Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-15 / 12. szám

Egy százalék A DELMAGYARORSZAG ES A DÉLVILÁG GAZDASAGI MELLEKLETE • SZERKESZTI: FEKETE KLARA ES KOVÁCS ANDRÁS Recesszión innen, az ipar legendás évtizedén túl Borúra ború következik? Zöldmezős beruházás volt a medencés kikötőben októberben átadott gabonatároló. Fotó: Schmidt Andrea Minden bizonnyal mozgalmas esztendő előtt áll hazánk gazdasága: az általános visszaesés közepette helyt kell állnia a közös uniós valutának, miközben választási évet írunk. A gazdaságkutatók adatai szerint a cégek várakozásai bizonytalanságot tükröznek, az üzleti szféra jövőbe vetett hite évek óta nem volt ilyen alacsony, mint mostanában. A gazdasági élet várható helyi hatásait és a megye esélyeit Klonkai Lászlóval, a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatójával latolgattuk. Míg a kutatók feladata a jövő fürkészésc, addig a statisztika a múltbéli eseményeket regisztrálja. „Ennek ellenére vannak benyomásaink arről, mi várhat ránk" - mondja Klonkai László. A recesszió hazánkba is begyűrűzik, a magyar iparban már érzékelhető ez a folyamat: 2000-ben 18-20 százalékos növekedés jellemezte az ágazatot, míg tavaly az első háromnegyed év adatai szerint Klonkai László. Fotó: Miskolczi Róbert is 4-5 százalékos eredménnyel zárult 2001. Persze a hazai gazdaság növekedése az unióhoz képest jó, s bár az emelkedés igen, annak dinamikája nem lesz hosszú távon tartható. A nyitott magyar gazdaság nem a belső fogyasztásra épül, léte a külpiac felvevőképességétől függ. Az európai növekedés megtorpanását látva a cégek pesszimizmusa érthető, hiszen jelenleg csak nyugat felé kacsintgathatunk, mert nem utalnak jelek arra, hogy a keleti piac teremtene számunkra növekedési lehetőséget. A kilencvenes éveket egyébként az ipar évtizedeként is említhetnénk, ebben az időszakban a gazdaság egyrészt megváltozott, átalakult, majd növekedési pályára állt. Az gazdaság fejlődését az ipari termelés határozza meg, s ha az ipari mutatókat nézzük, mind a mai napig azok „támasztják alá" a grafikonok felfelé törekvő vonalait. Csongrád megye ipari termelés szempontjából speciális, szomorúan egyedi helyzetben van - állítja a szakember. Miközben az elmúlt évtizedben számos jelentős, termelést célzó - nem ritkán zöldmezős - beruházás valósult meg országszerte, megyénket elkerülte a tőke, nem települt termelő ipar a térségbe, nem jött létre valódi ipari park sem. Ennek számos oka közül a legtöbb az elmúlt évtizedekre nyúlik vissza. A nyolcvanas években a több száz, vagy több ezer embert foglalkoztató üzemeknél felszínre kerültek a modernizációs problémák, érezhetővé vált a keleti piacvesztés, s a megye jobban szenvedett az átalakulástól, mint más térségek, hiszen itt már szinte csak az olajágazatban történtek kisebb beruházások, az egyéb ágazatok magukra maradtak. Ekkoriban kezdett az is világossá válni, hogy az alacsony képzettségű helyi munkaerő jövedelmi viszonyaitól nem lehet magas életszínvonalat várni, az egy főre jutó kiemelkedő GDP-t pedig végképp nem. Sokszor emlegetett tény, hogy mezőgazdasági térség vagyunk, s adataink ugyan jobbak az országos átlagnál, ám a számok azt mutatják, a mezőgazdaság megyei GDPhez való hozzájárulása mindössze nyolcszázalékos. Nem ez tehát a potenciál. A legfrissebb adatok szerint 2001 első háromnegyedévében az ipari termelés nálunk 4 százalékkal növekedett, míg Békés megyében 11, Bács-Kiskunban 23 százalékos volt a bővülés. Hogy mi e szerény teljesítmény oka? Klonkai László szerint ezt nem lehet az autópályára fogni, sokkal inkább a már említett sajátos és tehetetlen iparszerkezet a „ludas". Nem csoda hát a borúlátás, hiszen megyénk potenciálja a szinten tartáshoz nem, csak az ország más térségeihez való lemaradás lassításához elég. A félig üres, vagy félig teli pohár esetét felemlítve más szemszögből is láthatjuk saját helyzetünket. Az ország keleti részében még mindig a miénk a legfejlettebb térség. A tőkét még most sem túl késő csalogatni, s értelmes, gazdaságilag racionális indokokkal idetelepíteni. Létfontosságú volna a megye és a város együttműködése, a kedvező adópolitika, s az egyik kitörési pont lehetne a felsőfokú műszaki képzés megindítása. A regionalitás talán lendíthet a térség gazdasági mutatóin, a délvidéki gazdasági együttműködés úgyszintén magában hordozza a fejlődés lehetőségét. A mutatók azonban csak hosszú távon és jól átgondolt gazdaságpohtika segítségével javulhatnak. KATKÓ KRISZTINA A családi gazdaságoké az elkövetkező évtized Pályázatok és határidők Az elmúlt év végén meghirdették és meg is jelentek a 2002re vonatkozó agrártámogatások a Magyar Közlönyökben. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megyei hivatalának vezetője, Tasnádi Gábor azt mondta el az Egy százaléknak, nagy lehetőségeket szalaszt cl az a termelő, aki nem figyel a pályázatokra. Az idei agrártámogatások jó feltételeket, kedvező kamatozású, sőt sokszor kamatmentes hiteleket kínálnak, egyiknek-másiknak a határideje azonban szoros, a közeljövőben már le is jár. A FVM rendelete az agrárgazdasági támogatásokról címmel nem tartalmaz sok eltérést az előző évihez képest, az elnyerhető pénzösszegek is hasonlók, hiszen a parlament kétéves költségvetést fogadott el 2000 végén. A batáridőkkel azonban (a beruházási pályázatoké például február 28.) ezeknél a támogatásoknál is óvatosan kell bánni és a kellő információkat időben be kell szerezni. Az általános támogatásokat kiegészíti a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program, valamint két külön kormányrendelet a családi gazdaságok támogatásáról. A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program újdonság, ráadásul ehhez a pályázatokat nagyon rövid idő alatt, február 10-ig kell beadni. Aki vállalja, hogy ebben a programban öt évig részt vesz, az hektáronként megfelelő összegű támogatást kap. Az alapprogramban talajjavításra hektáronként 18 ezer, az integrált növényvédelemben zöldségeknél 30, almástermésűeknél 50, csonthéjasoknál és bogyósoknál 40, szőlőnél 40 ezer forintot lehet kapni. Az öko- és gyepgazdálkodásnál is hasonlóan jók a kondíciók, továbbá kiegészítő támogatások is szerezhetők üzemterv készítésére és kiegészítő állatbeállításra. Üzemtervnél például 10 hektárig a tervköltség 90, 10100 hektár között szintén a tervköltség 90 százalékát lehet visszakapni, az első esetben 50, a másodiknál 70 ezer forint erejéig. A 100 hektár feletti területtel rendelkező legfeljebb 100 ezer forint erejéig téríttetheti meg a költségeit. Két, szintén nemrégiben megjelent kormányrendelet a családi gazdaságok kiemelt támogatásáról és hitelezéséről szól. Tasnádi Gábor elmondta, úgy tűnik, a családi gazdaságoké a jövő, ezért az érdeklődőknek érdemes minél több információt megszerezniük az FVM-hivatalban, az ezen a héten településenként tartandó előadásokon, fórumokon, valamint a falugazdászoktól. Aki családi gazdaságot szeretne működtetni, mielőbb regisztráltassa magát - a műveletet az FVM-hivatalban kell elkezdeni. A családi gazdálkodónak a nyilvántartásba vételhez nyilatkoznia kell arról, hogy élethivatásszerűen szeretne a mezőgazdasággal foglalkozni (ám csak 2005. január l-jétől nem szabad más kereső foglalkozást végeznie). Legyen legalább középfokú végzettsége, további nyilatkozata arról, hogy lakóhelye legalább három éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van. A családi gazdálkodó jogosult az általános- és többlet agrártámogatásokra, így kiegészítő földalapú támogatásra, továbbá: termőföld, telephely- és berendezés vásárlásakor 50-75 százalékos kamattámogatásra maximum 300 millió forint hitel után. Emellett a családi gazdálkodó családtagjai jogosultak személyi jövedelemadó- és illetékkedvezményekre is. A hitelekhez szinte valamennyi esetben egyéves türelmi idő is jár. F. K. Kétszer ad mindig, ki gyorsan ad Pár esztendeje egy közepes minőségű és árú hűtőszekrényt nem lehetett munkaáltatói igazolások és néhány, fix jövedelemmel bíró kezes nélkül megvásárolni. Ezzel szemben napjainkban szinte dobálják a vevő után a kölcsönt. A változást a hazai fogyasztásbővülés, valamint a pénzintézetek közötti verseny idézte elő, s ma már az sem baj, ha drága a hitel, a lényeg: vegyünk valamit. Ha a fogyasztás démona beköltözik gondolataink közé, attól kezdve rövid idő tehk el a vásárlásig. Persze megtehetjük, hogy költekezzünk: személyi kölcsönök, áruhitel-konstrukciók és hitelkártyák széles kínálata segít abban, hogy álmainkat kézzelfogható valósággá varázsoljuk. Persze az igézetnek esetenként borsos ára van. A tapasztalat szerint a magyar vevők többségét továbbra is csak a havi részletek érdekbk, s a kölcsön teljes hiteldíj-mutatója a vásárlás közepette mellékes. A hitelkártya a közeh jövő üzletága, a velük lebonyolított forgalom - a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint - 1999 és 2000 között csaknem triplájára nőtt. Bár a 200l-es évről egyelőre nincsenek pontos adatok, egyes becslések szerint a hitelkártyákkal - helytelenül, de hazánkban ide soroljuk a debitkártyákhoz kapcsolódó hitelkereteket is - elköltött összeg elérheti a hatvanmilliárd forintot. A hitelkártyák jelenlegi kínálatát szemrevételezve megállapítható: az igényelhető kölcsön lehet százezer, de akár kétmillió forint is, az ügyfél jövedelmétől függően. Ha a következő hónap elszámolásáig nem sikerül kiegyenlíteni a számlát, a bankok havi 2,5-3 százalékos (ez évi 30 százaléknyi) kamatot számolnak fel, amihez hozzáadódik a Devizaárfolyamok A Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamai (egy egységre, forintban) kártya általában 5-15 ezer forintos évi fix díja, valamint a kártya használatának költsége. Akinek több pénzre van szüksége, az a személyi kölcsönt választhatja. A hitelkonstrukciókat nehéz összehasonlítani, egyrészt sokféleségük miatt, másrészt mert személyre szabottak. Általánosan jellemző, hogy a kölcsön összege a havi kereset 25-40 százalékát nem haladja meg, a futamidő pedig jellemzően 3-5 év. Ugyancsak hasonló a kínálat, ha alacsony havi jövedelmű, egyedülálló ügyfélről van szó: neki csekély esélye van arra, hogy ilyen hitelhez jusson. A személyi kölcsönök évi átlagos díja az MNB adatai szerint 28-30 százalék között mozgott, ám találtunk olyan rugalmas, de kifejezetten drága konstrukciót is, amelynél a teljes díjmutató elérte a 43 százalékot. Az elmúlt évek pénzügyi sikerterméke volt az áruhitel, ma már pénzintézeteken belül külön üzletágak szakosodnak erre, s több olyan cég is van, amely kizárólag áruvásárlási kölcsönök értékesítéséből él. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az áruhitelezés csúcsidőszaka év végére leáldozott, 2001 karácsonya azonban mégsem így alakult. Ennek az is lehet az oka, hogy az előbb említett két hitelezési forma is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, s ráadásul olcsóbb. A futamidő jellemzően 11,5 év, ennyi idő alatt a vásárlók szerint „illik kiköhögni" egy új tévét, hifit, vagy nagyobb háztartási gépet. Az áruhitelek teljes költsége átlagosan 33 százalékos, ám akad olyan eset is - az előleg nélküli kölcsönök esetében -, amikor a vásárolt áru értékének csaknem felét kell visszafizetni kamatként, a gyorsan adott kölcsönért „cserébe". O. K.K. Angol font 397,13 Ausztrál dollár 143,74 Cseh korona 7,62 Dán korona 33,04 Euró 245,55 lapán yen (100) 208,33 Kanadai dollár 172,15 Lengyel zloty 67,93 Norvég korona 30,90 Svájci frank 166,04 Svéd korona 26,82 Szlovák korona 5,77 USA-dollár 275,31 Eladott Pickrészvények A CIB Értékpapír Rt. is azok között a befektetők között volt, akik elfogadták az Arago Rt. által a Pick Rt. részvényeire tett nyilvános vételi ajánlatot - közölte a CIB a Magyar Tőkepiacban hétfőn. A közlemény szerint a CIB Értékpapír Részvénytársaság 8,3833 százalékos Pick-részesedést értékesített a szegedi székhelyű magyar húsipari óriás meghatározó tulajdonosának, az Aragónak. Az Arago Rt. a Pickben a szavazatok 39,52 százalékát szerezte meg a 2001. december 7. és 2002. január 7. között érvényes vételi ajánlatának keretében, ezzel szavazati aránya 84,15 százalékra nőtt, részesedése a szegedi cég jegyzett tőkéjét tekintve 36,59 százalékkal 77,93 százalékra emelkedett. Az Arago vételi ajánlatát 4 ezer 270 forinton tette a Pick részvényeire. Agrárfórum Szegeden A családi gazdálkodásról és a 2002. évi agrártámogatások részleteiről Tarján Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője tart előadást pénteken, febmár 18-án 10 órai kezdettel Szegeden, a megyeházán.