Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-12 / 10. szám

SZOMBAT, 2002. JANUÁR 12. • AKTUÁLIS" 3 A hőszolgáltató valószínűleg a lakossággal fizetteti meg a hideg árát Mínuszok és pluszköltségek A távfűtők az idén vaskosabb számlákat küldenek majd. Fotó: Miskolczi Róbert A MÁy a Volán és az SZKT nem hárítja át a fogyasztókra azokat a pluszköltségeket, amik az utóbbi hetek rendkívül hideg időjárása miatt keletkeztek. A Mol kényszer­intézkedéseket léptet életbe, a hőszolgáltató pluszkiadásokra fi­gyelmezteti a lakosságot. A Medi­kémiának viszont jól jöttek a mí­nuszok. A mínusz 20 és 30 fok közötti éj­szakai fagyokkal kísért decemberi télre egy jelző biztosan nem illett: az, hogy átlagos. Az átlagos ma­gyar tél ugyanis az, amit most lá­tunk és érzünk: szürkeség, köd, nulla fok körüh hőmérsékletek. A legtöbb szolgáltató cég is nem várt helyzetekkel találta magát szemben a decemberi nagy hidegekben. A Mol Rt. újabb 70 vállalatot, az úgynevezett nagyfogyasztókat szóh'totta fel arra, hogy január 14­től földgázról álljanak át a folyékony tüzelőanyag használatára annak érdekében, hogy a tél hátralévő idő­szakában az energiaellátást zavar­talanul biztosíthassák - mondta el lapunknak Bacsui György, a Mol sajtóirodájának főmunkatársa. Az elmúlt negyedszázad eddigi leghi­degebb telén először decemberben kértek fel nagyfogyasztókat, hogy földgáz helyett folyékony tüzelő­anyaggal fűtsenek, termeljenek (ezt különben a cégek vállalták a Mol­lal aláírt szerződésükben, akárcsak azt, hogy tartalékokról is gondos­kodnak]. Ellentételezésként nem fizetnek alapdíjat a magyar olaj­óriásnak. A Mólnál a decemberi és a mostani átállás naponta több mint 10 millió köbméter gáz átcso­portosítását teszi lehetővé a háztar­tások számára. A Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nél 15-20 százalékkal több energiát használnak fel annak érdekében, hogy a távfűtött lakásokban ne fáz­zanak az emberek. Bénák László ügyvezető igazgató elmondta, idén nagy valószínűséggel rosszul jár­nak a fogyasztók. Míg tavaly a cég fizetett vissza a fűtésdíjakból, idén, ha marad a hideg, a családok pénz­tárcája bánja a mínuszokat. „A té­b hónapokban mintegy 4-5 száza­lékkal megnő járműveink üzem­anyag-fogyasztása" - mondta Mol­nár József, a Tisza Volán Rt. műsza­ki főmérnöke. A többletkiadás mi­att nem lesz drágább a jegy, hiszen az éves költségvetésben mindig szá­molnak a növekvő energiafogyasz­tással. A hideg miatt a városi köz­lekedésben használt buszokat elő­melegítik, a távolságiakon pedig állandóan működik a fűtés. A ha­vas, jeges út jobban igénybe veszi a buszok futóművét, fékrendsze­rét, természetesen ez is pluszkiadá­sokkal jár. A téb üzemmódra való átállás a Szegedi Közlekedési Társaságnál (SZKT) is növeh a kiadásokat. Az utasok azonban ekkor sem fizetnek többet, hiszen a társaság kigazdál­kodja a növekvő költségeket - tud­tuk meg Szélpál Gábor marketing­osztályvezetőtől. A trolik, villamo­sok téli felkészítésének költségé­vel már előre tudnak számolni. Egyedül a villamossínek és -meg­állók takarítása függ a leesett hó mennyiségétől. A tujáknál ugyan­is az SZKT maga takarít. Nem kap állami támogatást a vasút sem, maguk gazdálkodják ki az esetleges téb többletkiadásokat - tájékoztat­ta lapunkat a MÁV Rt. Szegedi te­rületi Igazgatóságának sajtórefe­rense, Drágityné Kovács Gabriella. A hideg időjárás miatt legtöbbször a biztosító berendezések hibásod­nak meg és a sínek is megrepednek. De sokat költenek a kocsik és a várótermek felfűtésére is. Ha az utasok becsuknák maguk mögött a várótermek és a vasúti kocsik aj­taját, több pénz maradna a társa­ságnál az utazási komfort emelésé­re - mondta a sajtóreferens. Egyedül a jégoldókat is gyártó Medikémia