Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-14 / 62. szám

III. -MÁRCIUS IDUSA « CSÜTÖRTÖK, 2002. MÁRCIUS 14. Kész a csatára a szegedi sereg Farmerben őrzött hadi hagyományok déjukon például Noel Miklós („civilben" rendőr főtörzsőrmester) beszélt arról, hogy az idén is lesz ám szöregi csata augusztusban, csak még az előzőeknél is sokkal látványosabb. Addig is nekirugaszkodunk újfent a tavaszi hadjáratnak - szólt a tervekről Noel Miklós. Ám elég csak egy negyedperces mustra ahhoz, hegy lássa csatára kíváncsi, a szegedi hadfiak legtöbbje még diákkent gyűjtögeti magába a tudást. Mint például Hovanyecz Tamás, aki a szegedi Ságvári Endre gimnázium 10. eisztályos tanulója, s egyben a honveid sereg zászlóvivője. - Még általános iskolásként jelentkeztem a hagyományőrző csapatba - idézte fel a sorozás emlékeit Tamás -, de a katonaélettel járó kalandeikra máig sem tudtam ráunni. Iskolatársaim ugyan különös heibbinak tartják az enyémet, de már megszokták, hegy engem nem a számítógépes játékok mellett találnak meg, hanem parádékon, ünnepségeken, netán egy-egy csatában, talpig egyenruhában. Szüleim pedig minden támegatást megadnak kalandozásaimhoz, mert pontosan tudják, jó társasában töltőm szabadidőmet. Azt meg nem tuelni, vajon Hovanyecz Tamás egyetemistaként is hallgat-e majd a parancsszóra. Ám az biztos: a Szegedi 3. Honvédzászle'ialj (ami a laktanyák felszámolása óta Csongrád megye székhelyének egyetlen katonai ereje) rendületlenül készül az újabb csatákra. BÁTYI ZOLTÁN Megemlékezések március 15-én ALGYO 10 eíra: Himnusz és megemlékezés a templomkertben az eirszágzászle'inál, beszédet meind elr. Piri József polgármester. 11 eíra: régi könyvek kiállításának megnyitója a Tájházban. CSONGRÁD 11 eíra: megemlékezés a Kossuth téren, közreműköelik az Alföld Néptáncegyüttes. Ünnepi beszédet mond Meilnár József polgármester. A Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola tanulóinak zenés irodalmi műsora után koszorúzás Kossuth mellszobránál. 16 óra: Borhás István szobrász kiállítását megnyitja Zsótér Antal kanonerk, föesperes. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 8 eíra 30: zászlófelvonás a Kossuth téren. 9 óra: ökumenikus istentisztelet a református újtemplomban. 9 óra 45: koszonízás majd megemlékezés a Ftetőfi-szobornáL Beszédet mond Almási István alpolgármester. 10 óra 30: ünnepi közgyűlés a városháza díszterméhen, ahetl városi kitüntetéseket adnak át. 16 óra: aSzabaelság Olvasókör rója lc kegyeletét az unitárius temetőben nyugvó '48-as honvédtiszt, Szamecz András kopjafájánál. 18 óra: ünnepi táncgála a Petőfi Művekídési központban „Határainkon innen és túl" címmel, a Bányász Táncegyüttes közreműködésével. KISTELEK 10 óra: emlékfa ültetés a kálváriánál a városvédő egyesület szervezésében. 19 óra: fáklyás felvonulás a templomtól a Petőfi Iskoláig. 19.30: ünnepi megemlékezés és koszorúzás a Petőfi Iskolánál. Beszédet mond Vineze László országgyűlési képviselő. MÁRTÉLY 10 líra: ünnepség az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. Balogh Jánosné polgármester ünnepi köszöntője után az általános iskola drámaszakköre lép föl. MAKÓ 8 óra 30: ünnepi szentmise a belvárosi katolikus templomban, celebrálja Zatykó László ferences atya. 9 óra 30: istentisztelet a belvárosi református templomban. Czapp István, Bodófalva református lelkésze hirdet igét. 10 óra: A Szent István Egyházi Iskola és a |obb Makóért Egyesület közös megemlékezése a Petőfi-szobornál. Ünnepi beszédet mond Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Martonosi György országgyűlési képviselő. A hazáért és a magyar hősökért Kondrát Márta református lelkipásztor és Katona Pál romai katolikus esperes mond imát. 11 óra: Ünnepség a Kossuth-szobornál, köszöntöt mond Búzás Péter polgármester, inajd Kormány Gábor, az ELTE makói joghallgatója mond ünnepi beszédet. Fellépnek a Maros Táncegyüttes tagjai és a József Attila Gimnázium diákjai. MINDSZENT 9 óra: koszorúzás a városházánál, katonai tiszteletadás. 