Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-16 / 63. szám

"NAPOS OLDAL" SZOMBAT, 2002. MÁRCIUS 16. Száz éve született Frenkel Jenő, a szegedi zsidó hitközség főrabbija A holokauszt árnyékában LÖW IMMÁNUEL MAR KÖZEL 50 ÉVE VOLT A SZEGEDI NEOLÓG ZSIDÓ HITKÖZSÉG NEMZETKÖZI HÍRŰ FŐRABBIJA, AMIKOR 1926-BAN - A HITKÖZSÉGI ALELNÖK, VARGA MIHÁLY KÉRÉSÉRE IGENT MONDVAFRENKEL JENŐ, VÉGZŐS RABBI SZEGEDRE JÖÜ. FRENKEL JENŐ. AKI TÖBB MINT 22 ÉVEN ÁT-BÉKÉS ÉS VIHAROS ÉVEKBEN - TANÍTOTT. NEVELT, PRÉDIKÁLT A SZEGEDI HITKÖZSÉGBEN, MÁRCIUS 16-ÁN LENNE 100 ÉVES. „ÉJJEL-NAPPAL MEGSIRATOM AZ ÉN NÉPEM LEÁNYÁNAK MEGÖLTJEIT!" - JEREMIÁS PRÓFÉTA SZAVAIT IDÉZVE EZ ÁLL A SÍRKÖVÉN IZRAELBEN. Apám - bár ajánlottak neki más városokban főrabbi széket - inkább volt a második számú rabbi Löw Immánuel mellett - emlékezett Frenkel Jenő fia, Zvi Frenkel 1999-ben, édesapja halálának 10. évfordulóján. Frenkel (enö 1902-ben egy erdélyi városkában 10 gyermekes ortodox zsidó család kilencedik gyermekeként született. Édesanyja, férje halála után, Budapestre költözött. Frenkel Jenő, miközben a rabbiképzót végezte, cionista gyűlésekre is eljárt. A cionista gondolatok azonban nem ingatták meg hitében, igyekezett „minél vallásosabb irányba fejlődni" - emlékezett 1987-ben a diákévekre. A rabbiképzóben azt is megtudta, mi a neológia. Egyes vélemények szerint Szegeden a legnagyobb harmóniában éltek ortodoxok, neológok, cionisták és anticionisták. Frenkel Jenő, követve Löw Immánuel példáját, az ifjúság nevelésekor a cionista nevelésre nagy hangsúlyt helyezett. Egyes hitközségi rendezvényeken azonban tapasztalnia kellett, hogy a hitközségi elöljárók többsége inkább tartotta magát magyarnak, mint magyar zsidónak. Frenkel ennek ellenére - bár ő maga nem volt tagja a Magyar Cionista Szövetségnek - minden évben Herzl emlékünnepélyt tartott a zsinagógában Theodor Herzl tiszteletére, akit a cionizmus atyjának tartanak. Frenkel rabbi fő hivatásának az ifjúság nevelését tartotta. Zsidó cserkészcsapatot alakított Szegeden, aminek elismertetése a Cserkész Szövetséggel nem kis nehézségbe ütközött. E mellett zsidó ifjúsági önképzőkört irányított. A középiskolás korú fiatalok önképzőköre kultúrelőadásokat szervezett, könyvtáruk volt, s éveken keresztül kulturális folyóiratot is szerkesztettek. A nevelómunka mellett Frenkel rabbi heti rendszerességgel látogatta a kórházak és klinikák zsidó betegeit, illetve majdnem mindennap elment a szegedi Csillag börtön zsidó rabjaihoz. Különösen szívén viselte azoknak az újvidéki 15-18 éves fiataloknak a sorsát, akik „szabotálás miatt" kerültek a Frenkel Jenő (balról) a szegedi zsidó cserkészcsapat alapító ünnepségén. Csillagba, ugyanis a Délvidék visszafoglalásakor (1941) szögeket szórtak szét Újvidék utcáin, gátolandó a közlekedést. Hivatalosan nem volt ugyan kötelessége, mégis vállalta a jelenlétet munkaszolgálatosok kivégzésénél, mert szent kötelességének érezte, hogy utolsó óráiban ne hagyja magára az ártatlanul szenvedőket. A német megszállás (1944. március 19.) előtt egy héttel a hadbíróság halálra ítélt egy munkaszolgálatost, amiért „cserbenhagyta a zászlót". Frenkel rabbi szomorúan jegyezte meg ezen indoklásra, hogy „milyen zászlót hagyhatott cserben egy