Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-04 / 3. szám

PÉNTEK, 2002. JANUÁR 4. • CSALÁDI KÖR37 Az év végi enyhülés ráijesztett a szakemberekre Gyors olvadás vizet áraszt... Még nem tudni, mekkora árhullám éri el Csongrád megyét a Tisza vízgyűjtőjén esett hó elolvadása után. Egyelőre az átlagosnál kevesebb hó esett, de a tél még korántsem ért véget. Az esőkkel kísért, hirtelen fölmelegedés azonban a korábbi évekhez hasonló áradást is hozhat. Az idei télen még fele annyi hó sem hullott a Tisza vízgyűjtő területén, mint tavaly. Váradi József, az Országos Vízügyi Igazgatóság vízkár-elhárítási főosztályvezetője információi szerint jelenleg mintegy 3,2 köbkilométemyi hó borítja a tiszai vízgyűjtőt - e mennyiség nem számít kimagaslónak. Tavaly 7 köbkilométer hó hirtelen olvadása okozott áradást. A szakember ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a tél még nem ért véget, s egyelőre nem tudni, mennyi hó esik a következő hetekben. A hosszabb távú előrejelzés szerint januárban az átlagnak megfelelő, 25-40 milliméternyi csapadék várható, februárban pedig az átlagosnál valamivel több, 35-45 milliméter csapadék hullik majd legalábbis a meteorológusok számításai szerint. H. Bóna Márta, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hosszabb távú előrejelzések mintegy 60 százalékban válnak be. „Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság védművei az országos átlaghoz képest jobb állapotban vannak, de azt még nem lehet megmondani, mekkora árhullámnak kell majd ellenállniuk" - tájékoztatta lapunkat Török Imre György, az Ativizig igazgatója. Hangsúlyozta, hogy a vízügyes szakemberek jóslásokba nem bocsátkoznak, megbízható előrejelzést pedig csupán konkrét adatok birtokában adhatnak. így például a tavaszi áradás Csongrád megyei levonulását csak a Tisza felső folyásán mért adatok ismeretében számíthatják ki. Fontos körülmény, hogy a TiA jég akadályozza az árhullám levonulását. Fotó: Miskolczi Róbert ÁRAD A JEGES TISZA A december végi enyhülés mérsékelten megduzzasztotta a Tisza vízgyűjtőjének folyóit. Emiatt Szegednél a hét végén egy métert is nőhet a Tisza vízszintje. Csütörtökön 210 centiméteres vízállást mértek, a jövő hét elejére 310 centiméterre emelkedhet a Tisza. E vízmagasság még mindig alacsony vízállásnak számít. Az 1970-es árvíz idején 960 centiméterrel tetőzött a folyó. sza és mellékfolyóinak torkolat közeli szakaszai a tartós hideg miatt „beáiluk". E jelenség átlag háromévenként fordul elő. Még ritkább, húszévenként bekövetkező állapot, amikor a Dunát és Tiszát egy időben borítja jégpáncél - ez legutóbb 1983-84 telén történt meg. A jég akadályozza az árhullám levonulását. Romániában néhány napja kisebb árvizet okozott az eső, amelyet nem fogaduk be a jégborítotu folyók. A Tisza egész vízgyűjtőjét 15 milliárd köbméter jég borítja, ebből 3 milliárd köbméter jut a Hármas-Körös és Maros határolu szakaszra. Török Imre György rámuutott, hogy az idei árvíz lefolyásának módját az olvadás időtartama és a közben esetlegesen hulló csapadék mennyisége határozza meg. A szakemberek szerint egy robbanásszerű enyhülés komoly nehézségeket okozhat. „A Tisza Csongrád megyei szakaszának védműveit három helyen erősítettük meg tavaly: Csongrádnál, a Kurca-torkolatnál és a mindszenti szivattyútelepnél végeztünk jelentős fölújításokat, összesen mintegy egymilliárd forint értékben" - emelte ki az igazgató. Kritikus árhullám idején sokat segíthetnek majd a leendő vésztározók. A Vásárhelyi Pál-féle Tiszaszabályozást folytató program részeként tervezett tározók építéséről szóló szakmai és társadalmi vita a közelmúltban lezárult, a megvalósításig azonban még hosszú az út: a kormánydöntést időigényes tárcaközi egyeztetések előzik meg. Az Ativizig területére egyetlen vésztározót terveznek: a 300 millió köbméteres gyűjtőrendszer Baks és Dóc között épülne. NYILAS PÉTER Kiszorítás KOVÁCS ANDRAS Fogyatkoznak a fíck kisrészvényesei, de a maradék még ma is rendszeresen jár a közgyűlésekre. Kevesebbet kérdeznek, alig valamit értenek már a felgyorsult események nyomán és kevesebbet esznek a szünetekben. Még legutóbb is előfordult, hogy a terített asztal kínálatát nem csupán helyben fogyasztásra használták, hanem elvitelre is... Olyan emberi, mint ahogy az is, amikor próbálják egymásnak