Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-21 / 67. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. MÁRCIUS 21. •MEGYEI TÜKÖR" 9 Befektetési ajánlatokat tettek Montenegróiak jártak Szegeden A montenegrói kikötő és a MÁV Rt. képviselői is részt vettek teg­nap azon a Szegeden rendezett szakmai tanácskozáson, amelyet a helyi Fuvaroztatók Klubja és a kotori-szegedi székhelyű Adria Kontiki Tours idegenforgalmi vál­lalat szervezett. Ezen mutatkoz­tak be a Cgongrád megyei és a szegedi szállítmányozóknak a montenegróiak, majd megbeszé­lést folytattak a további együtt­működésről, különös tekintettel a magyar cégek befektetési lehe­tőségeire. A montenegrói Bar ki­kötőjében évente 5 millió tonna árut „raknak át". Ez egy közepes adriai-tengeri kikötő teljesítőké­pességének felel meg. Lenne azon­ban bőven kapacitása a kikötő­nek a magyar áru, különöskép­pen a gabonaféleségek fogadására, illetve raktározására. Petrasin Ka­salica, a bari kikötő vezérigazga­tója szerint a Csongrád megyei szállítmányozási cégek érdekel­tek a kikötő kapacitásának továb­bi fejlesztésében, s „tárt karok­kal várják" őket az Adrián. Ranko Medenica, a Monteneg­rói Államvasutak ügyvezető igaz­gatója szerint a legkézenfekvőbb a magyar árunak a tengerpartra való eljuttatására a Szeged-Sza­badka-Belgrád-Bar útvonal. Eb­ben viszont a vasút, mégpedig a montenegrói, a szerbiai és a ma­gyar - eddigi kiváló együttműkö­désének gyakorlatára építve -, megfelel a szállítás követelmé­nyeinek. Ugyanez vonatkozik a személyszállításra is. A Crna Go­ra-i idegenforgalom fejlesztési koncepciójának ugyanis egyik lé­nyeges eleme a közép-kelet-euró­pai térség meghódítása, s ebben je­lentős helyet foglal el hazánk is, különösképpen a dél-alföldi ré­gió. K. F. A múzeumba került a szépségkirálynő portréja Lici kisasszony az aulában A szegedi Móra Ferenc Múzeum aulájában állították ki az egykori szegedi szépségkirálynő, Goitein Felícia portréját. A kalandos sor­sú olajkép történetét nemrégiben lapunkban is összefoglaltuk. 1930-ban a szép lányok között is legszebbnek megválasztott Goi­tein Lici föltehetőleg zsidó szár­mazása miatt nem kaphatta meg a királynőnek járó koronát. Kárpótlásul a kor neves szege­di portréfestője, Csejtei Joachim József elkészítette a lány arcképét, amely Licit elkísérte franciaorszá­gi, majd amerikai emigrációja ide­jén is. A Szegedről elszármazott Felícia asszony ősszel elhunyt, s a képet a múzeumra hagyta. Sza­bó Tamás főrestaurátor kijavítot­ta a műalkotás apróbb hibáit: pó­tolta a keménypapírra festett port­ré hiányzó sarkát, kiegészítette a sérült keretet, s megtisztította az idők során megbarnult olajkép fe­lületét. „Goitein Lici kisasszony kép­mása" a múzeum aulájában, az „Új szerzeményeink" című kiál­lítás legfrissebb darabjaként vár­ja a látogatókat. NY. P. CSALADI ESEMENYEK HAZASSAGOT KOTOTT Karika László és Hegedűs Tímea, dr. Szőke István András és Szilá­gyi Csilla, Király Attila és Lantos Kitti Szilvia, Német János és Fö­di Anna Mária, Gárdián Péter és Tasnádi Bernadett. SZÜLETETT Hagya Györgynek és Szűcs An­gélának Réka, Arnódi Józsefnek és Lajkó Zsuzsannának Laura, Köves László Ferencnek és Palotás And­rea Kornéliának Dávid és Tímea, Füleki Tamás Lászlónak és Né­meth Eszternek Anna Lili, Májer Zoltán Istvánnak és Kovács Má­riának Sára Mária, Kádár István­nak és Kovács Editnek Péter Ta­más, Lénárt Ferencnek és Csizma­dia Gabriellának