Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-28 / 23. szám

HÉTFŐ, 2002. JANUÁR 28. • AKTUÁLIS" 5 Nőkre támadnak ismeretlen férfiak Pofonok a semmiből Egyre több szegedi nő állítja, hogy ismeretlen férfi az utcán előzmények nélkül szájon vágta. A lapunkban csütörtökön megjelent „Gyereksétáitatás - veszélyekkel" című cikkünk után, amelyben megírtuk, hogy egy gyermekét sétáltató nőt ütött meg egy magas, vékony férfi, többen felhívták szerkesztőségünket, hogy őket, illetve családtagjaikat is felpofozták már az utcán. Egy hölgyet november végén ért támadás Szegeden. A Budapesti úti buszmegállóhoz ért éppen, mikor egy szembejövő megütötte. Annyira váratlan volt az egész, hogy nem is tudta, nút csináljon. Neki egyébként az orra bánta a kalandot, amit több mint egy hétig borogatnia kellett, mert kék-zöld volt. Sorstársát decemberben „lepte meg" egy fiatalember, miközben az egyik belvárosi bútorbolt kirakatát nézegette. A családnak keresett ülőgarnitúrát, miközben oldalról érte az ütés. Ő kisebb zúzódással úszta meg a kalandot. A harmadik fiatal hölgy már nem volt ilyen szerencsés. Karácsonyi nagybevásárláson volt barátnőjével, amikor megéheztek. Beültek az egyik bevásárlóközpont éttermébe. Ebédeltek, miközben a közeli asztaltól felállt egy 20-25 év körüli fiatalember és elindult feléjük, és amikor melléjük ért se szó, se beszéd, iszonyatos erő\ cl ütött a nő arcába. Az ökölcsapás következtében a hölgynek eltörött az orra, megsérült a homloka és kitört három foga. A támadó, mint aki jól végezte dolgát, köszönésképpen intett egyet és elment. Mind a három esetben az a közös, hogy a megtámadottaknak fogalmuk sincs, kitől és miért kaptak pofont. Az „éttermes" hölgy a történtek óta állandó fejfájása miatt neurológushoz jár, és még fogorvosa sem fejezte be a kezelést. K.T. Kifogást emelt a közigazgatási hivatal Szabálytalan vízdíjak Törvényességi észrevétellel élt a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal, mivel álláspontja szerint Szeged önkormányzata hatósági ármegállapító jogkörét túllépve hárította át a csapadék- és belvízelvezető árkok fenntartási, illetve karbantartási költségeit a vízfogyasztókra. Felháborító, hogy olyanért is pénzt kérjenek tőlük, amiért cserébe semmit sem kapnak, véli sok szegedi vízfogyasztó, miután tudomására jutott, mi indokolta az idei víz- és csatornadíjak másodszori megemelését. Az utcai árkok karbantartási költségeinek fedezését a víz- és csatornadíj emelésével kívánja biztosítani Szeged önkormányzata. - A lakossági felháborodás jogos! - szögezte le Vas Márton Zsolt, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. Elmondta: hivataluk már törvényességi észrevételt is tett. A hivatal két szempontból vizsgálta az elmúlt év októberében megalkotott önkormányzati rendeletet. Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás igénybevételéért fizetendő összeget a közgyűlés hagyja jóvá. Hatósági ármegállapító jogköre viszont nem terjed ki arra, hogy az utcai árkokkal kapcsolatos költségeket „beépíthesse" a tulajdonában lévő vízközmű szolgáltatási díjába. Nem tekinthető jogszerűnek, hogy az önkormányzat a csapadék- és belvízelvezető árkok fenntartási költségeit jelenleg áthárította a lakosságra. Ráadásul, véli dr. Vas Márton Zsolt, az ügyben egy adójellegű kivetésről is beszélhetnénk, hiszen a víz- és csatornaszolgáltatást igénybevevők akaratuktól függetlenül kötelesek fizetni egy igénybe nem vett szolgáltatásért. Az ártörvény értelmében közüzemi tevékenységért lehet díjat kérni. Szeged azonban hiába bízta rá a törvény értelmében őt terhelő kötelező feladatot, az ároktisztítást a tulajdonában lévő Szegedi Vízmű Kft.