magyarázni azt, amit a legbeavatottabbak is inkább csak találgatnak. Január hetedikéig például azt kellene eldönteniük, felajánlják-e az Aragónak részvényeiket, valamivel több mint négyezer forinton, vagy várjanak ki, mert elméletileg az is lehetséges, kétszer ennyit is kaphatnak a papír darabjáért. Már persze ha ez az információ egyáltalán eljutott hozzájuk. Ráadásul az egész csak jogértelmezésen múlik, vagyis azon, hogy a napokban életbe lépett törvénymódosítás érvényes lesz-e az Aragóra. Vagyis a kisrészvényesek kiszorítása elkezdődött-e tavaly, a nyilvános ajánlattétellel, vagy csak ezután az elegendő százalék felett „válik hatályossá"... Ez még csak a játék egyik fele, a másik szerint azonban a nyolcezerforintos lehetséges részvényárattói is elolvadhat, hogy túl sokan számítanak rá, így kevesebben ajánlják fel papírjaikat megvételre. Es ha az Arago nem éri el a kilencven százalékot, könnyen lehet, még a négyezer forintos árat sem kínálgatják majd a közeljövőben a Pick-részvényekért, ráadásul ez esetben osztalékkal sem kecsegtet a főtulajdonos. Nekem az egészről a közlegelő példája jut az eszembe, amikor egy falu minden gazdája egy tehenet hajt ki a közös legelőre, így éppen elég a fű. Amikor az egyik gazda úgy gondolja, ókét tehenet hajt ki, dupla haszonra tesz szert, a többi még alig érzékeli, hogy valamivel kevesebb fű jutott a tehenének, csak alig csökkent a tejhozam. Igen ám. de egy másik gazda is felbátorodik, az is két tehenet hajt ki, még mindig nem érdemi a többi vesztesége, de a folyamat megállíthatatlan, s elméletileg a végén minden tehén elpusztul. Ha a Pick kisrészvényesei, vagy akár intézményi befektetői közül túl sokan számítanak a jogilag ma még elég bizonytalan dupla kiszorítási árra, valamennyien hoppon maradhatnak. Szökésre gyűjtöttek, börtönbe kerültek Lakáscsaló trió MUNKATÁRSUNKTÓL Kétmillió forintért akart eladni hamis meghatalmazási szerződéssel egy szegedi lakást december 28án a 24 éves V. András és társa, a 31 éves /. Attila. A Urjánvárosi rendőrök még a szerződés megkötése és a készpénz áudása előtt tetten érték a csalókat. A nyomozás során kiderült, a meghatalmazási szerződést nem a lakás tulajdonosa, hanem V. Gyöngyi íru alá, aki ellen pedig magánokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárás. V András és J. Attila a pénzből külföldre akart utazni, mivel mindkettőjüknek a napokban kellett volna megkezdenie jogerős börtönbüntetését. Az elkövetők előzetes letartózutásban „várják", hogy mikor vonulhatnak börtönbe. Verseny az Ady térért Jövő héten pénteken hirdetik ki a szegedi Ady tér beépítésére kiírt pályázat eredményét. A versenyben maradt négy építőipari cég - három budapesti és egy székesfehérvári - karácsony előtt nyújtotu be a pénzügyi feltételeket, építési határidőket és műszaki paramétereket is urtalmazó ajánlatát a 22 ezer négyzetméteres Ady téri tanulmányi és információs központ, valamint a mélygarázs kivitelezésére. Eredetileg december 29-én vagy január 2-án hirdetett volna eredményt a Béres István kormánybiztos vezette intézmény beruházási bizottsága, ám az ünnepek miatt megváltozott az időpont. Értesüléseink szerint a bizottság, amelybe a Szegedi Tüdományegyetem és az Okutási Minisztérium delegált tagokat január 4-én zárt körben határoz arról, hogy melyik céget bízza meg a kivitelezéssel. A döntés eredményét azonban csak január 11-én hirdetik ki. A nyertes céggel az eredményhirdetéstől számított kilencedik napon (vagy az után) köthet szerződést az egyetem, ugyanis a vesztesek 8 napon belül fellebbezhetnek a határozat ellen a közbeszerzési döntőbizottságnál. A szakemberek szerint erre igen nagy az esély, tekintettel arra, hogy az Ady téri projekt 7 milliárd 500 millió forintos beruházás. Az Ady tér beépítésére pályázók közül a Magyar Épületszerelő Rt., Magyar Építő Rt., Baucont Építőipari Rt. és Strabag Építő Kft. van versenyben. sz. c. sz. Az Arago célja a Pick feletti teljes ellenőrzés és a tőzsdei kivezetés Hogyan taktikázzon a kisrészvényes? Folytatás az 1. oldalról A Pick legutóbbi, december 17-i közgyűlésén a személyi változásokon túlmenően döntés születhetett volna a társaság sajátrészvényeinek a sorsáról is. (Ez már a második nekifutás volt, az első, egy hónappal korábban az aranyrészvényes ÁPV Rt. vétója miatt hiúsult meg.) Az Arago javaslatára azonban legutóbb felfüggesztették a közgyűlést, így a saját részvényekről a döntés mára maradt. A szakértők véleménye szerint az újabb hosszabbításnak egy logikus oka lehet: az Arago a nyilvános vételi ajánlat eredményétől teszi függővé, hogy a Pick eladja a részvényeit, vagy azokat bevonja majd a társaság. Mint lapunkban már többször is írtuk, a nyilvános vételi ajánlat során január 7-éig lehet eladni a papírokat, s az aktuális állapotokról három nappal korábban az Aragónak is tudomása lesz. Mivel a felügyelet és a cég közötti alku eredményeként az Arago papíronként ötszáz forinttal többet fizet a pakettért, ezért csak akkor érdemes megvennie a saját részvényeket, ha azzal biztosítható a kilencven százalék fölé kerülés és a többi tulajdonostárs kiszorítása. Amennyiben ezzel a 7,4 százalékos sajátrészvénypakettel sem émé el az Arago a kilencven százalékot, felesleges 1,1 milliárd forintot kiadnia, jobban jár, ha a Pick inkább bevonja a papírokat. A Pick szalámi érleléséhez idő kell. Az ország legnagyobb húsipari cégcsoportja körül felgyorsultak az események. Fotó: Gyenes Kálmán Árnyalja az ügyet, hogy az új tőkepiaci törvény januári hatályba lépése új helyzetet teremthet a Pick felvásárlása kapcsán. A 76. § 2. bekezdése szigorít a kiszorításnál alkalmazható árfolyamon, s az nem lehet kevesebb az egy részvényre jutó saját tőke összegénél. A Pickrészvények esetében a kisbefektetők papírjainak megvásárlására csak nyolcezer forint körül van lehetőség. A törvény említett paragrafusa a következőt tartalmazza: „...az ajánlattevőt vételi jog illeti meg a tulajdonába nem került részvények kapcsán, ... az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a vételi ajánlat összege vagy az egy részvényre jutó saját tőke közül a magasabb." A szigorítás az áramszolgáltatók mellett leginkább a Picket érintheti. Legutóbbi auditált éves mérlege szerint az egy részvényre jutó saját tőke nyolcezer forint körül van. Csak emlékeztetőül, befektetők a még három napig élő nyilvános vételi ajánlat során 4270 forinton árfolyamon adhatják el papírjaikat. A kiszorításnál meghatározott minimum árfolyam miatt a részvényesek nehéz választás előtt állnak. Ha az Arago esetlegesen már megegyezett a Pick eladásáról egy szakmai befektetővel, s ehhez szüksége van a cég közel száz százalékára, akkor nem érdemes felajánlani a papírokat a jelenlegi árfolyamon. Amennyiben az Arago csak a meggyőző többségig tud bevásárolni, bennragadhatnak a befektetők a részvényben. A maximális cél persze a 90 százalék fölé kerülés és a kiszorítás, amit az Arago már nem is titkol. A kiszorításra számítók „félpénzen" most nem adják oda részvényeiket, ez esetben viszont aligha éri el a 90 százalékot az Arago, vagyis a rosszul taktikázok veszíthetnek. (Persze még az sem dőlt el, hogy az Aragóra érvényes lesz-e a magasabb kiszorítási árfolyam.) Adalék még, hogy az új esztendő legelső gazdasági híreinek egyikeként február 4-ére újabb rendkívüli közgyűlést hívott össze a Pick igazgatósága, egyetlen napirendi ponttal, a tőzsdei kivezetéssel. Ez két dolgot jelenthet: vagy összegyűlt annyi részvény, hogy szóba kerülhet a kivezetés, vagy az ajánlattevő újabb nyomást gyakorol a még gondolkodó kisbefektetőkre. KOVÁCS ANDRÁS JÖVŐKÉP Az Arago felvásárlási ajánlatához tartozik egy üzleti koncepció is a Pick jövőjével kapcsolatban. Az alábbiakban ennek összefoglalójából idézünk. A nyilvános vételi ajánlat lezárását követően, amennyiben az Arago közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez a társaságban, középtávon megfontolja a Pick részvényeinek kivezetését mind a Budapesti Értéktőzsdéről, mind és Londoni Tőzsdéről. Ez hátrányosan érintheti a részvények forgalomképességét. Amennyiben az Arago közvetlen irányítást szerez a társaságban, ez lehetőséget ad felvásárlások, összeolvadások, eszközök vagy leányvállalatok értékesítésére vonatkozó döntésekre. Az alapvető változtatásokhoz természetesen az állami aranyrészvényes egyetértésére van szükség. Az Arago a nyilvános vételi ajánlat során megvásárolt töizsrészvények mennyiségétől függően fontolóra veszi, hogy a törvényben biztosított jogosultságával éljen: azaz a kilencven százalékot meghaladó többség esetén a tulajdonába nem került papírokat a törvényi határidőn belül megvásárolja.