Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-15 / 39. szám

Családi kör AZ OTTHON MELLEKLETE A DELMAGYARORSZAGBAN ES A DELVILAGBAN • SZERKESZTI: LEVAY GIZELLA Repülő a kilencvenegy éves nagymama kívánalma Párizsba szeretne eljutni... SZEGEDINEK VALLJA MAGA! BAR HUNYAD MEGYÉBEN, BRÁDON SZÜLETETT 1911. JÚLIUS 9-ÉN. ÖZVEGY SZABÓ MÁTYÁSNÉ FEKETE ERZSÉBET (KÉPÜNKÖN) 1919 ÓTA ÉL A TISZA-PARTI VÁROSBAN. EGY MARHASZÁLLÍTÓ VAGONBAN KÖLTÖZÖTT IDE CSALÁDJÁVAL A MAI ROMÁNIA TERÜLETÉRŐL. SAJÁTOS ÉLETTÖRTÉNETÉT AZÉRT IS ÉRDEMES MEGISMERNI, MERT NEM MINDENNAPI: A HIHETETLENÜL NEHÉZ HÉTKÖZNAPOK, CSALÓDÁSOK. CSALÁDI TRAUMÁK ELLENÉRE ERZSIKE NÉNI MA91 ÉVÉVEL - VALÓSZÍNŰLEG A LEGMOZGÉKONYABB ÉS LEGVIDÁMABB SZEGEDI NYUGDÍJAS. VALAMINT A LEGJOBB HORGÁSZ ÉS A LEGTÜZESEBB VILÁGUTAZÓ... „Apám vasutas volt, Szegedről helyezték a Hunyad megyei kis településre. Amikor azt a területet megszállták a románok, nem volt tovább maradásunk. Anyámnak a köszönését sem fogadták a román szomszédai, így azután - apám egy bukaresti magyar államhivatalnok ismerőse révén - kaptunk egy marhavagont, gyorsan összepakoltunk és lejöttünk Szegedre", kezdi emlékezését Erzsike néni. Három fiútestvérével és szüleivel hatvan napig laktak ebben a vagonban, csak utána kaptak lakást. Erzsike néni Szegeden kezdett iskolába járni. „Őszintén megmondom: nem nagyon szerettem tanulni. Hat általánost végeztem, utána elmentem fodrásztanoncnak. Azt kitanultam, pedig nem is kedveltem a szakmát... Mindig mentem, csavarogtam volna. Leginkább az idegenvezetői mesterség felelt volna meg nekem", mondja mosolyogva. Első férjével 1929. április 6-án álltak az oltár elé. Szállodájuk 6s vendéglőjük volt. Viszonylag jól ment az üzlet, de a házasságuk, amelyből egy lányuk született, tönkrement. Erzsike néni azután egy gyermekkori pajtásához ment férjhez, akitől fia született. Ez a házassága is felbomlott. „Kénytelen voltam dolgozni, eltartani a gyerekeket. Előbb paprikagyárban, majd a postán hírlapkézbesítő-brigádvezető voltam. De más munkákat is vállaltam: takarítottam, mostam, vasaltam, kerti munkát végeztem, csakhogy legyen pénzünk. Azután 1949-ben ismét férjhez mentem. Ez az uram 16 évvel ezelőtt halt meg." Dióhéjban ennyi lenne a törékeny, ruganyos léptű és gyors észjárású, kilencvenes hölgynek az élettörténete. Erzsike néni számára azonban nem állt meg az élet a nyugdíjba vonulással. Utána ugyanúgy dolgozott. Elárulja, hogy a 8 unokának, a.23 dédunokának és a 6 ükunokának rendszeresen tudott „csúsztatni" egy kis zsebpénzt, karácsonyra, húsvétra meg ajándékot. Arról nem is beszélve, hogy a 91 éves asszony - miután a pecázás a passziója - saját halászlaki, Szarvas környéki, horgásztanyáján tölti a nyári napokat, annyi halat (törpeharcsát, ezüstkárászt, pontyot) rak el a mélyhűtőbe, hogy az egész családot ellátja ezzel az egészséges eledellel! Életét a munka, a család, az utazás és az idegen tájak felfedezése töltötte ki. Turistaként azonban már csak a nyugdíjas éveiben kelt útra: a szegedi nyugdíjasegyesülettel bejárta Olaszországot, Spanyolországot, Görögországot. Idén Törökországba készül velük. A pénze már együtt van, alig várja, hogy befizethesse az összeget. „Kérem szépen, nincs olyan tájék ezen a kontinensen, ahol én ne fordultam volna meg! A lengyel Zakopanéban otthonosan mozgok, de repülővel voltam már kétszer is Moszkvában, Leningrádban, ez utóbbit most nem tudom minek hívják. Autóbusszal meg Romániában, Bulgáriában, Jugoszláviában is jártam. Cseneseltem én bizony Isten, török cuccot is hoztam annak idején", vallja be őszintén és huncutul mosolyognak Megkérdem tőle, mi a véleménye a mai hetvenévesektől? Legyint. Á, mindig csak panaszkodnak. Itt fáj, ott fáj, inkább mennének a szabad levegőre sétálni, horgászni, napozni, kertet ásni. El is felejtenék, hogy valami nyavalyájuk van! Kedvenc étele nincs. Igaz, a csirkepaprikást valamivel jobban szereti, mint más ételeket. „De hozzá okvetlenül legyen ám egy pohár gusztusosán gyöngyöző sör!", teszi hozzá. Rövidital is van mindig a háznál. A tavalyi útról például hozott 2 üveg uzot, a görögök nemzeti italát. Egyet elajándékozott, egyet pedig apránként, kupicánként elfogyasztott. Erzsike néni nagy álma még, hogy repülővel eljusson Párizsba. Nem csak a francia főváros fényeit szeremé látni. Abban bízik, hogy az ottani hatóságoknál talán többet megtud majd az idegenlégióban eltűnt fiáról, aki 1977 óta nem ad életjelt magáról. KISIMRE FERENC Otthonunk trükkös tükrei MUNKATÁRSUNKTÓL Vannak tükrök, melyek elengedhetetlen tartozékai a mindennapjainknak: öltözködés, szépítkezés és tisztálkodás közben, vagy az elindulás előtti utolsó pillanatban vethetünk bennük egy futó, megnyugtató pillantást önmagunkra. Sokféleségük kiapadhatatlan: állhatnak díszes keretben, méltósággal önmagukban, lehetnek bútor részei, kerülhetnek falra, plafonra, ajtóra vagy falfelületre, fürdő- és hálószobába, nappaliba és a gyerekszobába. A tükör nemcsak praktikus darabja, hanem hangulatkeltő eleme, dísze is egy helyiségnek: a szemfényvesztő, trükkös tükrök, bárpultok, lépcsők, vitrinbelsők vagy falbetétek, faltól falig burkolatok, polcok optikailag megtévesztő fényvisszaverői is lehetnek. Míg az asztalon álló, hordozható fajták inkább használati tárgyak, addig a szebbnél szebb, mesterien metszettek utánozhatatlan lakásdíszek, amelyek elsősorban gyönyörködtemek. A szépség mellett nagyon fontos a praktikum, hiszen ezeket a tetszetős kiegészítőket lakásunk tereinek „varázslóivá" is tehetjük. Amennyiben sötét a szobánk és szeretnénk mesterséges fények nélkül is több világosságot becsempészni, az ablaknyílással szemközti falsíkra helyezzünk méteres tükröt, amely így visszaveti, szinte megkétszerezi a beszüremlő sugarakat. Aki attól tart, hogy a tükörfelület túlságosan rideg hatású, keressen olyan keretet hozzá, amelyik otthonosabb és melegebb hangulatot kelt. Ha túlságosan szűk a helyiség és átépítés nélkül optikailag nagyobbítani kívánjuk, mindenképpen egy nagyobb falszakaszt beborító tükröt válasszunk. Amikor elhelyezzük a lakásban, vegyük figyelembe a bútorokat, nem mindegy ugyanis, hogy mit kétszerezünk meg, érdemes-e egyáltalán „megismételni" a kialakított enteriőrt. Nem szabad apró tárgyakkal, könyvespolcokkal tele zsúfolt falrésszel szemben tükörfalat állítani, ezzel ugyanis éppen ellenkező hatást érünk el: nemhogy tágasabbnak, hanem jóval rumlisabbnak, áttekinthetetlenebbnek tűnne a tér. Vigyázzunk, ha a téglalap alakú szoba rövidebb falát tükrözzük be, könnyen előfordulhat, hogy hirtelen cső alakú „virsliszobában" találjuk magunkat. Ha az üvegfelület elé megvilágított növényeket teszünk, egészen különleges dzsungelhangulatot, saját kis oázissarkot teremthetünk. Ugyanis kétszer annyi zöldet látunk, és megvan az az előnyük, hogy a „tükörnövények" még vizet sem igényelnek. Új gyermekhonlap az interneten MTI Új gyermekportál kezdte meg működését a www.egyszervolt.hu internetes címen; a több neves művész közreműködésével készült projektet a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága támogatta. A portál négy alappillérre - az oktatásra és játékra, a mesére, a dalra és a versre - építve kíván az alapműveltségéhez tartozó értékeket, ismereteket közölni már az öt-hat éves korosztálynak is, a készítők elképzelései szerint szoros összefüggésben a kerettantervek követelményeivel - tartalmazza az ötletgazda ismertetője. A honlapon Gryllus Vilmos dalai mellett népmesék és kortárs magyar írók - közöttük Csukás István, Lázár Ervin, Marék Veronika, Békés Pál és Szepes Mária - alkotásai szerepelnek. A versek és mondókák sorában Fecske Csaba-, Weöres Sándor-, Zelk Zoltán-, Kis Dénes- és Csanádi Imreírások olvashatóak. Az internetes oldalon a látogatók és a szerkesztők közötti kapcsolattartást segítő levelezőoldal is található, míg az érdeklődők egymás között akár interaktív játékokat is szervezhetnek, vagy közösen írhatnak mesét. Az egyszervolt.hu szolgáltatásai közé tartozik egy CD ROM-lista és egy webajánló is, akárcsak a kézügyességet fejlesztő játékokat kínáló, illetve a meséket készítő bábos-, rajz- és színi stúdiók munkájába betekintést engedő Műhely rovat. KERT-ESZ Aranyeső és integetős szőlő Az egykori bölcsesség ugyan azt tartja, hogy „metszőollóval nem lehet trágyázni", mégis meg kell kísérelni megfelelő metszéssel több termésre, szebb alakra bírni a fákat, bokrokat. Februárban már meg lehet csattogtatni az ollókat. De nem a tavasszal virágzó cserjék, sövények között! Az aranyeső, az orgona, a lilaakác, a díszcseresznye metszegetése ilyenkor tilos. Kívánatos viszont megmetszeni e hónap végéig a fagyai, a galagonya, a kislevelű juhar és gyertyánsövényeket. (Az örökzöldeket ellenben csak március végén, április elején „fazonírozzuk".) A felkopaszodott lombhullató sövényeket magasságuk egyharmadáig ildomos visszavágni, s oldalhajtásaikat egy-két rügyre kell visszacsípni, hogy megújuljanak. A bogyós gyümölcsűekből az öreg vesszők közvetlenül a talaj felett kivágandók és elégetendők. Akárcsak a fertőzöttek - pl. a gubacsos, vesszőfoltos málna, a sötét kérgű ribizliág, a pajzstetves, lisztharmatos vesszők. A jó metszés „gyógyít", tulajdonképpen növényvédelem - s persze hozamnövelő. A szőlőtermés is nagyobb lehet, ha jól metszik meg a tőkéket. Fagymentes, napfényes időben februárban már lehet metszeni, s jó, ha utána elvégzik a bordóileves tél végi lemosó permetezést (védi a sebeket is). A metszéskor természetesen alaposan át kell nézni az egész szőlőtörzset, a megrepedezett kérget javallott leszedni, mert alatta sok kártevő van, amik elégetendők. S a talajt is tanácsos a tőkék körül felásni, hogy elpusztuljanak az abban megbújó „ellenségek" (pl. a vincellérbogár, a szőlőeszelény, a cserebogár és a kendermagbogár). - Az egészséges szőlőről most lehet oltóvesszőt szedni, amiket kötegbe kötve (felcímkézve) nyirkosán homokba vermelve lehet eltartani a kiültetésig. Újabb módi szerint szokás az oltóvesszőket nedves újságpapírba betekerve műanyag zsákba tenni, s az ültetésig a hűtőszekrényben tárolni. Metszés közben a gondos gazda a hézagosabb helyekre a földbe bújtat hosszú szálvesszőt, mert tudja, hogy a mondás szerint „az integetős szőlő kevés bort ád". A bújtatást persze csak fagymentes napokon és talajokon lehet végezni. S lehet fagymentes időben kiásni az ültetendő fák gödrét, kiszórni a gyepre két centi vastagon, egyenletesen elterítve a komposztföldet is (dúsítva műtrágyával). - A fagyok idején a fák korán kihajtott fiatal hajtásai károsodnak a leginkább, „szomjaznak", ezért úgy lehet rajtuk segíteni, hogy a jobb időkben hideg vízzel megpermetezik, hogy nedvességet tudjanak felvenni. SZABÓ MAGDOLNA