Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-15 / 12. szám

Egy százalék A DELMAGYARORSZAG ES A DÉLVILÁG GAZDASAGI MELLEKLETE • SZERKESZTI: FEKETE KLARA ES KOVÁCS ANDRÁS Recesszión innen, az ipar legendás évtizedén túl Borúra ború következik? Zöldmezős beruházás volt a medencés kikötőben októberben átadott gabonatároló. Fotó: Schmidt Andrea Minden bizonnyal mozgalmas esztendő előtt áll hazánk gazda­sága: az általános visszaesés kö­zepette helyt kell állnia a közös uniós valutának, miközben vá­lasztási évet írunk. A gazdaság­kutatók adatai szerint a cégek várakozásai bizonytalanságot tükröznek, az üzleti szféra jövő­be vetett hite évek óta nem volt ilyen alacsony, mint mostaná­ban. A gazdasági élet várható helyi ha­tásait és a megye esélyeit Klonkai Lászlóval, a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazga­tójával latolgattuk. Míg a kutatók feladata a jövő fürkészésc, addig a statisztika a múltbéli eseményeket regisztrálja. „Ennek ellenére van­nak benyomásaink arről, mi vár­hat ránk" - mondja Klonkai Lász­ló. A recesszió hazánkba is begyű­rűzik, a magyar iparban már érzé­kelhető ez a folyamat: 2000-ben 18-20 százalékos növekedés jel­lemezte az ágazatot, míg tavaly az első háromnegyed év adatai szerint Klonkai László. Fotó: Miskolczi Róbert is 4-5 százalékos eredménnyel zá­rult 2001. Persze a hazai gazdaság növeke­dése az unióhoz képest jó, s bár az emelkedés igen, annak dinamiká­ja nem lesz hosszú távon tartha­tó. A nyitott magyar gazdaság nem a belső fogyasztásra épül, léte a külpiac felvevőképességétől függ. Az európai növekedés megtorpaná­sát látva a cégek pesszimizmusa érthető, hiszen jelenleg csak nyu­gat felé kacsintgathatunk, mert nem utalnak jelek arra, hogy a ke­leti piac teremtene számunkra nö­vekedési lehetőséget. A kilencvenes éveket egyébként az ipar évtizedeként is említhet­nénk, ebben az időszakban a gaz­daság egyrészt megváltozott, átala­kult, majd növekedési pályára állt. Az gazdaság fejlődését az ipari ter­melés határozza meg, s ha az ipa­ri mutatókat nézzük, mind a mai napig azok „támasztják alá" a gra­fikonok felfelé törekvő vonalait. Csongrád megye ipari termelés szempontjából speciális, szomo­rúan egyedi helyzetben van - állít­ja a szakember. Miközben az el­múlt évtizedben számos jelentős, termelést célzó - nem ritkán zöld­mezős - beruházás valósult meg országszerte, megyénket elkerülte a tőke, nem települt termelő ipar a térségbe, nem jött létre valódi ipari park sem. Ennek számos oka közül a legtöbb az elmúlt évtize­dekre nyúlik vissza. A nyolcvanas években a több száz, vagy több ezer embert foglalkoztató üzemeknél felszínre kerültek a modernizáci­ós problémák, érezhetővé vált a keleti piacvesztés, s a megye job­ban szenvedett az átalakulástól, mint más térségek, hiszen itt már szinte csak az olajágazatban történ­tek kisebb beruházások, az egyéb ágazatok magukra maradtak. Ek­koriban kezdett az is világossá vál­ni, hogy az alacsony képzettségű helyi munkaerő jövedelmi viszo­nyaitól nem lehet magas életszín­vonalat várni, az egy főre jutó ki­emelkedő GDP-t pedig végképp nem. Sokszor emlegetett tény, hogy mezőgazdasági térség vagyunk, s adataink ugyan jobbak az országos átlagnál, ám a számok azt mutat­ják, a mezőgazdaság megyei GDP­hez való hozzájárulása mindössze nyolcszázalékos. Nem ez tehát a potenciál. A legfrissebb adatok sze­rint 2001 első háromnegyedévében az ipari termelés nálunk 4 száza­lékkal növekedett, míg Békés me­gyében 11, Bács-Kiskunban 23 szá­zalékos volt a bővülés. Hogy mi e szerény teljesítmény oka? Klon­kai László szerint ezt nem lehet az autópályára fogni, sokkal inkább a már említett sajátos és tehetetlen iparszerkezet a „ludas". Nem csoda hát a borúlátás, hi­szen megyénk potenciálja a szin­ten tartáshoz nem, csak az ország más térségeihez való lemaradás lassításához elég. A félig üres, vagy félig teli pohár esetét felemlítve más szemszögből is láthatjuk sa­ját helyzetünket. Az ország keleti részében még mindig a miénk a legfejlettebb térség. A tőkét még most sem túl késő csalogatni, s értelmes, gazdaságilag racionális indokokkal idetelepíteni. Létfon­tosságú volna a megye és a város együttműködése, a kedvező adópo­litika, s az egyik kitörési pont le­hetne a felsőfokú műszaki képzés megindítása. A regionalitás talán lendíthet a térség gazdasági muta­tóin, a délvidéki gazdasági együtt­működés úgyszintén magában hor­dozza a fejlődés lehetőségét. A mu­tatók azonban csak hosszú távon és jól átgondolt gazdaságpohtika se­gítségével javulhatnak. KATKÓ KRISZTINA A családi gazdaságoké az elkövetkező évtized Pályázatok és határidők Az elmúlt év végén meghirdet­ték és meg is jelentek a 2002­re vonatkozó agrártámogatások a Magyar Közlönyökben. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) megyei hivatalának vezetője, Tasnádi Gábor azt mondta el az Egy százaléknak, nagy le­hetőségeket szalaszt cl az a ter­melő, aki nem figyel a pályáza­tokra. Az idei agrártámogatások jó fel­tételeket, kedvező kamatozású, sőt sokszor kamatmentes hitele­ket kínálnak, egyiknek-másik­nak a határideje azonban szoros, a közeljövőben már le is jár. A FVM rendelete az agrárgazdasá­gi támogatásokról címmel nem tartalmaz sok eltérést az előző évihez képest, az elnyerhető pénzösszegek is hasonlók, hi­szen a parlament kétéves költség­vetést fogadott el 2000 végén. A batáridőkkel azonban (a beruhá­zási pályázatoké például február 28.) ezeknél a támogatásoknál is óvatosan kell bánni és a kellő információkat időben be kell sze­rezni. Az általános támogatásokat ki­egészíti a Nemzeti Agrárkörnye­zetvédelmi Program, valamint két külön kormányrendelet a csa­ládi gazdaságok támogatásáról. A Nemzeti Agrárkörnyezetvédel­mi Program újdonság, ráadásul ehhez a pályázatokat nagyon rö­vid idő alatt, február 10-ig kell be­adni. Aki vállalja, hogy ebben a programban öt évig részt vesz, az hektáronként megfelelő összegű támogatást kap. Az alap­programban talajjavításra hek­táronként 18 ezer, az integrált növényvédelemben zöldségeknél 30, almástermésűeknél 50, csonthéjasoknál és bogyósoknál 40, szőlőnél 40 ezer forintot le­het kapni. Az öko- és gyepgazdál­kodásnál is hasonlóan jók a kon­díciók, továbbá kiegészítő támo­gatások is szerezhetők üzemterv készítésére és kiegészítő állatbe­állításra. Üzemtervnél például 10 hektárig a tervköltség 90, 10­100 hektár között szintén a terv­költség 90 százalékát lehet visszakapni, az első esetben 50, a másodiknál 70 ezer forint ere­jéig. A 100 hektár feletti terü­lettel rendelkező legfeljebb 100 ezer forint erejéig téríttetheti meg a költségeit. Két, szintén nemrégiben megje­lent kormányrendelet a családi gazdaságok kiemelt támogatásá­ról és hitelezéséről szól. Tasnádi Gábor elmondta, úgy tűnik, a csa­ládi gazdaságoké a jövő, ezért az érdeklődőknek érdemes minél több információt megszerezniük az FVM-hivatalban, az ezen a hé­ten településenként tartandó előadásokon, fórumokon, vala­mint a falugazdászoktól. Aki csa­ládi gazdaságot szeretne működ­tetni, mielőbb regisztráltassa ma­gát - a műveletet az FVM-hivatal­ban kell elkezdeni. A családi gaz­dálkodónak a nyilvántartásba vé­telhez nyilatkoznia kell arról, hogy élethivatásszerűen szeretne a mezőgazdasággal foglalkozni (ám csak 2005. január l-jétől nem szabad más kereső foglalkozást végeznie). Legyen legalább közép­fokú végzettsége, további nyilat­kozata arról, hogy lakóhelye leg­alább három éve a családi gazda­ság központjaként megjelölt te­lepülésen van. A családi gazdálko­dó jogosult az általános- és több­let agrártámogatásokra, így kiegé­szítő földalapú támogatásra, to­vábbá: termőföld, telephely- és berendezés vásárlásakor 50-75 százalékos kamattámogatásra ma­ximum 300 millió forint hitel után. Emellett a családi gazdálko­dó családtagjai jogosultak szemé­lyi jövedelemadó- és illetékked­vezményekre is. A hitelekhez szinte valamennyi esetben egy­éves türelmi idő is jár. F. K. Kétszer ad mindig, ki gyorsan ad Pár esztendeje egy közepes minő­ségű és árú hűtőszekrényt nem lehetett munkaáltatói igazolá­sok és néhány, fix jövedelemmel bíró kezes nélkül megvásárolni. Ezzel szemben napjainkban szin­te dobálják a vevő után a köl­csönt. A változást a hazai fo­gyasztásbővülés, valamint a pénz­intézetek közötti verseny idézte elő, s ma már az sem baj, ha drá­ga a hitel, a lényeg: vegyünk va­lamit. Ha a fogyasztás démona beköltö­zik gondolataink közé, attól kezd­ve rövid idő tehk el a vásárlásig. Persze megtehetjük, hogy