Benedek, Kádár Sándornak és Gulyás Andreának Sándor, Zubcsics Péternek és Ház­verő-Török Mariannának Ádám Szabolcs, Pióker Tibor Sándornak és Bénák Angéla Évának Angéla Il­dikó, Lenghel Istvánnak és Tóth Renátának Dominik István, Gyi­mes Ernő Jánosnak és Juhász Andreának Anna Réka, Síkhegyi Ottónak és Szekeres Mónikának Luca, Jusztin Istvánnak és Nedel­kovics Aliznak Veronika, Berta András Krisztiánnak és Simity Ilonának Anna Réka, Varga And­rásnak és Kolompár Gizellának Szilvia, Katona Bélának és Majo­ros Szilviának Szilvia Sára, Varga Zoltánnak és Mihaiescu Csillá­nak Virág Hanna, Czibolya Ti­bornak és Ábrahám Juliannának Lili, Varga Imrének és Rigó Györ­gyinek Máté, Kovács Bélának és Kenyeres Beátának Márk Andor, (ankovics Gábornak és Veres Ka­talinnak Gábor, Vida-Szűcs Ti­bornak és Füzes Tünde Gabriel­lának Renáta, dr. Pető Zsoltnak és dr. Cserjés Andreának Csenge, Magyar László Jánosnak és Ko­tormán Editnek Zoltán, Gracza Lászlónak és Sóti Évának Ágnes, Kos-Sipos Árpádnak és Varga Tün­de Emesének Gergely Árpád, Te­lek Jánosnak és Bevíz Boglárka Idának Zsuzsanna Franciska, Nagy Attilának és Zombor Gab­riellának Márió, Arara Salah Kha­lilnak és Teleki Ágnes Máriának Sulara, Gyömbér Attilának és Tóth Editnek Ákos, Kovács-Kras­sói Norbertnek és Kovács-Kras­sói Anikónak Botond, Meszes Jó­zsefnek és Csonka Edinának Ri­chárd, Tóth Róbertnek és Hajdú Hajnalkának Róbert Zoltán, dr. Domoki Ferencnek és dr. Pál Krisztinának Márton Ferenc, Les­tyán Csaba Jánosnak és Nényei Zitának Boldizsár Botond. MEGHALT Koszka Ferenc Károlyné Erdész Ilona, Kocsis-Savanya József, Sző­ke Sándor Mátyásné fuhász-Nagy Margit Zsuzsanna, Ilia Ferenc, dr. Ungár Tibor János, dr. Bagaméri Lajosné Kis Rozália, Szabó József, Borda Ferenc Pál, Kispéter József­né Dobó Mária, Kiss Józsefné Papp Ilona, Lajkó István, Nyári József­né Nagy Julianna, Ifkovics Gábor, Molnár Gézáné Urbán Katalin, Börcsök Károly, Gábor Sándor Jó­zsefné Kis Mária, Pesti József, Ka­tona Ferencné Sója Ilona, Topolai István, Papp Ferenc, Nádudvari Istvánná Mélykúti Margit, Tóth Mátyásné Rózsa Ilona, Dékány Istvánná Reischitz Magdolna, Bálint Istvánná Lehotai Julianna, Erdős István, Táborosi Györgyné Bodor Mária, Tóth Antal, Tóth András, Papdi Imre, Zádori Sán­dorné Györgyi Ilona, Kis Lajosné Marék Mária Piroska, Csilits Sán­dor, Forgács József, Császár Ist­ván, Martonosi Györgyné Igács Mária, Dávid László, Szabó La­jos, Papp István, Király Tamás, Tanács Györgyné Tóth Margit, Gyovai Antal. A fogadalmi templom fontos része lehet Szeged idegenforgalmának Kegyhely és látványosság A szegedi fogadalmi templom a város egyik büszkesége, jelképe, ugyanakkor a megyeszékhelyen és környékén élő hívek közpon­ti kegyhelye. Az 1930-ban fel­szentelt hatalmas épület turisz­tikai látványosság is, a városba ér­kező turisták egyik célállomása. Kondé Lajos préposttal, a dóm plébánosával ez utóbbiról beszél­gettünk. - Több felmérés is igazolja, hogy Szeged lakói és az idelátogatók egyaránt nagyra becsülik ezt a cso­dálatos építményt. Annak pedig igazán örülök és büszke is vagyok rá, hogy a helybeliek magukénak érzik a székesegyházat. A dóm plé­bánosaként számomra nagy ehs­merés, hogy nem csak idegenfor­galmi látványosságnak tekintik, hanem templomnak, ami isten­tiszteleti célra is szolgál - mesél a dómhoz fűződő „kapcsolatáról" Kondé atya. A plébános elmondja, hogy mi­után az időjárás jobbra fordult és küszöbön az idegenforgalmi idény, egy munkacsoporttal elkészíttették a dóm idegenforgalmi fejlesztésé­nek a koncepcióját. A mostani idénytől ugyanis szeretnének úgy részt venni a város idegenforgalmi életében, hogy aki betér ebbe az épületbe, ne csupán látványt kap­jon, hanem ismeretekkel is gaz­dagodjék. Ez, hangsúlyozza az atya, mmdennél fontosabb számukra, s ezért rövid és hosszú távú kon­cepciót dolgoztak ki. - Szeretnénk Klebelsberg Kunó szegedi szerepét, munkálkodását hangsúlyozni és bemutatni. Kle­belsberg-kiállítást kívánunk össze­állítani az altemplomban, amit az is indokol, hogy az egykori kul­tuszminiszter ide van eltemetve. Szeretnénk továbbá azt is megva­lósítani, hogy szakszerű idegenve­zetés legyen a dómban - sorolja ter­veiket a plébános, aki reméli, mi­"Jjtt Évente több ezer turista keresi fel Szeged egyik jelképét. nél előbb elkészül a többnyelvű idegenforgalmi kiadvány, ami a német, angol, francia mellett a szomszédos országokban használt nyelven is megjelenik. Kondé Lajos plébános szerint ez­zel „nem állnak meg". Hordozha­tó, több nyelven „megszólaló" kis­magnókat is beszereznek majd, hiszen ezzel még könnyebben és jobban megismerhetik a látogatók a dómot. Hosszú távú program­juk között szerepel, hogy a temp­lom tornyát megnyitják, ahonnan a szegedi panorámában lehetne gyönyörködni. A dóm orgonáját folyamatosan újítják, javítják. Ehhez azonban rengeteg pénzre lenne szükség, becslések szerint legalább 100 mii­Fotó: Schmidt Andrea lió forintra. A szabadtéri játékok idejére azt tervezik, hogy az előadá­sok előtt félórás hangversenyt ren­deznek. - Ne csak a környékét ismerjék meg a dómnak, hanem a belsejét és féltve őrzött kincsét is, Európa egyik legnagyobb orgonáját ­mondja befejezésül Kondé Lajos. KISIMRE FERENC Egyelőre nincs bírósági döntés vagy megegyezés Villanyvezeték-vita Nagylakon Egy apátfalvi gazdának, Antal Jó­zsefnek van egy negyven hektáros legelője Nagylak közelében. A Dé­mász Rt. ezen szeretne keresztülve­zetni egy középfeszültségű vezeté­ket, ám a tulajdonos ehhez hóna­pok óta nem hajlandó hozzájárul­ni. A polgári engedetlenségről, a fo­gyasztó és a szolgáltató konfliktu­sáról is szóló történet első fejezeté­ről korábban írtunk lapunkban. A kérdéses birtok a néhány hó­napja nyílt helyi benzinkút közelé­ben fekszik, és mindenekelőtt an­nak ellátását szolgálná a vita tárgyát képező vezeték. Antal József sze­rint ha felállítják a legelőn a pózná­kat, a terület értéke jelentősen csök­ken. Az apátfalvi gazdálkodó még ta­valy tavasszal nyolcszázezer forin­tért hozzájárult volna a munkához, ám a cég ajánlatára lényegében nem válaszolt. Az áramszolgáltató ké­sőbb a vezeték létesítésére megkap­ta a végleges engedélyt a műszaki biztonsági főfelügyelettől, ez ellen azonban Antal József jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Bí­rósághoz. Bár az áramszolgáltató szerint ez a beruházás megkezdésé­nek nem akadálya, a kábel kiépíté­sével megbízott társaság a jogi hely­zet tisztázatlansága miatt mind a mai napig nem vállalkozott a mun­ka elindítására. Antal József a na­pokban arról tájékoztatott bennün­ket, hogy bár hivatalosan még nem ért véget, megtörtént az első tár­gyalás az ügyben. Elmondása sze­rint az engedéllyel kapcsolatban a bíróság több szabálytalanságra mu­tatott rá, maid felfüggesztette a tárgyalást, alkalmat adva az érintet­teknek a peren klvüh megegyezés­re. A földtulajdonos