Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-30 / 25. szám

Helyközi járatokon - csak pihenőidőben Hol árulnak bérletet? Január elsejével meg­szűnt a Tisza Volán Rt. hely­közi járatain a bérletárusí­tás. Az intézkedés okairól kérdeztük Heintz Ferencet, a társaság marketingigazga­tóját. - Először is pontosítani sze­retném a hírt: gépjárműveze­tőink csupán abban az idő­szakban nem árulhatják a bér­letek, amikor ez a tevékenyég akadályozná őket a menetren­di feladatok ellátásában ­kezdte válaszát az igazgató úr. - Tehát amikor a busz két forduló között hosszabb pihe­nőn van, az utasok megkeres­hetik kollégáinkat bérletvásár­lási igényükkel, ám azt a gya­korlatot nem kívánjuk a jövő­ben is folyatni, hogy négy-öt perccel a busz indulása előtt, netán az egyes megállókban a gépjárművezetőnek bérletáru­sítással is kelljen foglalkoznia. Az indok könnyen elmondha­tó. Egy busz pilótájának az a legfontosabb feladata, hogy baleset nélkül, a menetrendet messzemenőkig betartva, az utasok közmegelégedésére juttassa el a buszt az induló ál­lomástól célig. Azt tapasztal­tuk, hogy a jegyek eladásával, a jegyek és bérletek érvényes­ségnek ellenőrzésével is meg­bízott sofőrök számára már olyan plusz feladatot jelent a bérletárusítás, ami befolyásol­hatja a személyszállítási szol­gáltatás színvonalát. Éppen ezért döntött társaságunk ve­zetése úgy, hogy a buszon ­hangsúlyozom: a menetrendi feladatok ellátása idején! ­nem folyjon bérletek adásvéte­le. - Természetesen azt is tud­juk, hogy Csongrád megyé­ben több olyan járat is van, amelynek utasai nem érintik például a szegedi bérletárusí­tó helyeket, így problémák je­lentkezhetnek, amikor bérle­teiket szeretnék megvenni. A gondok kiküszöbölése érde­kében cégünk olyan szerző­dést kötött a Magyar Postával, amely lehetővé teszi, hogy uta­saink a bérletek megvehessék régiónk valamennyi postahi­vatalában. Mivel a községek postái viszonylag korán bezár­nak, fontosnak tartottuk, hogy sofőreink megtarthassák sa­ját vevőkörüket, s mint már említettem, pihenőidőben, ne­tán otthon, szabadidejükben foglalkozhassanak bérletáru­sítással. Dolgozunk azon is, hogy bővítsük a bizományosi árusok körét, míg Szegeden csúcsidőszakban - tehát hó­nap végén és a hónapok első ' napjaiban, amikor a legtöbben veszik meg bérleteiket - jegy­pénztáraink nyújtott műszak­ban üzemelnek. Egyébként azokon a buszokon, ahol kala­uzok is dolgoznak a bérletáru­sítás a korábbi gyakorlat sze­rint folyik tovább - tájékoztat­ta lapunkat Heintz Ferenc. B. Z. Szabó B. Jánossal - Skandináviáról, Vásárhelyről és kiránduló diákokról Különjáratok Európa útjain Ki ne emlékezne azokra a jó kis faros Ikarusokra? A nem egyszer „csapágyasra hajtott" járművekben ugyan néha orrot piszkált a gázolajszag, no, meg az is előfordult, hogy a szerelő­kocsira várakozó utasok az út mellett táboroztak, de hát nem igazán zavarta ez azokat a vi­dám kirándulókat, akik busszal indultak felfedezni az ország szép tájait. Nos, a turistáskodás napjainkban is hatalmas töme­geket csábít. Ám még véletlenül sem fordulhat elő, hogy aki a Ti­sza Volán Rt. közönségkapcso­latok irodájában rendeli meg a jármüvet, olyan buszt kapjon, ami azokat az említett gázolaj­szagú időket idézi. Szabó B. Jánostól, az iroda ve­zetőjétől megtudtuk, a Tisza Vo­lán Rt. immár évek óta a legkor­szerűbb járműveket biztosítja mind a belföldi, mind a határain­kon túli kalandozáshoz. - A 250-es Ikarus család jár­művei mellett megrendelhetik ná­luk a belföldre utazók különjára­tos busznak például az Ikarus 415-öst is. A leginkább külföldre induló különjáratos buszok közül pedig először is a Volvo Drögmöl­lert, a cég buszflottájának zászlós­hajóját említeném, ami a legma­gasabb világszínvonalat képvise­li. Persze azok is nagyon kényel­mesen utazhatnak, aki mondjuk emeletes buszunk, az Ikarus 397­es székeibe ülnek bele, netán az Ikarus 396-ost, a 398-ast, vagy a Csepel Uniont választják. A Ti­sza Volán szemre is nagyon tet­szetős Neoplánjai szintén vonzzák az utasokat. Van tehát miből vá­lasztani - mutatta be a Tisza Vo­lán Rt. különjáratos járműparkját Szabó B. János. Az irodavezető elmondta: a Ti­sza Volán-buszok megbízhatósá­ga, szépsége és kényelme igen széles körben közismert, így az­tán nincs is gond a járművek ki­használtságával. Sőt: akadnak olyan időszakok, amikor nem is tudnak elvállalni minden megren­delést. - Az iskolai kirándulások idején, vagyis május és június hónapban bizony már csak az tud a mi jár­műveinken utazni, aki hónapokkal az kirándulás megkezdése előtt felkeresi irodánkat. De természe­tesen akkor is igyekszünk úgy szervezni a járatokat, hogy min­denki elégedett legyen szolgálta­tásainkkal. A hozzánk érkező visszajelzések azt mutatják: aki egyszer a mi buszunkon gurult el az ország vagy világ bármelyik pontjára is, legközelebb újfent min­ket választ. Ennél nagyobb dicsé­ret pedig nem is kaphat egy szol­gáltató cég - véli Szabó úr. (Folytatás a 2. oldalon) XVI. évfolyam TISZA VOLÁN RT. HAVILAPJA A szép és kényelmes Neoplan buszra nem nehéz utast találni Tél tábornok decemberben támadott Buszvitézek, jégpáncélos hócsatában A tél beköszönte előtti kör­kérdésünkben a kirendeltsé­gek vezetői azt a reményü­ket, óhajukat fejezték ki, hogy ismét enyhe december, janu­ár és február legyen. Akár­csak az elmúlt években. Az „időjárás-felelős" azonban úgy döntött, változtat a prog­ramon. Tél tábornok ezúttal nagy mennyiségű hóval, ónos esővel, faggyal táma­dott. Kíváncsiak voltunk a ki­rendeltségeket (Szeged, Hód­mezővásárhely, Makó, Szen­tes, Csongrád) miként érin­tette ez. Jöhetett az újabb fag­gatózás. Lázár Rózsa, a vásárhelyi ki­rendeltség vezetője: - A hatal­mas hó és az utóbbi időben szokatlan hideg próbára tette a négyfős szerelőbrigádunkat. A hajnali, reggeli indításoknál akadtak kisebb gondok, de a nagyobb problémák eddig el­kerültek minket. December 23­án, mikor az nagy hó leesett, előfordultak 20-30 perces ké­sések. A városon belül is küz­döttünk az elemekkel, hiszen a hókotrók sokszor a megállókba halmozták fel a havat, a hóká­sát; volt olyan végállomás, ame­lyet nem bírtunk megközelíteni. A Mártély-Vásárhely és a Már­tély-Mindszent vonalon csak egy sáv volt járható az úton és erre zsúfolódott össze minden jármű. De ez is csak decem­ber 23-ára volt érvényes, ekkor akadtak félórás késések, kima­radásra egyáltalán nem volt pél­da. A tartalékállományt az íté­letidő miatt megnöveltük. Az is igaz, hogy ilyen hidegben az autóbuszok hőmérséklete nem olyan, amit az utas elvárna. Eb­ben az is szerepet játszik, hogy a hatalmas panorámaablakok­ra ráfagy a csapadék, és a jég is hűti a járművet. Komoly tech­nikai probléma nem adódott, ami azt bizonyítja, hogy jól sike­rült a buszok téli felkészítése. A jövőben is igyekszünk kiszol­gálni az utasainkat, akik - gon­dolom - tisztában vannak azzal, hogy az apróbb kellemetlensé­geket nem mulasztás, vagy ha­nyagság előzte meg és nem is szándékosan okoztuk. Sajnos, ilyen a tél, ha kemény. Szirbik Csaba, a makói ki­rendeltség vezetője: - Akadtak problémáink, mint ilyenkor min­den közlekedőnek. Amint jósol­tam az előző körképben, „ha­gyományainkhoz" hűen, az el­ső hideg „állította meg" a buszo­kat. A régebbi járműveken a fű­tésrendszer bizony nem bírt a -15-20 fok körüli zimankóval, ezt az utasaink is érezhették. Más területen nem jelentkez­tek műszaki gondok. A csúszós, jeges utak fokozottan veszélye­sek, szerencsére felénk kevés ónos eső hullott. Erre az az or­vosság, hogy óvatosabban, megfontoltabban vezetnek pi­lótáink, ami persze eredmé­nyezhet késést - de első a biz­tonság. Emiatt „időcsúszások" előfordultak, járat nem maradt ki, közúti baleset, vagy árokba csúszás sem történt eddig. A nagyobb mennyiségű hó is csak a kistelepülések, a falvak, a köz­ségek belső útjain okozott gon­dot, mert azokat nem takarít­ják olyan precízen, mint a főu­takat, ezért ott is vigyáztak a A diákok a nagy hidegben sem akartak lemaradni a sulibuszokról kollégák. Emiatt is előfordulhat­tak pár perces késések a me­netrendhez képest. Úgy tűnik, jól felkészültünk a télre - bár, le­hetett volna kegyesebb is az évszak -, és addig tűrjük az „ál­dásait", ameddig tart. Már na­gyon várjuk a tavaszt... Kelemen László, a szentesi kirendeltség vezetője: - Való­ban, kicsit „erősebb" eddig a tél, mint amit elképzeltünk, ami­re számítottunk. A kocsik alkal­mankénti műszaki állapotát pró­bára tették a mínuszok; a fűté­si rendszerekkel, az akksikkal akadtak gondok. Szerencsénk­re nekünk helyben is van műhe­lyünk, így az ilyen problémákat könnyebben, gyorsabban old­hatjuk meg, mint például a csongrádiak, vagy a vásárhe­lyiek. A helyközi járataink kö­zül, főleg a reggeli időszakban (a kistelepüléseken kintalvó bu­szoknál nehezebb a indítás, fő­ként, ha nincs a közelben segít­ség) akadt késés, sőt: ha jól emlékszem december 25-én egy járat ki is maradt. A késé­sek - a körülményekhez képest - nem voltak jelentősek, 10-20­30 percet tettek ki, egyszer rú­gott órásra, fékfagyás miatt. Bal­esetünk nem volt, távolról be­vontatni sem kellett pórul járt szentesi buszt; olyan viszont előfordult, hogy ki kellett menni a kollégához, hogy segítsünk beindítani a kocsiját. Az elején említettem a fűtésrendszert: egy-két járművünk biztos hide­gebb a vártnál, ezért elnézést kérünk. De egyszer csak vége lesz ennek... Törköly Péter, a csongrádi ki­rendeltség vezetője: - Ez a tél kemény, de eddig jól megbir­kóztunk vele Csongrádon. Az ónos esős és a havas időszak­ban előfordult 20-30 perces ké­sés, de ez is csupán két nap­hoz, december 15-höz és 23­hoz és a reggeli órákhoz köthe­tő. A buszokkal szinte semmi baj nem volt, indultak a fagy­ban is, az évszakot megelőző „tréning" jól sikerült. A mi kiren­deltségünk által üzemeltetett járművekre úgy tudom össze­sen két esetben érkezett pa­nasz - Tömörkény és Csanyte­lek térségéből - a központba, az igazgatónkhoz. Ez a hideg­re vonatkozott, és bizony el kell ismerni: a mínusz 20 fokos hő­mérséklettel ezek a kályhák, ra­diátorok nem mindig tudták fel­venni a harcot eredményesen. Akik viszont nálunk érdeklőd­tek, azoknak - a munkatársaim­mal együtt - szívesen elmond­tunk, elmagyaráztunk mindent és általában megértették a gondjainkat. Ilyenkor az utasok részéről is nagyobb türelem szükségeltetik és a legtöbben így is viselkednek, tolerálják ezt a helyzetet. Huszár László, a szegedi központ vezetője: - Túl sok gondot eddig nem okozott a tél. Akadtak azért olyan reggelek, amikor a leggondosabb felké­szítés dacára is lefagytak rend­szerek, problémát jelentett az indítás. De a hófúvások, a szél­sőséges időjárási körülmények szerencsére elkerültek bennün­ket, eddig 5-10 perces késé­sek adódtak, nagyobb csúszá­sokat csak akkor regisztrálhat­tunk, ha előttünk történt egy közúti baleset és a helyszíne­lés befejeztéig nem mozdulha­tott a járművünk. Persze, akad­tak reklamálók, akik számon kérték rajtunk a menetidő betar­tását, de a többség jól tudja, tisztában van azzal: ilyenkor ehhez „bravúr" kellene. Sajnos, az is előfordult, hogy mentet­tünk, mert vagy az árokba csú­szott a kocsink, vagy egy fordu­lónál - például Röszkén - ke­resztbeállt az úttesten. Időn­ként a legmodernebb techni­kát is megfogja, megtréfálja a fagy, de higgyék el: kollégáim­mal együtt azon dolgozunk, hogy mindenkit biztonságosan eljuttassunk a munkahelyére, majd onnan haza. Imre Péter IXUOAN ÜT A januári, kisebb hóesést már könnyebben viselték emberek és járművek is. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Oldalképek
Tartalom