Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-21 / 17. szám
HÉTFŐ, 2002. JANUÁR 21. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Életképek papíron Több díjat is nyert már novelláival a vásárhelyi Kardos Mihályné. A nyugalmazott tanítónő írásaival lapunkban is találkozhatnak olvasóink, hiszen hamarosan ötvenedik Urai írása jelenik meg postabontás rovatunkban. Irodalmi szárnypróbálgatásai ugyan még aktív korában, a hetvenes években is voltak, ám az akkor született novellái már elkallódtak. „Amikor nyugdíjba mentem, a bennem továbbélő közlési vágy hajtott afelé, hogy megírjam, ábrázoljam mindazt, ami látok" - mondta. Kardos Mihályné novelláinak fő témái: a természet és az emberi kapcsolatok. Alkotásai saját élményeiből sarjadnak. Az egykori Münnich Ferenc Általános Iskola tanítója verseket is ír. S hogy miért lépett mindezekkel a nyilvánosság elé? Családja és ismerősei biztatására. Mint mondja, nagyon könnyen alkot. Több folyóiratban és kiadványban is olvashatók versei és noveUái, így a Szegedi Kristályban, az Őszidőben, a Kardoskúti Antológiákban, a Mentorban, a Délibábban. Néhány pályázaton indult, a Délibábba pedig úgy került be, hogy barátja, Kovácsné Fejes Erzsébet, aki maga is amatőr alkotó, küldte el a szerkesztőjének, ráadásul Kardosné tudta nélkül. „Később bevaUotta, hogy legépelte a versemet, s beküldte a laphoz" - tette hozzá Kardos Mihályné. „Nem haragudtam rá, hiszen mindketten Csicsatéren születtünk, azaz földiek vagyunk, meg aztán ő a tanács művelődési osztályán dolgozott, onnét is ismertük egymást. Azonban az irodalom által kötöttünk nagyon jó barátságot." Kardos Mihályné szerint versei „nem olyan nagyok", inkább a prózaírást szereti. Legkedvesebb noveUájában, a Nemzedékváltás címűben édesanyja halálát köti össze, lírai mondatfűzéssel unokája születésével. Alkotásainak kritikusai: saját családtagjai. Nadrág című első novelláját a Mosonmagyaróvárról Vásárhelyre hazajött lánya olvasta el legelőször. írásaival eddig tíznél is több díjat nyert. „Harmadik- és különdíjakat kaptam a leginkább, és sokan azt hiszik, hogy ezekkel rengeteg pénz is járt. Hát ebből - mondta - nem lehetett meggazdagodni. De nem is ez hajt..." KOROM ANDRÁS Van fehér is, mint a sarki éjszaka A vadászgörény szimata Óriási „hörcsögjárás" volt az utóbbi években a szakemberek szerint. A rágcsálók elszaporodtak a földeken, jócskán károsítva a termést, és a gazdák mérgekkel igyekeztek küzdeni ellenük. Holott a mérgeknek „mellékhatásaik" is ismeretesek, például nem biztos, hogy csak a hörcsög dobja föl a talpát tőlük, hanem azok a védett, ritka ragadozó madarak, egyéb állatok is elpusztulhatnak, amelyek esznek a mérgezett rágcsálóból. Miként küzdhet az ember az elszaporodott kártevők eUen? Például - a semmiféle „mellékhatással" nem járó - vadászgörénnyel, amely többnyire fehér, mint a sarki éjszaka nyár közepén, s olykor hobbiáUatként is tartják. A vadászgörény kimagaslóan hatékony, és abszolút környezetbarát, mondja a hódmezővásárhelyi Kocsis Imre, aki tartja is, tenyészti is ezeket a különleges állatokat. Három éve foglalkozik vadászgörényekkel. Videofilmen ismerkedett meg velük - előtte sosem látott ilyet -, megtetszettek nekik, s rövidesen rendelt is egyet Kaposvárról. Nemsokára megérkezett a szállítmány, postai úton, aztán még kettő Keszthelyről. Jelenleg tucatnyi, ketrecben tartott, galambszelíd vadászgörény gazdája Kocsis Imre. Kérésre megy, viszi a görényeket, és az adott mezőgazdasági területet legmesszebbmenőkig „megszabadítja" a hörcsögtől. Városi házaknál, tanyákon pedig, ahol a patkányok okoznak gondot, ott a patkányok számára fellegzik be, ha megjelennek ezek a világítóan fehér bundájú, piros szemű állatkák. A görény bebújik a lyukba, ami benn van, megfogja, a netán kimenekülő áldozatot pedig a lyuknál álló, a vadászatban szintén részt vevő kutya „teszi ártalmatlanná." S miért fehér a vadászgörény? Ennek éppen száz oka van, például - mondják a szakértők - nehogy a kutya összekeverje a görényt a célelőirányzott zsákmánnyal. De azért természetes, „vadas" színű, és félalbínó vadászgörények is jócskán akadnak, többek között Kocsis Imre tulajdonában is. Szász Imre - aki nemcsak József Attila-díjas író, a Magyar PEN Club volt titkára, egykori Eötvös-kollégista, hanem például az Ez elment vadászni című szociográfia szerzője is - egyik vadásztörténetében leírja, miként vadásznak üregi nyúlra görénnyel. Ugyanúgy, mint hörcsögre, patkányra, ám itt puskás ember is áll a lyuknál, nehogy elmeneküljön a görény által a lyukból kikergetett üregi nyúl. Kocsis Imre, mint már mondtuk, nemcsak tartja, hanem tenyészti is a vadászgörényt. Az apróságok, mihelyt cseperedni kézdenek, tejjel elkevert daráithúst esznek, a felnőtt görény elsősorban húsevő, de szereti a gyümölcsöt, a főtt krumplit, főtt zöldségeket is. A vadászgörény különös ismertetőjele: rendkívül szelíd teremtés, ha apró kora óta foglalkoztak vele. Némelyek hobbiállatként tartják, lakásban. „Előszeretettel rejt el különféle tárgyakat olyan helyekre, ahová csak ő tud bebújni, például szekrény mögé", mondja Kocsis Imre. A vadászgörénytartókat eszerint a szomszédok onnan ismerik föl, hogy gyakran hallatszik a falon túlról szekrénytologatás. F.CS. A vadászgörény - ellentétben a méreggel - mellékhatások nélkül irtja a rágcsálókat. Fbtá- Tésik Attila Buliból tartott buliba, közben életet mentett Megköszönte a fuldokló Antipolitika Zsong Szentes. A város polgárai a „zs" és az „sz"magasságában kiejthető hangerővel beszélgetnek arról, ami most velük történik. A legutóbbi polgármesterválasztáson a szavazásra jogosult szentesieknek hozzávetőleg negyven százaléka ment el szavazni. Elenyésző azoknak a száma, akik érvénytelen szavazatot adtak le. Az érvényes voksok kétharmadát Szirbik Imre kapta a másik három jelölttel szemben. akik labdába sem rúgtak. Demokráciában a közvetlen választásnál nincs erösebb legitimitás. Szirbik Imre két cikluson át vezeti a várost, s a büntetőügyben való szerepléséről csak akkor beszél, ha nagyon muszáj. Akkor se szívesen, mert szerinte ez pusztán politikai felület. Témánkat tekintve egyetértek. Szentes polgármesterét megilleti az ártatlanság vélelme, mint bárki mást a római jog alkalmazásának területén. Csakhogy pontosan ez a kultúrterület a hazája annak a gyakorlatnak, mely a pohtika világát némiképpen elkülöm'ti a magánszférától. 1998-ban a választásra jogosult szentesiek egynegyede arról döntött, hogy olyan várost akar. mint az előző ciklusban. A polgármester által oly sokat emlegetett, a postaládákba bedobott vádirat a helyi értelmiség álláspontja szerint - amelyre Szirbik akkor aggodalmában igényt tartott - bumerángeffektust produkált. Vagyis a polgármester még nagyobbat nyert. A választók tehát nem mondhatják, hogy nem kaptak tájékoztatást; viszont a tájékoztatás módja sértette az ízlésüket. A szentesi polgároknak van ízlése. Baloldalon most szabad a pálya, mert az országgyűlési képviselőséget megcélzó szentesi polgármester feltehetően pártja nyomására lemondott az MSZP színeiben való indulásról. Pedig az MSZP Szentesen eléggé nehezen képzelhető el Szirbik nélkül, és ez fordítva is igaz. A választópolgárok összességét mégis egy passzív, véleményalkotásra képtelen tömegnek nézi mind Szirbik, mind az MSZP A demokratikusabb forgatókönyv szerint a harmadrendű vádlott természetesen elfogadja a bíróságtól kapott mentességet, tudomásul veszi, hogy nincs kimondva az ártatlansága, de az ítélethirdetés után közvetlenül lemond. Odahívja azokat, akiket kedvel és azoküt, akiket nem annyira. Elmondja. nem érzi magát bűnösnek. Teheti azt annak tudatában, hogy egy élő organizmust hagy néhány hónapra magára, amely pályán áll, s az általános választások előtt ilyen rövid idővel törvény szerint már nem lehet időközit kiírni. Lemondását pedig ezzel indokolja: az áprilisi orsszággyűlési választáson a szentesiek véleményt nyilváníthatnak a nem jogerős ítélet fényében eddigi városépítő munkájáról. A jelenlegi szituációban viszont városának polgárai pontosan ettől a lehetőségtől vannak megfosztva. BLAHÓ GABRIELLA Egy szegedi fiatalember, Barna Zoltán élete kockáztatásával mentett ki egy fuldoklót a Tisza jéghideg vízéből. Az eset több, mint egy éve történt. A Belvárosi híd pillérétől vízbe ugró, súlyosan megsérült férfi, az öngyilkosjelölt, később köszönetet mondott megmentőjének. Az életmentő holnap veszi át a kormánykitüntetést a megyei közigazgatási hivatal vezetőjétől, Vass Mártontól. A Szegedi Nemzeti Színház színészklubjában dolgozó Barna Zoltán meglepődött, hogy megkapja az életmentő érdemérmet, bár korábban már szóltak neki, hogy számíthat valamilyen elismerésre, de már azt hitte, megfeledkeztek róla. A fiatal szegedi férfi elmondta, persze örül, hogy „díjazzák" a tettét, bár akkor és ott nem az elismerés miatt ugrott az alig négyfokos vízbe, hanem azért, mert tudta, ha nem teszi meg, az az ember megfullad. Az akkor sorállományú katona, Barna Zoltán így emlékszik a történtekre: - Azon a napon, november 19én éjszaka egy újszegedi szórakozóhelyen mulattunk. Éjfél körül elhatároztuk, hogy egy szegedi diszkóban folytatjuk a bulit. Már a hídon jártunk, amikor észre vettük, hogy az egyik átívelő pilléren piros kabátos férfi álldogál. Legalább negyedórán keresztül kértük, hogy jöjjön le, de ránk se rántott, hanem egyszer csak belevetette magát a jéghideg Tiszába. Próbáltunk segítséget hívni, de egyetlen taxi sem állt meg. Tudtuk, hideg a víz, a férfinek egyre keveBarna Zoltán még hetekig titkolta, hogy a jéghideg Tiszából kimentett egy férfit. Fotó: Miskolczi Róbert sebb az esélye az életbenmaradásra, segítségnyújtásra már nem lehet sok időnk, ezért lerohantunk a rakpartra. Ott szerencsére találtunk valakit, aki a mobiltelefonján értesítette a rendőröket. Közben a vízben lévő férfi elkezdett jajveszékelni. A többiek, a társaiul nem mozdultak, én azonban nem tudtam tétlenül nézni a srác kapálózását, ledobtam a ruháimat és egy szál alsóban belevetettem magam a jéghideg vízbe. Erős volt a sodrás... Majdnem a folyó közepéig be kellett úsznom. Amikor odaértem, megragadtam és megpróbáltam kiemelni, amikor ez sikerült, elkezdtem kifelé evickélni. Pár száz méterrel a híd lábától tudtam a partra vonszolni. A rakparton már mentők várták az életmentőt és az öngyilkost. Zoltán megszárítkozott, felöltözött, és..., és hajnalig mulatott. - A buliban elmeséltem egy lánynak, hogy mi történt nem sokkal korábban, de ő nem hitte el, azt gondolta, kitaláltam. Azután hazamentem, nem szóltam senkinek, de egy idő után mégis megtudták... ILLYÉS SZABOLCS Gyenes fotótárlata MUNKATÁRSUNKTÓL Kardos Mihályné vásárhelyi tanítónő írásaival már tíznél is több pályázaton nyert díjat. Fotó: Tésik Attila Szeged-Szentmihályon, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban ma, 17 órakor Csicsai Antal művészeti szakíró, az intézmény igazgatója nyitja meg lapunk nemzetközi versenyeken is többször díjazott munkatársának, Gyenes Kálmánnak a fotókiállítását A tárlat január 25-éig naponta 12 és 17 óra között tekinthető meg. Ugyanezt a kiállítást január 28-ától a Gyálaréti Művelődési Centrumban is megrendezik, ahol február 1 -jéig lesznek láthatók Gyenes Kálmán fotói.