Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-04 / 29. szám

4 •AKTUÁLIS" HÉTFŐ, 2002. FEBRUÁR 4. Miller-bemutató a nagyszínházban Közel van-e ide Salem? A félelem ára - Proctorék rabságban. Szabó Gabi és Király Attila. Fotó: Veréb Simon Ingyenes tankönyv a rászorulóknak Elkészült az a tankönyvjegyzék, amelyből a következő tanévre válogathatnak tananyagot az általános és középiskolák. A kínálat bőséges, hiszen a listán 81 kiadó 2667 kiadványa szerepel, amiből 641 új tankönyv. Az oktatási intézmények ebben a hónapban rendelik meg azokat a kiadványokat, amelyekből majd a diákok tanulnak. Kühn János, a szegedi Tömörkény István gimnázium igazgatója elmondta: a könyvek kiválasztásakor figyelembe veszik, hogy a tananyagok szövege közérthető legyen, illusztrációk is kiegészítsék és illeszkedjen a tantervhez. Míg a közismereti tárgyak kiadványaiból túlkínálat van a piacon, addig a szakmai tárgyakhoz írt tankönyvek nem minden esetben felelnek meg a kor követelményeinek. A Vedres István Építőipari Szakközépiskola igazgatója, Dobó László arról számolt be lapunknak, hogy az építőipari szakmákat tanuló fiatalok gyakran kénytelenek régi, elavult könyveket használni. Mivel ezek nem ismertetik az utóbbi években megjelent új technológiákat, a pedagógusok más kiadványokból, valamint az internetről gyűjtik össze a hiányzó információkat. Idén a tavalyi évhez képest 4,8 százalékkal kell többet fizetniük a szülőknek a tankönyvekért. Ugyanakkor az állam diákonként 2450 forintos támogatást nyújt, amelyet júniusig kapnak meg az iskolák. A könyvek átlagosan 689 forintba kerülnek, a legolcsóbbért kereken egy forintot kell fizetni. A festékgyártásról szóló kiadványon ugyanis ezt az összeget tüntette fel a kiadó, amely nem ért egyet az állami árkorlátozással. Kömyei László, a szaktárca közoktatásért felelős helyettes államtitkára bejelentette: a minisztériumban kidolgozott program alapján az önkormányzatok várhatóan 2003-tól pályázhatnának olyan állami támogatásra, amely lehetővé tenné, hogy a rászoruló gyerekek ingyen juthassanak hozzá a tankönyvekhez. A kedvezményezettekről az önkormányzatok döntenének. HEGEDŰS SZABOLCS Iskolai hírbázis A rendezőként debütáló Szabna Tamásnak szándéka szerint hasonlít a színházfölfogása a szerzőéhez, Arthur Milleréhez. Legalábbis ez derül ki a hétköznapi történetből, amit a színlapon a rendező elmesél, hogy ugyanis egy újságvásárláskor őt ért megjegyzésből azt a következtetést vonja le, hogy valakik itt valakiket „gyűlölködésre manipulálnak". Miller is a saját hétköznapjainak megváltoztatása végett írta a színdarabjait, még ezt a történelmi játékot, A salcnti boszorkányokat is. Persze nem amolyan tanmesének, szimpla példázatnak szánta, akkor nem pepecselt volna ennyit szereplőinek lélektani hitelességén. Meg volt győződve a színház cselekvést kiváltó hatásáról - miként talán Szabna Tamás is. Azért a bizonytalanság, mert az előadás mégsem tűnik elég hatásosnak ahhoz, h<)gy aktivizáljon. Nem elég tempós, túl hosszadabnas, jó párszor egészen leül a játék, még a lassúdad ritmust sem tartja. Félő, hogy a néző elunja magát, ahelyett, hogy fölháborodna és lázadna. Nehéz megmondani, mi lehet az ok, vagy az okok, hiszen a színészvezetés így is Szalma egyik legnagyobb erősségének látszik, s a vendég- ás helyi művészek alighanem mindent meg is tettek, amit meg lehet kívánni tőlük. Azt sejtem, hogy ezúttal talán nem ártott volna az előadásnak, ha átütőbb jelzésekkel „aktualizál", erőteljesebben tudatosítja, hogy nem valami több száz éves, hanem nagyon is mai történetről van itt szó. Ebben segíthetett volna a színpad, hiszen Rózsa István artisztikus díszletkompozíciója, pókhálószerűen fenyegető gerenda- és kötélkonstrukciói, többsíkú játékterei szinte várták a korszerű játékötleteket. Ez nem jött be. Tálán a közhely hatott a kelleténél erősebben, az ugyanis, hogy Miller reaksta színházat írt? Az elvont-szimbolikus díszletkonstrukcióval mindenesetre feleselt, hogy Proctoréknál még a tűzhely