erre - mint mondja, tisztességes feltételekkel - hajlandó. Megkérdeztük az áram­szolgáltató egyik illetékesét is. Kor­ponai István főmérnök a perről azt mondta: nem cége, hanem a veze­tékjogi engedélyt kiadó szakhatóság ellen folyik. Ők mindenesetre azt re­mélik, hogy a bíróság végül helyben­hagyja az engedélyt és a kivitelező elkezdheti a munkát. Arra az eshe­tőségre egyelőre nem is készülnek, hogy esetleg elutasító határozat szü­letik. Korponai István egyébként több­ször próbált megegyezni Antal Jó­zseffel, de akkora volt a különbség a két ajánlat között, hogy nem tud­tak kompromisszumot kötni. A fő­mérnök mindenesetre azt reméli, az Ügy mihamarabb lezárul, mert mint mondja, a cég és a fogyasztók érde­ke ezt kívánja. SZABÓ IMRE Tiltakozik a mezőgazdasági érdekképviselet főtitkára Egyenlőtlen feltételek a gazdáknak? Az Európai Unió a tárgyalások ed­digi szakaszában becsapta a ma­gyarokat - állította Horváth Gá­bor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségé­nek (MOSZ| főtitkára. Horváth az éles, ugyanakkor szokatlannak is mondható „kirohanást" azzal ma­gyarázta, hogy az érdekképviselet szerint a jövőben hátrányos hely­zetbe kerülhet az agrárium. Mint mondotta: a befogadáshoz az Unió oly mértékben kívánja korlátozni a magyar mezőgazdaság lehetősége­it, hogy az ágazat alkalmatlanná vá­lik majd a nemzetközi piaci ver­senyre. A MOSZ főtitkára állításait az­zal támasztotta alá, hogy emlékez­tetett az EU mezőgazdasági bizott­sága, legutóbb a hét végén elhang­zott javaslataira: - Azok alapján nem túl biztatóak a kilátások. A közvetlen termelői támogatás ugyanis csak a töredéke lenne az uniós tagokénak, s messze nem azokkal a termelési kvótákkal lát­nának bennünket az Unión belül, mint amilyeneket mi szeretnénk. A főtitkár ugyanakkor azt is ért­hetetlennek tartja, hogy idehaza ilyen gyorsan elült a tiltakozás, ho­lott a jövőt tekintve a hazai agrá­rium számára az a tét, megmarad­e, avagy sem. Horváth Gábor emlékeztetett ar­ra is, hogy a magyar kormány a mezőgazdasági témában azt az ál­láspontot képviselte - ezt az érdek­képviseletek is vállalták -, hogy Magyarország kész a közös mező­gazdasági politika minden előírásá­nak azonnali betartására. De cse­rében elvárja, hogy a magyar terme­lők az uniós gazdákkal azonos jo­gokat élvezzenek, azonos szintű támogatásban részesüljenek. Ezek­nek az illúzióknak vetettek véget a bizottsági javaslatok. - Jövőnk ugyanis úgy nézne ki, hogy míg a magyar mezőgazdaság­ra azonnal vonatkoznának az uni­ós előírások, az az „kitennének bennünket az uniós versenynek", addig a régi tagországok termelői nálunk jóval nagyobb támogatást élveznének. Horváth Gábor szerint tisztes­ségtelen az uniós magatartás: - Az EU védi saját önellátó és exportá­ló mezőgazdasági termelését, s igyekszik belőle kirekeszteni a mi­énket. A MOSZ ragaszkodna ahhoz, hogy a közvetlenül igénybe vehető támogatások köre növekedjen, s a további tárgyalások folyamán a ter­melési kvótákat is emelni kellene. A főtitkár szerint mindenképpen el kellene érni, hogy az EU hozzon lét­re külön alapot a technikai, tech­nológiai fejlesztések támogatásá­ra. Amennyiben pedig nem sikerül­ne jobb tárgyalási pozícióba vere­kednünk magunkat, akkor java­solja: vezessünk be védővámot a külföldi mezőgazdasági cikkekre, s tárgyaljuk újra az egyszermár le­zárt földfejezetet is. F. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom