Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-16 / 13. szám

4 "AKTUÁLIS" SZERDA, 2002. JANUÁR 16. Nem emelt árat a színház A szegedi színház Szentivánéji áloni című előadására decemberben még jóval olcsóbban lehetett jegyet kapni, mint most, januárban. Sokan nem értik, hogyan lehetséges, hogy 80-100 százalékkal emelte árait a színház. Pedig nincs szó áremelésről: az intézmény nem naptári évre, hanem színházi évadra határozza meg, mennyit kell fizetni a jegyekért. A Szegedi Nemzeti Színház nem naptári évre, hanem színházi évadra határozza meg jegyárait, melyeket az önkormányzat kulturális bizottsága évenként jóváhagy. Eszerint a jelenlegi évadban a nagyszínházban az alaphelyár a legdrágább kategóriában 1000, középkategóriában 800, a legolcsóbb kategóriában 500 forintba kerül. A színház saját hatáskörben dönthet úgy, hogy bizonyos előadásokat felemelt helyárral játszik, ebben az esetben a jegyek 14(X), 1200, illetve 800 forintba kerülnek. A legdrágábbak a jegyek akkor, ha a színház kiemelt helyárral hirdet meg egy előadást, ilyenkor 1500, 1300 és 1000 forintot kell a jegyekért fizetni. A Kamara Tantuszhan csak alap- és felemelt helyárral játszanak, ott a jegyek 700 és 500, illetve 900 és 700 forintba kerülnek. Bárányi Iréntől, a színház gazdasági igazgatójától megtudtuk, hogy az előadás jellegétől és a kereslettől függ, milyen kategóriába soA jegyirodában változatlan az árlista. rolnak egy-egy darabot. Az opera ugyan drága műfaj, de a többi darabhoz képest kisebb iránta a jegyigény, ezért csak alaphelyárral játszható. Ugyanez igaz a nagyszínházi prózai művekre is. A zenés darabokra - például a Csárdáskirálynőre vagy a hamarosan bemutatásra kerülő Jekyll és Hydera - már jóval többen váltanak jegyet, ezért ezeket felemelt helyárral játssza a színház. Kiemelt helyárúnak csak különleges előadásokat minősítenek, színházi csemegéket, exkluzív kiállítású bemutatókat vagy olyan darabokat, amelyeket - például budapesti vendégművészek részvétele miatt KIS MAGYAR JEGYARKORKEP A Szegedi Nemzeti Színház jegyárai nem különböznek lényegesen a többi hazai színházétól, igaz, vidéken alighanem itt kell a legmélyebben a zsebbe nyúlniuk a nézőknek. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban az alaphelyáras jegyek 550-650, a kiemelt helyárasok 600-700 forintért vásárolhatók meg. Itt gyermekjegyet is árusítanak 450 forintért. A kaposvári Csiky Gergely Színházban a prózai előadásokra 120-800, a zenésekre 400-1500 forintért vásárolhat a publikum belépőt. A Pécsi Nemzeti Színház nagyszínházában hétköznap 300-800, hétvégén 400-1000 forintba kerülnek a jegyek. A Miskolci Nemzeti Színház törekszik leginkább arra, hogy kedvezményekkel is becsalogassa a közönséget. A nagyszínházi prózai produkciókra 400-600, a zenésekre 600-1000 forintért lehet belépőt váltani. Minden diák, nyugdíjas és katona 33 százalékos kedvezményt vehet igénybe, és a miskolciak népszerű last minute akciót is kitaláltak: az előadások kezdete előtt tíz perccel a megmaradt jegyeket fél áron értékesítik. Az ország egyik legjobb színházának tartott budapesti Katona József Színházba 400-900 forintért kaphatunk belépőt, egyetlen produkció jelent kivételt: a Koldusoperára 1000-2200 forintba kerülnek a jegyek. A Vígszínházban a kakasülőre már 200 forintért is bejuthatunk, de a legjobb helyekre szóló jegy is csak 1200 forint. A többnyire sztárokat foglalkoztató Tferéz körúti Játékszínben alaphelyáron 700-1900, emelt helyáron 800-2100 forintba kerülnek a jegyek. A legdrágább hazai teátrum természetesen a Magyar Állami Operaház, ahol az A-helyáras előadásokra 500-5400, a B-helyárasokra 600-6900 forintért kínálják a belépőket. Létezik V-helyár is, amit akkor alkalmaznak, ha nemzetközileg jegyzett vendégművész lép fel a produkcióban. Ilyenkor az énekes vagy a karmester kiemelt gázsija is befolyásolja a jegyárakat, így előfordult már, hogy 15 ezer forint volt a legjobb helyre szóló V-helyáras belépő. A rendkívüli alkalmakkor - ilyen például az operabál - természetesen egész más tarifák érvényesek, akár 100 ezer forint is lehet a vacsorát is magában foglaló belépő. HOLLÓSI ZSOLT Fotó: Veréb Simon csak korlátozott ideig tarthatnak repertoáron. - Az ilyen esetekben a színháznak kevesebb előadásból kell bevételt elérnie, ráadásul a nagy érdeklődés is lehetővé teszi, hogy drágábban adjuk a jegyeket - indokolta Bárányi Irén. Hozzátette: a legnépszerűbb darabok esetében a magasabb jegyárakkal próbálják meg a keresletet a színház lehetőségeihez igazítani. Ez a magyarázata annak is, hogy januárban a Szentivánéji álmot már kiemelt helyárral hirdette meg a színház; az intézménynek ugyanis lehetősége van arra, hogy „menet közben" is átminősítsen egy darabot. A gazdasági igazgató szerint az ideális az lenne, ha a jegyárak és a mecenatúra fedezné a művészek díjazását, az állami támogatás pedig a színház üzemeltetését és az előadások technikai hátterét, dologi kiadásait. Ettől az Európai Unióban szokásos aránytól azonban távol állunk Szegeden a jegyárbevétel a művészi tartalom hozzávetőleg 30 százalékát, a szponzori támogatás pedig legfeljebb egyötödét fedezi. - A színház-finanszírozás szempontjából optimális jegyárakat azonban nálunk még nem tudnák megfizetni a nézők - mondta a gazdasági igazgató. KECZER GABRIELLA Főigazgatót választanak a tanárképzőn Szalay is pályázott Két hónap múlva főigazgatót választanak a Szegedi Tüdományegyetem tanárképző főiskolai karán. Az intézmény jelenlegi vezetőjének mandátuma július végén lejár. A választás tétje elsősorban az, hogy a folyamatosság vagy a változások mellett teszik-e le voksukat az oktatók. Ketten pályáztak a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának augusztus elsejével megüresedő főigazgatói posztjára. Az egyik az intézmény jelenlegi vezetője, Galambos Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, a másik pedig Szalay István tanszékvezető főiskolai tanár, aki 1991 és 1994 között egyszer már főigazgatóként irányította az akkor még önálló főiskolát, majd négy évig a város polgármestere volt, jelenleg pedig - a tanítás mellett - szociahsta országgyűlési képviselő, ám az idei választásokon már nem jelölteti magát. Az 1998 júliusa óta az intézmény élén álló Galambos Gábor megbízatása ez év júhus 31 -ével lejár. Március 12-éig, a kar tanácsának titkos szavazásán dől el, ki vezeti a következő négy évben az intézményt. Galambos Gábor lapunknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: ha megválasztják, a folyamatosságot fogja képviselni, vagyis nem várható változás az utóbbi évek gyakorlatához képest. Úgy vélte, olyan képzésekkel kell bővíteni az oktatási kínálatot, amelyek nem ütköznek az integrált egyetem többi karán működő szakokkal. Ilyen lehet például a gyógypedagógia, amelyen belül két szakirányt is engedélyezett az Oktatási Minisztérium. Ezen kívül több felsőfokú szakképzést indítana a kar azok számára, akik nem feltétlenül tanári diplomát akarnak szerezni. Galambos Gábor szerint lehetővé kell tenni, hogy a tanító szakot tanári szakokkal együtt is felvehessék a hallgatók. A főigazgató az intézmény „húzóágazatainak" nevezte a környezetvédelmi, az informatikai, az egészségtani és az idegen nyelvi oktatást. Szalay István pályázatában vezetői szemléletváltást ígér: az általa erőteljesen gazdaságinak tartott jelenlegi menedzserszemlélet helyett nagyobb hangsúlyt fektetne a szűkebb szakmai, oktatási kérdésekre. Három lényeges elképzelése közül az első a pedagógusképzés skálájának teljessé tétele a tanító szak továbbfejlesztésével, tanári szakokkal való párosításával, illetve az óvodapedagógus-képzés bevezetésével. Bár - mint mondta - a tanári pálya ma nem tartozik a legvonzóbb szakterületek közé, a karnak a jövőre gondolva nem szabad leépítenie egyetlen tanszék oktatógárdáját sem. Szalay István fontosnak tartja a felsőfokú szakképzések indítását, valamint vegyes - főiskolai és egyetemi - szakpárok felvételének lehetővé tételét. Vezetési elveiben a tanszékek önállóságát növelő decentralizációhoz, a demokráciához és a kollegialitáshoz ragaszkodik. HEGEDŰS SZABOLCS HIREK AGRARTAMOGATASOK 2002 Az idei agrártámogatásokról és a családi gazdaságokról tart előadást Tarján Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője január 18-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Szegeden, a megyeháza nagytermében. PSZICHOLÓGIA A TÖRVÉNYSZÉKEN A szegedi Közéleti Kávéház következő rendezvényének címe: A bírósági eljárások pszichológiája. Az est holnap 18 órakor kezdődik a Royal Szállóban, vendége Grád András jogász-pszichológus, házigazdája Kovács György tanácsvezető bíró. IRODALMI KÁVÉHÁZ Tóth Árpád költészetéről tart előadást Bíró Zoltán irodalomtörténész ma az algyői faluházban. Az irodalmi kávéház 18 órától várja az érdeklődőket. A rendezvény házigazdája Kátó Sándor. ARANYGYŰRŰ-DÍJ A magyar kultúra napja alkalmából, január huszonkettedikén, 19 órai kezdettel adják át az Aranygyűrű-díjat a szegedi Nemzeti Színházban. A hagyományteremtő céllal megrendezett ünnepségen a kulturális területen dolgozók közül évente hárman vehetik át kiemelkedő munkájukért ezt az elismerést. Göncz Árpád a színházi gálaest fővédnöke Az idén is átadják a Dömötör-díjakat MUNKATÁRSUNKTÓL A Pálma Reklámstúdió és a Szegedi Műsor tulajdonosai 1999-ben alapították meg a Dömötör-díjat, amellyel a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek munkáját kívánták elismerni. A közönség szavazatai alapján a különböző kategóriákban idén már a negyedik alkalommal ítélik oda az évad legjobbjainak a díjat, amit a június 1 -jén, Göncz Árpád volt köztársasági elnök fóvédnökségével megtartandó gálaesten adnak át a nagyszínházban. Elekes Zoltán és Sztáry Erika civil kezdeményezésként, hagyományteremtő szándékkal hozták létre a szegcdi színházi „mini Oscarnak" számító Dömötör-díjat. Herczeg Tamás üvegművész Dömötör-tornyut ábrázoló kisplasztikáját és Józsa Gábor ötvösművész aranykitűzőjét a színháziak ajánlása és a társadalmi kuratórium jelölése után tizenegy kategóriában a közönség ítélhette oda az évad legjobb művészi teljesítményeiért. A díjat mindig a szezon végén fergeteges gálaest keretében adják át. Ebben az esztendőben is az évad utolsó bemutatója után ül össze az a héttagú társadalmi kuratórium, amely a színháziak javaslatai alapján eldönti, ki lesz az a három-három művész, aki a különböző kategóriákban a szavazólapra kerül. Májusban a színházban és a jegyirodában, valamint lapunkban cs az interneten közzétett szavazólap kitöltésével voksolhat a publikum. Az életműdíjat a kuratórium tagjai, a