Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-22 / 68. szám

MA: CSALÁDI KÖR, HÉTVÉGE DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 2002. MÁRCIUS 11., 92/68. FÜGGETLEN NAPILAP, ALAPÍTVA 1910-BEN ÁRA: 68 FT (ELŐFIZETVE: 46 FT) Húsz orvosi praxis kelt el a megyében Két éve törvény írja elő, hogy a há­ziorvosok alanyi jogon juthatnak a praxisok működtetési jogához, ami eladható és örökölhető. A praxispiacon azonban nincs je­lentős mozgás, Csongrád megyé­ben eddig 20 háziorvosi praxis cserélt gazdát. A Magyar Orvos című havilap­ban mintegy félszáz eladó házior­vosi és házi gyermekorvosi, vala­mint fogászati praxist hirdetnek, ugyanakkor praxisvásárlásról szó­ló mindössze kettő olvasható. Az eladásra kínált praxisok többsége Dunántúlon és Észak-Magyaror­szágon található, elvétve akad kö­zöttük Békés, illetve Szolnok me­gyei. Persze nem mindenki hirdet a Magyar Orvosi Kamara lapjá­ban. Csongrád megyében, az orvosi kamara adatai szerint eddig össze­sen 20 praxis cserélt gazdát. Sze­geden a praxis adásvétel törvényi lehetősége óta mindössze egy felnőtt háziorvosi praxist adtak el, nyugdíjba vonulás miatt, egynek az eladása folyamatban van. Ha­láleset miatt adták el az örökösök egy gyermek háziorvosi rendelő működtetési jogát, s eddig négy szegedi fogorvos vált meg praxis­jogától - tájékoztatott Ladányi Márta, a városi önkormányzat osztályvezetője. Szakértők úgy vélik, azért nincs jelentős mozgás a hazai praxis­piacon, mert nagyon drágán kí­nálják a jogot azok, akik ezt el akarják adni. A háziorvosoknál az árat a körzet nagysága, a lakosság életkori összetétele és a rendelő felszereltsége befolyásolja. Általá­nosságban a működtetési jog át­adása körülbelül a praxis egyévi bevételének megfelelő összeg. Az eladási értékekről csak becsült adatok vannak, többnyire három és hatmillió forint közötti össze­gért cserélnek gazdát, de bizo­nyos körülmények esetén lehet ennél lényegesen több is. A házi­orvosi praxisjog megvásárlásához kedvezményes kamatozású hitel vehető igénybe. Folytatás a 3. oldalon Nem tervez jogi lépést aSOLE MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt napokban a vállalatot ért támadások miatt a SOLE Rt. nem tervez jogi lépéseket - nyilat­kozta lapunknak a szegedi cég kommunikációs igazgatója. Nagy­györgy Éva arra a felvetésre, hogy a Fidesz-MPP országgyűlési kép­viselője, Koltai Ildikó 2001. no­vemberi sajtótájékoztatója, ame­lyen a politikus szintén a szegedi tejfeldolgozó termékeinek minősé­gét kritizálta, okozott-e anyagi károkat a cégnek, azt mondta: „Egy-két napos megtorpanást éreztünk a megrendelésekben, majd minden visszaállt a régi ke­rékvágásba." Folytatás a 3. oldalon Csepp alakú Európa a Dél-Alföldön TÉMÁINKBÓL A MEGYEI 2. KÖRZET JELÖLTJEI Az április 7-i szavazás előtt, se­gítve olvasóink tájékozódását, be­mutatjuk Csongrád megye vá­lasztási körzeteinek országgyűlési képviselőjelöltjeit, ismertetve a politikusok programját. Ezúttal a 2. számú választási körzetben induló jelöltek mutatkoznak be. 6-7. oldal VITA: FILMSZAKADÁS Pokorni Zoltán szerint az MSZP egyetlen percig sem gondolta ko­molyan a miniszterek és minisz­teijelöltek vitáját, csak show-t akart, színjátékot. Az MSZP nem vesz részt sem a miniszterjelöl­tek, sem a miniszterelnök-jelöl­tek vitájában - ezt Gál Zoltán szo­cialista kampányszóvivő jelezte. 