Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-23 / 46. szám

Napos oldal A DÉl.MAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG KfJLTIfR ALIS MAGAZINT • SZERKESZTI; HOLLOS! ZSOLT Másfél év alatt, 2,9 milliárd forintból készült el a budapesti Andrássy úton álló Terror Háza Emlékhely a diktatúrák áldozatainak a kommunizmus áldozatainak február 25-1 emleknapjara időzítve vasárnap nyílik meg budapesten a terror háza. amely egyaránt emléket állít a nyilas, valamint a kommunista rendszer áldozatainak, a megkínzott és meggyilkolt embereknek. a kevesebb mint másfél év alatt elkészült múzeumot abban az andrássy úti épületben rendezték be, amelyben mindkét diktatórikus rezsim eröszakszervezete székeli gukban a házra irányítják a figyelmet, és kiemelik a sugánít épületeinek sorából. A látvány hatását fokozza a tetőpárkányból kivágott „terror" szó, amelyet a betűkön átsziiremkedő napsugarak az épületre és a járdára vetítenek. A monumentális párkány a totalitárius rendszerek gigantomániáját idézi fel. Az 1880-ban polgárháznak készült épület később a magyar nemzetiszocialista mozgalom Szálasi Ferenc vezette szárnyának, majd a kommunista erőszakszervezet, az Államvédelmi Osztály (ÁVO), illetve Államvédelmi Hatóság |ÁVH) székhelye volt. A két rezsim jelképei - a nyilaskereszt és az ötágú csillag - már az épület tetőpárkányán megjelennek, a ház kapuján belépve pedig önkéntelenül is ugyanezekre esik a látogató tekintete: a lépcsők egy fekete és egy vörös márványlaphoz vezetnek, rajtuk a két szimbólummal, valamint a nyilas és a kommunista terror áldozatainak emléket állító felirattal. A két szín egyébként a múzeum nagy részét uralja, s hogy mennyire figyelnek az apró részletekre és az összhatásra, bizonyítja: még a tárlatvezetők nyaka köré font kendő is vörösfekete mintázatú. A több mint húsz teremben és folyosón berendezett kiálh'tás az épület pincéjét, földszintjét, első és második emeletét, lépcsőházát és belső, üveglappal fedett udvarát foglalja el. Az átrium közepére egy T-54-es harckocsit emeltek be daruval, s a tank egy olajfilmrétegen áll, amelyen visszatükröződik a három emelet magasságba tornyosuló áldoza• Schmidt Mária főigazgató. Ezt meg lehet bocsátani, de elfelejteni nem lehet - mondja könnyek közepette egy idősödő férfi a "terror Házának előcsarnokában, a falba süllyesztett képernyőn pergő néhány perces fekete-fehér filmfelvételen. Az új múzeumot éppen azzal a szándékkal hozták létre, hogy a nyilas és a kommunista terror rémtettei soha ne merüljenek feledésbe. Olyan mementónak szánták, amely a látogató elé tárja, milyen volt az élet az 1944-45-ös nyilas rémuralom, illetve az azt követő kommunista diktatúra idején. A szörnyű üldöztetésen, a börtönök borzalmain túl bemutatja a szocializmus torzulásait, groteszk vonásait. A múzeum - korabeli tárgyak mellett - tele van szimbolikus elemekkel. Már maga az épület, a budapesti Andrássy út 60. szám i Az Andrássy út 60. az átalakítás utolsó szakaszában. alatti ház is a börtönórók egyenruhájára emlékeztet hamuszürke színével, s az egészet gyászkeretbe foglalja a tetőről kilógj) fekete díszpárkány, a zárófalak mentén függőlegesen felhúzott pengefalak, valamint a fekete gránittal borított járda (ez utóbbi várhatóan egy hónapos késéssel készül el). Ezek az építészeti elemek már önmatok fala. A fémfelületbe 3600 portrét marattak bele, azokét az áldozatokét, akiknek az arcvonásait a Történeti Hivatal nyilvántartásában fellelt fényképek alapján rekonstruálták. Lift viszi fel a látogatót a második emeltre, ahol az eseményeket időrendben követő kiállítás a náci és szovjet megszállás képeivel i A múzeum belső udvarán egy T-54-es harckocsi áll. mellette emelkedik az áldozatok fala. (MTI-fotók) kezdődik. A korabeli filmfelvételek a terem közepén húzódó falba szerelt plazmatévéken tekinthetők meg, miközben a hangszórókból a történelmi tárlathoz illő vonószenekari mű hallható, amelyet az ismert előadóművész, Kovács Ákos szerzett. Ugyanilyen képernyők szinte minden helyiségben vannak, s ezeken hol propagandafilmek, hol a börtönöket vagy a Gulágot megjárt emberekkel készített interjúk láthatók, "technikailag a múzeum még ennél is többet nyújt: a korhű telefonkészülékek kagylóiból archív hangfelvételek hallhatók, a külföldi látogatók pedig fejhallgatót vihetnek magukkal, amelyen keresztül egyelőre angol és német nyelvű tájékoztatást kapnak arról a teremről, ahová éppen belépnek. S bár ismertető felirat - a hagyományos múzeumokkal ellentétben alig található a "terror Házában, a multimédiás eszközök segítségével mégis rengeteg információhoz jut a látogató, ráadásul eredeti fonásból, vagyis személyes vallomások, dokumentumfelvételek, rádióreklámok révén. A hatás fokozásához egyéb eszközöket is felhasznált a múzeumot berendező kreatív csapat, amelynek a médiasztár Fábry Sándor is tagja volt. Az egyik terem az 1951 es kitelepítésekre emlékeztet a falakat beborító fotókkal és dokumentumokkal, s miközben a helyiség fokozatosan sötétségbe borul, középen egyre több fény vetül egy átlátszó függönnyel körbekerített ZIM típusú gépkocsira, felidézve a hírhedt „fekete autót", amellyel sokszor éjnek idején vitték el a rendszer ellenségeit. Szintén a vizuális érzékekre épít az az ötlet, amelyet a könnyek termében valósítottak meg. A sötétben vékony fémrudakból összeillesztett keresztekre erősített zseblámpák fénylenek, a szoba falán körben pedig az 1945 és 1967 között politikai okból kivégzett emberek neve olvasható, a burkolás mögül megvilágítva. Míg itt az áldozatokkal, addig egy másik teremben a tettesek arcképével szembesülhet a látogató. A nyilas terrornak mindössze két termet szenteltek, ami a Szálasi vezette rezsim rövidségével magyarázható. Az egyikben fényképek és tárgyi emlékek mellett a Hungarista Híradó műsorából hallhatók részletek, a Duna úszó jégtábláinak falra vetített mozgóképét pedig lövések zaja, majd csobbanás kíséri. A múzeum talán legnyomasztóbb része a pince, ahová lift viszi a látogatót, aki addig sem unatkozik, amíg leér a cellákhoz. A felvonóba épített képernyőn a kivégzésekben segédkező férfi vallomásából a halálos ítéletek végrehajtásának legapróbb részleteit is megismerheti. Lent, a pince boltívei alatt különféle cellákat alakítottak ki. Az egyikben csupán állni tudott az elítélt, akinek szemébe fentről reflektor világított, a másikban lábszárközépig érő vízben őrizték a foglyokat, a rókalyuknak nevezett zárka mennyezete pedig olyan alacsony volt, hogy az ott raboskodó nem tudott kiegyenesedni. A vallatószobában alacsony szék és reflektor áll, az asztalon enyhén meggörbült fogfúró fekszik. Ha a látogató továbbhalad, a siralomházon keresztül eljut a bitóig, amellyel ugyan nem itt, de a váci fegyházban, majd a fővárosi Kozma utcai börtönben 1985-ig hajtottak végre halálos ítéleteket. A tárlat a búcsú termében fejeződik be, ahol négy képernyőn 1989-es tömegdemonstrációk, a szovjet csapatkivonás, a pápalátogatás és Nagy Imre újratemetésének felvételei láthatók. A múzeum - az épület felújításával együtt - rekordidő, kevesebb mint másfél év alatt készült el attól számítva, hogy a Közép- és Kelct-curópai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2ÍKX) decemberében megvásárolta. A munkálatokra összesen 2,9 milliárd forintot költöttek. A külső homlokzatot, a belsőépítészeti terveket F. Kovács Attila építész készítette, s a kiállítás arculatát is ő alakította ki. A múzeum főigazgatója, Schmidt Mária történész - aki egyúttal Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója - hangsúlyozta: a tárlatot nem tekintik véglegesnek, az összegyűjtött dokumentumok még továbbiakkal bővülhetnek. A vasárnap megnyíló "terror Házát ezer forintért tekinthetik meg a látogatók, a diákok, a nyugdíjasok és a katonák pedig féláron vásárolhatnak belépőt. HEGEDŰS SZABOLCS ! Az Államvédelmi Hatóság vezetőinek tablója.