Rt. dolgozói örülnek a mínuszoknak, amennyiben ritkán gondolnak arra, milyen gyorsan pörög otthonukban a gázóra. A cég három műszakban termel, s a téb autóápolási cikkeknek köszönhető­en tavaly az utolsó negyedévben 80 százalékkal nőttek az eladások, szemben 2000 hasonló időszaká­val - mondta el Pálrmi Antal elnök­vezérigazgató. F. K-K T. | G? Listák, Mfe emberek •HBHBH KISIMRE FERENC Olvasom, hogy a tavalyi év legrosszabbul öltözött hölgye egy lon­doni tévéstúrhóban dolgozó újságírónő. Kolléga tehát, de nyilván jóval többen ismerik, mint például a Tisza partján dolgozó társa­it. Azt nem tudom, milyen zsűri által került fel a listára, de a hí­rek szerint, mellbedobással bár, de ő lett a befutó. Jót derültem a bugyuta híren, meg azon is, hogy valakinek egyáltalán eszébe jut ilyesmi. Tüdőm, ilyentájt voksolnak azok­ra az ismert (férfi) személyiségekre, akiknek tavaly a legtöbbször csúszott félre a nyakkendőtűjük. Meg azokra a tévébemondók­ra. akik a legtöbbször bakiztak, azután azokra a szülésznőkre, akik a legtöbb szeretőt ..fogyasztották", a legtöbb kilót leadták és a legelegánsabb kalapokat viselték... Nos, a véleményemet már elmondtam az ilyen jellegű szava­zásokról. (Egyébiránt a sportban mért teljesítmény alapján kihir­detett ranglistákat szeretem és tartom leginkább valósnak, hiszen ott a felmutatott eredmények szerint mérettetnek meg a szerep­lők.) Nálam egészen más mércék érvényesek, lelesül azok, amelye­ket az említett kategóriáknál nem vesznek figyelembe. Mert ho­gyan lehetne alkalmazni ezeket az üres szempontokat egy olyan nemes „versengésben", mint amilyen a közelmúltban mind­annyiunk szeme előtt játszódott le: három szegedi tűzoltó élete árán igyekezett megmenteni a jeges Tiszába esett fiatalembert!! Vagy azoknak az erdélyi magyar férfiaknak - 17-en voltak - a helyt­állását, akik a tavalyi árvíz idején önként jelentkeztek a szegedi vízügyi hatóságoknál, hogy napi egy tál bableves mellett is haj­landók segíteni a parti föveny kaszálásában! Lehet-e valamilyen mércével mérni annak a több ezer New York-i tűzoltónak az ön­feláldozó munkájút, amellyel a terrorista merénylet áldozatait igye­kezett kimenteni a lángoló, füstölgő romok alólt Szűkebb pátriánkban, az említetteken kívül, be lehetne „ne­vezni " még nagyon sok olyan embert, aki hihetetlenül sokat tesz a környezetéért, embertársaiért, s csak néhanapján kap egy ahg hallható köszönömöt... Mert ugyan fizetésért végzi a munkáját az a falugondnok, aki mindennap kerékpáron vagy gyalog, sáros gumicsizmában hordja ki a távoh tanyákra az elaggott paraszt­embereknek az ebédet, de nem biztos, hogy sokan vállalnák, amit ő csinál. Vagy azok a nyugdíjas összekötők, akik sokszor nemcsak az egyesületi újságot viszik házhoz beteg társaiknak, hanem né­hánykedves, derűs, biztató szót is ..mellékelnek" a laphoz. In­gyen. Vagy az a fáradtságot nem ismerő, önmagát nem kímélő szer­vező, aki több száz cukorbeteg életét teszi elviselhetőbbé, azál­tal, hogy ismeretterjesztő előadásokat szervez, pályázatokat ír, uta­zik, kilincsel, hogy kedves meglepetéseket szerezzen társainak. S azok az ápolók és ápolónők, akik minimálbér ide, minimálbér oda, az arcukon mosollyal viszik a sokszor nyűgös betegnek, meg az idősek otthonaiban lakóknak az ágytálat, a gyógyszert, a reggeht. Meg az a fiatal férfi is ebbe a „kategóriába " tartozik, aki világtalan létére munkát vállal a megyeszékhelyen, minden reg­gel felszáll az egyik határ menti városban a buszra és begurul a munkahelyére. Egyedül. Azért, hogy eltarthassa a családját. Nekem ő, illetve ők az év emberei. Közülük azonban kevésnek csúszik félre a nyakkendőtűje... Szirbik Imre nem mond le Jutalomszabadságán gyilkolt a sorkatona Felgyújtotta az áldozat házát A rendőrök elfogták a Magyarcsanádon, január elsején történt gyil­kosság elkövetőjét. Az áldozat egy 50 éves asszony, B. Jánosné, gyil­kosa egy 19 éves sorkatona, M. Árpád. Mind a ketten helyi lakosok. A tettes azért tört be a Búza utcai házba, mert áldozatának fia tar­tozott neki és vissza akarta lopni „hitelét", az otthon lévő nő azon­ban megzavarta. M. Árpád előbb megszúrta, majd a nyakát is átmet­szette az asszonynak, utána, hogy eltüntesse a nyomokat, felgyúj­totta a házat. A sorkatona beismerő vallomást tett, őrizetbe vették, ügyét átadták a Szegedi Katonai Ügyészségnek. Január elsején hajnalban, öt óra előtt néhány perccel tűzhöz riasz­tották a makói tűzoltókat. Lán­gokban állt Magyarcsanádon a Bú­za sor 5. szám alatti ház. A tűzol­tók az egyik szobában elszenesedett holttestet, az előszoba szőnyegén nagy kiterjedésű vérfoltot fedez­tek fel, ezért értesítették a rendőr­séget. A nyomozók munkáját ne­hezítette, hogy a szoba plafonja le­omlott. A felismerhetetlenségig összeégett áldozat kilétét egyértel­műen csak DNS-vizsgálat állapít­hatja meg. A nyomok arra utaltak, hogy a házban lakó ötvenéves öz­vegyasszony, B. Jánosné holttes­tét találták meg. A rendőrség elő­zetes vizsgálataiból kiderült, hogy a nő erőszakos halállal halt meg, amit a boncolás is bizonyított. A holttesten egy szúrt sebet, tüdejé­ben pedig vérbelehelésre utaló nyo­mokat találtak. Ez utóbbi erősí­tette a feltevést, hogy a szúrt sérü­lés mellett a nyakat is megsértet­ték, ez azonban a test elszenesedé­se miatt nem mutatható ki. A Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság nyomozói kiderítet­ték, hogy az év utolsó napján, 2001. december 31-én három fiatalember is járt a házban. A fi­úknak a későbbi áldozat fia, aki a Búza sori épületben lakott édes­anyjával, kisebb-nagyobb össze­gekkel tartozott. Ismerősei azért keresték fel, hogy visszakérjék pén­züket, ám nem jártak sikerrel. Annyit azonban megtudtak, hogy anya és fia szilveszterkor nem ott­hon búcsúztatja az évet. A rendőrök mindhárom fiatal­embert kihallgatták, és egyikük, a magyarcsanádi 19 éves M. Árpád vallomását ellentmondásosnak ta­lálták. A további kihallgatások, és egy poligráfos vizsgálat után M. Árpád - aki éppen csütörtöki ki­hallgatásakor töltötte be 19. élet­évét - beismerte, ő ölte meg B. Já­nosnét. • A fiú a rendőrségen elmondta, december harmincegyedikéről ja­nuár elsejére virradó éjszaka, egy és két óra között hatolt be a ház nyitott ajtaján azért, hogy vissza­szerezze a pénzt, amivel barátja tartozott neki. Számítása ellenére azonban B. Jánosné otthon tar­tózkodott. A nő először azt hitte, fia jött meg, és üdvözölni akarta a sötét előszobában. M. Árpád a fé­sülködőasztalról felkapott késsel megszúrta, majd a nyakát is el­vágta az asszonynak. A fiatal fér­fi ezután megpróbálta eltüntetni a nyomokat, a holttestet a szobába húzta, és meggyújtotta a szőnye­get, majd a konyhában a gázcsap kinyitásával fel akarta robbantani a házat, de ez a szándéka meg­hiúsult. A gyilkosság után egyébként a férfi üres kézzel távozott a ház­ból. Veréb Balázs, a Szegedi Katonai Ügyészség helyettes főügyésze nem árulta el, melyik megyei hely­őrségben teljesített szolgálatot M. Árpád. Annyit azonban elmon­dott, parancsnokai szerint eddig semmiféle probléma nem volt ve­le. Az azóta előzetes letartózta­tásba helyezett M. Árpád éppen ju­talomszabadságán követte el a bűncselekményt. Veréb Balázs le­szögezte: az, hogy sorkatonaként gyilkolt, nem súlyosbítja a rá vá­ró büntetést. A gyanúsítottat igazságügyi or­vosszakértő és elmeorvos is meg­vizsgálja majd. A főügyész-helyet­tes szerint a nyomozás egy hóna­pon belül befejeződhet. Ha bebizonyítja a rendőrség, hogy M. Árpád a torkát is elvágta az áldozatnak, akkor különös ke­gyetlenséggel elkövetett emberölés miatt állítják bíróság elé - tette hozzá Lukács János Csongrád me­gyei rendőr-főkapitány. Orbán Péter altábornagy, orszá­gos rendőr-főkapitány az ügyben megjutalmazott két szegedi rend­őrtisztet, az ügy nyomozóit, Kese­rű Géza alezredest és Debreczeni Dénes főhadnagyot. KB. A bírósági tárgyalás után arról kér­deztük Szirbik Imrét: jelentett-e számára csalódást, hogy nem hir­dettek ítéletet tegnap a Szenteshús Kft. ügyében, az 1997 óta folyó per­ben. Szentes város polgármestere el­mondta: bízott abban, hogy lezárul az ügy. Annál is inkább, mert az előzmények még az 1998-as hely­hatósági választásokat megelőző időszakra nyúlnak vissza. Akkor az egyik parlamenti párt aktivistái postaládákba dobálták a Szenteshús Kft. volt vezetői és Szirbik mint a cég egykori gazdasági szaktanácsa­dója ellen emelt vádiratot. Később, 1999-ben a bíróság első fokon fel­mentette a büntetőügyben harmad­rendű vádlottként szereplő Szirbi­ket. De az ügyészség fellebbezésé­re új eljárás lefolytatását rendelte el a Csongrád Megyei Bíróság. Szirbik hozzátette: ugyanaz a bíró kapta meg az ügyet, aki egyszer már a fel­mentő ítéletet meghozta. Az or­szággyűlési képviselőjelöltként in­duló Szirbik ezért azt gondolta: ad­digra megszületik az ítélet, ami­kor kiírják a választásokat. Mint el­mondta, a lelkiismerete tiszta, a Szirbik Imre reménykedik, hogy felmentik. Fotó: Karnok Csaba Szenteshús Kft. tanácsadójaként becsületesen végezte a munkáját. „Nekem a felvásárláshoz, az egész disznóügyhöz nincs közöm. Én a cég hitelkérelmeit készítettem el, némelyiket eredményesen, néme­lyiket nem. A nagy hitelkérelmet még 1994-ben állítottam össze, amely a tanúként meghallgatott bankszakemberek szerint is esélyes volt, hogy a cég megkapja a köl­csönt." Hozzátette: „Ha úgy tet­szik, az én bűnöm, hogy a hitelké­relmet elkészítettem, és állítólag azzal ejtettem tévedésbe a cég ve­zetőit." Szirbik álhtja: nem tévesz­tett meg senkit, hiszen hogy egy hi­telkérelem teljesül-e, még ma sem biztos, pláne nem volt az csaknem tíz évvel ezelőtt. Szirbik Imre abban reményke­dik, hogy ugyanazt a felmentő íté­letet hirdeü majd ki a bíróság, ame­lyet egyszer már meghozott. A szentesiek előtt őt a polgár­mesteri székben eltöltött nyolc év minősíti, mely idő alatt a város di­namikusan fejlődött. Szerinte a vá­lasztások közeledtével a bírósági ítéletet, közvetlenül vagy közvetve, befolyásolhatja a poütika, de ő nem kíván lemondani sem az ország­gyűlési képviselő-, sem a polgár­mesterjelöltségről. Kérdésünkre, miszerint mit tesz, ha elmaraszta­ló ítélet születik, azt válaszolta: bármilyen ítéletet is hoz a bíróság, ő akkor is elindul a választásokon. BALÁZSI IRÉN Újra meghirdették a ruhagyárat Január végi határidővel újra eladásra hirdették meg a felszámolás alatt álló Szegedi Ruhagyár Rt. ingatlana­it, mivel a legutolsó, még karácsony előtt lezárult pá­lyázatra nem jelentkezett senki. Eddig csak két kisebb telket sikerült értékesíteni a hét önálló területre da­rabolt ruhagyári ingatlanegyüttesből, öt - köztük ma­ga a máig is folyamatosan termelő üzem - vevőre vár. A gyárat különben a korábbi 350 millió forint helyett már 300-ért is meg lehetne vásárolni. „Amennyiben most sem lesz eredménye a pályázatnak, valószínű­leg még egyszer meghirdetjük" - mondta el kérdése­inkre válaszolva Deák Rókus felszámolóbiztos. Ám hozzátette: az értékesítés a végtelenségig nem húzha­tó, erre a hitelezői választmány csak március végéig hatalmazta föl, s a csődtörvény sem ad rá hosszabb időt. Sajnos, a legrosszabb variációval, a leépítéssel, bezárással is számolni kell - mondta Deák Rókus. F.K

Next

/
Oldalképek
Tartalom