Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-15 / 12. szám

KEDD, 2002. JANUÁR 15. • ÉP TESTBEN 9 Az alsó érték az erek rugalmasságáról is tájékoztat Ellenőriztesse A szív mintegy hat liter vért tart folytonosan keringésben, hogy biztosítsa a szervezet optimális oxigén- és tápanyagellátását, illetve hogy megakadályozza a salakanyag lerakódását. Ebben nemcsak a vér mennyisége döntő fontosságú, hanem az erekben, különösen a hajszálerekben keringő vér nyomása is. A magas vérnyomás (hipertónia) jellemző tünetei a fejfájás, szédülés, gyengeségérzet, látászavarok, fülzúgás, sápadtság vagy éppen ellenkezőleg: bőrpír. Az alacsony vérnyomás (hipotónia) szintén kellemetlen tünetekkel, állandó fáradtságérzettel és a teljesítőképesség csökkenésével jár. Az eddig említett tünetek viszonylag ártalmatlanok. Az idős, magas vérnyomásos betegeknél sajnos az agyvérzés és a szívinfarktus veszélye is fennáll. Fontos tehát, hogy vérnyomásunkat rendszeresen ellenőriztessük, annál is inkább, mert a szokásos mérési eljárás gyors és fájdalommentes. A gumimandzsetta és hallgató (sztetoszkóp) segítségével történő vérnyomásméréskor felfújható mandzsettát helyezünk a felkar köré, és addig fújjuk bele a levegőt, míg a mandzsetta nyomása a felkart összeszorítva elnyomja a verőeret. Ekkor a pulzus nem tapintható illetve nem hallható, mivel az érben véráramlás nincs. Most a könyökhajlatra helyezzük a hallgatót és a levegőt lassan kiengedjük a mandzsettából. Amint kopogó hangot hallunk, és ugyanakkor a pulzus is tapinthatóvá válik, leolvassuk a vérnyomásmérő állását. Ez az érték a szív összehúzódása idején mért, úgynevezett szisztolés nyomás, a vérnyomás „felső" értéke. Az „alsó" érték a szív telítődésekor mért, úgynevezett diasztolés érték, amely az erek rugalmasságáról is tájékoztat. A diasztolés érték a következőképpen állapítható meg: ahogyan a mandzsettából a szelepen át kiáramlik a levegő, a mandzsetta nyomása csökken. Az élben egy ideig hallható az örvénylő véráram hangja. (Amint az örvénylés megszűnik, a hang eltűnik.) A vérnyomás „alsó" értékét a hang eltűnése előtt olvassuk le. A diasztolés érték természetesen jóval alacsonyabb a szisztolésnál. Egészségeseknél a diasztolés „alsó" érték 55-90 hgmm, a szisztolés „felső" érték 120-149 hgmm. Ha valakinek két napon át a napi legalább háromszori vérnyomásmérés átlageredménye 149/90 hgmm felett van, vérnyomása magas. A vérnyomás értéke, illetve a két érték viszonya nagyban függ az életkortól, az erek rugalmasságától, a vér sűrűségétől, attól, hogy valaki a vérnyomásmérés közben áll, ül vagy fekszik, és még sok egyéb tényezőtől. Ezért csak orvos döntheti el egyértelműen, hogy a mért vérnyomásérték betegségre utal-e vagy sem. A vérnyomás az életkor előrehaladtával fokozatosan növekszik. Ez a növekedés nem kóros: szervezetünk ezzel a magasabb vérnyomással kompenzálja a véredények csökkenő rugalmasságát. Átgondolt táplálkozás Jó, ha tudjuk ENERGIA - szervezetünk a tápanyagokat lebontja, egy részüket elégeti, így jut hozzá a működéséhez szükséges energiához. A tápanyagok energiatartalmát az égésükkor felszabaduló hőmennyiséggel jellemezzük, mértékegysége a kilojoule (kJ), illetve a kilokalória (kcal). FEHÉRJE - a fehérjék szervezetünkben az építést végzik. A szív, az izmok és egyéb szövetek felépítéséhez szükségesek, de fontos alkotórészei az enzimeknek, hormonoknak, valamint a védekezést biztosító immunanyagoknak. Fehérje hiányában csökken a szervezet ellenálló képessége, ami hátrányosan befolyásolja a testi-szellemi teljesítőképességet. ROST - az élelmi rostok közös tulajdonsága, hogy ellenállnak az emésztőenzimek hatásának és csak a vastagbélben élő baktériumok képesek lebontani. A rostok tápértéke elhanyagolható, de megkönnyítik az emésztési folyamatokat és fontos szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. A rostok a fogyókúránál elengedhetetlenek. SZÉNHIDRÁT - energiát szolgáltató tápanyagok, az izmok és az agy elsődleges energiaforrásai. A szervezetben felhalmozott formában gyorsan hasznosítható tartalék