Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-21 / 44. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. FEBRUAR 21. • AKTUÁLIS» 5 A megfélemlített iskolások elkerülik a Kárász utcát Erőszakos koldusgyerekek Holland és német vizeken is ringnak Szegeden épült jachtok Tiszára úszott a Kőszeg Gyermekkorú kéregetők zaklat­ják a szegedieket. Ingyen meg­szerezhető képeslapokat, rek­lámcédulákat árulnak, vagy kol­dulnak. Ha valaki nem ad pénzt, trágár szavakkal szidják, eseten­ként még le is köpik. „Aggyá' két forintot!" A maszatos képű kisfiú szemében elfogódott­ságnak nyoma sincs, koszos dzse­kije nyitva a hideg szélben. A Ká­rász utca fényes üzletei között sé­tál, s elébe toppan a járókelőnek. Két társa kicsit távolabbról figye­li a fejleményeket. A megszólí­tott meglepődik, majd tétován a zsebébe nyúl. Előkotor egy hú­szast, átadja. A gyerek már ott sincs, s az adományozó nem biz­tos benne, hogy a fiú megköszön­te-e egyáltalán a pénzt. A hat-tízéves „mozgóárusok" reklámlapokat, gyógyszertári tájé­koztatókat, műsorfüzetet, éttermi képeslapokat (freecard) kínálnak eladásra. Az árat nem szabják meg: adjon ki mennyit gondol. Az üzletkötés közben aztán az is előfordulhat, hogy eltűnik a ked­ves vevő pénztárcája. Ha valaki gyanút fog, és meg­JÁTÉK HELYETT RABOLTAK MUNKATÁRSUNKTÓL Egy 11 éves lány és egy 12 éves fiú bántalmazott és lo­pott meg két hasonló korú gye­reket az egyik szegedi általános iskola környékén. A két áldozat hazafelé tar­tott, útközben leültek egy pad­ra beszélgetni, amikor oda­ment hozzájuk a 11 éves lány és 12 éves társa, akik minden ok nélkül beléjük kötöttek. A kislány ütlegebii kezdte a pa­don ülő fiút, majd a mellette ülő kislányt is arcon ütötte. A gyerekek hiába kérték, hogy hagyják abba, szeretnének el­menni, a két gyermekkorú támadó nem engedte el őket. A verekedő lánynak megtet­szett a sértett kislány nyak­lánca, amit egy mozdulattal letépett a nyakáról. A fiú pe­dig benyúlt a másik sértett zsebébe, elvette 140 forintját, valamint pontkártyáját. A nyakláncot végül a tulajdonos hosszas könyörgése után visszaadták a támadók. A gye­rekrablók egyébként két ham­burgert vásároltak a kártyán lévő összegből. A rendőrség a támadókat szüleik jelenlétében hallgatta meg. A nyomozók arra kér­nek mindenkit, ha hasonló esetet észlelnek, segítsenek a megtámadott gyerekeknek. jegyzi, hogy ingyen elvihető szó­róanyagokkal akarják becsapni, gyorsan kikapják a kezéből a por­tékát, s gúnyos mosollyal kísért szitkozódással ajkukon odébbáll­nak. Ha rossz napjuk van, esetleg még le is köpik a baleknak vá­lasztott járókelőt. Iskolaidőben, délelőtt is dolgoz­nak. Bár a térfigyelő rendszer be­kapcsolása észrevehetően elriasz­totta a Kárász utca tolvajnövendé­keit, a szerkesztőségünkbe tele­fonálók és szemtanúk szerint a gyerekek alkalmanként azért föl­bukkannak a Korzón. És nem csak ott: vadászterületük kiterjed az egész Belvárosra: az Arany János utca sarkán éppúgy látni őket, mint a Nagyáruház passzázsán. Hét végén sem pihennek: hangjuk fölveri a vasárnap délutáni csen­det. Az „utcai üzletemberek" meg­fordulnak még a Mars téren, a Tesco előtt, és másutt is. Gyakran támadnak magányo­san sétáló, védtelennek látszó fi­úkra és lányokra. Körbeveszik őket, pénzt, értékes tárgyakat vagy ruhadarabokat követelnek. Az egyik