Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-10 / 8. szám
4 •AKTUÁLIS" CSÜTÖRTÖK, 2002. JANUÁR 10. Még egy lépes, és a sor elején állók bejutnak az irodába. A többiek türelmesen várakoznak az udvarban és az utcán. Fotó: Schmidt Andrea HAT IRODA A VAJDASÁGBAN Szabadkán kívül Bácstopolyán, Zentán, Temerinben, Újvidéken és Kanizsán működik a délvidékiek kérelmét átvevő státusiroda. Az ügymenet szerint a kérelmeket Budapesten bírálják el. Azt követően az elkészült magyarigazolványt a fővárosban, vagy a kérelmező által megjelölt megyei közigazgatási hivatalban veheti át az igénylő. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalban várhatóan március elején adják ki az elsó magyarigazolványt. Az a kérelmező, aki egészségügyi vagy egyéb okokból nem tudja felkeresni a legközelebbi megyei közigazgatási hivatalt, meghatalmazottja útján is felveheti az okmányt. Folytatás az 1. oldalról Szenes Valéria inxlavezető asszony azt is közli velünk, hogy hétfőn, a nyitás napján, mintegy 250 kérelmezőt fogadtak, kedden valamivel kevesebben voltak, tegnap viszont - nyilván az enyhébb időjárásnak köszönhetően - délig már csaknem 200-an jelentek meg a Zlataric utcában. Öten dolgoznak az irodán, ók veszik át a kérelmeket, töltik ki az űrlapokat, ami egy-egy személy esetében 1015 percet jelent. A sorban állók között, már az iroda bejáratánál, álldogált Nagyka nász Erzsébet 65 éves szabadkai nyugdíjas. - Nekem lelki megnyugvást jelent ez az okmány. Mindig is magyarnak éreztem és vallottam magam, büszkén viselem majd a magyarigazolványt a szívem fölött! A gyerekeim Magyarországon élnek, könnyebb lesz majd hozzájuk utazni - mondotta meghatódottan. A középiskolás Todorov Tamara édesanyjával, Vesnával és nagyanyjával, Bojanával várakozott az iroda előtt. Hogy ők mit várnak a magyarigazolványtól? Könnyítést az utazásban, a továbbtanulásban. Elmondták, hogy rokonaik Szegeden laknak, s őket szeretnék majd gyakrabban meglátogatni. Hogy vállalnának-e munkát Magyarországon? Egyértelmű a válaszuk: nem. Mint mondták, ők a szülőföldjükön szeretnének boldogulni. - Minden ideköt bennünket: a barátok, a halottaink, a templomok harangzúgása... - A nevünkből ítélve senki sem mondaná, hogy magyarok vagyunk, de a tartásunkból, a kiállásunkból igen - mondja Bojana néni. - Látja, sokat változott itt a világ, keveredett a család, sokan élnek vegyesházasságban, de megmaradtunk magyarnak. Örülök, hogy megérhettem ezt a változást. Nekem ez a mai nap ünnep, biztosan a többi várakozónak is az. Akik hallották az idős asszony kijelentését a szabadkai Zlataric utcában, hangos igenlésbe kezdtek. KISIMRE FERENC Százak keresik fel Szabadkán a státusirodát Magyarigazolványra várva Nyertes pályázatok, tórekultivációra Jobb sorsra érdemes, elhanyagolt, illegális szemétlerakóként használt táj, amely ritka madarak, s egyáltalán, gazdag élővilág otthona. Ez jut az ember eszébe a vásárhelyi, volt téglagyári tavakról. Az önkormányzat elhatározta a több mint 9 hektáros terület élőhely-rckultiválását. Sőt: nemcsak elhatározta, hanem pályázati pénzeket is nyert erre. A területet a munkák végeztével védetté nyilvánítják. A tórendszer egyik, csaknem 5 és fél hektáros részének rekultivációs terveire már évekkel ezelőtt nyert pénzt az önkormányzat - tudtuk meg Kovács Nóra környezetvédelmi referenstől. A terület másik felének terveire pedig az ő pályamunkája nyomán nyert 2,2 millió forintot a múlt évben Hódmezővásárhely. „Az élőhely-rekultiváció összetett folyamat, szemételtávolítástól a partrendezésen át a növényzettelepítésig, sok mindent jelent, az eredeti - szikes tavakat idéző - jelleg megváltoztatása nélkül", ismerteti a fogalmat Kovács Nóra. Az említett, csaknem 5 és fél hektáros területrész rekultivációjának lehetőségét a Szeviép Rt. nyerte el a környezetvédelmi minisztérium kiírta közbeszerzési pályázaton, s az ősszel már el is kezdődött a rekultiváció. A műszaki átadás augusztus végére várható, a növényzet megeredését vizsgáló szemle pedig november végére. Itt a minisztérium is képviselteti majd magát. Az önkormányzat - mondja Kovács Nóra - nem áll egyedül az élőhely-rekultivációs munkában: a területileg ez ügyben illetékes, szarvasi központú Körös-Maros Nemzeti Park is támogatja az elképzelést. Annál is inkább, hiszen védett ás fokozottan védett madarak - gulipán, gólyatöcs, kisvöcsök, feketenyakú vöcsök, különféle cankók, gémfélék (köztük például bölömbika), barna rétihéja és társaik éppúgy találhatók itt, mint szintén védett kétéltűek, hüllők, kisemlősök. Az önkormányzat, a munkák végeztével helyi védettség alá helyezi a tavakat és környéküket, de nem lehetetlen: később magasabb védettségi fokot állapítanak meg majd, együttműködve a nemzeti parkkal. „Még csak véletlenül sem fordulhat elő: ismét illegális szemétteleppé válik a környék" - hívja föl a figyelmet Kovács Nóra. Azt is elmondja, a tórendszer másik részének rekultiválására is meglesz majd a kivitelező. így jön létre az egységesen kezelt, kilenc hektáros védett terület a város határában. Tanösvényeket is kialakítanak a tavak körül, környezetkárosítás nélkül járhatják be majd a területet a látogatók - diákcsoportok, természetbarátok. FARKAS CSABA Halálos gázolás MUNKATÁRSUNKTÓL Kerékpárját tolta az út szélén az a férfi, akit a vele azonos irányba haladó személyautó hátulról elgázolt tegnap késő délután, a Röszkét az E5-ös úttal összekötő Kisszéksósi bekötőúton. Az ütközést a gyalogos nem élte túl. A baleset pontos körülményeit, az autóvezető felelősségét szakértők vizsgálják. Két fiú és egy lány Hármas ikrek születtek Szegeden A kismama, Szabó Beáta is jól MUNKATÁRSUNKTÓL Hármas ikrek születtek tegnap a szegedi női klinikán. A Bajától húsz kilométerre, Garán élő fiatal házaspárnak, Rápity Jánosnak és Szabó Beátának az ikrek az első gyermekei. A kismama már a tizenhatodik héttől a klinikán feküdt, mivel veszélyeztetett terhes volt. Az édesanya elmondta: először akkor lepődtek meg, amikor kiderült, hogy hármas ikrei lesznek. Később az okozott meglepetést a szülőknek, hogy három lány helyett két fiú és egy lány látta meg a napvilágot. Fotó: Karnok Csaba - Az ultrahangos vizsgálatok alapján azt mondták, három kislányra számíthatunk. Persze mi felkészültünk mindenre, ezért három fiú- és három lánynevet is kitaláltunk a férjemmel, természetesén teljes egyetértésben - mesélte a 23 éves kismama. A férjem és a szülők is itt voltak szerdán, a nagy napon - tette hozzá. Először a kis Rápity János született meg 2570 grammal, őt követte egy-egy perc késéssel a 2180 grammos Petra és az 1670 grammos Máté. Az édesanya és a gyermekek jól vannak, egészségesek. A munkanélküliségből és a pénztelenségből nézve fényesebben csillog a remény Megállapodás, egyet nem értéssel Ilyen, az egész országot véleménynyilvánításra késztető kormánydöntés, amit a magyar-román egyetértési memorandum román állampolgárokat munkavállalási lehetőséghez juttató pontja váltott ki, talán a rendszerváltás óta nem volt. Az egyetértési megállapodás elképesztő indulatokat kavar. Az emberek erről beszélnek az utcákon, boltokban, kocsmákban, kisebb és nagyobb társaságokban. A legszélsőségesebb véleményeket természetesen politikusok fogalmazzák meg. Összeállításunkból kiderül, hogy mit szólnak mindehhez keleti szomszédunkban egy határnienti településen, Csanádon lakók. Varga Illés nyugdíjas (60 éves): A ravasznak mondott Orbánt tőrbe csalta a román miniszterelnök, Nastase. A környéken lakók közül szinte mindenki örül az egyetértési megállapodásnak. Én nem megyek Magyarországra dolgozni, a földem nem enged, menjenek a fiatalok, nekik úgyis muszáj, hisz' számukra itt már nincs munka. Káinián József munkanélküli (23 éves): 2 millió 800 ezer lejt kerestem, amíg volt munka a kábelgyárban, de már hónapok óta nincs. Éppen ezért amint lehet, felkerekedek és megyek, mindent elvállalok, tudok dolgozni... Filippe Nicolac munkanélküli (27 éves): Kőműves és hidegburkoidős szüleinkre, de a fiatalok, ahogy hallom, amint tehetik, elindulnak szerencsét próbálni. Igazuk is van, ha tehetném, én is mennék. Jankovics Sándor nyugdíjas (53 éves): Feleségem román nemzetiségű. Mind a ketten nyugdíjasok vagyunk, összesen 2 millió lej a nyugdíjunk. Ebből is látszik, ha tehetnénk, mennénk, de egészségi állapotunk és a földünk miatt nem mehetünk. Kalapis Nyeau nehézgépkezelő (43 éves), Danian Tódor asztalos (51 éves), Zsivics Emilé bognár (37 éves), Kandrau Nicolae nyugdíjas (59 éves), Erdei Bosa kocsmáros (52 éves) Kalapis Nyeau: Van munkám, ám bármelyik pillanatban megszűnhet, úgyhogy már beszéltünk arról, hogy átmegyünk Magyarországra dolgozni. Danian Tódor: Nincs rendszeres munkám, ezért nem is mondhatok mást: megyek! Zsivics Emilé: Éppen arról beszélgettünk a barátaimmal, hogy nincs veszíteni valónk, kipróbáljuk, milyen odaát. Kandrau Nicolae: Öreg vagyok én már az ilyesmihez, menjenek a fiatalok, nekem megmarad a földművelés. Erdei Bosa: Férjem magyar nemzetiségű, gyakran megfordul Makón, Szegeden, de mi nem vállalunk Magyarországon munkát, hisz itt van a kocsma... o. z. Csanádról is sokan Magyarországra vágynak. ló a szakmám, de semmi olyat nem mondhatnak, amit ne csinálnék meg. Már tudom, hogy nem itt, hanem Magyarországon fogom megkeresni azt a pénzt, amivel el tudom tartani a családom. Csati Lovcdam munkanélküli ápoló (25 éves): Barátnőm már három éve Olaszországban dolgozik, mivel itthon nem tudott elhelyezkedni. Ha én is meg akarok élni, muszáj valahol munkát találnom Fotó: Schmidt Andrea és pénzt keresnem. Ha ez nem sikerül Romániában, akkor külföldön, de én nem megyek olyan messzire, a szomszédos Magyarországot választom. Orza Károly munkanélküli (33 éves): Már dolgoztam odaát, nyolc hónap alatt annyit kerestem, hogy itthon tudtam venni egy házat. Persze, hogy megyek! Milos Ildikó óvónő (46 éves): Nem mehetünk, vigyáznunk kell