9 óra 30: a Dózsa-telepi Általános Iskola diákjainak műsora a Tisza Művelődési Házban. Ünnepi beszédet mond: Borsi Imre önkormányzati képviselő. MÓRAHALOM 17 óra: Tőkés László királyhágó-melléki református püspök tart beszédet a Móra Ferenc Iskola aulájában. ÓPUSZTASZERI EMLÉKPARK 11 óra: a kisteleki Árpád Fejedelem gimnázium diákjainak ünnepi megemlékezése, Zakar Péter történész ünnepi köszöntője. 11 óra 30: a rotunda Honfoglalástermében Szalay Ferenc festőművész kiállításának megnyitója. SZEGED-KISKUNDOROZSMA 10 óra: koszorúzás a '48-as kopjafánál. Beszédet mond Balogh László országgyűlési képviselő és Lázár Zoltán iskolaigazgató. SZEGED 9 óra: a Dóm téri Pantheon Ftetőfi szobránál koszorút helyez el Ványai Éva alpolgármester. Az Aradi vértanúk terén Tímár László alpolgánnester koszorúzza meg a '48-as emlékművet, közreműködik a Tömörkény István Gimnázium diákkorusa. 10 óra: a városháza előtt a Ghymes együttes és a Borica-Bálint Sándor Táncegyüttes közös műsora. Közreműködnek a Szegedi Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Kiskunhalasi Hagyományőrző Huszárok. 11 óra: az Országzászló ünnepélyes felvonása a Szegedi Fúvós Zenekar közreműködésével. 11 óra 30: Himnusz, Nemzeti dal, megemlékezés a Múzeumkertben. Ünnepi beszédet mond Bartlia László polgármester, majd a Szegedi Nemzeti Színház művészei ünnepi műsorral emlékeznek meg a forradalomról. 12 óra 45: koszorúzás a Klauzál téren, Szózat. SZENTES 11 óra: zászlófelvonás és megemlékezés a Kossuth téren, szónok Szirbik Imre polgármester A Kossuth-szobor megkoszorúzása előtt ünnepi műsort ad a Seres Formáció, a Szeged Táncegyüttes, a helyi fúvószenekar és Krisztik Csaba, a Horváth Mihály Gimnázium diákja. SZÓREG 18 óra: megemlékezés a Tömörkény István Művelődési Házban 18 óra 30: Koszorúzás a Hősök terén, beszédet mond Rákos Tibor országgyűlési képviselő. TÁPÉ 9 óra 30: megemlékezés és koszorúzás az Országzászló emlékműnél, amelyen dr. Bartha László szegedi polgármester is részt vesz. Az ükunokák szobrot állítanak Maderspach Károlynénak Negyvennyolc asszonya A történelem méltánytalanul keveset szólt róla. Bedig az 1848-as forradalom és szabadságharc egyik kiemelkedő egyénisége volt Maderspach Károlyné Buchwald Franciska.Az 1804-ben született, aradi polgári családból származó asszony neves hídépítő férje oldalán szenvedte meg a vérzivataros időket, majd egyedül nevelve gyermekeit, tovább harcolt a haynaui diktatúra igazságtalanságai ellen. Hogy ki volt ez a példaképül is méltán állítható hölgy, azt fiának, Maderspach Liviusnak 1909-ben kiadott, s most a napokban Szegeden újra megjelentetett könyvéből tudjuk meg. A mindösszesen 70 oldalnyi kis kötet nem irodalmi indíttatású, nem is történész munkája, mégis oly érzékletesen írja le az 1848-as eseményeket, valamint a Maderspach család meghurcoltatásának körülményeit, hogy az akkori események iránt kicsit is érdeklődő olvasót egyszerűen lebilincseli. Maderspachékat a szabadságharc összeomlása idején meglátogatta Bem tábornok Ruszkabányán. Ez lett a vesztük. Az osztrák katonák ugyanis a feleséget letartóztatták, elhurcolták. Maderspach Károlyné később gyermekeinek maga írja le megaláztatását, melynek során a város melletti dombon (ahol valamivel korábban még a magyar honvédeket ünnepelték) őt az osztrák katonák megvesszőzték:,, ...iszonyodva, elrémülve hátráltam, kezeimet összekulcsolva fordultam a századoshoz: Önnek is van anyja. Tisztelje azt bennem. Édes anyja megátkozza önt, ha meghallja, mit művelt a fia. Halálos órájára emlékeztetve könyörgöm önnek, ne sértse meg ennyire egy nö méltóságát és becsületét. Hisz bennem meggyaláz minden nőt, édes anyát, nővéreit! Ezután a többi tisztekhez fordultam, hogy mint lovagias férfiak ne engedjék a gyalázatos exekuczió végrehajtását. Végre kétségbeesve a legénységhez fordultam könyörgésemmel. A halált kértem a kapitánytól alázattal! Mind hiába! Lefogtak, - meztelen testemen Maderspach Kinga és Katalin. (Fotó: Schmidt Andrea) - oh Isten! Nem hagytál meghalni szégyenemben!" A törékeny asszony meggyaláztatásáról hírt kapott a férj, s 6 ezt a szégyent már nem tudta elviselni: fájdalmában, kétségbeesésében főbe lőtte magát. A bátor asszony amikor kiszabadult rabságából, tovább harcolt igazáért, s mindenekelőtt János fiát igyekezett kiszabadítani a büntető századtól, ami néliány év elteltével sikerült is neki. Életének Jiátralévő éveit Pesten töltötte, itt hunyt el 1880. december 6-án. • Maderspach Károlynak és feleségének rengeteg leszármazottja van. Szegeden él egyik ükunokájuk, Maderspach Katalin. Ó, és Budapesten élő Kinga nevű testvére, a Maderspach Lívius által írt „Maderspach Károlyné tragédiája és adatok Ruszkabánya történetéhez" című könyv kiadói. A Zólyomban, Nádosy Ferenc Könyvnyomdavállalatban nyomtatott kötet létezéséről az ükunokák már több éve tudtak. Levéltárakban, könyvtárakban elsősorban Kinga kutatott egyéb családi dokumentumok után. - Döbbenetes élmény volt a könyv. Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen őseink voltak - mondja a Szegeden élő Katalin ükunoka. - S arra a kitartásra, hatalmas életerőre is, amely nem engedte, hogy összetörjön ü kányánk, meg arra is, hogy a megvesszőztetés után talpra állt. A leszármazottak azt is elmondják, hogy bár Maderspach Károlyné története nem volt annyira ismert, mint például az aradi vértanúké, azért akkortájt nagy port vert fel ez a kegyetlenkedés. Hogy asszonyokkal kegyetlenkedjenek, ez akkor is különösen nagy ellenszenvet váltott ki. Mindehhez még tudni kell, hogy az idő tájt a család országosan ismert volt, a reformkor egyik legnagyobb vállalkozásának a tulajdonosa, ezért is vert akkora hullámokat a felháborodás. Az ükunokák szerint az utókor eléggé méltánytalanul bánt vele, és nem kapott igazán elégtételt. Bedig ő minden asszony helyett szenvedte el a büntetést. Ezért akkora elégtételt is kellett volna kapnia, vallják a rokonok. A mostani könyvJtiadáson kívül szeretnének egy emlékművet állítani 1848 hős asszonyának, amely 200. születésnapjára készülne el és Budapesten állítanák fel, azon a helyen, ahol idős korában élt. Ugyanakkor a Maderspach család leszármazottait is szeretnék „egybegyűjteni", és együtt emlékezni a jeles történelmi személyiségre. KISIMRE FERENC HOGY HOL ÉS KI TALÁLTA KI A FARMERNADRÁGOT? NO. DE ILYEN KÉRDÉST. KÉREM! HISZEN AZT A RÖVIDNADRÁGOS KISKÖLYÖK IS TUDJA. HOGY AMERIKÁBAN VARRTA AZ ELSŐ EFFÉLE VÁSZONGATYÁT EGY LEVISTRAUSS NEVEZETŰ ÚRIEMBER. NOS. AMA BIZONYOS KISKÖLYÖK. HA EGYSZER MEGHALLGATJA A SZEGEDI ÜGYVÉD, DR. VASS