munkaszolgálatos?". Amikor tehette, Szeged környékén meglátogatta a munkaszolgálatosokat, és istentiszteletet tartott számukra, üzeneteket hozott rokonaiktól. A főrabbi címet 1942-ben kapta meg az ekkor 88 éves Löw Immánuel javaslatára. A hívek száma, különösen az 1938-ban életbe lépett első zsidótörvény elfogadásától kezdve, fokozatosan csökkent, mégis még 1944 elején is több mint 3000-en hallgatták beszédeit a zsinagógában. A német megszállást követően azonban alig néhány hónap leforgása alatt a magyar hatóságok - a német hatóságok megelégedésére - Szegeden is megkülönböztető jel viselésére kötelezték, vagyonát zárolták, a zsinagóga körül zárt gettóba, majd a Rókusi pályaudvar melletti téglagyárba zsúfolták, végül deportálták a szegedi zsidóságot. 1944. június 15-éről 16-ára virradó éjszaka, a téglagyári gyűjtőtáborba történő átszállítás előtt kb. 200 ember a gettóban hitte és remélte, ha visszadátumozott papírokkal átkeresztelkedik, akkor nem szállítják tovább a gettóból. Frenkel főrabbi próbálta híveit meggyőzni szándékuk hiábavalóságáról: „megmagyaráztam nekik, hogy most már nem vallásunkért üldöznek bennünket, nem is használhat a kitérés" - emlékezett vissza 1960-ban az akkori éjszakára. Végül mégis tucatjával adta ki a hamis igazolásokat. A téglagyárban június 20ától még nehezebb feladat várt rá, Kertész Ernőre és Löw Lipótra, valamint Silbernstein Adolfra és Radó Józsefre Hódmezővásárhelyről. Egy német SS-százados Pestről, a Cionista Szövetség egyik vezetőjétől levelet adott át ötüknek. Sokgyermekes családokat, munkaszolgálatosok családjait, valamint prominens vezetők családját kellett kiválasztaniuk, összesen 3000 fót. Két nap múlva a százados csak 2400 főt engedélyezett újabb szempontok alapján: „a prominenseken kívül csak gyermekek 12 éves korig, felnőttek pedig csak 50 évesektől felfelé vehetők fel" - közölte. A családok szétválasztását jelentő listát értetlenül fogadták a táborban, óriási pánik tört ki. Végül Szegedről három vonatot indítottak ismeretlen célállomás felé. Az első vonat Auschwitzba érkezett néhány nappal később, a másik kettő - melyek egyike a listás vonat volt - a Bécs melletti Strasshofba, ahol munkára osztották szét az embereket. A prominensek vagonját lekapcsolták Pesten. A Löw és a Frenkel család is ezen a vagonon volt. A 91. évében levő Löw Immánuel főrabbi szervezete nem bírta a megpróbáltatásokat. A fővárosi zsidó kórházban meghalt. A Frenkel család az úgynevezett Kasztner-vonat utasai közé került. A cionista vezetők németekkel való tárgyalásainak eredményeként 1684 zsidónak minősített magyar állampolgár, fővárosiak és vidékiek, köztük Frenkelék is Frank Yvette táncfotói MUNKATÁRSUNKTÓL Ghymes-koncertfilm Szegedről (MTI PRESS) Bergen-Belsen-i hosszabb kényszertartózkodás után kerültek Svájcba. A második világháború után Frenkel főrabbi gyermekeit engedte alijázni (kivándorolni) Palesztinába, ő maga azonban úgy érezte, hogy haza kell jönnie maradék hívéhez. 