Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-26 / 71. szám

Egy százalék A DELMAGYARORSZAG I S A DÉLVILÁG GAZDAS AGI Ví fJ Lí K1 E II. • SZERKESZTI: FEKETE KLÁRA Mit hozhat a délvidéki privatizáció2 Jugoszlávia feltámadás után Hiperinfláció, feketekereskedelem, háború, embargó, NATObomházás, újjáépítés, folyamatos politikai pengeváltások és feltámasztandó gazdaság - nagyjából erről szólt a délszláv térség elmúlt évtizede. A másfél esztendeje még romokban heverő Jugoszláviában most hétezer vállalat magánosítását tervezik. Az ország gazdasági helyzetéről, a privatizáció sajátosságairól, s benne a magyar részvételről Nóvák Tamással, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársával beszélgettünk. A másfél éve a romokon megszületett jugoszláv ellenzéki győzelem fontos volt az ország gazdasága számára is. Kostunica személye garantálta a változást, s táplálta azt a reményt, hogy egy szétzilált és üres ország Nyugat felé hiteles politikát mutasson. Mára úgy tűnik, ez sikerült: az USA nemcsak a Balkán háborús csekkét állta, hanem a jelek szerint a béke árát is fizeti, s társa ebben több európai ország, a Világbank és az IMF (Nemzetközi Valutaalap) is. A térségbe áramló segélycsomagok, újjáépítési hitelek, az adósság-átütemezések és a Stabilizációs Egyezmény mind azt a cél szolgálják, hogy Jugoszlávia talpra álljon, s ellenőrizhetően hozzáférjen nemzetközi forrásokhoz. A privatizáció szándéka, s a tavaly júniusban elfogadott új törvény az egyik önálló lépés afelé, hogy a térség valódi piacgazdasági feltételek szerint működjék. A déli magánosítás speciális, hiszen náluk privatizáció gyakorlatilag még nem volt - mondja Nóvák Tamás. Az országban az 50-es, 60-as évektől kezdve kialakult egy úgynevezett társadalmi tulajdon - más, mint azt a volt keleti blokk országaiban értik -, majd a inilosevicsi időkben megkezdett részvényosztogatás ezrével termelte a gyártulajdonosokat. Akkoriban a beosztás és a munkaviszony ideje alapján a munkavállalóknak alanyi jogon járt részvény. (Persze a tulajdonosok nem kereskedhettek a papírokkal.) Ezt is privatizációnak nevezték, de nem volt az, hiszen a vállalatokhoz semmilyen pénzforrás nem áramlott. A szerb kormány egyébként most nem bírálja felül a régi döntéseket, tiszteRöszke is készül a jugoszláv gazdaság feltámadására. MI VAN ELADÓ? Jugoszláviában 2005-ig hétezer állami céget kell átlátható módon magánkézbe adni. A vállalatok részvényeinek 70 százalékát stratégiai befektetők kapják, de a dolgozók is papírokhoz jutnak, ha a többségi tulajdon vevőre talált. Az életképes cégek nagyobbjait tendereken, a kisebbeket árveréseken értékesítik. A magánosítható cégek listáján minden iparág képviselteti magát, kivéve a közüzemi tevékenységet, amely egyelőre állami kézben marad. Egyebek közt eladó az átformált és racionalizált Zastava, s komoly érdeklődés kísérheti a Beopetrol áprilisi tenderét is. Elkelt és. francia, görög, svájci érdekeltségbe került három nagy cementgyár, de van még a üstán bőven eladnivaló ebből az ágazatból. A gyárak, üzemek mellett minden bizonnyal olcsó munkaerő is kínálkozik. Az emberek jelenleg havi átlag 100 dollár körüli összeget keresnek, az idén pedig hatvanezerrel nőhet a munkanélküliek száma. O. K.K. letben tartja e (kényszer)tulajdonosok jogait, s próbálja őket úgy kisegíteni, hogy feloldja részvényeik kereskedelmi tilalmát. Visszakanyarodva a jelenlegi helyzetre, tény, hogy az országban sokat tesznek a viszonyok tisztulásáért. így szerencsére lassan érvényét veszíti az a befektetőket óvatosságra intő feketelista is, amelyen a Milosevics-klánhoz bonyolult módon kapcsolódó cégek szerepeltek. A régi kapcsolatrendszereket is próbálják szétzúzFotó: Gyenes Kálmán ni. Pozitívum a politikai konszenzus, mely szerint a külföldi tőkére szükség van - mondja Nóvák Tamás, aki egy konkrét példát is említ. A nagy bankbezárások után számos cég bankbetétjei „ragadtak benn". Jelenleg a szerb pénzügyminisztérium kizárólagos joggal dönti el, mely cégek vehetnek részt a kárjóváírásban, szigorúan ügyelve arra, hogy Milosevics-érdekeltségbe tartozó vállalatnak ne is fizessenek. A privatizációhoz szükséges befektetetőbarát környezet kialakítása folyamatos, az erőfeszítések ellenére azonban akadozik a magánosítás, kivárásos helyzet alakult ki. A bankrendszer jelenleg is instabil, s probléma, hogy a mintegy hétezer vállalat között számos egyszerűen lerobbant, így a befektető meggondolja, hogy inkább új céget alapít, vagy zöldmezős beruházást hoz létre. A szakember szerint elsőként az infrastrukturális invesztíciók indulhatnak el, s ebben hazánknak is juthat szerep. Magyarország ezen túl a kereskedelemben, szállítmányozásban érdekelt cégek speciális logisztikai központjává is válhat, s sikereket ígér a jugoszláv-magyar szabadkereskedelmi megállapodás és a Stabilizációs Egyezmény is. Magyar tőke az élelmiszer-ágazatba, a feldolgozóiparba mehet, ám értékében sokkal inkább figyelemre méltóbb lehet az olasz törekvés - Olaszország befektetési szempontból határozott Balkán-stratégiával büszkélkedhet. Emellett a kutató szerint komoly beruházások indulhatnak a térségben német és esetleg szlovén forrásokból. KATKÓ KRISZTINA Megjelent a Századok statisztikája Az adatokat, a tényeket az emberek mindig megfigyelték és lehetőség szerint rögzítették, még az előtt, hogy a hivatalos statisztika megszületett volna. Az ezredforduló alkalmat kínált a mai szakembereknek arra, hogy áttekintsék az évtizedek, évszázadok adatgyűjtéseit, elemzéseit és ezek eredményeit, majd válogatva és különböző tudományágakra támaszkodva ezeket közreadják. A Századok statisztikája című könyv a magyar történelemből merít érdekességeket, egészen a XI-X. századig visszatekintve. Ilyen hosszú időszak társadalmi, gazdasági, tudományos és szellemi életéről teljes körű elemzés nem adható, így - mint azt a szerkesztők írják - csak a legáltalánosabb, legfontosabb és az adott időszakra legjellemzőbb adatsorokat mutatják be a könyvben. Az összeállításban természetesen legbőségesebben statisztikai adatok szerepelnek, melyeket korabeli kiadványok alapján közölték. Közgazdasági társaság, a nyitott szervezet A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Csongrád megyei szervezete nemrégiben tisztújító küldöttgyűlést tartott. Ezen új elnökséget is választottak. Hogy miként reprezentálja a megye közgazdászait az új vezetés, és milyen tervekkel fognak hozzá az elkövetkező évek munkájának, arról új elnököt, TVáser Ferencet, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági és műszaki főigazgatóját kérdeztük. (A leköszönő Égető Emese az örökös tiszteletbeli elnöki címet kapta meg.) - Ön 1984 óta a közgazdasági társaság alelnöke, vagyis egyik legrégebbi vezetője. Milyen elvek alapján szerveződött a korábbiakban a munka 1 - Amikor 1982-ben elvégeztem a közgazdaságtudományi egyetemet, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál kezdtem el dolgozni. Akkoriban kereste meg a társaság a vezérigazgatót és kérte, a cég, s annak fiatal közgazdászai kapcsolódjanak be az MKT munkájába. Mivel a közgazdasági társaság akkor a vállalatokkal külső referenseken keresztül tartotta a kapcsolatot, rövidesen én lettem az úgynevezett KSZV-referens. A társaság akkori elnöke Nagy Lajos professzor volt, s a rendszerváltás után is megmaradt az a hagyomány, hogy az elnök mindig „egyetemi ember". A reálszféra pedig a bázist, például a székhelyet adta, ami azt jelentette, hogy alelnökké választásom, 1984 után előbb a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat - következő munkahelyem majd az egyetem működött központként. - A megyei MKT-t az ország egyik legnagyobb szervezetének tartják. Miért 1 - A legnagyobb vidéki szervezetként tartanak számon bennünket, mivel a tagok száma 282, és negyvenöt százalékuk egyetemi hallgató. Ez egy nagyon stabil háttéi; és mint említettem, a hagyományaink is erősek. Ami fájdalmas, az az, hogy a megyében a gazdasági egységek száma folyamatosan csökken, vagy felszámolják őket, vagy áthelyezik székhelyüket. Emiatt elkezdődött a "szakemberek elvándorlása is. - Milyen tervekkel vette át a stafétabotot elődjétől 7 - Szeretném, ha új arcok jelennének meg a társaságban, nemcsak közgazdászok, hanem mérnökök, jogászok is. Nyitott szervezetet szeretnék megvalósítani. Az új elnökség összetétele pedig azon szándékunkat tükrözi, hogy a létrehozandó tagozatok „lefedjék" a gazdaságot. A reálszférának olyan kiválóságokat sikerült megnyerni, mint Szeri István és Sebőkné Pangj Ilona, a költségvetési tagozatnak Ihpp Istvánt. Klonkai Lászlót és Báthori Jánost, a pénzügyi területnek Kiss Piroskát, Horváth Gyulát, az ifjúságot pedig Zsolnai Aliz és Vereczkei Andrea képviseli. Az alelnök Lengyel Imre, a gazdaságtudományi kar tudományos dékánhelyettese, aki korábban Békés megyében tíz évig a közgazdasági társaság helyi elnöke volt. F.K. TVáscr Ferenc, az új elnök. Fotó: Miskolczi Róbert Sárközy törvénye A közgazdasági társaság közgyűlésén előadást tartott Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Magyar Jogász Egylet elnöke. Az 1988-as társasági törvény szülőatyja elmondta, az EU illetékes szexvei is elismerték, „jól sikerült" a magyarországi társasági törvény (mellesleg a vállalkozók sem szidják). Minimális kiigazításokra lesz szükség a szétválással, egyesüléssel, s a vállalati felvásárlásokkal kapcsolatban. „Ha rajtam múlna, a betéti társaságok alapítását nem kötném ügyvédi ellenjegyzéshez" - tette hozzá a jogászprofesszor. A cégtörvénynél jelentősebb változások készülnek. Ezeket az Igazságügyi Minisztérium elkészítette, ám a választások miatt már nem nyújtotta be a parlamentnek. Politikai hirdetés ••••• • W Magyarorszag többet erdemei! Alacsonyabb lesz a személyi jövedelemadó, a minimálbér után nem kell szja-t fizetni. Felemeljük, majd értékén tartjuk a családi pótlékot, az anyasági támogatást és a gyermekgondozási segélyt. Ingyenes lesz az étkezés a bölcsődékben és az óvodákban, valamint a bejáró diákok Velünk az ország! közlekedése az iskolába.