2. oldal A NŐ A PARLAMENT „DÍSZÍTÓSORA"? Az országos listát állító pártok közül a Fidesz-MDF 1, az Új Bal­oldal 4, az SZDSZ és a Centrum Párt 5-5, az FKGP és a MIÉP 6-6, az MSZP 7, a Munkáspárt 11 nőt delegált saját első 36 képviselő­jelöltje közé. Ez is fogódzó, ha a voksolás előtt mérlegelnénk, a pártok miként vélekednek a nők és a politika viszonyáról. Nő-unió: a 9. oldalon ERDEI ZSOLT SZENTESEN PIHEN Stuttgarti kiütéses győzelme után Szentesen tölti napjait Erdei Zsolt ökölvívó, közismert becenevén: „Madár", aki egyhe­tes itthonlét után nyugat-európai útra indul barátnőjével, Boros Edittel. A sportolót a szentesi születésű Edit szülei, házukban látják vendégül. Családi kör www.delmagyar.hu Akár a legmodernebb vasútvonalakon: áramvonalas, minden igényt kielégítő vonat gördül majd a Csongrád megyei síneken. Fotó: Tésik Attila Európai színvonalú motorkocsit mutatott be tegnap a Magyar Államvasutak a Tiszatenyő-Makó vonalsza­kaszon. Az igényes kialakítású járművet - többek kö­zött - a vásárhelyi, a szentesi és a makói állomáson is megtekinthették az érdeklődők, akiknek kérdései­re készséggel válaszoltak a szakemberek. A MÁV járműparkjának jelenlegi műszaki és kényel­mi színvonalánál jóval fejlettebb, német gyártmányú motorkocsi több mint 200 férőhelyes, ebből 136 az ülőhely. A dízelüzemű motorral ellátott, rendkívül gazdaságosan üzemeltethető mozdonyt kifejezetten a kis vagy közepes forgalmat lebonyolító mellékszaka­szokra tervezték. Európai szintű berendezések bizto­sítják a maradéktalan kényelmet: automata mondja be a következő állomás nevét, fényújság működik a pla­fonon, továbbá vészhelyzet esetén az utasok is felhív­hatják a mozdonyvezetőt az úgynevezett vészbe­szélőhelyről. - Az utastér kényelme eléri a az intercity járatok szín­vonalát - hangsúlyozta Kaposvári Péter, a MÁV Terü­leti Igazgatóságának igazgatóhelyettese. Mint elmond­ta, 13 motorkocsit helyeznek üzembe jövőre. A közel 31 millió eurós, azaz majdnem 8 milliárd forintos be­ruházás célja az, hogy a közeljövőben alakuló regioná­lis társaságok is hatékonyan tudják üzemeltetni a mel­lékszakaszok vasútvonalait. Kérdésünkre, hogy a na­gyobb kényelem a jegyárak emelkedésével is együtt jár­e majd, a szakember egyértelmű nemmel válaszolt. A csepp alakú vonatot ma a szegediek is megcsodál­hatják. SZ. A. I. Még egy környezeti katasztrófa tönkretenné egész Kelet-Magyarországot Ismét szőkül a Tisza Az elmúlt hónapokban német, román, jugoszláv, szlovák és ma­gyar szakemberekből álló nem­zetközi kutatócsoport járta be a Tiszát, hogy két évvel a folyót ért ciánszennyezés után megvizsgál­ják annak kémiai és biológiai áll­apotát. A vízen kívül az üledéket, a lebegő anyagokat és a folyó élőlé­nyeit - az algákat, a makroszko­pikus gerinctelen állatokat és a halakat - vizsgálták. Az algák, a kagylók, a csigák, a rovarlárvák, a rákok, a piócák és a férgek testé­ben semmiféle károsodást nem találtak. A halak élettani vizsgá­latát egy német csoport végezte. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan hatottak a vízben talál­ható kémiai anyagok a halak hor­monális rendszerére. Vizsgálták a Tiszában található szerves és szervetlen mikro­szennyezőket, vagyis a mezőgaz­daságban kártevők, gyomok irtá­sára használt mérgező anyagokat. Megmérték továbbá a nehézfé­mek mennyiségét a vízben, az üledékben, a lebegő anyagokban és bizonyos élőlényekben. Ezek­nek a vizsgálati eredményeknek a kiértékelése még tart. Már most megállapítható azonban, hogy az üledékben és a lebegő anyagban találtak nehézfém maradványo­kat, a kagylókban viszont nincs ér­tékelhető mennyiség. Folytatás a 3. oldalon A folyó lassan újraéled. Fotó: Gyenes Kálmán Egy nemzetközi kutatócsoport két évvel a tiszai ciánszennyezés után megállapította, hogy javul a folyó vízminősége, az élővilág egészséges. Ennek a halászok is örülnek, de mindez nem változ­tat azon, hogy a korábbi hal­mennyiségnek csupán a töre­dékét tudják kifogni. Többen fel is hagytak addigi mesterségük­kel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom