Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-08 / 6. szám

KEDD. 2002. JANUAR 8. • 1 K I U A L I S • Egyelőre nincs árvízveszély folyóinkon Folytatás az 1. oldalról Idén is íennáll a jeges árvíz veszélye, hiszen egy hirtelen melegedés jelentős vízszintnövekedést okozhat Ekkor már a jégburkolat is megolvad, összetöredezik, s megindulhat a jégzajlás. A jégtömbök egy-egy éles kanyarban összetorlódhatnak, ami megemeb a folyó vízszintjét tette hozzá a szakember. A víz útját elálló jégdugók, torlaszok kialakulásához a folyókon zajló, illetve beállt jég önmagában általában nem elegendő. Jeges árvíz akkor következik be, amikor a hirtelen enyhülést követő gyors áradás megnöveli a vízhozamot, ugyanakkor a jégnek nincs ideje elolvadni, így a nagyobb víztömeg a feltorlódó jég miatt nem tud levonulni. A mostani kockázatot a szokatlanul korán megkezdődött jegesedés, illetve a karácsony utáni enyhülés nyomán elindult kisebb árhullám okozza. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság felkészült az esetleges jeges árvízre. Az igazgatóság területén 900 ezer homokzsákot, több százezer világítóeszközt, valamint nyúlgátak építéséhez szükséges berendezéseket halmoztak fel. A Felső-Tiszán és mellékfolyóin, a legkritikusabb szakaszokon megerősítették a gátakat, de sürgős töltésmegerősítésekre volna szükség további 50-60 kilométernyi szakaszon. A meteorológiai előrejelzések szerint az átlaghőmérséklet keddig enyhén tovább emelkedik, de változatlanul 0 fok alatt marad. Ezután ismét lehűl az idő a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén, illetve hazánk egész területén, vagyis a jeges ár kialakulásához szükséges időjárási feltételek továbbra sem lesznek jellemzőek. A. T. J. Csillagpontos kábeltévék az év végére Multik és hálózatok A médiatörvény értelmében 2002re a kábeltelevíziós rendszerekben ki kell építeni a korszerű adatátvitelt, amely a gyakorlatban csillagpontos hálózatokat jelent. A kistelepülések szerveződéseit ez hátrányosan érintheti, hiszen jelentős összegeket kell invesztálni a viszonylag kis létszámú előfizetői körből származó viszonylag alacsony bevételek mellett. így a multinacionábs vállalatok előnyösebb helyzetben lehetnek, éppen ezért terjeszkednek, integrálják a kisebb cégeket. Csongrád megyében a szegedi regionális központú Matáv Kábeltévé Kft. a piac legjelentősebb képviselője, mely kábeltévés hálózatot működtet Békés megyében is. Csongrád megyében 45 ezer, Békés megyében 26 ezer előfizetője van. Harcsa Pintér Sándor marketingigazgató elmondta, a médiatörvény szövege nem szó szerint a csillagpontos hálózat kiépítését írja elő, hanem arról rendelkezik, hogy korszerű adatátviteli rendszert kell létrehozni - ez a mai viszonyok között a csillagpontozást jelenti. Korábban az úgynevezett felfűzős rendszer volt egyeduralkodó, melyben a vonal lakásról lakásra haladt. Ebben a szisztémában ha egyetlen lakásban sérült a vezeték, akkor a többiben sem élvezhették az adást, s ha egyetlen tulajdonos nem fizette a díjat, csak úgy vonhatták volna meg tőle a szolgáltatást, ha a többit is azzal büntetik, hogy kikapcsolják a rendszerből. A csillagpontos hálózat kiépítésének költsége lakásonként 12-15 ezer forint, amelyet Harcsa Pintér Sándor szerint nem minden kistelepülési televízió tud majd finanszírozni, ezért elképzelhető, hogy az év végére törvénytelen szituációk alakulnak ki. A Matáv Kábeltévé Kft. tulajdonában van már a Makót uraló Marostel Kft. hálózata, melyet 2001. májusában vásárolt meg. Mórahalmon egyből csillagpontos hálózat épült, a kisteleki rendszer korszerűsítésének tervei elkészültek, a balástyai és a Szeged alsóvárosi rendszert működtető Tfelecom Kft. tévéhálózata tavaly szeptember óta ugyancsak Matáv-tulajdon. A tervek szerint Hódmezővásárhely optikai szálon kapcsolódik majd a szegedi központhoz. Szegeden 2000 végére elkészült a csillagpontosítás, kivéve a Kárász utca környékét, ahol a korszerűsítés csak a műemlék jellegű épületek felújítása után indulhatott meg. Csongrádon egy másik nagy hazai cég, a FiberNet Kommunikációs Rt. rendelkezik közepes nagyságú előfizetői létszámmal. A vállalat marketingigazgató-helyettese, Bedő István elmondta: a kábeltelevíziózásban nem divat bekívánkozni egy olyan piacra, ahol egy szolgáltató már biztosan megvetette a lábát. A multiktól nem tart Fábján Sándor, a nyolcszáz előfizetővel rendelkező, szentesi MÁV Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet elnöke, hiszen kellő anyagi háttérrel ez év júliusára elkészül a törvény által előírt technikai felújítás. Mint mondta, 1997 óta ismert ez az előírás, tehát volt mód felkészülni rá. A Szentesi Kábel Kft. 2500 előfizetőt tudhat magáénak - tudtuk meg Ombódi Károly cégvezetőtől. A vállalat ez év január elsejével befejezte a korszerűsítést, partnereinek biztosítja már az internet elérhetőséget. B. G. Víztározó (ka) t építenek az Alsó-Tisza mentén! Még a tervezés sem zárult le Panziók és Széchenyi-milliók Magyar magyar KOVÁCS ANDRÁS A romániai magyarság és nem a magyar munkavállalók számára kedvezőtlenek az egyetértési nyilatkozat munkaerő-piaci kitételei - mondta néhány nappal ezelőtt a státustörvény körül fellángoló vita kapcsán Martonyi János külügyminiszter. Az ügyben az egyik legilletékesebb tárcavezető meglehetősen későn szólalt meg - miniszterelnökünk nem szívesen adta át akárkinek a szót ebben a fontos tárgykörben -, de akkor elég tömören fogalmazott. Különösen azok utárí, hogy csaknem belpohtikai kérdéssé nőtte ki magát az, miszerint koccintottak-e a kormányfővel az ellenzéki vezetők az ominózus megállapodás aláírása után, vagy nem koccintottak. Alapos ismereteteket szereztünk arról, hogy az egyik párt első embere rostos gyümölcslevet szokott inni ilyen alkalommal, a másik meg teát, s értelemszerűen egyikkel sem illik koccintani, hát még ilyen fontos megállapodásra... Visszatérve Martonyira, miszerint „a romániai magyarság és nem a magyar munkavállalók számára kedvezőtlenek a munkaerőpiaci kitételek" minősítés legalább annyira belerondít főnökének sikerpropagandájába, mint amennyire igyekszik kifogni a szelet a románok és a romániai magyarok munkavállalási esélyegyenlőségét esetenként valóban túlreagáló szakszervezetek és ellenzéki pártok vitorlájából. Tény, az eredetileg csak a magyarigazolványosoknak szánt, majd a minden román állampolgárra érvényes három hónapos munkavállalási engedély kibocsátásakor a hazai munkaügyi központok nem vizsgálhatják, hogy az adott állás betöltésére van-e magyar jelentkező. A szakértők szerint ez a legérdemibb mérlegelési lehetősége a „hatóságnak". Azon persze nem kell csodálkozni, hogy ilyen magas labdára lecsap az ellenzék, s azt a kormány sem nagyon tagadhatja, nem egészen ilyen lovat akart. Ez ugyanis nem EU-kompatibilis. Mi például elfogadtuk, hogy a csatlakozás után még hét esztendeig a magyar munkaerő nem kalandozhat szabadon a közösségben, erre keleten nyitunk egy olyan széles kaput, amilyet még nem látott Európa. Ezzel együtt napok óta arról szól a közbeszéd, milyen egyedi és területi kvóták határozhatók meg alacsonyabb szintű jogszabályokkal, hány helyen képes lassítani, adminisztratív, illetve anyagi jellegű akadályokkal fékezni a nem kívánt munkaerő beáramlását a magyar hivatali rendszer. De azt Senki nem gondolja komolyan, hogy a túloldalon nem csapnak majd éktelen lármát, ha ez a fékezés eltérő intenzitású lesz a román, illetve a romániai magyar munkavállaló kapcsán. Mit ér nekem a szabadság, ha minden ember szabadi Ez a nem túl illendő, de annál életszerűbb megállapítás már elég régen ismert, s valami ilyesmire gondolhatott Martonyi is. Ez a gondolat a jövőben sajnos még konvertibilis is lehet, előfordulhat, hogy éppen aktuális külügyminiszterünk egyszer majd úgy kezdi, ez a megállapodás az ukrajnai, szlovákiai, stb. magyarság és nem a magyar munkavállalók számára kedvezőtlen... Persze addigra már a magyar magyar munkavállalók számára is az lehet. Az újabb, s akár az eddiginél is nagyobb tiszai árhullámok biztonságos levezetése érdekében nem a védtöltéseket kell magasítani, hanem a vízjárta területeket kell növelni. Ebben egységes álláspontot képvisel a vízügyi szakma. Többek között erről is szól a közelmúltban Csongrádon tartott regionáhs Tisza-konferencián Hajós Béla, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (KVM| helyettes államtitkára. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a WWF Magyarország által szervezett, a „szőke folyó" helyzetéről szóló előadás-sorozat csongrádi állomásán sem lehetett még a kialakítandó új víztározókról konkrétumokat tudni. Jóllehet, akkor az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) területén vagyis a folyó Csongrádtól országhatárig terjedő szakaszán - még két tározó kialakításának lehetőségéről beszéltek a szakemberek. Legújabban azonban már szakmai berkekben is csak a Baks alatti, Dóc térségében megvalósuló létesítményekről lehet hallani. Bár ez ügyben újabb, konkrét információkról Pálfai Imre, az Ativizig szaktanácsadója sem tudott lapunknak beszámolni. Szerinte azonban - a meglévő, Tiszaalpár és Csongrád-Bokros közötti természetes tározó miatt - a döntéshozók nem biztos, hogy szükségesnek tartják egy bal parti A bokrosi természetes tározó a 2000. évi árvíz idején is jelentősen segítette a védelmet. Fotó: Tésik Attila (nagyréti) tározó megépítését. A kialakítandó új tározók ügyében megkerestük a szaktárca vízkár-elhárítási főosztályvezető-helyettesét, Antók Gábort is, aki lapunk érdeklődésére elmondta: a tározókat továbbra is a Vásárhelyi-terv keretében kívánják megvalósítani. De mivel a részletes tervet kidolgozó cég január közepére vállalta e feladatok elvégzését, a minisztérium illetékes szakemberei sem tudnak a tározókkal kapcsolatban újabb információkról. Mint mondta: a terveket január második felében véleményezi majd a KVM szakmai bizottsága, s a dokumentációkat csak ezt követően terjesztik a kormány elé. A kabinet döntése után kEriil vissza az ügy a szaktárcához, ezért Antók Gábor szerint a konkrét intézkedésekről, s azok ütemezéséről ezt követően már a nyilvánosságot is tájékoztatni tudják. Időpontokról az osztályvezető-helyettes hozzávetőlegesen sem kívánt nyilatkozni. M. SZ. J. A Botond étterem légtisztítója is Széchenyi forintjaiból valósult meg. Fotó: Karnok Csaba Az elmúlt évben Csongrád megyéből öt vállalkozás 155 millió forintot nyert a Széchenyi-terv pályázatán kereskedelmi szálláshelyek bővítésére. Az összegeket elsősorban kisvállalkozások kapták. A Széchenyi-terv kereskedelmi szálláshelyek fejlesztését megcélzó programja 2001-ben szállodák, panziók építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez járult hozzá. A kormány a fejlesztési költségek 30 százalékát, de maximum 75 millió forintot vissza nem térítendő támogatás formájában állta, az összegeket pedig részletekben, számlák ellenében utalta a nyertes pályázóknak. A Gazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint 2001 -ben 282 pályázat érkezett szálláshelyek bővítésére, vendéglátásra, közülük 140en összesen 3 milliáid forintot nyertek. A legkisebb összeg 1, a legnagyobb 75 millió forint volt. A 3 milliárd forintos támogatás a minisztérium számításai szerint további több mint 8 milliárdot mozgósított, az elért fejlesztések nagysága így elélte a 11,2 milliárd forintot. A mögöttünk álló esztendőben a fejlesztések egyenletesen oszlottak meg Nyugat- és Kelet-Magyarország között, ráadásul az összes támogatás 67 százalékát kisvállalkozások vették igénybe. A minisztérium állításait alátámasztja a valóság. Csongrád megyében ugyanis valamennyi győztes pályázó a kisebb vállalkozók közé tartozik. A Széchenyi-tervből pénzt nyert a vásárhelyi Kenguru panzió, a mórahalmi Delta-Food Tiirisztikai és Vendéglátó Kft., a szegedi Millennium Úszóház Kft., az ÉpítöSzépítő Bt., valamint Izsák Gertrúd. Együtt 155 milhó forintot hoztak a megyébe központi forrásokból, a legnagyobb összeget, 75 milhó forintot a Millennium Úszóház Kft. nyerte a lapunkban már többször vázolt projekt, egy vadonatúj tiszai úszóház megépítésére. Kovács Gábor. a vásárhelyi Kenguru GM Kereskedelmi Kkt. ügyvezető igazgatója elmondta, 2001 februárjában adta be pályázatát a Széchenyi-tervhez, majd - még mielőtt eredményt hirdettek volna - belekezdett a fejlesztésbe. Az idő ugyanis sürgette. A Szántó Kovács János utcai meglévő kilencszobás Kenguru panzióját hiteltói további kilenc szobával tóvítette. A beruházás 36 millió forintba került, ennek az összegnek az egyharmadát kapta meg vissza nem térítendő támogatásként. Kovács Gábor elmondta, ezt a pénzt nem lehet „lottónyereményként" elkönyvelni, hiszen felhasználása kemény feltételek mellett történhet. Az ingatlanra például ötéves jelzálogjogot jegyeztetett be a Gazdasági Minisztérium. A beruházó pedig lassacskán „visszapengeti" az összeget, hiszen a pluszbevétel pluszáfája a nyereségadóval együtt az államkasszába vándorol majd. A szegedi Építő-Szépítő Bt. vezetője, Ráczné Venkei Angéla azt mondta el, a Széchenyi-tervből 2001-ben közel 7 millió forintot nyertek, de ennél az összegnél nem sokkal kértek többet, holott beruházásuk 30 milliós költségvetésből épül. Ez pedig a Maros utcai új Tímár-ház. Mint emlékezetes, a műemlék épület olyan rossz állapotban volt, hogy le kellett bontani, ám a helyén épülő panzió külső homlokzata a régit idézi majd, a műemlékvédelem szigorú előírásai szerint. A házban kilencszobás panzió fogadhatja a Szegedre érkező, elsősorban vadászni szándékozó vendégeket - árulta el a tulajdonos. FEKETE KLÁRA