költe­kezzünk: személyi kölcsönök, áru­hitel-konstrukciók és hitelkártyák széles kínálata segít abban, hogy ál­mainkat kézzelfogható valósággá varázsoljuk. Persze az igézetnek esetenként borsos ára van. A ta­pasztalat szerint a magyar vevők többségét továbbra is csak a havi részletek érdekbk, s a kölcsön tel­jes hiteldíj-mutatója a vásárlás közepette mellékes. A hitelkártya a közeh jövő üzlet­ága, a velük lebonyolított forga­lom - a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint - 1999 és 2000 kö­zött csaknem triplájára nőtt. Bár a 200l-es évről egyelőre nincsenek pontos adatok, egyes becslések sze­rint a hitelkártyákkal - helytelenül, de hazánkban ide soroljuk a debit­kártyákhoz kapcsolódó hitelkere­teket is - elköltött összeg elérheti a hatvanmilliárd forintot. A hitel­kártyák jelenlegi kínálatát szemre­vételezve megállapítható: az igé­nyelhető kölcsön lehet százezer, de akár kétmillió forint is, az ügy­fél jövedelmétől függően. Ha a kö­vetkező hónap elszámolásáig nem sikerül kiegyenlíteni a számlát, a bankok havi 2,5-3 százalékos (ez évi 30 százaléknyi) kamatot szá­molnak fel, amihez hozzáadódik a Deviza­árfolyamok A Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamai (egy egységre, forintban) kártya általában 5-15 ezer forintos évi fix díja, valamint a kártya hasz­nálatának költsége. Akinek több pénzre van szük­sége, az a személyi kölcsönt vá­laszthatja. A hitelkonstrukciókat nehéz összehasonlítani, egyrészt sokféleségük miatt, másrészt mert személyre szabottak. Általánosan jellemző, hogy a kölcsön összege a havi kereset 25-40 százalékát nem haladja meg, a futamidő pedig jel­lemzően 3-5 év. Ugyancsak ha­sonló a kínálat, ha alacsony havi jövedelmű, egyedülálló ügyfélről van szó: neki csekély esélye van ar­ra, hogy ilyen hitelhez jusson. A személyi kölcsönök évi átlagos dí­ja az MNB adatai szerint 28-30 százalék között mozgott, ám talál­tunk olyan rugalmas, de kifejezet­ten drága konstrukciót is, amely­nél a teljes díjmutató elérte a 43 százalékot. Az elmúlt évek pénzügyi siker­terméke volt az áruhitel, ma már pénzintézeteken belül külön üz­letágak szakosodnak erre, s több olyan cég is van, amely kizárólag áruvásárlási kölcsönök értékesíté­séből él. Az elmúlt évek tapaszta­latai szerint az áruhitelezés csúcs­időszaka év végére leáldozott, 2001 karácsonya azonban mégsem így alakult. Ennek az is lehet az oka, hogy az előbb említett két hitele­zési forma is egyre nagyobb népsze­rűségnek örvend, s ráadásul ol­csóbb. A futamidő jellemzően 1­1,5 év, ennyi idő alatt a vásárlók szerint „illik kiköhögni" egy új té­vét, hifit, vagy nagyobb háztartási gépet. Az áruhitelek teljes költsé­ge átlagosan 33 százalékos, ám akad olyan eset is - az előleg nél­küli kölcsönök esetében -, ami­kor a vásárolt áru értékének csak­nem felét kell visszafizetni kamat­ként, a gyorsan adott kölcsönért „cserébe". O. K.K. Angol font 397,13 Ausztrál dollár 143,74 Cseh korona 7,62 Dán korona 33,04 Euró 245,55 lapán yen (100) 208,33 Kanadai dollár 172,15 Lengyel zloty 67,93 Norvég korona 30,90 Svájci frank 166,04 Svéd korona 26,82 Szlovák korona 5,77 USA-dollár 275,31 Eladott Pick­részvények A CIB Értékpapír Rt. is azok kö­zött a befektetők között volt, akik elfogadták az Arago Rt. által a Pick Rt. részvényeire tett nyilvá­nos vételi ajánlatot - közölte a CIB a Magyar Tőkepiacban hét­főn. A közlemény szerint a CIB Értékpapír Részvénytársaság 8,3833 százalékos Pick-részese­dést értékesített a szegedi székhe­lyű magyar húsipari óriás meg­határozó tulajdonosának, az Ara­gónak. Az Arago Rt. a Pickben a szavazatok 39,52 százalékát sze­rezte meg a 2001. december 7. és 2002. január 7. között érvényes vételi ajánlatának keretében, ez­zel szavazati aránya 84,15 száza­lékra nőtt, részesedése a szegedi cég jegyzett tőkéjét tekintve 36,59 százalékkal 77,93 százalékra emelkedett. Az Arago vételi ajánlatát 4 ezer 270 forinton tette a Pick részvé­nyeire. Agrárfórum Szegeden A családi gazdálkodásról és a 2002. évi agrártámogatások részleteiről Tarján Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője tart előadást pénteken, febmár 18-án 10 órai kezdettel Szegeden, a megyeházán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom