Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-28 / 23. szám

A Dél sportja A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG SPORTMELLÉKLETE • SZERKESZTI: SÜLI JÓZSEF Gálával avatták a szegedi sportcsarnokot EURÓPAI ARÉNA Orbán Viktor láthatóan kellemesen elfáradt a megnyitó focimeccsén. - Szigorú csatára kényszerítettek minket a médiaválogatott tagjai - nyilatkozta a miniszterelnök. - A csarnok miatt és számszerűleg is, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az építők nyertek. Szerencsés győzelem volt, amelyen akár a döntetlen is reális lett volna. Hoz­zá kell tennem, ha az újságírók kapusa (Bárok István - a szerk.) nem véd jól, lehet, hogy nagyobb különbséggel nyerünk. A sok nézőtől szinte megijedtem, és vigyáznom kellett, nehogy valami olyat csi­náljak, amelyre később a szurkolók rossz szájízzel emlékeznek. A parketta kiváló: nem csúszik és nem tapad. A sportcsarnok most már bármilyen európai rendezvény lebonyolítására alkalmas, és azt hiszem, Szeged képes is lesz erre. Bartha László: - Köszönet a csarnokért a szegedi polgároknak és a kormánynak. Fotó: Miskolcri Róbert BEGYAKOROLT ELZÁRÁS Deutsch Tamás fizikai fölénye sok gondot okozott a média képvi­selőinek. - A csarnok fantasztikus, a sportszerető szegediek türel­mét, rajongását dicséret illeti, hiszen sok erőt adtak a kivitelezők­nek. Szeged úgy szerepel az ötkarikás játékok előkészítésében, mint az evezős és kajak-kenu versenyek színhelye. Most már nemcsak a Maty-érrel számolhatunk, hanem ezzel a pompás sportcsarnok­kal is. A mérkőzés rettenetesen harcos volt, a győzelmet, azt hiszem, nem kell megmagyarázni. Elégedett vagyok a pályán töltött időm­mel, a sportigazgató, Szovics Zoltán gólját megelőzően pedig begya­korolt elzárást alkalmaztunk a miniszterelnök úrral. tan helyezték el, de nem nagyka­bátban kell leülni, akkor elfér­hetünk. Biztos, hogy ezután sű­rűbben látogatok ki, elsősorban a Pick Szeged férfi kéziseinek ta­lálkozóira. A pályát először az építtetők |Orbán Viktor miniszterelnök és Deutsch Tamás sportminiszter is erősítette soraikat] és a média leg­jobbjai (lapunkat Szetey András főszerkesztő, Kovács András szer­kesztő, s a sportrovat két munka­társa, Szélpál László és Mádi Jó­zsef képviselte) avatták fel 2x15 perces kispályás focimeccsel. Mindkét oldalon rengeteg hely­zet adódott, de a kaput csak a vá­rosi sportigazgatónak, Szovics Zol­tánnak sikerült bevennie, a 22. percben, vagyis ő lőtte a csarnok első gólját! Ezen a napon nemcsak ezért voltak nyertesek... - Nagyon örülök, hogy meg­újult a csarnok - osztotta meg velünk érzéseit Csanádi Miklósné. - A fiam korábban kosarazott, rendszeresen kijártam a meccsek­re, és a felújított létesítmény új­ra arra ösztökél, hogy állandó né­ző legyek. Hosszú volt az építés miatti hat hónap, úszni sem jár­hattam az unokámmal, de érde­mes volt várni! Komfortosabb, kényelmesebb, nagyobb és szebb lett, a megnyitóünnepséget pedig jól megszervezték. A focimeccset is élveztem. Az „amatőr" sportolók után jö­Január 27. Az újszegedi sport­csarnok második születésnapja, az elsőt még 1974-ben ünnepel­te. A „keresztapák" között em­líthetjük az önkormányzatot és az Ifjúsági és Sportminisztériu­mot, ez a két szerv adta össze, te­remtette elő azt a 630 millió fo­rintot, amely a kettős beruházás­hoz (a spori és az uszoda re­konstrukciója) szükségeltetett. A szülőknek pedig a két tervezőt, Csépé Lászlót és Rantal Jánost - ők álmodták ilyen széppé -, valamint a kivitelező KÉSZ Kft.-t nevezhetjük. De családtag min­den szurkoló, s jó, összetartó fa­míliához méltóan, mintegy négyezren jöttek el ünnepelni. A gálaműsort az egykori és a mai szegedi sztárok szolgáltatták, de az is kiderült, hogy a média és az építtetők képviselői sem bán­nak ügyetlenül a labdával. Akik tegnap kilátogattak az új szegedi sportcsarnokba, a létesít­mény felé sétálva már láthatták a változást, megnagyobbodott az aréna. Az ismerős főbejáraton be­lépve azonban a régi kép fogadta a drukkereket, érdeklődőket. Az előtér változatlan arcát mutatta, s még a lépcső is a régi, sok mil­lió lábnyomot őrző volt. Az eme­letre felérve azonban meg kellett állni, hogy az ember befogadhas­sa a látványt: egy pompás, új sportcsarnok képét. Kulturált, mintegy 2800 helyes lelátóval, a küzdőtéren új parkettával. - Jelentősen megnövekedett a lelátón lévő helyek száma ­mondta Magyar György -, és ez a várható, hatalmas meccsek előtt mindenképpen pozitívum. Nem hiszem, hogy gondot jelentene a korlát hiánya, mert például az amerikai kosárlabda-bajnokság­ban, az NBA-ben is élmény látni, amikor szinte a vonal mellett ülő nézők közé kizuhan egy játékos. Talán így még közvetlenebb lesz a kapcsolat a hangulatos és szép arénában a drukkerek és a spor­tolók között. - Nagyon régen jártam a csar­nokban, de a kíváncsiság kiho­zott - árulta el Köles István. - Ki­tágult a terület, bővebbé vált, ta­lán a székeket egy kicsit zsúfol­hettek a profik: a Naturtex-Szede­ák és Szeviép-Szeged kosarasai ­vegyesen. Király Sándor és Boni­fert Domonkos is fiú-lány csapa­tot irányíthatott. A közönség szép megoldásokat és sok kosarat láthatott: Donkó, Mészáros, Varda, Szopkó, illetve Elliot, Green, Balogh és Deák egy­mást múlták felül. A hibákat lát­va, ezúttal a két vehemens mes­ter sem bosszankodott, mosolyog­tak, ők is élvezték tanítványaik gá­láját. A rend kedvéért azért említsük meg a végeredményt: a világos mezben játszók (vagyis a Király­team) nyert 75-73-ra Elliot két időntúli büntetőjével. - Gyönyörű! Kár, hogy a mi időnkben nem ilyep volt - mond­ta a kosárlabdaderbi egyik játék­vezetője, Guóth Árpád. - Az egy­kori sporiban sokat játszottam, most be kellett tájolnom magam, hol is vagyok. Ez a csarnok nagy kincse Szegednek. - Makón kézilabdázom, és sok­szor játszottunk társaimmal a ko­rábbi csarnokban - mondta Kádár Szidónia, az öregfiúk kézilabda­meccs előtt, miközben a torná­szok bemutatóját láthatta a publi­kum. - Várom már azt a napot, amikor újra itt szerepelhetünk, mert pompásan átalakult a létesít­mény. A következő véleményem­mel biztos nem vagyok egyedül, de a parkolást sajnos még mindig nem sikerült megfelelően megol­dani. Ahogy szétnézek, belebor­zongok, és elgondolom, milyen el­képesztő lesz majd a hangulat, ha egy nemzetközi kupameccset, vagy egy hazai rangadót rendeznek itt, bármelyik sportágban. - Csodálatos a megújult aréna ­mondta Kovács Péter világváloga­tott kézilabdás, akit a bemelegí­téstől raboltunk el egy percre. - A szegedi csapatoknak fantasztikus otthona lesz, s azt kívánom, min­dig minimum annyi ember foglal­jon helyet a lelátón, mint most! Az örökifjak meccse után követ­kezett a várva várt pillanat: a meg­újult csarnok ünnepélyes átadása. Először Bartha László, Szeged pol­gármestere szólt a publikumhoz, majd Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter következett. Hang­súlyozta, hogy a csongrádi me­gyeszékhely a Maty-éri komple­xummal és az újjávarázsolt aréná­val a 2012-es olimpia lebonyolí­tásában - amennyiben elnyer­nénk a rendezési jogot - nagy sze­repet játszhat. Mert Szeged a sport egyik fővárosa. Orbán Viktor mi­niszterelnök avatójában azt is megemlítette, hogy a sportcsar­noknak nemcsak a versenysport, hanem minden szegedi lakos ha­szonélvezője lehet. Nagy ováció­val fogadott „Hajrá, Szeged!" biz­tatással zárta beszédét. Záróakkordként Bartha László emléklapot nyújtott át négy volt, illetve ma is aktív kiváló szegedi sportolónak, Faragó Józsefnek (ko­sárlabda), Lele Ambrusnak (ké­zilabda), Ribizsár Gyulának (röp­labda) és Molnár Tamásnak (vízi­labda). A régi-új sportcsarnokot át- és birtokba vette Szeged. IMRE PÉTER -MÁDI JÓZSEF Telt házas kézilabda Lele Ambrus (kezében a labda), az egykori volános kedvenc töbször is bemutatta, hogy jól megy még neki az átlövés. Fotó: Miskolcri Róbert Fekete József, a megyei kézilabda­szövetség elnökhelyettese a Tisza Volán-Magyar öregfiúk-válogatott kézilabda-mérkőzés előtt végigte­kintett a csarnok lelátóján, s kije­lentette: - Ha tetszik, ha nem, Szegeden a kézi olyan, mint a val­lás. Nem csupán a lelátó telt meg, hanem egyre hangosabb lett a csar­nok is. A Tisza Volán régi sztárja­it, Hollós Árpádot, Pártos Istvánt, Szabó Lászlót, LeleAmbmst, Oláh Bélát, Dobó Károlyt, Kiss Sándort, Csáki Bélát, Bartalos Zoltánt, Far­kas lózsefet. Hódi Tamást, Noel Józsefet, Sándor Imrét, Tenke End­rét, Avar Györgyöt pályára lépése­kor óriási üdvrivalgás fogadta. De kijárt a vastaps a volt világváloga­tott Kovács Péter vezette magyar öregfiúknak is, akik az első félidő­ben rá is szolgáltak a címeres mez­re, hiszen 12-11-re vezettek. A két Kovács, Péter és Mihály olyan komolyan v. tte a találkozót, hogy még a birkózófogásokat is bedob­tak a hatásosabb védekezés érde­kében, azonban a két sípmester, Dzsipoff Károly és Kiiment János ezt nem igen értékelte pozitívan. A második játékrészben frissebben mozgott a sokkal hosszabb kis­paddal rendelkező Volán. Különö­sen Hódi Tamás játszott ellenáll­hatatlanul, de minden volt szege­di sztártól láthattunk olyan meg­mozdulást, amit a maiak is meg­tapsolhattak. Végül 20-19-re a szegediek nyertek. A már megszokott kupahangu­lat fogadta a Pick Szeged és a ju­goszláv Sintelon csapatát. Töké­letesen működött a Tisza-parti B­közép, amely előtt foglalt helyet Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szóba elegyedett a nézőkkel. Volt is nagy tumultus, s minden újságíró összesereglett. Ez azon­ban egy csöppet sem zavarta meg a Pick Szeged férfi kézilabdacsa­patát, hogy teljes erőbedobással kezdje az egy héttel korábban két­gólos (31-29) győzelmet arató Sin­telon elleni mérkőzést. Látszott a pickes kézilabdásokon, hajtja őket a visszavágás tüze. Nem volt könnyű dolguk a játékvezetők­nek sem, hiszen a kemény meg­mozdulások nem mindig feleltek meg a szabályokban foglaltaknak. A sárga lapok kiosztása azonban egy időre lecsillapította a kedé­lyeket. Ivanov bravúrjaival a 10. percre már 7-3-ra vezetett az ered­ményességre törekvő hazai együt­tes. Időt kért a Sintelon edzője, aminek meg is lett a hatása, mert tíz perccel később 8-6-ra sikerült csapatának felzárkóznia. Igaz, Djukics edző friss erőket küldött pályára, ami egy kicsit megbontot­ta az egységet. A második félidő elején hosszú ideig 3-4 gól volt a Pick előnye. Iva­nov bravúrjai azonban egyre jobban átragadtak a társakra, s főleg Bajusz ellenállhatatlan támadásbefejezé­sének köszönhetően fokozatosan elhúzott a Szeged. A 40. percben 19-13-at mutatott az eredményjel­ző. Az Ivanov helyére álló Fekete Róbert - tanúi lehettünk, hogy népszerűsége semmit nem kopott - már a második hétméterest ár­talmatlanította. Sőt: Laluska és Vadkerti még emberhátrányban is növelni tudta (45. perc: 21-13) a hazai előnyt. A jugoszláv időké­rés megtette a hatását, mert így a vendégek elkerülték a megalázó vereséget. Dragan Djukics edző elégedett volt csapata játékával, hiszen egy nagyon jól felkészített jugoszláv együttest sikerült legyőzniük. A Pick Szeged a héten itthon készül, s a február 8-diki dunaújvárosi rangadóig még egy előkészületi mérkőzés - időpontja valószínűleg február ötödike - szerepel a prog­ramban. PICK SZEGED—SINTELON 28-22 (13-10) Újszegedi sportcsarnok. 4000 néző. Ve­zette: Antos, Serfőző. Pick Szeged: IVANOV, Oszlánczi, BÉCSI 4, DOROS 6. BAJUSZ 11, llyés. VADKERTI 4. Csere: Fekete, Nagy (kapusok) Ekle­movics 2, Németh. Laluska 1, Földi, So­mogyi. Edző: Dragan Djukics. SÜU JÓZSEP

Next

/
Oldalképek
Tartalom