1945 őszén hetekbe telt, amíg tisztázták a hatóságok, nem Frenkel Jenő, Löw Lipót és Kertész Imre a felelős a deportáló vonatok útirányáért. Frenkel főrabbi 1948 végéig ismét a szegedi zsinagógában prédikált. A templom előcsarnokát emlékcsarnokká alakították át, ahol 1600 Szegedről deportált, és vissza nem tért áldozat nevét vésték márványba. „Nem tudtuk hinni, hogy jöhet szervezett erőszak, amely vagonba présel csecsemőt és elaggottat, asszonyt és beteget, hogy vesztőhelyre vigye azért, mert vérképe nem egyezik a világpusztítók vérképével" - mondta 1947ben emlékavató beszédében a főrabbi. 1949 januárjában feleségével úgy döntött, hogy kivándorol Izraelbe. Fia ekkor arab fogságban volt, leánya alig néhány hónappal korábban szabadult szintén az arabok fogságából. Izraelben ifjúkori fő feladatát folytatta: tanított. Tanár vallásos iskolákban, cserkészcsapatot szervezett tel-Avivban. Emellett önkéntes humanitárius és kulturális munkát végzett különböző szervezetekben. Szegedről időnként levelet kapott olyanoktól, akik „szívesen és szeretettel gondoltak" főrabbijukra, még ha mások személyét másként is ítélték meg. Halálát követően 1998-ban a Szegedi Zsidó Hitközség jelenlegi elnöke, Lednitzky András kezdeményezésére emléktáblát avattak Frenkel Jenő, a közösségét formáló, tanító főrabbi emlékére a zsinagógában. Tizennyolc éves lett a hazánkban is népszerű szlovákiai Ghymes együttes, amely 1984-ben alakult olyan zenészekből, akik korábban rockot, komoly- és régizenét játszottak. Repertoárjuk kezdetben autentikus népzenéből állt, rendszeres résztvevői voltak a táncház találkozóknak. Ebben az időszakban a Magyar televízió által Húzzad, húzzad, muzsikásom címmel megfürdetett folkversenyen harmadik helyezést értek el, prímásuk, Szarka Tamás pedig elnyerte a legjobb szólistának járó díjat. Az eltelt évek alatt azonban muzsikájuk átalakult, fokozatosan kialakult a csak rájuk jellemző „Ghymes-hangzás". A Ghymesmuzsika titka - ami egyre nagyobb és látványosabb sikereket hoz a zenekarnak egész Európától Magyarországon át a tengerentúlig - a virtuóz hangszerelésben, a népzenei alapokból táplálkozó, sodró erejű zenében és Szarka Tamás költői ihletettségű és színvonalú szövegében rejlik. Hét nagylemez és CD megjelenése után a Ghymest nemcsak a közönség szeretete övezi, de számos szakmai elismerést is szereztek, kétszer jelölték őket Aranyzsiráfdíjra, 1999-ben megkapták a Márai Alapítvány „Nyitott Európáért"díját, tavaly decemberben vehették át a Magyar Művészetért-díjat, idén március 22-én pedig eMeRTon-díjat kapnak, mint az év legjobb határon túli zenekara. Ez az év különösen gazdag lesz a zenekar számára: tavasszal megjelenik Hobóval közösen alkotott Bakaballada című lemezük (a történetté összeálló dalok szövegét: Hohó írta, a zenét a Ghymes szerezte), ősszel a közönség elé kerül új CDjük cs egy sok fotóval illusztrált könyv, mely bemutatja a zenekar 18 éves történetét. A sok újdonság elé szinte összefoglalónak ígérkezik az a másfél órás koncertfelvétel, melyet a szegedi A-pnxlukció stúdiójában készítettek, és amit március 17-én a Duna televízió sugároz. A koncertfilmen a Ghymes utolsó két lemeze, a Rege és a Smaragdváros 15 legnépszerűbb dala hangzik el, de hallhatunk olyan különleges zenét is, mint a tízperces hegedűszólóra épülő, nagy virtuozitást igénylő Kalotaszegi muzsika. A Buják Andor, Pukkai Attila, Szarka Gyula, Szarka Tamás alkotta zenekar vendégei a koncerten: Kis Bernadett (ének), Tiba Sándor (dobok), Kán Csaba (szintetizátor), Tóth Viktor (szaxofon). Frank Yvette szegedi fotós Madártánc című kiállítását a Közép-Európa Táncszínház rendezésében Katkó Tamás fotóművész nyitotta meg nemrégiben a budapesti „Bethlen" Kortárs Fotógalériában (VII. ker. Bethlen Gábor tér 3.). A húsz fekete-fehér táncfotót bemutató tárlat április 3-áig tekinthető meg. A képek a luronics Tamás vezette Szegedi Kortárs Balett, a Még 1 Mozdulatszínház, a Közép Európai Táncszínház és Ladányi Andrea előadásain készültek. A szegedi produkciók közül a Carmina Buranáról, A csodálatos mandarinról, az Angyalok suttogásáról (képünkön) és az Apres moi-ról készült felvételeket láthatja a közönség. E BÉRES Az egészséges emberért Egészségesnek lenni nem csak azért jó, mert nem fáj semmink Egészségmegőrzés szempontjából átmeneti korban élünk. Hazánkba - érthető módon - évtizedes késéssel van érkezőben az a mozgalom, amely Nyugat-Európában és a tengerentúlon az 1970-es évektől fokozatosan igazi, megőrzendő értékké emelte az egészséget és magába foglalja többek között az egészségesebb táplálkozást, az aktívabb testmozgást, a káros szenvedélyek elhagyását. Az Európai Unió küszöbén állva még szembetűnőbb, riasztóbb a különbség a mi általános egészsegi állapotunk és az övék között. Mi nem érdemelnénk meg, hogy a mai magyar átlagnál hosszabb ideig és jobb életminőséggel élhessünk? Dehogynem. Ezt elérni azonban csak szemléletváltással, odafigyeléssel, kitartó és tudatos munkával lehet. A Béres Gyógyszergyár Rt. 12 éve azon van, hogy termékeivel segítse az egészség megőrzését és a betegségek megelőzését. Mint tudjuk, a táplálkozásnak központi szerepe van az egészségi állapot alakításában. Magyarországon nem is a táplálkozás mennyiségével, hanem minőségével, összetételével vannak bajok. Túl sok kalóriát, zsírt, nátriumot fogyasztunk, ezzel szemben élelmi rostokból, kalciumból, káliumból, számos vitaminból és nyomelemből a szükségesnél kevesebbhez jutunk hozzá. Az Actival multivitamin családot azzal a céllal alkottuk meg, hogy a magyar fogyasztók hozzájuthassanak egy komplex összetételű, kifejezetten a magyar lakosság tápanyagszükségletére vonatkozó különböző előírások, vizsgálatok, ajánlások figyelembevételével kifejlesztett készítményhez. A vitaminpótlásban ma a komplexitás alapkövetelmény. Az Actival egyedülállóan komplex, 31 hatóanyagot tartalmaz, amelyek mindegyike nélkülözhetetlen, és bizonyítottan hasznos az egészség megőrzése szempontjából. 14-50 éves korig ajánljuk, ötven év felett az egészségről a korosztály szükségleteihez igazodó összetételű Actival Senior gondoskodik. Hatóanyagai nem csak védik a szervezetet, de lassítják az öregedés folyamatait is. Gyermekeink egészségét az Actival Junior rágótabletta 28 aktív hatóanyaga védelmezi. A gyerekvitamin finom is, ám nem kell félni, hogy a fogakra ártalmas, sőt... Olyan édesítőszert tartalmaz, amelyek segítik megelőzni a fogszuvasodást. A mi családunk gondoskodik az ön családjáról! Jó egészséget kívánunk Önnek és szeretteinek: Actival család és a Béres Rt. Szeretettel fogadjuk kérdéseiket, észrevételeiket az 1300 Budapest, Pf. 270. címen. GYÓGYSZERNEK NEM MINŐSÜLŐ GYÓGYHATÁSÚ KÉSZÍTMÉNYEK. A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!