LÁSZLÓ 184849-ET FELIDÉZŐ ELŐADÁSÁT. GYORSAN RÁDÖBBEN - HATALMAS NAGY TÉVEDÉSBEN ÉLT EDDIG. MERTHOGY A FARMERT. IGAZ HADI ÖLTÖZETKÉNT. A SZEGEDI 3. HONVÉDZÁSZLÓALJ KATONÁI VISELTÉK LEGELŐSZÖR. UGYANIS. AMIKOR A SZABADSÁGHARC IDEJÉN FEL KELLETT RUHÁZNI A SZEGEDI KATONÁKAT KÖZEL NYOLCEZER RŐFNYI VITORLAVÁSZNAT TALÁLTAK A RAKTÁRBAN. Márpedig ennél tökéletesebb anyag nem is illene a bakagúnyához, mindössze be kell kékre festeni vélték elődeink. S nem sokkal később (de Strauss urat mindenképpen megelőzve) már farmertón parádéztak honvédjeink. Vítss doktorral beszélgetve persze nem csak élthez a meglepő információhoz juthat hozzá a magyar történelem iránt érdeklődő. Az ügyvéd úr gyermekkorától elolvasott szinte minden fellelhető forrásmunkát XIX. századi szabadságharcukról, s a história iránti nagy szerelmének köszönhető, hogy négy évvel ezelőtt kezdeményezésére megalakult a Szegali 3. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület is. - Mindössze 14 fős volt akkor a csapatunk, de ma már több mint ötven katonát tudunk hadba szólítani, ha megindulnak seregeink a különböző harci túrákra. Egyenruhánk hiteles mása az egykori honvédruhának, fegyvereink is ámulatba ejtik mindazokat, akik ellátogatnak hadtörténeti bemutatóinkra. S büszkeségünk az ágyú, aminek hangját nemcsak Szegeden sodorta már a szél - szolgált hadileltárral a közelmúltban \foss László. A hagyományőrző egyesület elnöke hadseregével részt vett már nem is egy tavaszi hadjáraton, megküzdöttek vitézei Tápióbicskén, Szolnokon, Pákozdon is az „ellenséggel". Túrázásuk során eljutottak Erdélybe is, ahol több városon és falun is végigmasíroztak a katonák. Hatalmas élmény volt, az emberek szemébe könnyet csaló - mesélt értől az tkjukról Vass doktor. De szavaitól nem volt nehéz kihallani, hogy legalább ennyire jó szívvel emlékezik a hazai hadszíntéren aratott győzelmekre is. Nevezetesen a szóregi hadijátékra, amit tavaly már harmadik alkalommal rendeztek meg az 1849-es szőrcgi csata eredeti helyszínén, a Kamaratöltésen. Hogy Vass László miért vállalja a meneteléssel, csatározásokkal járó fáradalmakat, aligha kell bővebben kifejteni. De vajon mi vonzott a szegedi gyalogezredbe egy erdészt, A szegedi vitézek már több tucat csatában jelesre vizsgáztak fegyverforgatásból. (Fotó: Schmidt Andrea) aki neves vállalkozó, sikeres káefté tulajdonosa? E kérdésre pedig Bolgár ¡ózseftöl, a hagyományőrzők tüzér őrnagyától kaptam választ, aki nem kevés anyagi áldozatot is vállal azért, hogy mindig látványosra sikeredjék a szegedi vitézek parádéja. - Nagyon nehéz azt szavakba foglalni, milyen érzés régen élt katonák emlékére beöltözni a harci ruhákba. Az a kor idéződik fel, amikor még dicsőség övezte a harcosokat, hiszen a bátorság, az ügyesség, a testi erő döntötte el egy-egy csata sorsát. Éppen ezért nem is érzem tehernek, sőt remek kikapcsolódás számomra a katonáskodás - mondta el Bolgár József. - természetes nem öncélú szóralcozás ez - tette hozzá -, liiszen emberek ezreit ajándéknztuk már meg eddig is új ismereteket nyújtó élménnyel. Örömmel tapasztalom, hogy mind többen kíváncsiak bemutatóinkra. ÍVLár olyan is előfordult, hogy amikor csatába sietve megálltunk egy benzinkútnál tankolni, s meglátták fegyvereinket, ott a helyszínen kellett rögtönzött hadtörténeti órát tartanunk. A szegedi hagyományőrző seregben egyébként nem csupán ügyvéd és vállalkozó szolgál. Vállalja a hadakozást szabómester, kereskedő, biztonsági őr, taxis, hivatásos katona. Legutóbbi, zákányszéki pará-