Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-23 / 46. szám

SZOMBAT, 2002. FEBRUÁR 23. •AKTUÁLIS* 3 A kormány tárgyal az AKA Rt.-vel az M5-ös építéséről Reptéri beton lehet a Széchenyi-tervből A magyar kormány szándékai sze­rint nem épül több koncessziós au­tópálya az országban - jelentette ki Fónagy János tegnap Szegeden, a százmillió forintért megépített kecs­késtelepi belvízcsatorna átadása előtt megtartott sajtótájékoztatón. Ezen még az sem változtat, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank nemrégibe új, minden eddi­ginél kedvezőbb hitelfelvételi aján­lattal jelentkezett az M5-ös eddig el­készült szakaszát üzemeltető Al­földi Koncessziós Autópálya Rt.­nél - tette hozzá a közlekedési mi­niszter. Fónagy kiemelte: a kon­cessziós szerződés szerint az állam­nak jelenleg a garantált nyereség miatt évi 4 milliárd forinttal kell hozzájárulnia az elkészült sztráda működtetéséhez, a polgárok viszont az állami tulajdonú, matricás au­tópályák dijának húszszorosát fi­zetik az M5-ösön. - Ez a rendszer nem tartható fenn! - jelentette ki a miniszter. Az M5-ÖS autópálya Kiskunfélegy­háza és az országhatár kötótti sza­kasza, mint kiemelt beruházás, sze­repel a kormány 15 éves program­jában, és a megvalósításához szük­séges csaknem 100 milliárd forint is rendelkezésre áll. A közlekedési miniszter hozzátette: a koncesszi­ós társaság, azaz az AKA Rt. és a kormány között az utóbbi időben felgyorsultak a tárgyalások „Ameny­nnyiben sikerül megállapodást köt­ni, azonnal megindulhatnak a mun­kagépek" - fogalmazott Fónagy. A kormány szándéka szerint az elkö­vetkező négy esztendőben az M5­ös, akárcsak az ország többi sztrá­dája, elérhet az országhatárig. A kormány közlekedésfejlesztési stra­tégiája közvetlenül nem támogatja a vidéki repülőterek fejlesztését. Az elképzelések szerint a tulajdonos önkormányzatoknak és befek­tetőknek kell biztosítaniuk a beru­házások költségeit - mondta Fó­nagy János. így tehát a szegedi re­pülőtér fejlesztéséhez sem várhat tá­mogatást az önkormányzat. A tár­ca ugyanakkor részt vesz az irányí­tórendszerek és a meteorológiai szolgálatok infrastruktúrájának ki­építésében. A közlekedési tárca ve­zetője bejelentette: a Gazdasági Mi­nisztériummal folytatott tárgyalá­sok eredményeképpen több pénz juthat repülőtér-fejlesztésre a Szé­chenyi-tervből, így a jövőben pá­lyázati úton mégis juthatnak ilyen célú támogatáshoz az önkormány­zatok. A szegedi önkormányzat, mi­után megkapta a reptér tulajdonjo­gát, részben pályázati pénzből már 40 millió forintot költött a fejlesz­tési tervek kidolgozására - egészí­tette ki a miniszter által vázolt hely­zetet Bartha László polgármester. Fónagy János szegedi látogatásán Csongrád megye egyéni választókör­zeteiben induló hét Fidesz-MDF közös jelöltet is bemutatta a sajtó képviselőinek. K.B. Döbör lett az elnök MUNKATÁRSUNKJÓL EHÖK választmánya Döbör And­rást választotta meg a testület elnö­Leköszönt a Szegedi Egyetem hall- kének. Az új diákvezér eddig a ta­gatói önkormányzatának elnöki nárképző főiskolai kar hallgatói ön­posztjáról Jancsák Csaba, aki két kormányzatát irányította. Megvá­évig állt az érdekképviselet élén. Az lasztották a felügyelőbizottságot is. Pápai nuncius misézett a szegedi fegyházban Körmenet a Csillagban Minden áron 1 Folytatás az 1. oldalról Hitéletet élő súlyos bűnökért elítél­tek járhatták körbe a Csillag bör­tön negyedik és harmadik szintjét, hogy a falakra elhelyezett, s a stá­ciókat szimbolizáló kereszteknél meghallgassák K. István elítélt er­re az ünnepre írt szavait. Az ország egyik leghíresebb fegy­intézetében, a Csillag börtönben a Szent Jobb Latorról, a fogvatartot­tak védőszentjéről emlékeztek meg a rabok. Majzik Mátyástól, a börtön lelkészétől megtudtuk: a Csillag mintegy nyolcszáz rabja közül több mint százan nemcsak valamelyik felekezethez tartozónak vallják ma­gukat, hanem rendszeresen részt vesznek istentiszteleteken, misé­ken. Legtöbbjük római katolikus, s minden hónap utolsó péntekén in­dul körmenet a börtön kápolnájá­ból. De 2002. február 22-e külön­leges napként kerül be a Csillag történetébe, mivel most ez a börtön adott otthont a magyar büntetés­végrehajtás központi Szent Jobb La­tor-megemlékezésének. A körmenet a tegnapi ünnep zá­róeseménye volt. Ugyanis a meg­emlékezés már délelőtt meg­kezdődött. A Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoki épületében lévő díszteremben a meghívottak, valamint Csillag börtön elítéltjei mellett Allampusztáról, Kalocsáról, Kecskemétről és a nagyfai bör­tönből érkezett rabok is helyet fog­laltak a széksorokban, amikor Maj­zik Mátyás, a szegedi börtön lelké­sze szólt arról, miért is a Szent Jobb Latort választották a fogva tartottak védőszentjének. Az a lator, akit Krisztus jobbján feszítettek keresztre bűnözőként Az Arago nem perel BUDAPEST (MTI) Az Arago Rt., a Pick Rt. többségi tulajdonosa elállt a felügyelet ellen indított pertől, amelyben az öt­millió forintos bírság kiszabás ha­tályon kívül helyezését kérte - kö­zölte a cég pénteken a Magyar Tőkepiacban. Az ügy előzménye, hogy a Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyelete (PSZÁF) tisztesség­telen árfolyam-befolyásolás miatt 5 millió forintra bírságolta tavaly októberben az Aragót az Eravis részvényeire tett nyilvános vételi ajánlatával kapcsolatban. Ugyan­csak 5 millió forint bírságott sza­bott ki a felügyelet az Arago Rt. meghatározó tulajdonosára, a Do­mestore Kft.-re. Az Arago pert indított a felügye­leti határozat hatályon kívül helye­zése iránt. E per megszüntetését kérte most a bíróságtól. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Oktatási Minisztérium és az önkormányzatok ebben az évben több mint 22 ezer diák felsőokta­tási tanulmányait támogatják a Bursa Hungarica ösztöndíjpályáza­ton, amelynek idei fordulójában közel 1,4 milliárd forintot osztanak szét. A pályázók közül majdnem 19 ezer 800 egyetemi és főiskolai hallgató, valamint 2500 idén fel­vételiző végzős középiskolai diák nyerte el az ösztöndíjat. Ők átla­gosan 6500 forintot kapnak ha­vonta. Az ösztöndíjrendszerhez eddig 1459 önkormányzat - vagyis a ma­gyarországi települések 46 száza­léka - csatlakozott, ami tíz száza­lékkal több, mint amennyi tavaly részt vett a programban. A helyha­tóságok erre az évre 772 millió fo­rintot fordítanak Bursa-ösztöndí­jazásra, ezt az összeget közel a két­szeresére egészíti ki az oktatási tárca. A minisztérium a települési és megyei önkormányzatokkal együttműködve a 2000200l-es ta­névben indította el a Bursa Hun­garica ösztöndíjpályázatot azzal a céllal, hogy segítse a hátrányos szociális helyzetben lévő egyete­mi és főiskolai hallgatókat. KOVÁCS ANDRÁS Vásárhelyi fórum, sertéstenyésztőknek Szervezetten eredményesebb Gyulay Endre és Karl-Josef Rauber a börtön dísztermében. rabolt és gyilkolt - hasonló volt sorsa a mai elítéltekéhez. Mint a Szentírásban, Lukács evangéliu­mában olvasható, ez a bűnöző ­miközben a másik megfeszített la­tor Jézust káromolta, ő megvédte a megváltót, mondván: ő nem csi­nált semmi rosszat. Majd így szólt: „Jézus, emlékezz meg rólam or­szágodban!" Krisztus ezt válaszol­ta: „Bizony mondom néked, még ma velem leszel a Paradicsomban." Ezzel Jézus maga avatta szenté a Jobb Latort, Diszmászt. A magyar katolikus püspöki kar 1997-ben döntött úgy, hogy a Jobb Lator le­gyen a magyar fogvatartottak védőszentje, s minden esztendőben a húsvét előtti hónap utolsó pén­tekén emlékezzenek meg róla a honi fegyintézetekben. A Jobb Lator példáját említve beszélt a megbocsátásról a tegna­pi ünnepségen Bölcskei Gusztáv Fotó: Schmidt Andrea református püspök-elnök, Szebik Imre evangélikus elnök-püspök is. Ezt követően Karl-Josef Rauber ér­sek, apostoli nuncius és Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püs­pök, a börtönpasztoráció felügyelő püspöke celebrált szentmisét a díszteremben. Karl-Josef Rauber apostoli nun­ciussal készített interjúnkat hétfői lapunkban olvashatják. B. Z. A közlekedési miniszter ezúttal is autóval érkezett hozzánk, Félegyháza után is jól utazott, s sztrádaügyben megint nem hozott semmit. „Az M5-ös autópálya használatáról szóló szerződéssel kapcsolatos tárgyalások ismét felgyorsultak a kormány és a koncessziós társaságközött" - nyilatkozta tegnap Fónagy János, ami magyarul körülbelül azt jelenti, hogy egy tapodtat sem mozdultak előre. Mitől is mozdulna valami is, ha a kormányfő, illetve szakminisztere minden alkalommal hangsúlyozza, félreérthetetlenül megüzeni, több koncessziós autópálya márpedig nem épül Magyarországon, s ilyen nyomás alatt az AKA szemszögéből meglehetősen nehéz tárgyalni a sztráda matricásításáról. Arról, hogy végre megfizethető legyen. Szerintem már régen az az egyetlen kulcskérdés, mennyiért vásárolhatná vissza a koncessziós jogot a magyar állam, s ez tényleg csak árkérdés. Van annyi pénz, amennyiért „hazacuccolna" az AKA, az viszont komoly probléma, hogy ez az összeg körülbelül háromszorosa annak, mint amennyit a polgári kormánynak ez megérne. Az utóbbi körülbelül kilométerenként egymilliárdot adna a Kiskunfélegyházáig elkészült sztrádáért, ami addig logikus, hogy ennyibe kerül ma egy kilométer új autópálya. A sztráda hasznosítására kötött koncessziós szerződésből viszont hátravan még harminc esztendő, s valószínűsíthetően ennek árát is beszámítja az eladó. Amíg nem ez a fő szempont, folyamatosan elbeszél egymás mellett a kormány és a koncesszor. Az utóbbi alig nyilatkozik, akkor is arról beszél, folytatni akarja az építkezést, a szaktárca pedig csupán a tárgyalásokat emlegeti, amelyek hol meglódulnak, hol lelassulnak, nulla látható eredménnyel. A legutóbbi hk az, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szívesen finanszírozná a sztrádát, minden eddiginél kedvezőbb konstrukciót kínál, amivel az AKA az országhatárig megépíthetné a pályát. Ehhez csupán egyezség kellene a kormány és a koncesszor között, ami valamivel bonyolultabb a kecske és káposzta esetének kompromisszumos megoldásánál. Mert nekünk magyar autópálya kell. Minden áron 1 Bursa-ösztöndíjak csak szervezetten adhatnak meg­felelő választ a tenyésztők. „Már­pedig jelenleg nincs ilyen szervezett érdekképviselet", hívja föl a figyel­met Kovács József. Miközben na­gyon sok ember számára jelent jö­vedelemszerzési lehetőséget a ser­téstartás, -tenyésztés, nagyon sok ember kerülhet kiszolgáltatott hely­zetbe a tőlük független körülmé­nyek változásakor. Az állat-egész­ségügyi, környezetvédelmi előírá­sok szigorodása, a takarmányok minőség-ellenőrzése, az állatok egyedi megjelölése annyi felada­tot ró a gazdákra, amit csak szer­vezetten lehet megoldani, és csak akkor, ha a termelési lánc részt­vevőinek mindegyike bekapcsoló­dik ebbe, s a hozzáadott érték alap­ján részesül a keletkező jövede­lemből. Ausztriában - hívja föl a figyel­met a professzor - már az összes sertéstenyésztő szövetkezetbe tömörült, és „ütőképesen" képvi­seli érdekeit, ami lehetőséget biz­tosít arra, hogy a szükséges fölté­telek mellett tudjanak termelni, s ezen túlmenően a termelésszer­vezést is hatékonyabbá teszik. A szövetkezés lehetőségét az üzem­méret sem befolyásolja. F.CS. Szerteágazó kihívástömeggel talál­kozik rövidesen a magyar sertéste­nyésztés. Ezzel egyénileg csak ne­hezen nézhetnek szembe a ter­melők, éppen ezért szükséges len­ne a szakmai érdekképviselet meg­szervezése - hívja föl a sertéssel fog­lalkozók figyelmét Kovács József, a veszprémi egyetem mezőgazdaság­tudományi karának tanára. A pro­fesszor arról beszélt az SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Kara és az FVM megyei hivatala szervezésé­ben tartott szakmai fórumon Vá­sárhelyen, hogy mire kell fölké­szülniük a jövőben. A legnagyobb, felkészülést igénylő változások - mondta a pro­fesszor - a piaci helyzet, a minőség­biztosítás, a támogatási rendszer területén jelentkeznek, s ezekre A hazai sertéstenyésztésnek nincs érdekképviselete. Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom