Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-12 / 10. szám

4 • AKTUÁLIS» SZOMBAT, 2002. JANUÁR 12. Felnőtteknek szóló darab a bábszínházban Sokan veszik igénybe a „vasútihíd-pótló" autóbuszokat Az intercityhez igazodnak A mezőhegyesi vasútállomástól a szegedi Indóház térig közlekedő buszra Makón is sokan szállnak föl. Fotó: Karnok Csaba Több mint egy éve közlekednek Szeged és Mezőhegyes között azok az új autóbuszok, amelyek lényegében a hiányzó tiszai vasúti lúdat pótolják. A négy járatpárnak köszönhetően jelentősen lerövidült az utazási idő Makó és Budapest között. A buszok a mezőhegyesi vasútállomás és a szegedi nagyállomás között közlekednek. A szegedi indulás időpontját a Budapestről jövő intercity-vonat érkezéséhez igazították, Mezőhegyesről pedig úgy indul el a busz, hogy az utasok biztosan elérjék a fővárosba induló szegedi vonatot. Aki Budapestről Makóra akar menni, az délelőtt tízre akár meg is érkezhet. A Tisza Volán számításai beváltak - tudtuk meg Szirbik Csabától, a makói autóbusz-állomás vezetőjétől. Akik korábban Budapestre mentek Makó térségéből, vonattal az újszegedi állomásig jutottak, s itt igénybe kellett venniük a szegedi nagyállomásig közlekedő helyi járatú autóbuszt, amit a szegedi önkormányzat egy idő után nem ismert el helyi járatnak, mondván, azt elsősorban nem a szegediek használják. A járat működtetéséhez szükséges pluszpénzt a Makó térségi önkormányzatok adták össze, így is megtörtént, hogy a nyugdíjasoknak többet kellett fizetniük itt, mint Makótól Újszegedig, és az átszállással járó tortúra is kelleCsanádi Tájközpont néven szeptemberben nyit Pitvaroson az az oktatási-információs bázis, mely a biokultúrás gazdálkodást hivatott népszerűsíteni és amelyhez egy működő mintagazdaság is társul. Mindez egy sikeres pályázatnak köszönhető. Az ötletgazda, Szuda György úgy gondolja: a makói térségben is van jövője a biogazdálkodásnak. Az újdonság a környéken jól ismert Szuda családhoz, közelebbről Szuda Györgyhöz és a Mértékkő Kft.-hez köthető. Szudáék nem csak arról ismertek, hogy szakemberként otthonosan mozognak a vidékfejlesztésben, a környezetvédelemben, az agrárgazdasági programok és pályázatok írásában, de arról is, hogy a térségben ők voltak az elsők, akik jelentős területen biogazdálkodásba kezdtek. Huszonegy hektárnyi területükből négy és fél hektárt már így művelnek, további hármat pedig most állítanak át erre a művelési módra. Ezekre az elkerített, kutakkal ellátott földekre körtét, szilvát és bodzát telepítettek. A befektetés lassanként termőre fordul. Ám Szuda György makacs ember: azt szeretné, ha a példáját sokan követnék. A példát pedig akkor követik, ha életközeibői látják. Éppen ezért úgy döntött, korszerű gépekkel és hűtőházzal ellátott mintagazdasággá alakítja a család birtokát és kiegészíti egy jól felszerelt oktatási-információs központtal. Benyújtott egy pályázatot, amelynek alapján összesen tízmillió forintos támogatást nyert a környezetkímélő gazdálkodás ily módon történő népszerűsítésére. Utólag tudta meg: az övé volt a harmadik legjobb anyag. A pénzből az új gépek döntő részét már megvásárolták. Az oktatási-információs központ, azaz a Csanádi Tájközpont majdani épületét ugyancsak kiválasztották, ám még át kell alakítani. Erre szeptemberig ad haladékot a megkötött szerződés. A képzést és a biogazdálkodás metlen volt. A mezőhegyesi állomástól a szegedi nagyállomásig közlekedő új buszok kényelmi színvonala megfelel az intercity-vonatokon tapasztalt színvonalnak. - Többnyire a diákok veszik igénybe ezeket a járatokat. Igaz, hét közben nem sokan utaznak Mezőhegyestől az Indóház térig, és ott sincs mindig fölszálló visszafelé; általában a pénteki és a vasárnapi napok erősek. Am mivel a járatokat Makó és Szeged, Makó és Csanádpalota között is sokan haszValóban a biogazdálkodásé a jövő? (Felvételünk illusztráció.) Fotó: fiyenes Kálmán iránt érdeklődő gazdák folyamatos tájékoztatását persze máris megkezdik, a jövő hétre például egy pályázati lehetőségeket ismertető előadást szerveztek egyelőre bérelt helyen, a pitvarosi művelődési házban. Persze nem csak a környezetbarát gazdálkodásra kíváncsi helybélieknek segítenek: tanácsadással, pályázatírással például másoknak is rendelkezésére állnak. Szuda György úgy látja, van érdeklődés a térségben a biogazdálkodás iránt. Igaz, a támogatási rendszer egyelőre még gyenge, a források szűkösek, de véleménye szerint van jövője ennek a termelési kultúrának. Az uniós piacokon óriási a kereslet a biotermékek iránt, és ha a csatlakozást követően itt is ezt fogják elsősorban segíteni a hagyományos földműveléssel szemben, jól jár az, aki már most megismerkedik vele. Azt viszont elismeri, hogy a gazdák csak akkor fognak váltani, ha saját szemükkel látják, hogy érdemes. A Csanádi Tájközpont és a hozzá kapcsolódó mintagazdaság sikere vagy kudarca a térségben meghatározó tapasztalat lehet a földből élők számára. SZABÓ IMRE nálják, s a Nagylakra utazók számára is fontos utazási lehetőséget jelent, így nincs probléma - véli Szirbik Csaba. A makói autóbusz-állomás vezetője elmondta, hogy átfogó menetrendváltozásra a tavalyi júniusi reform után legközelebb decemberben lehet számítani. Apróbb változások azonban közben is voltak, és lesznek is. Az egyik változás épp az egyik intercity-s járatot érintette. Január elsejétől az a busz, amelyik 9 óra 45 perckor indul az HÍREK NŐKRŐL, NEMCSAK NŐKNEK A nőkről a statisztikai adatok tükrében címmel tart rendezvényt a Szegedi Közéleti Kávéház hétfőn, 18 órától a Royal Szállóban. Az est vendége Klonkai László, a Csongrád Megyei Statisztikai Hivatal elnöke, a háziasszony Újszászi Ilona újságíró, lapunk munkatársa. VÉRADÁS Decemberben a Vöröskereszt és a szegedi véradó állomás szervezésében 1749-en 741 liter vért adtak Szegeden és környékén. A SzegeEurópai uniós környezetvédelmi részdíjat kapott Hódmezővásárhely információ és környezeti nevelés témakörben. A pályázaton 13 közép- és kelet-európai ország - Bulgáriától Csehországon és Lengyelországon át Törökországig - nagyon sok városa indult. A pályázat címe: „Az európai integrációs feltételek teljesítésében élenjáró városok díja 2001 -ben", az elismerés pedig a „Város az Európai Unió Felé Díj" elnevezést kapta. A pályázatra az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatósága, a Phare-program, s a Középés Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ hívta meg a várost - tudtuk meg Varga Ferenctől, a hódmezővásárhelyi önkormányzat környezetvédelmi előadójától, aki munkatársával, Kovács Nórával együtt adta be a pályamunkát. Az 1999 óta évről évre meghirdetett pályázat segíteni kívánja az önkormányzatoknak az EU-integrációs folyamathoz kapcsolódó tevékenységét. Az idei pályázaton többféle lehetőség közül a vásárhelyi önkormányzat az információ és a környezeti nevelés témakörében pályázott, és nyert el részdíjat. „Leírtuk: 1988-ban az önkormányzat megalkotta környezetvédelmi programját, melyben külön fejezetet kap a környezetvédelmi nevelés. Az önkormányzat - tudatáIndóház térről és 11.55-re ér Mezőhegyesre, onnan most már továbbmegy Mezőkovácsháza, Meggyesegyháza, Békéscsaba érintésével Gyuláig. Ennek párja is van, amely visszajön Mezőhegyesre, s 14 óra 10-re ér Szegedre. Ifervezték, hogy még két járat útját meghosszabbítják Gyuláig, erre egyelőre várni kell. Ha azonban az intercity-vonatok menetrendje változik, e buszjáratok indulásának időpontján is módosítani kell. B.A. di Fegyház- és Börtönben 205-en, a Somogyi-könyvtárban 14-en, a hangszergyárban 13-an, a földhivatalban 11-en, a Heavytext Új szegedi Szövőgyárban 27-en, az Árpád nevelőotthonban 10-en, a Szegedi Rendőrkapitányságon 48-an, a rendőr szakközépiskolában 89-en, a Hansági Ferenc Alapítványi Középiskolában 12-en, Bakson 28an, Domaszéken 40-en, Pusztamérgesen 56-an, Rúzsán 60-an adtak vért. Decemberben 49 szívműtétet, 16 érműtétet és három veseátültetést végeztek a szegedi klinikákon. ban annak, hogy a környezeti nevelést nem elegendő tizenéves korban elkezdeni - arra törekszik, hogy az új generációk tagjai már kisgyermekkorban megszeressék a természetet, és magától értetődővé váljék számukra, hogy a természetet védeni kell", mondja Varga Ferenc. Hozzátéve: mindennek érdekében az önkormányzat hangsúlyt helyez arra, hogy a gyerekek már óvodás korban vegyenek részt mártélyi kirándulásokon, füvészkerti, vadasparkbéA szegedi Kövér Béla Bábszínház vasárnap délelőtt tizenegykor tartja az idei évad harmadik bemutatóját, Tamási Áron Búbos vitéz című zenés mesejátékát. A produkciót 1989-90-ben a romániai forradalom idején már nagy sikerrel játszották, az erdélyi szerző és a darabbéli kiskirály hatalmaskodásainak és bukásának akkoriban aktuális politikai áthallása volt. A mostani, nyelvezetében népmesei hangulatot teremtő történetben a kiskirály unaloműzésként kavics számolására kényszeríti az udvari népet. A fordulatokban és poénokban bővelkedő mese egyik központi figurája az erdei állatok fejedelmének számító törpe, aki a szegény emberek mellé áll és varázserejével legyőzik a hatalmasok uralmát. A felújítást Sinka Károly színművész rendezte, a bábokat pedig még a nyolcvanas évek végén a színház alapítója, Kövér Béla készítette. A produkció másik érdekessége, hogy a bábok nemrég érkeztek vissza arról a magyarországi bábszínházakat bemutató vándorkiállításról, melyet a francia UN1MA, a nemzetközi bábjátékos szövetség szervezett. A bábszínház hagyományteremtő céllal felnőtteknek szánt produkcióval lepte meg a közelmúltban közönségét, Kányádi Sándor-Rumi László Szárny li sétákon, ahol - az élményszerzés mellett - szakavatott emberek tudatosítják bennük játékos formában, hogy mit látnak, mit kell róluk tudni. Az általános és középiskolás korosztályban - folytatja Varga Ferenc - már versenyeket szerveznek a pedagógusok, s előtérbe kerül a tanórákon belüli környezeti nevelés. Például angol-, németórákon olyan fordítási feladatokat kapnak a diákok, melyek egy-egy ország környezetvédelmi problémáját mués kerék című bábjátékát mutatták be. Utoljára negyven évvel ezelőtt játszottak a szegedi bábszínházban felnőtteknek szóló bábelőadást. A mostani drámai produkció két egymástól jól elkülönülő részből áll, az elsőben Kányádi Sándor Apokrifénekének, a másodikban Rumi László Ikarosz-történetének feldolgozása látható. A két produkciót előadó maszkos bábosok a hagyományos előadásmódtól eltérően nyitott játéktérben játszanak. Az előadást legközelebb január 19-én, szombaton este hétkor tűzi műsorára a bábszínház. A darab zenéjét Ágoston Béla szerezte, a bábokat és maszkokat Mátravölgyi Sándor, Grosschmid Erik és Tóth Andrea készítette. Szereplők Fehér Andrea, Kiss Ágnes, Manga Dániel, Matuska Zoltán, Szálkái Dénes és Szkaliczki Adél. Kövér Lászó, a színház igazgatója kérdésünkre elmondta: örvendes módon a tavalyi évhez képest idén nőtt a bérletesek száma, ezért a színház az előadás számainak növelését tervezi. Jelenleg három produkciót láthat a közönség, az óvodásoknak szánt Gyáva nyulacskákat, az iskolások körében népszerű Egy kis Mozart bohócokkal című mesét, és a vasárnaptól látható Tamási-produkciót. L.G. tatják be. így a nyelvtanulás mellett, mintegy „mellékesen", környezetvédelmi látókörük is szélesedik. Az önkormányzat erdei iskola létrehozásával még hatékonyabbá szeremé tenni a környezetvédelmi nevelést. Itt a diákok közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a környezettel, az élővilággal. Az erdei iskola a mártélyi holtág mellett működik majd, és elképzelhető: már az idén nyáron is tudja fogadni a diákokat. F.CS. A biokultúrás gazdálkodást népszerűsíti a család Szeptemberben nyit a Csanádi Tájközpont Uniós környezetvédelmi díjat kapott Hódmezővásárhely önkormányzata Erdei iskola létesül Mártélyon A mártélyi holtág a környezetvédelmi nevelés ideális helyszíne lehet. Fotó: Tésik Attila