-re, annak pénzügyi fedezetét a költségvetésből kell előteremtenie. Kifogásolható az is, hogy a két rendelet egy időben, 2002. január elsején lépett életbe. Miután az októberi rendeletet nem helyezte hatályon kívül, jogbizonytalanságot idézett elő. A közgyűlésnek hatályon kívül kellene helyeznie a novemberben elfogadott rendeletet. Ha visszavonja a törvényi előírásoknak nem mindenben megfelelő második döntését, akkor a helyzet az Alkotmánybíróság közreműködése nélkül is tisztázódhat. Mezey Róbert jegyző kérdésünkre elmondta: tud a törvényességi észrevételről, bár azt még nem kapta kézhez. Amint erre sor kerül, megvizsgálják, hogy egyetértenek-e az abban foglaltakkal. A jegyző hangsúlyozta azt is, hogy a közgyűlést természetesen tájékoztatja a közigazgatási hivatal álláspontjáról. N. RÁCZ JUDIT Amerika Szegeden A filmesek : Szabó Győző, Pély Barna, Varga Zsuzsanna, Herendi Gábor, Oroszlán Szonja és Márton Gyula. Fotó: Veréb Simon Az országos bemutató előtt másfél héttel, tegnap este tartották tizennyolc alkotó részvételével a Valami Amerika című legújabb magyar film díszelőadását a szegedi Belvárosi moziban. Eddig példa nélküh módon a vetítésen megjelent a rendező mellett a film forgatókönyvírója, vágója, díszlettervezője, sminkese, felvételvezetője, asszisztense és több szereplője. Amikor tavaly nyáron az eddig reklámfilmrendezőként ismert Herendi Gábor elkezdte forgatni első nagyjátékfilmjét, a Valami Amerikát, nem volt politikai áthallása ennek az egyszerű mondatnak, még nem társította senki a szavakhoz a szeptemberi döbbenetes események máig tartó következményeit. A fiatal filmes nemzedék öniróniájától sem mentes történet vígjáték a javából, nem is kíván mást nyújtani, mint remek zenékkel és kiváló színészi alakításokkal megtűzdelt két óra önfeledt kikapcsolódást. A cselekmény egy nagy reményű magyar reklámfilmrendezőről és annak nagy reményű filmötletéről, valamint egy Magyarországra érkező amerikai producerről szól, aki valójában magyar, hiszen fiatalon hagyta el az országot. De ezt a szereplők csak a történet végén tudják meg. Addig teljes gőzzel folyik a gegparádéval felérő kapitális hülyítés. Az amerikai Alex Bmbeck (Szervét Tibor, akinek ez az első filmfőszerepe) egy jobb kormányos luxusautóban, szivarozva érkezik egykori szülőföldjére: neki ez az utazás a rég várt hazatérést, a fiatal magyar reklámfilmrendezőnek, Tamásnak (Pindroch Csaba) pedig a „Nagy lehetőséget" jelenti. A film költségvetését fele-fele arányban állják szól a megállapodás, a valóságban pedig egyiküknek sincs egy huncut vasa sem. A magyaroknak ez nem probléma, hat nap alatt előteremtik gondolják, csak sikerüljön végre álmaik filmjét végre megcsinálniuk. Beindul a gépezet: beszáll Tamás barátnője (Ónodi Eszter) és testvérei - Ákos (Szabó Győző), a sikeres üzletember, a nyomulós, harmincas yuppi nemzedék képviselője, és András (Hujber Ferenc), a lázadó és ártatlan művészlélek a hiányzó hatvanmillió megszerzésébe és a vendég budapesti kalauzolásába. A film zenéjét Dés László, a Bonbon, Varga Zsuzsa és a Venus, Pálvölgyi Géza, Pély Barna, Hrutka Róbert és Kellerman Kristóf jegyzi. Az operatőr fordi Rexach, további szereplők pedig Oroszlán Szonja, Sütz lla, Básti fuli, Liptai Klaudia, Görög László és Reviczky Gábor. Hogy végül is elkészül-e a testvérek filmje, maradjon titok, a Valami Amerikát január 31 -tői láthatja a szegedi közönség a Belvárosi moziban. L.G. A Rotary jótékonysági bálja MUNKATÁRSUNKTÓL A város egyik legrégebbi polgári klubja, a Szegedi Rotary Klub nemrégiben ünnepelte újraalakulásának tizedik évfordulóját. Február 2-án, szombaton lesz a Forrás Szállóban a klub jótékonysági bálja, amelynek bevételét a gyermekélelmezésből kimaradt gyerkek segélyezésére fordítják. Szegeden csaknem minden általános és középiskolában tanul 10-30 olyan gyermek, akiknek szülei rossz szociális helyzetük miatt nem tudják előfizetni az iskolai ebédet. Ok a Rotary Klub segélye révén jutnak élelemhez. A program éves költsége mintegy másfél millió forint, ennek egyik fontos forrása a báli bevétel Tűzhalál Szatymazon MUNKATÁRSUNKTÓL Kigyulladt tegnap egy tanya Szatymazon, és a ház 80 éves tulajdonosa bennégett az épületben. Az elsődleges szakértői vélemények szerint nem történt bűncselekmény. A Csongár Megyei Rendőrfőkapitányság álamigazgatási eljárás keretében nyomoz az ügyben. Idegenkezűségre utaló nyomot ugyan nem találtak, ám egyelőre azt sem tudták megállapítani, hogy mitől gyulladt ki az épület. Vélemények fóruma a Plazában Megbeszélték Bolgár Györggyel Azért vagyok itt, mert a rádióban már nem vagyok - köszönt ilyenformán Bolgár György több száz szegedi hallgatójának szombaton délután a Szeged Plazában, amelynek egyik tere valóságos agórává alakult mintegy két órára. A felek ez idő alatt jól kibeszélték magukat. A Beszéljük meg! csak egy rádióműsor volt, ahogyan ezt gazdája, kitalálója, készítője Bolgár György már a másfél éve megjelent könyvének alcímében is írta. Csakhogy a magyar viszonyok között a Kossuth rádiónak ez a népszerű telefonos beszélgetőműsora valóságos szimbólumává vált - a szólásszabadságnak. Alighanem ezért keltett szokatlanul nagy visszhangot, hogy január elején kivették Bolgár kezéből. A maga nemében-műfajában egyedi és egyedüli műsor megszűntével nincs az utca emberének szabad fóruma a közszolgálati rádióban. Hogy az emberek kedvelték a Beszéljük meg!-et, annak a szombati szegedi fórumon is számos jelét-bizonyítékát lehetett tapasztalni. És persze az ellenkezőjét is lehetett tapasztalni. A fórumra összegyűlt tömeg túlnyomó többsége a beszélgetés egyes pontjain valóságos szimpátiatüntetést rendezett Bolgár - és a vélemény szabad nyilvánítása - mellett, míg a csekély számú, ám annál hangosabb, a hallgatóság első soraiban helyet foglaló „Na végre!"-pártiak nem rejtegették a dolgok alakuláBeszéljük meg! Újságíró és közönsége. Fotó: Karnok Csaba sa miatti örömüket. (Azoknak, amikor január 15-én Bolgár György résztvevője, hogy szerintük ennek akik nem hallották: a Kossuth rá- távozásának hírét így kommentál- a műsornak a megszüntetése is dió hírműsorának műsorvezetője ta: Na végre!) Nemcsak azt emle- egy a helyes lépések között, amezökkent ki hirtelen a műfajból, gette jó ízűen a fórum néhány lyek a „szoclib"-túlsúlyos médiát az egyensúly felé toszogatják; de akadt köztük, aki fesztelen nyíltsággal zsidózott, pufajkásozott és a többi. S bár a többség lehurrogta a szélsőjobb hangokat - Bolgár György nem volt irigylésre méltó helyzetben. Nehéz ugyanis megpróbálni párbeszédbe szólítani olyan embereket, akik a saját rögeszméik foglyai és a legkevésbé sem kíváncsiak mások gondolkodásmódjára. - Vajon hol vannak a fiatalok? tanácstalankodott, csak úgy, a magának föltett kérdésen morfondírozva a mellettem álló hölgy. Körbemutathattam volna... Az üzletsoron, a mozikban, az éttermekben, a kávézókban nyüzsögtek. A fiatalok feltehetően csak a zenét hallgatják a rádióban, s a politika nincs az érdeklődésük fókuszában. Az Eötvös József Szabadelvű Társaság által szervezett fórumra szinte kivétel nélkül a középkorúak és az idősek jöttek el. Két pirospozsgás, ám ősz halántékéi hímnemű egyed egy félreeső sarokban beszélte meg az aktuális politikai teendőket, imígyen: - Tudod, hogy én legszívesebben kire szavaznék? - Na, kire? - Hát a Cicciolinára! - Igazad van, az lesz a legjobb! hunyorított nevetősen a bácsi és úgy megmarkolta a botját, hogy a kézfején egészen kifehéredtek a csontok... Mit tehet az ember? Elneveti magát. Ez csak egy fórum volt... Aki ott volt, kibeszélte magát. S. E.