Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-04 / 53. szám

HÉTFŐ, 2002. MÁRCIUS 4. •AKTUÁLIS 3 „A kórházaknak nyereségorientált intézményekké kell átalakulniuk" Rendelőavatás Kisteleken Felújított szakorvosi rendelő műszaki átadására érkezett Miko­la István miniszter Kistelekre, aki a hivatalos ceremónia után lakos­sági fórumon ismertette egész­ségüggyel kapcsolatos elképzelé­seit. A szombaton átadott intéz­mény egyébként nemcsak a város, hanem a homokháti kistérség la­kóinak is biztosít magas szintű el­látást. A korábban is szakorvosi ren­delőként működő épület első eme­letén három új rendelőt alakítot­tak, ahol a tervek szerint hamaro­san reumatológiai, fül-orr-gégé­szeti szakrendelés és röntgen is működni fog. Az épület földszint­jének korábbi kiszolgáló helyiségé­ben gyermekorvosi rendelőt alakí­tanak ki, tudtuk meg Nagy Sán­dortól, a város polgármesterétől. Az átadáson a helyiségek még fel­szerelés nélkül, üresen álltak, de az eszközök beszerzése után, va­lószínűleg egy héten belül meg­kezdődhetnek a rendelések. A csaknem 40 milliós beruházás kapcsolódik az intézmény szom­szédságában egy éve átadott, 100 millió forintos mentőállomás-fej­lesztéséhez. Az egészségügyi cent­rum biztosítja a homokháti kis­térség lakóinak sürgősségi és szak­orvosi ellátását is, hiszen az előbbieken túl még mintegy 10 millió forint értékű laborfelsze­relés, valamint egy 15 millió fo­rint értékű röntgenfelszerelés is helyet kapott a központban. (A röntgent a kistelekiek a környék­beli településekkel közösen vásá­rolták.) A műszaki átadást követő egész­ségügyi fórumon a miniszter összefoglalta a közelmúlt egész­ségügyi fejlesztéseit, méltatta a Mikola István egészségügyi miniszter (balról), Vincze László országgyűlési képviselő és Nagy Sándor polgármester a felújított szakorvosi rendelő átadásán. Fotó: Miskolczi Róbert tárca, valamint a kormányzat eredményeit, illetve részletesen kitért a nemrég elfogadott, egész­ségügyi intézmények átalakulá­sáról szóló törvényre. Mikola István kijelentette: a kórházaknak önállóan gazdálko­dó, nyereségorientált intézmé­nyekké kell átalakulniuk. A mi­niszter nem bocsátkozott az egész­ségügyi dolgozók béremelésével kapcsolatos jóslásokba, azt azon­ban kiemelte: hamarosan nem a szakorvos pozíciója, hanem szak­tudása kell, hogy meghatározza munkája piaci értékét. A minisz­ter részletesen taglalta a népegész­ségügyi program alappilléreit, az­az az egészséges életmód és az egészségnevelés fontosságát. I.SZ. A miniszter szerint a szentesi kórház jó úton jár Kovács Ágnes felmentette a felelőst A szentesi kórházban folytatott ellenőrzést kö­vetően Mikola István Szegeden bejelentette: visszaéléseket tárt fel az egészségbiztosító a külföldi betegek baleseti osztályon történt el­látásával kapcsolatban, ezért feljelenti a kórhá­zat. A minisztert szombati, csongrádi látoga­tásán kérdeztük az ügyről. - Az Országos Egészségbiztosító Pénztár a közelmúltban több kórházban is nagyító alá tette a gazdálkodást. Csak a szentesi kór­házban bukkantak visszásságokra 1 - Az egészségbiztosítás felügyelő szerve a minisztérium, tehát nekem meg kell kapnom a jegyzőkönyveket. Jelen pillanatban más kór­házzal kapcsolatban nem tudok hasonló esetről. - Kovács Ágnes, a szentesi kórházigazga­tó főorvosa sérelmezte, hogy a sajtóból kellett értesülnie a vizsgálat eredményéről, s azt ál­lította, nem kapott a vizsgálat eredményéről szóló jegyzőkönyvet. - Kapott. - Ön február 27-én felavatta a szentesi kór­házban a diagnosztikai tömböt, aztán pedig Szegeden bejelentette, hogy feljelentik a kór­házat. Hogyan illik egymás mellé a két ese­mény 1 - Örömmel mentem Szentesre, hiszen ott egy jelentős beruházás folyik, melyet nagyrészt a költségvetés finanszíroz. Az egy másik ügy, hogy csaltak az egészségügyben, ami a továb­biakban sem megengedhető. Már tavaly janu­ár elsején elmondtam, aki hamiskodik, aki csal, annak számolnia kell a következmények­kel. A biztosítónak kötelessége, hogy őrködjön a közpénzek felett, ezeket nem lehet elcsúsz­tatni. Ha valaki csal, akkor azt más intézmé­nyek rovására teszi. Az egészségügyben rend­nek kell lennie, rend is lesz. Az OEP hivatal­ból megteszi a feljelentést. - Kovács Ágnes a jövő héttől a Magyar Kór­házszövetség elnöke... - Kiváló képességű kórházvezető, nagyszerű menedzser; ezért nem gondolom, hogy ez az ügy érintené az ő ambícióit ebben a pozícióban. Nem tudom, nem is vizsgálom, hogy a belső felelősség hogyan oszlik meg, ki követte el a csa­lást, az egyszemélyi felelősség természetesen nem kerülhető meg. Információim szerint a fe­lelőst már felmentette, tehát nagyon gyorsan rendet csinált házon belül a főigazgató. BLAHÓ GABRIELLA Rangsorolták a hazai egyetemeket Először készítettek Magyaror­szágon olyan összehasonlító elemzést, amely rangsorba állít­ja a hazai felsőoktatási intéz­ményeket. A felmérés egyrészt a tudományos teljesítményt, az oktatás színvonalát, a diploma értékét, másrészt a diákok elége­dettségét vette figyelembe. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az egyetemek rang­sorolása több évtizedes múltra te­kint vissza, hazánkban azonban most először végeztek összeha­sonk'tó elemzést a felsőfokú intéz­mények között. Az Universitas Press Képzési és Tlrdományos In­formációs Ügynökség 2000 ok­tóberében és novemberében több mint kétezer nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatót kérdezett meg egyebek mellett ar­ról, mennyire érzik jól magukat az intézményben, s ha újra jelentkez­hetnének, ismét az adott egyete­met vagy főiskolát választa­nák-e. A vizsgálat másik szem­Az általános orvostudományi karok helyezése Intézmény a diploma értéke az önképzés, neve piacképessége alapján a szakmai előrejutás segítése alapján Szegedi Tudományegyetem 1 4 Semmelweis Egyetem 2 1 Debreceni Egyetem 3 2 Pécsi Tudományegyetem 4 3 pontja az intézmények tudomá­nyos teljesítménye, a képzés szín­vonala; a kiadott diploma piac­képessége és a hallgatók szakmai előmenetelének segítése volt, amely olyan adatokon alapult, mint például az egy diákra jutó oktatási kiadások, az egy oktató­ra eső diákok száma, a tanulást, az önképzést szolgáló infrastruk­túra, vagy a végzősök munka­erőpiacon való érvényesülése. A bölcsészettudományi karok rangsorát a képzés színvonalát és a diploma értékét tekintve az Eöt­vös Loránd Tlidományegyetem (ELTE) vezeti, és az értékelésben szereplő hét intézményből a Sze­gedi Tüdomány egy etem (SZTE) az ötödik helyen áll. A felmérésből azonban az is kiderül, hogy a sze­gedi bölcsészkar nyújtja a legtöbb segítséget végzős hallgatóinak az elhelyezkedésben. Ezért talán meglepő, hogy az oktatók se­gítőkészségét tekintve az utolsó helyre került az intézmény. A szakmai önképzési lehetőségek, valamint az oktatás alatti munka­lehetőségek biztosításában viszont a harmadik helyre sorolták. Ha a diákok intézményhez való kötődé­sét vesszük figyelembe, akkor az SZTE bölcsészkara - a Debrece­ni Egyetem (DE) után - a máso­dik helyen áll. A jogtudományi karok rangsorá­ban a képzés színvonalát és a dip­loma értékét tekintve az ELTE ke­. riilt az első, az SZTE pedig a má­sodik helyre. A szegedi jogi kar az önképzés és a szakmai előrejutás segítése szempontjából a harma­dik, az intézményhez való kötődés alapján a negyedik helyen áll. Az orvostudományi karok összeha­sonlítása azt mutatja, hogy míg a képzés színvonalában és a diplo­ma értékében az SZTE vezeti a mezőnyt, addig az önképzés és a szakmai előrejutás segítésében a négy hazai orvoskar közül a sze­gedit az utolsó helyre sorolták. A felmérésben egyébként máshol is megfigyelhető, hogy a komoly presztízsű, magas színvonalon oktató egyetemek hallgatói úgy érzik, a szakmai karrierépítés te­rén magukra vannak hagyatva. HEGEDŰS SZABOLCS Harmadik nekifutás KOVÁCS ANDRAS Mától a csődeljárás, felszámolás alatt álló szövetkezetek üzletré­szeit is felajánlhatják a gazdák az államnak, véget érhet az agrári­um elmúlt néhány esztendejére oly jellemző, pohtikát és gazdasá- m got ügyetlenül keverő, mindvégig kiszámíthatatlan folyamat Torgyán doktor ugyanis kezdetben még azt képzehe, a mezőgaz­dasági külső üzletrészeket maguk a szövetkezetek vásárolják vissza, ám akkor valaki halkan megrúghatta a kormányzatnak, abba a szek­tor harmada, fele belebukna. A bankok meg egyszer és minden­korra elfelejtenék az agrárhitelezést, azaz túl nagy büntetést kap­nának a múlttal azonosítható szövetkezetek Persze, ha a népeknek egyszer már azt mondták visszavesszük, az államnak, pontosabban mindenre alkalmas fejlesztési bankjá­nak kellett megoldást keresnie, s állnia a számlát. Ez utóbbit szi­gorúan az adófizetők pénzéből. A kört gyorsan szűkítették - ha már nem a szövetkezetek fizetnek -, szó sem voh már a nyugdíjasok üzletrészeiről, a bajba jutott gazdaságok papírjai pedig mit sem ér­tek. Erre a felosztásra természetesen nem sikerült ésszerű magyará­zatot találni, gazdasági vetülete pedig kezdettől fogva nem volt az ügynek, így egyszerűbb volt kiterjeszteni a kedvezményezettek körét. Először a nyugdíjasokra, majd legutóbb, immár a harmadik nekifutásra, a csőd közeli, felszámolás alatti szövetkezetekre. A lelkiismeret-furdalás ugyan nem politikai kategória, az viszont tény, a kormány nem sorolhatja sikerágazatai közé a mezőgazda­ságot. A kétéves költségvetés elfogadásáig úgy mozgott a területen a rózsadombi ügyvéd, mint elefánt a porcelánboltban, mégsem szók neki senki, csak takarították mögötte a romokat. Az üzletrészek kifizetése nem sokkal több kárenyhítésnél. Persze azóta sem beszélhetünk igazi sikertörténetről, a tucatnyi nagy állami gazdaság „dolgozói részvétellel történő" privatizáció­jánál nem feltétlenül a tíz-húszéves törzsgárda lett tulajdonos. A frissen kinevezett igazgatásági, fekigyelöbizottságj tagok is bőven kaptak a részvényekből - kifejezetten kedvező törlesztési feltéte­lek mellett. Hozzájuk képest a szövetkezeti üzletrészeseket aprópénzzel fi­zették ló. Pénzt éi a bajba jutott szövetkezetek papírja is Külső üzletrészek felvásárlása Hétfőtől ajánlhatják fel külső üz­letrész-tulajdonukat az állam szá­mára megvételre azok a gazdák, akiknek szövetkezete felszámo­lás, végelszámolás, illetve csődel­járás alatt áll. A kormány a napok­ban döntött az üzletrész-felvásár­lás kiterjesztéséről. A papírokat a gazdák a korábbi­akhoz hasonlóan szintén az ille­tékes földhivatalokhoz adhatják be, a visszavásárlás 100 százalé­kos névértéken történik. A folya­mat a kormány döntése nyomán a múlt év második felében kezdődött meg, amelybe később bevonták a nyugdíjasokat is. Ezt követően ígérték, hogy megvizs­gálják miként lehet a felszámolás, a végelszámolás illetve a csődel­járás alatt álló szövetkezetekben lévő külső üzletrészesek papírja­it is megvenni. A már megvásárolt üzletrésze­ket a Magyar Fejlesztési Bank Üz­letrész-hasznosító Kft.-je bevon­ta és az érintett szövetkezetekkel egyezségre ldván jutni arról, hogy ténylegesen miként is lehet a szó­ban forgó vagyont hasznosítani. Az egyházak képviselői szerint eldurvult a kampány Lelkész és püspök a választásokról A magyarországi református egy­ház zsinata körlevélben szólítot­ta meg a híveket: környezetük­ben ne engedjék eldurvulni a kam­pányt. Gyulay Endre katolikus megyés püspök szerint bő hónap­pal a választások előtt elszabadul­tak az indulatok. Választási körlevelet fogalmazott meg a Magyarországi Református Egyház zsinata. A református temp­lomokban felolvassák a dokumen­tumot, amelyben az egyház képvi­selői felszólítják a híveket: ne enged­jék, hogy a környezetükben eldur­vuljon a választási kampány. A zsi­nati körlevél megszólítja a politiku­sokat is: ne rágalmakkal, hanem érvekkel próbáljanak hatni egymás­ra. A zsinati ülésen a körlevél el­fogadása mellett voksoló Bartha 71­bomé szegedi lelkész úgy véli, hogy a levél tartalma csupán útmutatás az eldurvult választási versenyben elbizonytalanodó, egyszerű hívek számára. - Egyetlen politikai pártot sem nevez meg a dokumentum, csupán felsorolja azokat az ismérveket, amelyek alapján minden keresz­tyén embernek el kell döntenie, hogy melyik politikai erőre adja a szavazatát. Úgy tapasztaljuk, hogy az egyszerű hívek megfélemlítve érzik magukat, amikor közéleti sze­mélyiségektől azt a vádat hallják, hogy vallásuk gyakorlása közben befolyásolják politikai meggyőződé­süket - nyilatkozta lapunknak Bart­ha Tiborné. - A körlevél is úgy fo­galmaz: „Feltétlenül menjenek el szavazni, különben mások dönte­nek helyettünk Tudatában vagyunk annak, hogy ezen a választáson nagy a tét, ne hagyják magukat sen­kitől megfélemlíteni." Gyulay Endre katolikus megyés püspök is úgy véli, hogy egyre dur­vább a választási küzdelem. A főpásztor szerint elszabadultak az indulatok, ami mindenkinek ká­ros. Az egyházmegyében egyéb­ként áprüisig nem adnak ki újabb körlevelet, azonban megtudtuk, hogy a Magyar Katohkus Püspöki Kar a választások előtt még egy nyilvános levélben megszólítja a voksolás előtt álló híveket. ILLYÉS SZABOLCS

Next

/
Oldalképek
Tartalom