belvárosi iskolában szájról szájra járt a hír, hogy egy márkás holmikba öltözött sráctól elvet­ték a dzsekijét, óráját, táskáját. A serdületlen gyerekek - kis képzavarral - nem a maguk sza­kállára dolgoznak: a közelben mindig áll egy felnőtt, aki figyeli, szükség esetén megvédi növen­dékeit, s bezsebeli a befolyt pénzt. A járókelők ritkán segítenek a megtámadottaknak. Alsó tagoza­tos iskolások mesélték, hogy ami­kor hangosan és trágár szavakkal szidta őket a velük közel egy idős kéregető, akkor az arra sietők kö­zül többen is fölismerték a hely­zetet, mégsem léptek oda az es­deklően feléjük forduló áldozat­hoz. Az érzékenyebb, félősebb gye­rekek már kerülik a díszburkola­tos Kárász utcát. Ha iskola utáni sétájuk során mégis arra merész­kednek, előbb földerítik a terepet: látják-e a már ismerős arcokat, s veszély esetén inkább kerülőutat választanak. A körültekintő szülők otthon fölkészítik gyermeküket arra, mit tegyenek az előbb leírt helyzetek­ben: menjenek be a legközelebbi üzletbe, vagy oda, ahol sok ember van; kiáltsanak apjuk után; ha nem kínálkozik egérút, ellenkezés nélkül adják át értékeiket. A rendőrség a közelmúltban el­fogott egy Mars téri kéregető és tolvaj gyerekcsoportot. A kihallga­tás után azonban el kellett en­gedniük a szarkapalántákat: ko­ruk miatt nem indíthatnak eljá­rást. A gyerekek pedig megtanulnak félni, s már mindenkiben tá­madót gyanítanak. NYILAS PÉTER Egy nap, két lebukás MUNKATÁRSUNKTÓL ' Egy nap alatt kétszer is megbukott gépkocsifeltörés közben a szegedi B. Zoltán. A huszonöt éves fiatalem­ber a hét elején, a délutáni órákban először egy Kossuth Lajos sugár­úton parkoló Volkswagen Jetta típu­sú személygépkocsi ablakát törte be. Az autóból gyerekülést és egy szemüveget akart magával vinni, ám megzavarták, így üres kézzel távozott. B. Zoltán néhány perccel később újra próbálkozott, azonban ebben az esetben sem járt sikerrel. Egy közel­ben parkoló Ladából bőrkabátot, egy doboz margarint és húsz deka szalámit akart ellopni. Mialatt a fiatalember az autó hátsó ülésén matatott, megérkezett a gépkocsi tulajdonosa, aki azonnal értesítet­te a rendőröket. A Szegedi Rend­őrkapitányságon lopás kísérlete mi­att indult büntetőeljárás B. Zoltán ellen, aki egyébként már kilenc al­kalommal volt büntetve hasonló cselekmények miatt. Új helyen a Sapard A Sapard a közép- és kelet-európai tagjelöltjei számára nyújtott uniós elő­csatlakozási alap, amely a mezőgazdasági szerkezetváltást támogatja. A pénzalaphoz kapcsolódó programokkal foglalkozó Sapard Hivatal Dél-alföldi Regionális Iroda Szegeden a Tisza Lajos körűt 2-4. épületbe költözött. Egyetemi oktatók perlik az Oktatási Minisztériumot Vita az ösztöndíjak körül Beperelte az Oktatási Minisztériumot több egyetemi oktató. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a Széchenyi professzori ösztöndí­jas egyetemi oktatók és kutatók 100, míg a Bolyai-ösztöndíjasok 40 ezer forinttal kaptak kevesebbet az idén a szerződésükben koráb­ban rögzített összegnél. A professzori ösztöndíjasok azért fordultak bírósághoz, mert szerintük a kormány egyoldalúan módosította a szerződést. A minisztériumban viszont mindent törvényesnek tar­tanak. Három, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen oktató Szé­chenyi ösztöndíjas professzor, Med­gyes Péter, Örkény Antal és Sík Endre keresettel fordult a Főváro­si Bírósághoz, hogy a testület áll­apítsa meg, szerződést szegett-e a kormány azzal, hogy menet közben módosította díjazásuk feltételeit. Amint arról korábban írtunk, az 1996-ban alapított Széchenyi pro­fesszori ösztöndíj összegét az előző évi minimálbér nyolcszorosában határozták meg. Az egyetemi okta­tókkal kötött szerződéseket azon­ban az idei évre vonatkozó költ­ségvetési törvényben módosítot­ták. így a professzori ösztöndíja­sok 2002-ben havi 320 ezer forint helyett 100 ezer forinttal, míg a Bolyai-ösztöndíjasok - akiknél a szorzó háromszoros - 120 ezer fo­rint helyett 40 ezerrel kaptak keve­sebbet. Ha a bíróság helyt ad a bu­dapesti egyetemi tanárok kereseté­nek, akkor az Oktatási Minisztéri­um kénytelen lesz az eredeti szerződés feltételeit helyreállítani. A döntés precedenst teremthet va­lamennyi ösztöndíjas számára. A tárgyalást április 24-ére tűzték ki a Fővárosi Bíróságon. Az egyetemi oktatók az Alkot­mánybíróságnál is panasszal él­tek, mert szerintük alkotmányel­lenes, hogy míg 2001 -ben egysége­sen rendezték és felemelték a felsőoktatásban oktatók alapbérét, addig a professzori ösztöndíjasokét eredeti összegen befagyasztották. Az Oktatási Minisztérium ve­zetői úgy nyilatkoztak, hogy sem jogi, sem erkölcsi szempontból nem támadható a szerződés utóla­gos módosítása. Lapunk úgy értesült, hogy a Szé­chenyi professzori ösztöndíjas sze­gedi egyetemi oktatók közül töb­ben tervezik, hogy ők is bírósághoz fordulnak a vélt szerződésszegés miatt. Arról már korábban hírt ad­tunk, hogy a Bolyai-ösztöndíjasok tervezték, nyüt levélben fordulnak Mádl Ferenchez, amelyben kérik a köztársasági elnököt, járjon közben az érdekükben. Információink sze­rint a fiatal tudósok megírták leve­lüket a köztársasági elnöknek, il­letve Pálinkás József oktatási mi­niszternek és Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. Jóllehet a tiltakozó le­velet több mint ötven bolyais szer­kesztette, azt csak tízen hajlan­dók aláírni, mert többen attól tar­tanak, hogy a jövőben nem kapnak kutatási pénzt, ösztöndíjat, ha alá­írják a levelet. A bolyaisok Mádl Ferencnek írott levelükben úgy fogalmaznak, hogy „a szerződésmódosítás, valamint a Széchenyi professzori ösztöndíj hasonló eljárással való megnyir­bálása messze túlmutat néhány száz tudós ember egzisztenciális kérdésén, az a kutatás és az okta­tás területén nyújtott többlettel­jesítmény elismerésének megszű­nését jelenti". SZABÓ C. SZILÁRD Csomópontok, rohamtempóban MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi önkormányzat nyílt köz­beszerzési eljárást hirdetett meg két körforgalmú csomópont kiépítésé­re. A kiírás szerint a nyertes cégnek a Kálvária sugárút és a Tisza Lajos körút, valamint a Petőfi Sándor su­gárút és a Tisza Lajos körút keresz­teződésében egy időben kell majd ki­alakítania a körforgalmú csomó­pontot. Az önkormányzat közleke­dési referense, Lantos Péter elmond­ta: a több mint 100 millió forintos beruházás várhatóan június köze­pére készül el. A pályázatok elbírá­lásánál az összességében legelőnyö­sebb ajánlatot részesítik előnyben, így sokat nyom majd a latban a megvalósítás költsége, az építkezés korábbi befejezésének határideje, illetve a jótállási időtartam. A pályá­zatokat március végéig kell benyúj­tani a polgármesteri