Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-22 / 18. szám

Egy százalék A DELMAGYARORSZAG ES A DÉLVILÁG GAZDASÁGI MELLÉKLETE • SZERKESZTI: FEKETE KLÁRA ÉS KOVÁCS ANDRÁS Az járhat jól, aki sokat telefonál Várakozások Pillantás a színfalak mögé: a Vivendi szegedi központja. Fotó: Miskolczi Róbert az ingatlanpiacon MUNKATÁRSUNKTÓL A GKI Gazdaságkutató Rt. az ingatlanpiaci konjunktúra feltérképezését 2000 elején Budapest és Pest megye után az egész ország területére kiterjesztette. A felmérés kérdőíves adatgyűjtése a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és -forgalmazók, valamint a lakosság válaszain alapul, célja pedig a piaci folyamatok jellemzése és előrejelzése, a konjunkturális várakozások kimutatása. A legutolsó, 2001 harmadik negyedévéről elkészült elemzés szerint a 2000. első félévétől tapasztalható ingatlanpiaci lassulás ebben a negyedévben is folytatódott. A lakáspiacot a túlkínálat jellemezte: a használt lakások piacán jelentősen visszaesett a kereslet, nemcsak Budapesten, hanem az országvalamennyi régiójában is. Ezt csak erősítette a harmadik negyedév szezonális jellege, azaz a nyár végén tipikusan pangó ingatlanpiac. Az új lakások piacán ugyanakkor a kínálat szélesedése konjunkturális változást hozott. A GKI várakozásai szerint a piacon jelenleg fennálló túlkínálat a következő egy évben is fennmarad, bár annak mértéke némileg csökken. Valószínűleg továbbra is a kis, 80 négyzetméter alatti alapterületű lakásokat keresik jobban a vevők, hiszen a családok jelenlegi jövedelme a hitelekkel együtt sem elegendő arra, hogy nagyobb lakásokat vásároljanak. A megkérdezett ingatlanfejlesztők szerint 2001. harmadik negyedévében az új építésű lakások árai kis mértékben, átlagosan 2 százalékkal csökkentek. Várakozásai szerint a következő egy évben is csak minimális visszaesés várható. A vállalkozói bérlakásépítésben viszont nem jeleznek közeb felfutást az elemzők. Ennek oka, hogy a vállalkozók profitelvárása jelentősen meghaladja azt az összeget, amelyet a lakosság rendelkezésre álló jövedelméből bérleti díjként havonta fizetni képes. A bérlakáspiacon a helyzet akkor változna, ha az állam a befektetések támogatását is felvállalná bizonyos jövedelemszint alatt. A magyar távközlési szektor karácsonyra kapta ajándékul a hazai piacnyitást, s a lehetőségeket. December 23-tól elvileg lehetővé vált a belföldi és a nemzetközi távhívások terén a szabad szolgáltatóválasztás a vezetékes piacon. Hogy a liberalizáció mit hoz az előfizetők számára, arról Lednitzky Péterrel, a Vivendi Tfclecom Hungary kormányzati és külkapcsolatokért felelős igazgatójával beszélgettünk. Az a vezetékestelefon-előfizetó, aki mondjuk tíz, de akár négy-öt éve is vonalra várt vagy éppen küzdött, hogy költözködés után is megtarthassa régi telefonszámát, nehezen hiszi el: hamarosan szabadon választhat a cégek szolgáltatásai között, s hogy minden bizonnyal sorban állnak majd a kegyeiért. A várakozás felfokozott, ám a verseny elsősorban a távolsági és nemzetközi hívásokat érinti, ebből adódóan itt alakulhat ki jelentős tarifacsökkenés. Lednitzky Péter szerint a magyarországi távközlési liberalizáció minden olyan előfizető számára előnyös lesz, aki képes lesz megfogalmazni fogyasztói igényeit, s ennek megfelelően dönteni tud. A szakember egyébként jellemzően inkább a komplett csomagok, a szolgáltatások versenyére számít, mintsem árversenyre. A cég egyébként saját koncessziós területein februártól hat új csomaggal jelenik meg míg a konkurencia területén négy, összetett ajánlattal bombázza a Matávelőfizetőket. Csalódás érheti azokat a kis ügyfeleket, akik keveset telefonálnak, jellemzően helyi hívásaik vannak, s a jövőben sokszereplős piacra számítanak. Bár a hazai liberalizáció hat társaságot érint, a valós küzdelem két nagy szolgáltató, a Matáv és a Vivendi között zajlik majd. Ennek az az oka, hogy egyelőre e két társaság kapcsolta össze sikeresen a hálózatát, s e cégek dominánsak a vezetékes távközlés területén. A „hangverseny" tehát elkezdődött, ám az elemzők szerint a piac tényleges átrendeződéséig még jó pár évnek kell eltelnie, időre van szüksége a szolgáltatónak, a szabályozóknak, s bőven van mit tanulnia a fogyasztónak is. Az európai távköxés helyzete nem igazán kedvező, így Magyarországon sem várható új, nagy invesztíciót hozó piaci szereplő belépése. A jövőt e szerint kalkulálva Lednitzky Péternek az a véleménye, hogy bár a verseny rövid távon is érezteti majd hatását, úgy 3-4 esztendő kell ahhoz, hogy a Matáv jelenleg nyolcvanszázalékos részesedése A hangverseny elkezdődött tartósan és nagy mértékben gyengüljön. Ha a szabályozás valóban versenytámogató módon alakul, s amennyiben rendeződnek a távközlés - mint ágazat - gazdaságossági problémái, a Matáv piaci részesedése hatvan százalék körülire csökkenhet, s a meghódított területek túlnyomó részére a Vivendi tűzheti ki zászlóját. Hogy mit hozhat a jövő a Vivendi számára saját területén? A Vfon koncessziós szerződése 25 évre szól, ezen belül a kizárólagossági jog az idén november 1 -jén lejár. Jelenleg az ország 15 százalékán, másfélmillió állampolgár és közel félmillió előfizető számára szolgáltatnak. Lednitzky Péter úgy véü, a saját területeken minden bizonnyal veszítenek majd ügyfeleket, ám más területeken dinamikus növekedésre számítanak. KATKÓ KRISZTINA Óriási a választék: a garzontól a táncterem méretű lakásig minden kapható. Fotó: Miskolczi Róbert Közvélemény-kutatás Fischer Györggyel Jól olvasható, közérthető áttekintést kaphat az olvasó mindarról, amit a közvélemény-kutatásokról tudni érdemes a Gallup Intézet kutatási igazgatójának tollából. A Bagolyvár Kiadó gondozásában, Fischer György tollából nemrégiben megjelent kötetből - HiheItlHETUNK-E A KÖZVÉLEMÉNYKI TATÁSOKN AK? tünk-e a közvélemény-kutatásnak? - minden kiderül, amit ezekről a felmérésekről tudni illik. Választ kaphat az olvasó arra, mi a közvélemény-kutatás és mi az, ami csak annak látszik, hitelesek-e az ilyen adatok, miért térnek el egymástól a közvélemény-kutatási eredmények, s hogy kötődnek-e politikai pártokhoz a kutató cégek. Az olvasó egyúttal betekintést nyerhet egy érdekes szakma titkaiba. A szerző célja ugyanis az volt, hogy a „laikus" újságolvasóknak (és az újságot nem olvasóknak is) bemutassa, miként készülnek a kutatások, rnire lehet ezeket használni és mire nem alkalmasak. A könyv szerzője arra is kitér, miként lehet ezeket a nagyszabású felméréseket értelmezni, hogyan nem szabad félreértelmezni és eredményeivel visszaélni. O.K. K. „Beszédes" részvények MUNKATÁRSUNKTÓL A távközlési ágazattal foglalkozó részvénypiaci elemzők szerint kedvezően alakulhatnak a közép-európai távközlési részvények árfolyamai. Ezen belül a Matáv részvényei iránt lehet a legnagyobb az érdeklődés, hiszen a cég a régió legerősebb távközlési társasága. A Matávpapírokat egyébként nünden tekintélyes elemző vételre, illetve tartásra ajánlja, s a távközlési részvények értékén hosszú távon nem változtat a hazai piacnyitás sem. A befektetők számára a távközlési részvények - a prognózis szerint - biztos nyereséget hozhatnak, hiszen a szektor megbízhatóan profitot termel. Az értéknövekedéshez az is hozzájárulhat, hogy a régióban privatizáció előtt álló cégek várnak új befektetőkre, s akvizíciós lehetőségek is kínálkoznak a magyar távközlési társaság száÜgyfelek a szolgáltatóváltásról Járt utat a járatlanért? A piacnyitás eredményeként a fogyasztó megtehetné, hogy válasszon a telefontársaságok között, ám egy nemrégiben közzétett piackutatás eredménye arról tanúskodik: a vezetékes telefonvonalak előfizetőinek java része hű maradna szolgáltatójához. A kutatás arra is rávilágít, az előfizetőknek csak kis része tudja, hogy egy esetleges szolgáltatóválasztás esetén nem szükséges a lakásában különféle technikai változtatásokat, szereléseket, kábeláthúzásokat végezni, s újabb készüléket sem kell vásárolnia. Még kevesebben vannak tisztában azzal, hogy új előfizetői szerződést sem kell feltétlenül kötniük az újonnan választott céggel, mert a szolgáltatók számára kiosztott négyjegyű kóddal akár hívásonként is eldönthetik, hová, melyik társasággal telefonálnak. Az adatok szerint a lakossági előfizetők nagy része egyértelműen és elsősorban árcsökkenést remél a piacnyitástól, s csak minden ötödik válaszadó véli úgy, hogy a tarifák nem fognak számukra érezhető mértékben változni. A vezetékes telefonok tarifáinak kifejezett emelkedésére a megkérdezettek közel három százaléka számít. A körgrafikonon is látható, hogy a fogyasztók többsége azonos szolgáltatási feltételek mellett nem váltana szolgáltatót: a megkérdezettek csaknem kétharmada hű maradna korábbi távközlési cégéhez. Az elpártolok aránya mindössze alig négyszázalékos, míg a tétovázók vagy a válaszolni nem tudók tábora sem több két százaléknál. O. K.K. Szolgáltatóváltási hajlaNdóság* 2,3 06 "Atmi int ••llttt iMlét. IhUlMsI IihM. Ml timicl I i Biztosan maiad ...! Valószínűleg maiad • Valószínűleg elpártol I 1 Nem ludja, nem válaszolt • Biztosan elpártol