is füstölt - s akadtak más hasonló sültreáliák A színészek fegyelmezetten és személyes-lélektanilag hitelesen játszottak bái; követBertolt Brecht szellemiségéhez hűen rendezte meg Zsótér Sándor Király Levente címszereplésével a Galilei életét a Kamara-Tantuszban. Az elringató illúziószínházhoz szokott közönség számára sokkoló lehet, hogy a produkció érzelmi azonosulás helyett szakadatlan gondolkodást követel. Felcsendül a Csillagok háborúja filmzenéje, szétlibben a függöny, és megszólal a narrátor: „Galileo Galilei, a matematika tanára Páduában, bizonyítani szándékszik az új kopernikánus világrendszer igazát." Hatalmas tévéképernyőként jelenik meg a Kamara-Tantusz parányi színpada, amelyre Ambrus Mária díszlettervező görgölábú sarok ülőgarnitúrával, dohányzóasztallal, kis piros tévével, a polcon Gagarin bekeretezett portréjával, a hetvenes éveket idéző ronda csillárral, zöld falakkal, tömeggyártott ajtókkalablakokkal egy meglehetősen közönséges lakást épített. A szobában otthonosan ücsörgő Galilei (Király Levente) a gördeszkázó tizenegy éves Andrea Sartinak (Pataki Ferenc) magyarázza a Föld Nap körüli keringéséről szóló kopernikuszi tanokat. Az események tudatos narratív ábrázolásával, a jelenetek montázsszerű előadásával, a nyílt színháziassággal, a jellegzetes V-effektekkel (például a színpadról a nézőtérre is kivilágító reflektor, a villódzó tévéképernyő) a rendező Brecht szándékainak megfékezésképpen voltak nagyszerű színházi percek, ám az összhatást tekintve mégis hiányzott az átütő, mozgósító erő az előadásból. Az imént említett szép pillanatok között élre kívánkoznak Proctorék jelenetei, Szabó Gabi és Király Attila duettjei. Valóságos pszichológiai drámákat sikerült közvetíteniük, mert hiteles és eleven figurákat formáltak, klasszikus típusokat, egyszersmind saját élettörténettel rendelkező, jól körülhatárolt egyéniségeket. Szabó Gabi visszafogottan, nagyon következetesen használt eszközrendszerrel, példaszerűen játszotta az erős, ám érzékeny, eredendően tiszta és szülelelően igyekszik megakadályozni, hogy a néző beleélje magát a történetbe. Az egyszerre több szerepet is alakító színészek, Bognár Gyöngyvér, Farkas Andrea, Sarádi Zsolt, Marton Róbert, Herceg Zsolt, Gőmöri Krisztián, Galkó Bence, Borovics Tamás, Iarák László Játékstílusa szokatlan, mert többnyire nem egyéniesített jellemeket ábrázolnak, hanem átélés nélkül, tudatos távolságtartással keltik életre a figurákat. Az egyik jelenetben a Galilei nézeteit elutasító szereplők zöld űrlénymaszkban lépnek színpadra, ami például a vörös püspötetten intelligens asszonyt. Király Attila úgy tud bánni a testével, mint csak kevés színész ezen a vidéken. Proctorja maga a biztonság, az erő, a nyers természet és az imponáló önuralom elegye - egyszer. Aztán mintha fizikailag is összemenne, amikor lelkileg meg kell roggyannia a terror alatt. Tetszett Szerémi Zoltán elvakult kérlelhetetlensége, viszont Megyeri Zoltán mintha túl külsődleges eszközhöz nyúlt volna, amikor pusztán beszédmodorral kívánta jellemezni az amúgy kulcsfigurát: a salemi lelkipásztor ugyanis prototípus, végletes befolyásolhatóságában a mindenkori félelemhonosítók kiváló alanya. Szirbik ki reverendával groteszk elegyet alkot. A barokk és a mai ruhák - jelmeztervező: Benedek Mari - éppúgy keverednek az előadásban, mint a 17. századi muzsika a maival (Queen). A korabeli portrékat látva Király Levente külsőre döbbenetesen hasonlít Galileire. A nehéz szöveget mindvégig logikusan és kifejezően mondja, mindenféle elidegenítés ellenére is hús-vér alakként idézi meg a nagy olasz gondolkodót, akit a szerző szenvedélyes, vérbő hedonistának ábrázol. Bernadett számára is egy kissé nagynak tűnt Abigail „zakója", a bonyolult lélektani jelenség teljes kibontásával adós maradt. Figyelemkeltőt produkált Főző Ditta Mary Warrenként, Hunyadküiti István ismét kiemelkedett epizódszerepében, jó volt Sinka Károly és Meszléry Judit párosa. Kompakt, gondos alakítás Mátyássy Szabolcsé a későn ébredő, tragikus figura, Hale tiszteletes szerepében, korrekt Cserna Antal bírója, kellően vérfagyasztók Putnamék, Perjési Hilda és Somló Gábor. Papp fanónak a korhűség illúzióját keltő puritán jelmezeket is sikerült festőivé varázsolni. SULYOK ERZSÉBET Zsótér Sándor Brechtet értelmezve a szabad szellem majd' négyszáz évvel korábbi vívódását nagyon is mainak láttatja. Az ironikus kiszólások, az APEH és az ÁNTSZ emlegetése is közelebb hozza a konfliktusokat, újra feltehetővé a régi kérdéseket. Mit tehet a racionálisan, szabadon gondolkodó kutató, ha világlátása ellenkezik a fennálló rendével, az élet-halál - vagy legalábbis az egzisztenciális biztonság - fölött döntő hataloméval? Elfogadhatóe a gyávaság és a konformizmus? Megtagadható-e az igazság? Érdemes-e hősnek lenni? A történelmi korszakokon átívelő, érvényes tanulságot Galileivel mondatja ki Brecht a darab végén: „Szerencsétlen az az ország, amelynek hősökre van szüksége." Ugyanakkor azt is hozzáteszi: „Tüdásomat átjátszottam a hatalom birtokosainak, hogy céljaik szerint használják, vagy ne használják, vagy éppen rosszra használják. Elárultam a mesterségemet. Olyan embert, aki ezt teszi, amit én tettem, nem tűrhetnek meg a tudósok soraiban." A dramaturgként is közreműködő Ungár /úha friss fordításában a Galilei-sztorit feldolgozó brechti szöveg provokatívan aktuális. Zsótér Sándor nem kikapcsolódásra, pihentető szórakozásra várja a nézőket, hanem gyötrelmes közös gondolkodásra. HOLLÓSI ZSOLT Újabb iskolák csatlakoztak a Délmagyarország és a Délvilág internetes honlapján (www.delmagyar.hu) nemrég indított iskolai hírbázishoz. A honlapon a programban részt vevő oktatási intézmények önálló hírcsatornáiról olvasóink egész évben értesüléseket szerezhetnek az iskolák életéről és munkájáról. A hírbázison jelenleg megtalálható 18 középiskola és 10 általános iskola köre február folyamán napról napra bővül. A hírcsatornákon jelenleg elsősorban az első osztályos beiskolázás és a középiskolai pályaválasztás témájában találhatók hasznos információk. Újdonság ezeken kívül például a Radnóti gimnázium véglegesített felvételi időpontjai, a Weöres általános iskola Weöres-hetének programja, az Odessza II. általános iskola alapítványi báljának híre, valamint számos iskola alapítványi információi. A hírbázison az elkövetkező hetekben megtalálhatóak lesznek az iskolákban most kezdődő iskolai, városi és megyei tanulmányi, illetve művészeti versenyek eredményei is. A Délmagyarország Online változatlanul várja a szegedi és Csongrád megyei oktatási intézmények jelentkezését az iskolai hírbázisba. A hírbázishoz újonnan csatlakozott iskolákat a következő webcímen találják meg közvetlenül is: Karolina Gimnázium és Altalános Iskola: www.karolina.delmagyar.hu; Béke Utcai Általános Iskola: www.bekeu tcai. delmagyar. hu; Makkosházi Általános Iskola: www. makaltis.delmagyar. hu; Móra Ferenc Általános Iskola: www. moraaltalanos. delmagyar. hu; Rókusvárosi II. Számú Általános Iskola: www.rokusvaros2.delmagyar.hu; Rókusi I. Számú Általános Iskola: www.rokusl.delmagyar.hu; Tisza-parti Általános Iskola: www. tiszaparti. delmagyar. hu 2002. Február V Most minden Renault személygépkocsi értéktöbblettel lehet az Óné! Számos Twlngo, Thalia, Clio. Mégane, Seénic, Laguna és Laguna Grandtour modell magasabb felszcreltségű véltozatban felár nélkül, 80-400 ezer forint megtakarítással! A MOLNÁR AUTÓHÁZ KFT. ÉS A PLUSZ ) RAIFFEISEN LÍZING KÖZÖS AKCIÓJA! R A A D A S A szerencsés nyertest 2002. Egy vásártónk most ennyit nyerhet vissza Renaultja árából, ha gépkocsiját nálunk rendeli meg 2002. április 30-ig, melyben a Raiffeisen Rt. akciós konstrukciói segitenek! május 06-án sorsoljuk ki vásárlóink közüli MOLIMAH AUTÓHAZ KFT. 672« SZEGED, UOKOZSMAI ÚT ». TELEFON: (62) 42(1-1)62 Zsótér Sándor állította színpadra Bertolt Brecht drámáját a Kamara-Tantuszban Galilei és a zöld űrlények Király Levente (Galilei) és Pataki Ferenc (Andrea). Fotó: Veréb Simon ZÂ w" RENAULT Nem kerül semmibe, ha többre vágyik