Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-15 / 12. szám

/ / / MA: EGY SZAZALEK, EP TESTBEN DELMAGYARORSZAG KEDD, 2002. JANUÁR 15., 92/12. FÜGGETLEN NAPILAP, ALAPÍTVA 1910-BEN ÁRA: 58 FT (ELŐFIZETVE: 46 FT) TÉMÁINKBÓL JAJ DE CSÚSZIK! Kétszáz sérültet szállítottak kórházba Szegedről és környékéről az ügyeletes egészségügyi intézményekbe az elmúlt napokban. A mentőknek is sok feladatot adott az ónos eső, naponta tizenöt-húsz elcsúszásos esethez riasztották őket. Maradandó sérüléseket általában az idősebb korosztály tagjai szenvedtek, elsősorban boka, combnyak, csukló és könyök törött. 4. oldal ORBÁN VIKTOR LONDONBAN A következő hónapok sorsdöntőek lesznek abból a szempontból, hogy Magyarország nyertese lehet-e az EU-bővítésnek - jelentette ki Orbán Viktor, aki Londonban Tony Blair brit kormányfővel az EU bővítéséről, nemzetközi biztonsági kérdésekről, köztük a NATO és Oroszország viszonyáról tárgyalt. 2. oldal „EGYCSATORNÁS" JUHPIAC A szakemberek legalább negyvenezres juhállományt szeretnének Csongrád megyében, ennek azonban ma még csak töredéke él az akiokban. A magyar juhértékesítés „egycsatornás", hiszen az állatok jelentős részét, csaknem 90 százalékát Olaszországba szállítják. Ahhoz, hogy valóban szaporodjon az állomány, és megérje juhot tartani, új piacok kellenek. Egy százalék JOGERŐSEN A JOGON A rendszerváltás előtt elképzelhetetlen volt, hogy olyan diákot vegyenek fel a felsőoktatási intézményekbe, akire a bíróság jogerős ítéletet szabott ki. Mivel azonban ma már nem kérnek erkölcsi bizonyítványt a jelentkezési lap mellé, előfordulhatott, hogy egy évig a Szegedi Tudományegyetem jogi karán tanulhatott egy csalásért elítélt fiatalember. Hallgatói jogviszonya még két évig megmarad, pedig már börtönben ül. 4. oldal Felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték a szentesi polgármestert Hitelekkel hitegettek Szirbikék Matolcsy György a munkaerőpiacról A külföldiek magyarországi foglal­koztatásáról tájékozódott tegnap Békéscsabán Matolcsy György. A gazdasági miniszter szerint a ma­gyar munkavállalók kenyerét nem veszik el a Romániából érkező mun­kások. Alig több mint 47 és félezer mun­kavállalási engedélyt adtak ki a kül­földi állampolgárokat alkalmazni kívánó munkaadók részére 2001­ben a megyei munkaügyi közpon­tok, de csak 5 százaléknyit idény­munkára. Az összes kiadott enged­élyből például tavaly június végén több mint 64 százalék Budapestre és Pest megyére szólt, Csongrád megyére mindössze 3,7 százalék jutott. A kiadott engedélyeknek vi­szont csaknem a felét, 20 ezret, ro­mán állampolgárok kapták. A sta­tisztikai adatsort tegnap Békéscsa­bán nyolc (Bács-Kiskun, Békés, Bor­sod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Sza­bolcs-Szatmár-Bereg) határ menti megye munkaügyi központjainak vezetői állították össze Matolcsy György gazdasági miniszter számá­ra, aki a helyszínen arról tájékozó­dott: milyen hatása lehet a külföl­diek munkavállalásának azokban a térségekben, amelyekben jelentős számú idénymunkást alkalmaz­nak. A gazdasági minisztert arról kérdeztük, kell-e aggódniuk a ma­gyar munkavállalóknak a státus­törvény kínálta, külföldiek előtt ál­ló lehetőségek miatt. A miniszter el­mondta: a nyolc megye munkaügyi központjainak tájékoztatója alap­ján az a kép alakult ki benne, hogy a magyar munkavállalói kör nem érdeklődik a törvény által biztosított három hónapos lehetőség, az idény­munka iránt. Folytatás a 3. oldalon Balog még nem döntött Pályázatot írt ki a Magyar Rádió kilenc vidéki, köztük a szegedi stú­dió vezetői helyére is. Balog József, aki 1999. október elseje óta vezeti a szegedi stúdiót, nem kívánta kom­mentálni az MR-nél folyó átszerve­zéseket, s még nem döntötte el, hogy újra megpályázza-e posztot. A jelenlegi stúdióvezetők szerződése egyébként ez év végéig szól, az át­szervezés miatt azonban a válasz­tások előtt egy hónappal megbíza­tásuk megszűnik. A Magyar Rádió székházában arról tájékoztatták la­punkat, hogy a meghirdetett nyílt pályázattal kapcsolatban máris so­kan érdeklődtek. Valószínűnek tűnik, hogy az egyes régiókban leg­alább 8-10 jelentkező vállalja a meg­mérettetést. Az elkészített pályá­zatokat február I l-ig kell benyújta­ni, amelyeket 25-éig bírálnak el. Arató László, a Szeged TV stú­dióvezetője elmondta, hogy - érte­süléseinkkel ellentétben - nem áll szándékában indulni a körzeti stú­dió vezetői helyéért. W.A. Szirbik Imrét és társait első fokon másfél éves, felfüggesztett sza­badságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte a Szegedi Városi Bíróság. Szentes polgármestere az ítélethirdetés után kijelentette: nem mond le tisztségéről, és indul a képviselő-választásokon is. Az MSZP kitart a politikus mellett. Az országgyűlési képviselők és a polgármesterek jogállásáról szóló törvény értelmében Szirbik Im­rének elmarasztaló jogerős ítélet után le kell mondania képviselői mandátumáról és polgármesteri tisztségéről. Ha a választások előtt születik meg a jogerős ítélet, akkor vissza kell lépnie a jelöltségtől. Nem jogerős ítélettel zárult első fo­kon tegnap délelőtt a Szenteshús­per néven közismertté vált ügy tárgyalása. A Szegedi Városi Bíró­ság Király György első rendű, Pá­dár Zoltán másodrendű és Szirbik Imre harmadrendű vádlottat bűnösnek mondta ki 6 rendbeli, társtettesként, üzletszerűen elkö­vetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettében, 8 rendbeli társtettes­ként, üzletszerűen elkövetett, na­gyobb kárt okozó csalás bűntetté­ben, 76 rendbeli, társtettesként el­követett csalás bűntettében, 1 rendbeb, jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettében. Ezért a bí­róság a vádlottakat egyenként 1 év 6 hónapi, végrehajtásában 2 év­re felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, ám valamennyiüket előzetes mentesítésben részesítette - vagy­is nem kell számolniuk a büntetett előélettel járó jogkövetkezmények­kel. Az ítéletben kimondták azt is, hogy a vádlottak egyetemlegesen kötelesek 54 sértettnek összesen több mint 7 milhó forint kártérí­tést fizetni, valamint 417 ezer 70 forint illetéket, s 422 ezer 997 fo­rint bűnügyi költséget is állniuk kell. Ugyanakkor a bíróság felmen­tette a vádlottakat 7 rendbeli csa­lás bűntette alól. Az ítélet kihirdetése után az ügyész és az első rendű vádlott há­romnapi gondolkodási időt kért, míg a másod- és harmadrendű vádlott felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. A Szenteshús Kft. első pere még 2000 őszén zajlott. A húsfeldolgo­zással foglalkozó társaság ve­zetőivel, Király Györggyel és Pádár Zoltánnal, valamint a cégnél szak­tanácsadóként dolgozó Szirbik Im­rével szemben jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás mi­att indult az eljárás azért, mert a kilencvenes évek közepén 98 sér­tettől, közöttük kistermelőktől, magánvállalkozásoktól élő állato­kat, s egyéb árucikkeket vásároltak, ám ezek ellenértékét nem fizették ki. Folytatás a 3. oldalon Szirbik Imre és védője, dr. Stern Sándor ügyvéd a bíróság folyosóján. fotó Schmidt Andrea Tizenötmillióba kerül a Szent István tér negyvenéves bérleti joga Mennyit ér most a tér? Négyzetméterenként százötven forintért, azaz havi 282 ezer 300 forintért bérelheti a Szent István tér 1882 négyzetméteres, 65 millió forintos forgalmi értékűre becsült részét az a befektető, aki az IKV Rt. pályáza­tán a befutó lesz. A győztesnek a negyven évre szó­ló bérleti jog megszerzéséért 15 millió forintot is fi­zetnie kell. A pénteki közgyűlésen a képviselők elé ke­rül az IKV Rt. előterjesztése, amelyben Kerekes Pé­ter vezérigazgató azt javasolja: határozott időre, még­hozzá negyven évre adja bérbe a város a tér Bocskai utca felőli részét. A befektető a tervek szerint ezer négy­zetméteres élelmiszer-áruházat és hatvan gépkocsi­parkolót alakitana ki a területen. Bozsó Miklós, a Limit Tanácsadó és Vagyonértékelő Kft. ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta, a negyvenéves bérleti jog a hosszú időtartam miatt az ingatlanpiacon olyan, mintha tulajdonjogot adna át a város. Ennek ára az adott területen eléri a négyzet­méterenkénti 25-30 ezer forintot, léhát az 1882 négyzetméteres telek negyvenéves bérleti joga Bozsó Miklós számításai szerint elérheti az 56 millió forin­tot az IKV Rt. által javasolt négyzetméterenként 8 ezer, azaz összesen 15 milhó helyett. Az ingatlanszakmá­ban gyakorlat: a bérleti díjat úgy állapítják meg, hogy a bérbeadónak tíz év alatt megtérüljön az ingatlan ér­téke. Eszerint a szegedi piacon havi 350 ezer forin­tos bérleti díj sem lenne irreális az IKV előterjeszté­sében szereplő 282 ezer forinttal szemben. Folytatás az 5. oldalon Négy évtizedig maradhat birtokon belül a bérlő. fotó: Veréb Simon

Next

/
Oldalképek
Tartalom