tápanyag. Hiánya esetén a szervezet energiaszükségletét előbb a fehérjékből, majd a zsírokból pótolja. ZSÍR - jelentős energiaforrás, a zsírokban oldódó vitaminok szállítója. Túlzott fogyasztásukra ügyelni kell, mert energiatartalmuk magas, így igencsak hizlalnak. Kerüljük az állati zsiradékokat, kivált a disznózsírt, s használjunk növényi olajakat. decemberben Szegeden és környékén Decemberben a Vöröskereszt és a szegedi véradó állomás szervezésében 1749-en 741 bter vért adtak Szegeden és környékén. A szegedi fegyház- és börtönben 205-en, a Somogyi-könyvtárban 14-en, a liangszergyárban 13-an, a földhivatalban 11-en, a Heavytext Újszegedi Szövőgyárban 27-en, az Árpád nevelőotthonban 10-en, a rendőrkapitányságon 48-an, a rendőr szakközépiskolában 89-en, a Hansági Ferenc Alapítványi Középiskolában 12-en, Bakson 28-an, Domaszéken 40-en, Pusztamérgesen 56an, Rúzsán 60-an. Decemberben 49 szívműtétet, 16 érműtétet és 3 veseátültetést végeztek a szegedi klinikákon. Véradás szerdánként 8 és 18 óra, a többi munkanapon 8 és 13 óra között van. Nemcsak idős korban lehetnek vérnyomás zavarok. (Fotóillusztráció: Schmidt Andrea) - A vérnyomást rendszerint higanymilliméterben (hgmm) adják meg. Ha a vérnyomás például 120 hgmm, akkor a mérőműszer higanyszála 120 mm-rel emelkedik. A nem higanyos mérőműszereket szintén ennek megfelelően kalibrálják. Újabban a kilopasMERESEK cal mértékegység (1 hgmm = 1,33 kpascalj is használatos. - Az elektronikus vérnyomásmérők működése többnyire automatikus, az érben keringő vér hangját a hallgatót helyettesítő mikrofon érzékeh és értékeh. - Csak a hitelesített műszer megfelelő. Ha saját magunknak, otthoni használatra vásárolunk vérnyomásmérőt, ügyeljünk a műszer hivatalos hitelesítésére. Kérjünk pontos kezelési tájékoztatót, és próbáljuk ki a készüléket, nehogy hamis értékeket kapjunk. (Forrás: Családorvos) Feketestatisztikák: a Dél-Alföld a legsötétebb Beteg A halálozási mutatókkal persze sehornem büszkélkednek, ám vannak olyan térségek ahol az elhunytak népességhez mért aránya alacsonynak mondható. A Dél-Alföld sajnos nem tartozik e régiók közé - derül ki a megyei statisztikai hivatal munkatársa, Takács Béláné készítette tanulmányból. A három megyét felölelő régióban a kilencvenes évtized közepéig a halálozások száma évi 21 ezer fős átlag körül állandósult. Az 1996-os évtől szám szerint valamivel kevesebb haláleset történt, de a népességfogyás miatt a lakossághoz arányított számok nem javították a kimutatásokat. A tanulmányból az is kiderül, hogy a halálozások kilenctizede országosan és a Dél-Alfoldön is négy nagy csoportra koncentrálódik: a keringési rendszer betegségeire, a daganatos megbetegedésekre, az emésztőrendszer betegségeire, valamint valamilyen külső ok - baleset, öngyilkosság, mérgezés - miatt bekövetkezett halálozásokra. A régiót megyékre bontva, kiderül, hogy Bács-Kiskunban a légzőrendszer, illetve az emésztőrendszer betegségei miatt halnak meg a legtöbben, míg Békés megyében a daganatos megbetegedésekből eredő, Csongrádban pedig a keringési rendellenességekből fakadó halálozások a leggyakoribbak. A körgrafikonon látható, hogy a főbb okok milyen arányt képviselnek a halálozási statisztikákban. A keringési rendszer különféle elváltozásai következtében a Dél-Alföldön 2000-ben több mint 10 ezA halálozások megoszlása főbb halálokok szerint (%) A keringési rendszer betegségei I I Daganatok • A morbiditás és m Az emésztőrendszer betegségei Összes többi halálok légzőrendszer betegségei ren veszítették életüket, a legtöbb áldozatot e betegségtípus szedte. Ez a betegség elsősorban az idős embereket sújtja, az elhunytak kilencven százaléka 59 évesnél idősebb volt. A tanulmány szerint az ilyen betegségek miatti halálozások a nőknél gyakoribbak mint a férfiaknál. A számok azt mutatják, hogy csakúgy, mint az országban mindenütt, a déb térségben is a keringési rendszeri halálozások nagy részét - közel felét - a szívbetegség okozta. Ezen belül a legtöbben heveny szívizomelhalás (infarktus) következtében veszítették életüket. A szívbetegségeket az agyérproblémák és az érelmeszesedés követte a halált előidéző okok sorában. A szívbetegségből eredő halálesetek egyébként inkább a férfiak körében, míg az érelmeszedés okozta problémák a a nőknél gyakoribbak. Csongrád megye egyébként mind a lakosság életmódját, egészségi állapotát, mind a halálozások okait tekintve kedvezőtlen helyzetben van. Az érelmeszesedésben elhunytak száma nálunk kiugróan magas, itt 100 ezer lakos közül 221 fő esett áldozatul e betegségnek Bács- Kiskun megyére feleekkora, Békésre pedig nyolctized ekkora veszteség jutott. Hazánkban és a déli régióban egyaránt, minden negyedik-ötödik ember halálát a második legrettegettebb megbetegedés, a daganatos elváltozás okozza. A régió három megyéjében 2000-ben összesen 4400 ember hunyt el e probléma következtében. Bár ezek a kóros elváltozások jellemzően az idősebb korosztályt sújtják, megyénkben viszonylag magas - 25-26 százalékos - a fiatalabb korban elhunytak aránya. Daganatos megbetegedések terén Békés megye helyzete a legrosszabb, a régión belül ugyanis e térségnek a legidősebb a népessége. A tanulmány szerint a daganat okozta halálozások 23 százalékáért a tüdőrák a felelős, e kór főként a férfiakat támadja meg. A női népességen belül e térségben is a mellrák jelenti a legnagyobb fenyegetést. O.K.K. ásványvíz MTI Továbbra is az ásványvíz a legnépszerűbb alkoholmentes ital Németországban: tavaly fejenként 103,4 liter fogyott belőle. Ez rekordmennyiség, és 3 literrel haladta meg a 2000. évi fogyasztást. Az ásványvízfogyasztáson belül egyre nő a szénsavmentes és az alig szénsavas vizek keresettsége - közölte nemrégiben a német ásványkutak szövetsége Berlinben. Az ágazat forgalma tavaly 2,7 százalékkal 2,7 milliárd euróra nőtt. Nem halálos a Nemrég arról értesülhettünk, hogy egy német cég által gyártott koleszterinszint-csökkentő szert azonnali hatállyal kivontak a forgalomból. Az ok az, hogy a sztatinok közé tartozó vegyület egy másik típusú, szintén koleszterinszint-csökkentő szerrel együtt adva, magas dózisban a betegek halálához vezethet. A hír sokakat megrémített, akik egyéb, hazánkban is forgalomban lévő koleszterinszint-csökkentő szert, elsősorban valamilyen sztatint szednek. Fenyegeti-e vajon őket is a fenti súlyos mellékhatás veszélye? A legfontosabb koszorúér-betegségek kialakulásának kockázata, valamint a sztatinszérum szedése alapján kimutatható koleszterinszintek közötti összefüggést vizsgálták olyan koszorúérbetegeken, akik egy bizonyos sztatinnal végzett terápiában részesültek. Az éveken át tartó vizsgálat azt igazolta, hogy a placebóval kezelt páciensekkel összehasonlítva a sztatin a halálozás kockázatának 30 százalékos, míg a koszorúéreredetű halálozás kockázatának 42 százalékos csökkenését eredményezte. Gyógyszer A csontritkulás elleni gyógyszer a jelek szerint hatásos az emlőrák gyógyításában is. Egy amerikai tanulmány szerint, amelyet a Journal of American Medical Association című tudományos szaklapban tettek közzé, a csontritkulás egyik gyógyszere, az elég széleskörűen alkalmazott Raloxifen egyben a mellrák kockázatát is csökkenti. Ezáltal kiválthatja a mellrák ellen jelenleg alkalmazott Tamoxifent: ez ugyanis - bármilyen hatásos - súlyos mellékhatással rendelkezik, mert növeb a méhnyakrák esélyét. Az amerikai kutatók 7290, csontritkulásban szenvedő, de addig rákkal nem kezelt nőnek írták fel a Raloxifent. Egyesek közülük napi 60 milligrammot kaptak, mások ennek a dupláját, míg a harmadik csoport csak placebót, azaz hatóanyag nélküh tablettákat. A kutatók emellett pontosan mérték mindenkinél az ösztrogénszintet, s azt tapasztalták: azok a nők, akiknek magas az ösztrogénszintjük, hajlamosak a mellrák kialakulására - ugyanakkor az ő esetükben különösen egyértelműnek bizonyult a Raloxifen rákellenes hatása. Az emlőrák megelőzésének legbiztosabb módja azonban a betegség korai febsmerése, amit a fizikális, illetve a mammográfiás vizsgálat tesz lehetővé. Csongrád megyében is megkezdték a emlőrák által veszélyeztetett korú nők szervezett szűrését.