legjobb háttérmunkás és az évad művésze díjat pedig a színháziak ítélik oda. Miként a filmes Oscarral, a Dömötör-díjjal sem jár anyagi elismerés, hiszen a közönség szeretetét, megbecsülését hivatott kifejezni. Az életműdíjjal viszont - ami nem csupán egyetlen évad teljesítményének, hanem egy egész művészi pályának az elismerését jelenti - az egyik támogató, a Villeroy&Boch Magyarország Rt. felajánlásának köszönhetően exkluzív ajándék is jár. A júniusi díjátadó gála műsorát a színház művészei maguk adják, minden bizonnyal fellép a Four Fathers is. A két műsorvezető ezúttal is Müller Júlia és lanik László lesz. Búzás nem vágyódik el Makóról Jól sikerült a 200l-es év Makó önkormányzatának; megkezdődhetett a szennyvízberuházás, befejeződött a Korona földszinti helyiségeinek felújítása is. A beruházások folytatódnak, a polgármester pedig cáfolja a hírt, miszerint azért vállalt képviselőjelöltséget, mert elvágyódik a városból. - Hogyan sikerült Makónak a 2001-es évi - kérdeztük a polgármestert. - Ha 2001 -et ennek a ciklusnak az első évéhez viszonyítom, amikor zsinórban kinyesték huszonhárom pályázatunkat, akkor azt kell mondanom, a tavalyi év nagyon sikeres volt - mondta Búzás Péter. Fontos, hogy elindulhatott a szennyvízberuházás. Abban, hogy megnyertük hozzá a támogatást, szerepe volt Dán lános országgyűlési képviselőnek. A folytatáshoz az ISPA segítségét is igénybe vesszük. Szintén fontos, hogy elkészülhetett a Korona földszintje, és megnyertük a rekonstrukció folytatásához szükséges PHARE-pályázatot, amelynek kigondolásában és menedzselésében Marosvári Attila, a megyei közgyűlés makói alelnöke vállalt oroszlánrészt. A Kálvin óvoda rekonstrukciója szintén fontos beruházás volt. Jelentős eredmény, A makói polgármester szerint 2001 a ciklus egészéhez viszonyítva eredményes év volt. Fotó: Karnok Csaba hogy sínen van a Szent István téri Szentháromság-szobor rekonstrukciója. Fontos, hogy a kórházban elindulhat a rekonstrukció, és a térség önkormányzatai a CT-vel és a mammográffal jelentősen hozzá tudtak járulni az intézmény fejlesztéséhez. - Sokan úgy tartják, ha ön képviselő lesz, sokkal kevesebb ideje marad a polgármesteri munkára. Egy lakossági fórumon felvetődött: lehet, Búzás Péter politikai babérokra áhítozik, ezért akar képviselő lenni. - A képviselői munka biztosan többletfeladatot ró a polgármesterre. Az is biztos viszont, hogy ha az ember részt vesz a folyamatok irányításában az önkormányzatnál, nagyobb hatásfokkal tudja menedzselni képviselőként a pályázatokat azon a szinten, ahol a döntés megszületik. Ilyen pozícióban, s kormánypártiként négyszer annyi fejlesztési forrást hozhat a képviselő, különösebben kemény lobbi nélkül. Nincsenek politikai ambícióim, a polgármesteri munkát tartom fontosabbnak. Nem is indultam a pártlistán. Az viszont igaz, hogy a jelenleginél hozzáértőbb kormányt szeretnék az ország élén látni. - Amikor a kórházat a Hornkormány idején be akarták zárni, ön tüntetést szervezett. Vajon kormánypárti országgyűlési képviselőként is vállalkozhat ilyesmire 1 - Én eddig azt tapasztaltam, hogy ebben a pártban nem erőszakolják meg az embert: az előző ciklusban egyszer próbáltak befolyásolni... -A Makovecz Imrével való kapcsolata miatti - Nem hagytam magam, és aztán nem erőltették. Én ezután sem változom meg. Ha a kórházat megint bezárás fenyegetné, bármilyen kormány is készülne ilyen döntésre, ugyanúgy tüntetés lenne Makón, s azt ugyanúgy én szervezném, feltéve, ha én lennék a képviselő és a polgármester. B.A.