Délmagyarország, 2002. március (92. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-08 / 57. szám

PÉNTEK, 2002. MÁRCIUS 8. MEGYEI TÜKÖR­7 CSALADIESEMENYEK HAZASSAGOT KÖTÖTT Szlatnek Attila és Paplógó Kata­lin, dr. Zsiga György és dr. Kis Gab­riella, Komocsin József és Németh Katalin Piroska, dr. Zimányi Lász­ló Béla és Horváth Vera, Bálint Ti­bor és Rácz Zsuzsanna, Kiss Lász­ló és Barta Beáta, Ishak Gamal Sa­mir és Bölöni Ágnes Ilona, Bánfi Zoltán és Szántai Szilvia, Metál Attila és Gál Annamária, Buch­holcz Gábor és Kovács Katalin Ani­kó, Frittman József és Gál Tímea. SZÜLETETT Tandari József Zoltánnak és Maró­ti Rózsának Bence, Petheő Gábor Lászlónak és Suti Andreának Ben­ce László, Király Károlynak és Var­ga Katalinnak Krisztina, Fazekas Ferenc Tibornak és Rambala Ritá­nak Milán Patrik, Neisz László­nak és Csortó Andreának Gergő, Kőszegi Gábornak és Szelei Ildikó­nak Zénó Gábor, Raffai Lászlónak és Túri Ildikónak László Oüvér, Kiss Zoltánnak és Pálfai Melinda Hedvignek Dioméd Zoltán, Bagi Jánosnak és Németh Geraldina Klárának Nándor János, Németh Gábornak és Gazdagh Szilvia Má­riának Petra Vivien, Süh Zsolt Ta­másnak és Horváth Gabriellának Panna Dorka, Csányi Vidornak és Murányi Nikolettának Nikoletta Lih, Matuszka László Mihálynak és Ördögh Emesének Márk, Ott­bk Sándornak és Dudás Móniká­nak Máté, Gede Józsefnek és Erdei Andrea Tündének Júha, Róvó Gá­bornak és Prágai Hajnalkának Gá­bor Zoltán, Papp János Csabának és Sjrenya Évának Bence, Szőnyi Szabolcsnak és Zelenák Piroskának Balázs, Csillag Attilának és K. Kiss Edinának Virág, Kerkai Zoltánnak és Nagy Andreának Zoltán, Hegyes Sándor Józsefnek és Farkas Piros­kának Mária Alexandra, Murvai Józsefnek és Csűri Klárának Eme­se, Kovács Józsefnek és Dolezsár Erikának Gergő, Mészáros Zsolt­nak és Gyuris Zsuzsannának Gergő, Gyenge Attilának és Vas Mariannak Anita, Belovai Mihály­nak és Vajna Anitának László Zol­tán, Vékony Jánosnak és Hetényi Szilviának Vanessza Ivett, Fodor Józsefnek és Bogyó Beatrixnek Max Marshall, Vida Antal Tamásnak és Fábián Valériának Roland Antal, Borka Józsefnek és Magyar Ildikó­nak Máté, Sebők Ákosnak és Tóth Annamáriának Viktória, Börcsök Lászlónak és Lovászi Erikának Ale­xandra, Flack Zoltánnak és Ko­vács Donátának Márk, Bede Péter­nek és Fodor Virág Editnek Réka, Borza Tibornak és Udvarhelyi Bri­gittának Dávid, Kovács Attilának és Vituska Andreának Bálint, Gon­da Tibornak és Tóth Andreának Martin Tibor, Szűcs Szilveszter­nek és Komáromi Editnek Dániel és Norbert, Vadál Lajosnak és Szűcs Erikának Vivien, Kártyik Lászlónak és Durányik Judit Erzsé­betnek Anna Csilla, dr. Salha Wa­bd Khalilnak és Szlancsik Annának Theodor, Gulyás Györgynek és Gábos Krisztinának Fanni, Csá­nyi Sándornak és dr. Fejes Teklá­nak Ádám, dr. Kass Ferencnek és dr. Bakó Ildikó Ilonának Balázs, Nagy Lászlónak és Vidasi Beatrix­nek Márton Andor, Illés Tibornak és Kovács Eszternek Dávid, Bánh Jánosnak és Daroczi Ana Mariá­nak Lih Orsolya, Nagy Attilának és Sárközi Anitának Gergő nevű gyer­meke. MEGHALT Papp Istvánné Kispéter Ilona, Ba­jer János, Engi József, Varga lózsef, Újvári István, Zanócz Antalné Zádori Julianna, Tóth Szilvesz­temé Király Irén Ilona, Ardai Sán­dor, Paréj János, Emődi Albert Dezsőné Klement Erzsébet, Ba­logh Vincéné Csányi Mária, Nagy Istvánné Sutus Mária, Szabó Bál­int, Bite Péter, Zubonyai Gábor­né Kondé Gizella, dr. Dombrádi Erzsébet Piroska, Dolch Erzsébet, dr. Bonifert Domonkos, Berg­mann Györgyné Gondi Ilona, Lá­zár Lajos, Koléner Józsefné Koz­ma Éva Eszter, Kurai Béla István, Faragó Béláné Frank Katalin Er­zsébet, Verasztó Sándor, Szalma lánosné Keszei Julianna, Vizhuzó Istvánné Németh Mária, Illés Im­re Antal, Szécsi József, Szentágo­tai Károly, Rácz István, Farkas András János, Farkas Mihály, Vász András, Szemendei Pál István, Fekete János, Papp István, Szandt­ner László, Ványai László, Kósa Ferencné Sutka Margit, Lajos Dá­vid, Bekő Károlyné Márki Erzsé­bet, Horváth Mihály, Hegedűs Mátyásné Rehák Franciska, Haj­dú Jánosné Both Etelka, Balogh Kálmán Szabó Károlyné Torna Magdolna, Csipei Jánosné Bellá­nyi Julianna, Erdődi Istvánné Fá­bián Irén, Kordás László Antalné Szentgyörgyi Ilona, Bábnt Imre, Il­lés Antalné Hegedűs Edit Éva, Kása Balázs, Vas Sándor, Babar­czi Anna, Péter Mihály, Víg Tibor­né Gyenge Anna, Ördög József, Takács Antalné Kiss Rózsa, Dé­kány József, Molnár Györgyné Apró Mária, Pataki László Péter­né Zempléni Anna Mária, Bősi István, Rafael László. TAVASZI A(U)KCIÓ AZ FHB-NÁLU! Magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek 2002. március 11-én 15 óráig tehetnek vételi ajánlatot az FHB korábban kibocsátott fix és az új változó kamatozású jetzálogleveleire. A hatéves fix kamatozású jelzáloglevél kamata évi 8,25%, a tízéves változóé (2003.03.13-ig) 9,25%. Az FHB aukciós limitárat nem határoz meg. A jelzáloglevelek névértéke 10000,- forint, a tőzsdén szabadon adhatók-vehetők. A jelzáloglevél a kockázatot kerülők biztonságos értékpapírja, a hasonló állampapírokénál magasabb hozammal. A magánszemélyeknek adóhitel kedvezményt is biztosít, az árfolyamnyereség után nem kell adót fizetni. Vételi ajánlat tehető: az Aegon Ép.Rt., a CA IB Ép.Rt., a CIB Értékpapír Rt., a Concorde Ép.Rt., az MKB Rt., a Raiffeísen Ép.Rt., és a Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjaiban. További információ: aukciós értékesítési helyek, FHB 06-40-200-115-ös hitelvonala. Internet: www.fhb.hu ©FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. Tizenhárommilliós beruházás Zákányszéken Térfelújítás és piacépítés Javában folyik Zákányszéken a központi tér felújítása és egy új pi­ac kialakítása. A település még tavaly december végén nyert a Vi­dékfejlesztési Célelőirányzat pá­lyázaton. Ezt az összeget kiegé­szítette az önkormányzat, így januárban elkezdődhetett a mun­ka. A község központjában, a Len­gyel téren most alakítják ki a dísz­burkolatú járdák alapjait. Már fé­lig elkészült az a szabadtéri szín­pad, ahol jó idő esetén felléphet­nek a különféle tánccsoportok, előadók. Ivó- és szökőkutat is épí­tenek majd. A járdák mellé pedig padokat és kandelábereket helyez­nek el. Fából készített virágtartókat tesznek ki, valamint fákat és dísz­cserjéket ültetnek. Az em­lékművet fölújítják, a közeb busz­megállóban két új peront építe­nek. A tér átalakítása 9 millió 100 ezer forintba kerül. Az összeg het­venöt százaléka, vagyis 6 millió 800 ezer forint állami támogatás, a többi pedig önerő. A Lengyel tér sarkán, a volt köz­ségháza udvarán épül az új kispi­ac. A helyi őstermelők korábban a parkolóban árusíthattak, ami szabálytalan volt. Már áll az a nyolc betonoszlop, ami stando­kat védő tetőn tartja majd. Az ANTSZ előírásainak megfelelően elkészült a csatornázás, valamint felújították, átalakították a régi mellékhelyiséget. A Lengyel téren most készítik a díszburkolatú járdák alapjait. A fedett standokon összesen 16 gazdálkodó árusíthatja portéká­ját. Az új zákányszéki piacon kap­ni lehet zöldséget, gyümölcsöt, tejet és tejterméket, valamint vi­rágot, élő baromfit. A beruházás összesen mintegy 4 millió forint­ba kerül, melyből 2,1 millió álla­Fotó: Gyenes Kálmán mi támogatás. A piacépítéssel má­jus 31-én, a térfelújítással pedig júbus 31-én végeznek. K.T. Az országgyűlési képviselőjelöltek Megetették a szentesi választókat Tősgyökeres szentesit vagy országos hírű politikust jelöljenek-e honatyának? A honanya eleve számításba sem jöhetett. Ezt sokáig nehezményezték is - más településeken élő társaikkal együtt - a Kur­ca-parti városban a nők, mert amikor a férfiak a fronton voltak, ők otthon minden nehéz munkát elvégeztek helyettük. Ezért érthetet­lennek tűnt számukra, miért nem mérik egyenlő mércével a két nem képviselőit a választások alkalmából. De a helyzet még ennél is bo­nyolultabb volt - mint kiderült az Együtt Szentesért nevű civil szervezet programján. Sipos Ferenc elnök meghívásának eleget téve Labádi Lajos, a helyi levéltár igazgatója történeti áttekin­tésében felidézte, hogy 1848 után az országgyűlési választásokon a férfiak közül sem rendelkezett mindenki választójoggal. Volt olyan időszak, amikor csupán a nemesi rendhez tartozó urak voksolhat­tak. De számított a vagyoni hely­zet is, továbbá az, hogy az illető magyarul beszéljen, meg tudjon írni és olvasni. A szentesiek első országgyűlési képviselője Horváth Ferenc volt 1848-1849 között. Amikor fő­jegyzőként követté választották, mintegy 22 ezren éltek a város­ban, ám csak mintegy 1600 sze­mély rendelkezett választójoggal. Horváth Ferenc vetélytársa Boros Sámuel főbíró volt, aki Szentes első polgármestere lett. Az akkori pobtikai viszonyok nem kedveztek a kormánypárti képviselőknek, mint amilyen Horváth Ferenc is volt. A szabadságharc leverését kö­vetően Szentes követét vagyon­vesztésre és kötél általi halába ítél­ték. Később azonban kiderült, hogy alaptalanul kapta a büntetést, és kegyelemben részesült. Regénybe illő történeteket mesélt Labádi Lajos „Szentes város esete országgyűlési képviselőivel" cím­mel. Az önkényuralom és az abszo­lutizmus évtizedét követően, 1861­ben ismét választottak a szentesi­ek. A jelölttől elvárták, hogy meg­vesztegethetetlen legyen és olyan, aki a becsületszó szentségére eskü­szik. Boros Sámuelt ilyennek is­merték, és a másik aspiránssal szemben döntő fölénnyel nyert is. Am sok babért - Horváth Ferenc­hez hasonlóan - Boros sem arat­hatott, mert megint közbeszólt a politika. Alig ült bele a képviselői székébe a szentesi követ, felosz­latták az országgyűlést. Meglehetősen durvák voltak Szentesen a kampányidőszakok, az akkoriban még három évig tar­tó kormányzati ciklusok után. A Kurca-partiak többször próbálták maguknak megnyerni Kossuth La­jost, a szentesi születésű Horváth Mihály püspököt, de még a nagy „mesemondót", Jókai Mórt is, ám - ritka kivételtől eltekintve - nem vállalták a jelöltséget. Pulszky Fe­renc volt az első, akit nem szente­siként 1867-ben juttattak a vá­lasztók az országgyűlésbe. Nem sok dicsőséget szerzett azonban a városnak. A kortesbeszédében ugyanis úrbéri kárpótlást ígért a szentesieknek, ám a parlamenti vitában fel sem szólalt, sót a tár­sainak a kárpótlásra vonatkozó in­dítványát alá sem írta. A korabeli sajtóban ezért „meghurcolták" Pulszkyt. Az eldurvult kampányra később is akadt példa. A pártok - a maiak­nak még csak a csírái - attól sem rettentek vissza, hogy az ellenfelük jelöltjét börtönbe hurcoltassák. A korteshadjáratok során a képvi­selőjelöltek megetették, leitatták a választókat a győzelem reményé­ben. Egymást élték akkoriban a be­csületsértések, amelyeknek az újsá­gok adtak teret. Labádi Lajos szerint Szentes azokban az időkben fejlődött a leglátványosabban, ami­kor kormánypárti követei voltak. A Kurca-parti települést 1848-tól mostanáig mintegy harmincan kép­viselték az országházban. Csak egy nő volt köztük, 1967-től 1971-ig. BALÁZSI IRÉN A védett madarak is szaporodnak a határban Az egerészölyv lakomája a pocok Megsokasodtak a ragadozó madarak. Fotó: Tésik Attila Tavaly kezdődött, ebben az évben pedig folytatódik a földeken a pocokinvázió. Ennek egyik következménye, hogy az utóbbi időben szaporodtak a ragadozó madarak is; különösen az egerészölyvek. A védett madár rendszerint az út menti fákon ül, s ha mozgó jármű halad el mellette, nem zavarja, viszont ha megáll a gépkocsi, azonnal felröppen, ezért nagyon nehéz lefényképezni. Az utak menti árkokban találják a legtöbb pockot, a gabonatáblákon kevesebbet lehet látni belőlük. Dr. Bod Péter ornitológus legutóbbi, egynapos cserebökényi kirándulásán ötven madarat számolt. A nagy szám azt mutatja, hogy északról is érkeztek ide madarak, melyek ugyan nem itt költenek, de a bőséges táplálék vonzotta őket. A „tősgyökeres" egerészölyvek már költenek a kisebb réti erdők fáinak magas ágain. Korábban szakmai lapokban vita dúlt a vadászok és az ornitológusok között arról, hogy vajon ezek a ragadozó madarak fogyasztják-e a fácáncsibéket, s ezzel okoznak-e kárt a vadgazdálkodásnak. A vita nyugvópontra jutott: a pocok szimpatikusabb az egerészölyv számára. A madár ülő helyzetben mintegy 40-45 centiméter magas, a szárnyának fesztávolsága elérheti az 1 métert is, impozáns látvány. Csakúgy, mint a réti-, parlagi, vagy a ritkább szirti sas, melyekből több példányt is lehetett látni az utóbbi időben a környéken. B. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom