A felvehető összeg pedig a beruházási költségek, avagy a vételár 75 százaléka, legalább 10 és legfeljebb 300 millió forint. Az állami kamattámogatás 50 százalék. Forgóeszköz beszerzéséhez 10 és 300 millió forint közötti összeget vehetnek igénybe a pályázók (az állami kamattámogatás 10 millióig 75, afelett 50 százalék). Mindkét esetben fedezetül készpénz, ingatlanok, gépek, berendezések szolgálhatnak. Valamennyi kölcsön esetében a teljes hiteldíj 7,01 százalék, amelyet öt évre rögzítettek. Ezt követően jogszabályi rendelkezések figyelembevételével azt ismét meghatározzák. A hitel felvételéhez a nyomtatványokat a Konzumbankban, a falugazdászoknál és a megyei FVM-hivatalban lehet beszerezni. EK. A földrajzi szempont •SULYOK ERZSEBET Majdnem háromszáz embernek nem szűnt meg a munkahelye. Ez jó. A szegedi ruhagyári fejleményekre figyelők könnyen észrevehetik a politikai erőfeszítést is a gazdasági hírek mögött. Ez érthető. Hogyne lenne érdeke a helyi politikának mindent megtenni akár csak néhány munkahely megtartásáért is - egy leszakadó régióban ? Leszakadó 1 Ezt a jelzőt kockázatos kimondani mostanában, aki mégjs kiejti, könnyen megkaphat más jelzőket. A mostani választási kampányban könnyű szem elől téveszteni a tényeket, hiszen az egyik tábor kizárólag eredményekről beszél, a másik meg kizárólag az ellenkezőjéről. Az egyes állampolgárnak se ideje, se kapacitása az ellenőrzésükre, ez a nyilvánosság fórumainak dolga. Lenne. Ám ha csak belenéz az ember a KSH adattömegébe, célirányos szakértelem nélkül nehezen igazodik el. Viszont léteznek társadalom-földrajzi kutatások. S mivel abban a szerencsében van részünk, hogy megyénk székhelyén tudományegyetem működik, a szűkebb környékre, sőt kifejezetten Szegedre vonatkozó adatok és következtetések is rendelkezésre állnak. Ezek alapján teljes bizonyossággal állíthatjuk, sajnos: a DélAlföld, benne Csongrád megye és Szeged számos mutató szerint lemaradt az ország fejlettebb régióitól, s a fejődési dinamikája ezekhez viszonyítva egyre kedvezőtlenebb. Lanyhán és egyre lomhábban jön ide a külföldi tőke, pedig az ördögi kör úgy néz ki, hogy ahova áramlik pénz, ott gyorsul a fejlődés, de a pénz csak oda megy, ahol a fejlődés gyorsabb. A tetejébe szorosan összefügg a fejlettség a keresetekkel: nálunk a rendszerváltás óta folyamatosan romlottak az arányok, nőtt a különbség a fejlettebb vidékeken elérhető jövedelmek és az itteniek között. Minden mérés és összehasonlítás azt mutatja, hogy nem pusztán arról van szó: örököltünk sok ok miatt egy rassz helyzetet és ebből nem tudunk kimászni. Nem szimplán stagnálásról, hanem a különbségek nagyobbodásáról van szó. Szokás mindjárt ezután sorolni olyan tényezőket, amelyekről, úgymond, nem tehetünk. Hogy messze vagyunk az ország nyugati kapujától, hogy háború és embargó volt a szomszédunkban, hogy a határok menti gazdasági kapcsolatok nehezen feléleszthetők. Ez mind igaz. De az autópálya késlekedését, az iparszerkezet átalakításának elmaradását, az üzletpolitika hiányosságait és több más fejlődési feltétel tartós hiányát nem lehet a rajtunk kívül álló körülményekre hárítani. Mindent meg kell tenni, hogy megmeneküljön pár száz munkahely, ruhagyári vagy konzervgyári, persze. De hol egy „húzóágazat"? Modern gépipar? Informatika? Majdnem-uniás határmentiségben a logisztika ? Miért nincs itt már akár évtizedek óta egy vegyipari termelő egység, gyógyszergyár, biotechnológiai üzem 1 Holott itt a szellemi tőke ? Mondhatunk olyanokat, hogy konferencia- vagy fesztiválváros, de struccpohtikával csak zuhanni fogunk. Még díszburkolaton is - lefelé. Vagyis: ideje van szembenézni a tényekkel. A mozgó intenzív osztály esélyt ad az életre Koraszülöttmentés éjjel-nappal A speciális eszközökkel felszerelt mentő. Fotó: Karnok Csaba MUNKATÁRSUNKTÓL Április elsejétől 24 órán át folyamatos lesz a koraszülöttmentés a dél-magyarországi régióban is jelentette be tegnap az Egészségügyi Minisztérium államtitkára tegnap a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikáján. Mintegy félmilliárd forintot biztosít a Magyar Koraszülöttmentő Közalapítvány arra, hogy ezentúl 24 órán keresztül folyamatosan történjen a sürgős orvosi segítségre szoruló koraszülöttek, illetve súlyos állapotban világra jött újszülöttek mentése az egész ország területén. Az Egészségügyi Minisztérium által létrehozott alapítvány 350 millió forintot ad az egész országot „lefedő" szolgálat működtetésére, s 120 milliót a mozgó intenzív osztályként funkcionáló új mentőautók vásárlására - jelentette be Géher Pál, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára tegnap a szegedi gyermekklinikán. Az országot behálózó mentőszolgálat évente 150 koraszülött számára ad esélyt az életben maradásra azzal, hogy időben beszállítja őket a koraszülött-ellátó centrumokba. A nyolc évvel ezelőtt létrehozott Dél-magyarországi Újszülött Életmentő Alapítvány eddig, a pénztől függően 4-12 órás ügyeletet tudott fenntartani, áprilistól 24 órán át folyamatosan mentenek. A speciális eszközökkel ellátott mentőautók régiónk 15 városából szállítják a szegedi gyermekklinikára a koraszülötteket, valamint azokat az újszülötteket, akik normál súllyal születtek ugyan, de súlyos rendellenességgel jöttek a világra.