hivatalban. Körgyűrű segíti a közlekedést a Tisza Lajos körút és a Kálvária sugárút kereszteződésében. Fotó: Kamok Csaba A volt tápéi téli kikötőben működő Mahart Tisza Yacht Kft. telepén tegnap vízre bocsátot­tak egy 600 tonnás motoros uszályt, a Kőszeget. Németor­szágban, Hollandiában, az Adri­án és persze a Tiszán, a Dunán és a Balatonon is úsznak Szege­den készült hajók. Budapest és Siófok mellett az országban még a Tisza-parti városban gyárta­nak, illetve javítanak, felújíta­nak különféle vízi közlekedési eszközöket. Mintegy hat éve működik az egy­kori tápéi téü kikötőben a Mahart Tisza Yacht Kft. Amikor a társaság átvette a Maharttól a hajójavító üzemet, még csak 28 személyt fog­lalkoztattak a telepen. Ma már több mint hatvanfős a létszám, nemcsak szegediek, hanem a kör­nyező falvakból is dolgoznak itt hajóépítők. - A kft. megalakításakor a legfon­tosabb cél az volt, hogy a tápéi ki­kötőt jachtkikötőként üzemeltes­sük, a hajógyártás, illetve -javítás a későbbiekben vált a cég profiljá­vá - mondta Popovics József ügy­vezető igazgató. A jachtkikötő egy­szerre 700 kishajót tud befogadni. Szezonban mintegy 160 állandó bérlője van az úszó mólóknak. Az igények szerint ez pedig tovább bővíthető. Szegeden mindig is pezsgő volt a vízi élet. Baráti tár­saságok szívesen gyűltek össze a Tisza-parton egy-egy vidám hét­végi találkozóra. A cég telepén most úszóházakat is készítenek. Ezek hasonlítanak a víkendházak­ra, csak annyi a különbség, hogy a parthoz kötik őket és autó helyett kishajó áll mellette. Míg a Maharté volt az üzem, Vízre bocsátás előtt a motoros uszály, a Kőszeg. csak saját használatra készítettek különféle vízi közlekedési eszközö­ket. Az átvétel után azonban már külső - belföldi és külföldi - meg­rendelésre is dolgoznak. A világ számos folyóján, tenge­rén és óceánján találkozhatunk olyan hajóval, ami teljesen vagy részben Tápén készült. Évente több tucat tengerjáró hajót szerelnek fel szegedi hulladékégető kazánnal. Amszterdam hatalmas kikötőjé­ben szolgálatot teljesítő két mun­kahajó is tápéi mesterek keze nyo­mát dicséri. Az Adrián ringó jach­tok, bárkák között is találhatunk „hazait". Emellett a tiszai hídépí­téseknél használt, Ady Endre nevű 100 tonnás vízidarut is a Tisza­Yacht Kft. újította föl. A mindszen­ti és a csongrádi komp hibáit is a cég munkatársai javították ki. Évente 2-4 uszály, illetve bárka építésére kapnak megbízatást ma­gyar megrendelőktől. Nemcsak vízi járművek készül­nek Tápén. Acélszerkezetű üzem­csarnokot, burgonyaosztályozó gé­pet és egyéb berendezéseket is gyár­tanak itt. A cég mostani legnagyobb mun­kája - a Millennium Uszóház épí­tése mellett - a Kőszeg uszály teljes felújítása. A 86 méter hosszú, 10 Fotó: Karnok Csaba méter széles és 600 tonnás moto­ros uszályt tavaly augusztusban tet­ték partra, hogy kicseréljék az alját. A Dunán közlekedő Kőszeg 1800 tonna szemes termény szállítására alkalmas. A jármű felújítása a na­pokban készült el és tegnap bocsá­tották vízre. Egykoron Szeged főutcáját dí­szítő Szőke Tisza is a tápéi telepen pihen. Nem feledkeztek meg róla. Várják a tavaszi áradást, hogy a partra tudják vontatni. A területet már előkészítették, 7-8 méteres vízszint kell, hogy a felújítási mun­kálatok elkezdődhessenek. K.T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom