Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-10 / 8. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. JANUÁR 10. • AKTUÁLIS" 3 A kórházak pénze nem elég a minimálbérre Az ellátás bánja az emelést? Legális idénymunkások BUDAPEST (MTI) A múlt évi agrártörvény-alkotási munkáról tárgyalt Vonza András földművelésügyi és vidékfejleszté­si miniszter a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Ta­nács vezetőivel. A tárgyaláson kü­lön is kiemelték a családi gazdasá­gok támogatásának fontosságát és az ezt szolgáló finanszírozási le­hetőségek kibővülését. A kedvez­ménytörvény kapcsán kialakult munkaerővitát az érdekképvisele­ti szervezetek megbízottai a vá­lasztási kampány részének tekin­tették. Az érvek amellett szólnak, hogy minél több idénymunkás dol­gozzon legálisan Magyarországon. A kertészeti ágazat csak így fej­leszthető tovább. A Magyarorszá­gon alkalmazott megoldás más or­szágokban sem ismeretlen, hiszen Franciaország spanyol és portugál, Németország török és lengyel, Ausztria pedig délszláv és magyar munkaerő igénybevételével fejlesz­tette zöldség- és gyümölcságazatát. A Csongrád megyei kórházak igazgatói és gazdasági vezetői úgy nyilatkoznak: a szükségesnél kevesebb pénzt kapnak, a jelen­legi finanszírozás nem elég a kór­házi dolgozók - általában - két­harmadát érintő minimálbér­emelésre. Az egyébként is anya­gi nehézségekkel küszködő kór­házakat újabb pénzügyi akadá­lyok elé állítják. A szegedi kórház gazdasági igazga­tója, Baráth Lajos érdeklődésünk­re elmondta: a szegedi intézmény­nek 149 milhó forintos többlettá­mogatásra lenne szüksége „csak" a bérek fedezéséhez. A kórház 836 dolgozója közül 563-at érint a mi­nimálbér 50 ezer forintra történő emelése, s még 93 embert a köte­lező előrelépés a bérlistán. Az igaz­gató nem tartja elegendőnek a HBCS-pontértékek - az átlagosan egy betegért kapott finanszírozási érték - 95 ezer forintról 100 ezer­re történő emelését, s hivatkozik az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének tavaly november­ben Szegeden tartott ülésén el­hangzott összegre, miszerint 126 ezer forintra kellene emelni a HBCS-ét ahhoz, hogy fedezzék a kórházak kiadását. A szentesi kórház igazgatója, dr. Kovács Ágnes, a Magyar Kórház­szövetség elnökjelöltje arról tájé­koztatta lapunkat, hogy a szövet­ség 5 kórházcsoport bevonásával számításokat végez arról, hány ezer forintos HBCS fedezi a kórhá­zak kiadásait. Az igazgatónő el­mondta: Szentesen a minimálbér­emelés a dolgozók 62 százalékát érinti, a jelenlegi HBCS-pontérté­kekért kapott 100 ezer forint nem elég a minimálbérekre. Vélemé­nye szerint szerint ezt legalább 105 ezer forintra kellene emelni. A szentesi kórháznak havi 14,3 mil­lió forint többlet keh(ene) a bérek fedezéséhez. A hiányzó pénzt a Ha a finanszírozás nem fedezi a béremelést, az az ellátás rovására megy. dologi kiadásokból - működési költségből, gyógyszerpénzből ­kénytelenek elvenni. Az igazga­tónő hozzátette azt is, hogy immá­ron harmadik éve a dologi kiadá­sokra is legalább 6-7 százalékkal több pénzre lenne szükség. Makón a kórház 530 dolgozója közül több mint 300-nak a bérét kell 50 ezer forintos minimálbér­re emelni. A HBCS-pontértékek jövő hónaptól esedékes emelése a felét kompenzálja annak, amennyi pénzre a kórháznak szüksége van a bérre. A kórház igazgatója, Takáts István elmond­ta azt is, hogy a 13. havi fizetést - a törvény szerint - január 15-ig kell megkapni a dolgozóknak. Er­re az OEP ad hitelt, amit a kórhá­zaknak öt egyenlő részletben kell visszafizetniük júniusig. A hitel Fotó: Schmidt Andrea törlesztésére, a minimálbér fede­zethiányának pótlására az egyéb­ként is kevés dologi kiadásból kényszerülnek elvenni. A Szegedi Tiidományegyetem orvoskarán a napokban készül­nek el a minimálbér-emeléseket érintő számításokkal, ezért a kar gazdasági igazgatója még nem tu­dott információval szolgálni. K.K. Boldog vég KALOCSAI KATALIN A kórházi dolgozók több mint a felének alacsonyabb volt a fizetése 50 ezer forintnál, merthogy általában ennyinek kell emelni most a munkadíját minimálbérig. A szerény keresetekről tudtunk eddig is, de az éhbérért ágytálat cipelő nővér és a hetente háromszor ügyelő fiatal orvos fizetési szalagja ezzel a mostani minimálbér­emeléssel kerül képbe igazán. Ennyiért dolgozni már nem hivatástudat, nem hivatásszeretet. Valami megfoghatatlan fanatizmus, megszállottság az, ami a még fehér köpenyben robotolókat ott tartja a betegek ágya mellett. A minimálbér­emelés nem sokat változtat az egészségügy érintettjeinek anyagi helyzetén, annál többet ront a kórházak egyre nehezebb pénzügyi állapotán, hiszen nem elég az, hogy nem kapnak többet a növekvő kiadásaikra, most még a béremelésekre se futja a pénzük. Hogy miért, miért nem, a magyar egészségügy 1998 óta nem részesült a gazdaság növekményéből, jóllehet minden választás előtt minden párt megígéri: az egészségügy mindenek felett és előtt. Aztán felejtik gyorsan az ígéreteket, mert bizonyos szinttől feljebb már nem a vidéki kórházakba mennek gyógyulni, hanem az itt és most mai magyar valóságától fényévnyi távolságra levő VLP kórházakba, ahol legfeljebb azon törik a fejüket, hogy éppen melyik nagy magyarról kellene állami filmet forgatni. Évente körülbelül 150 milliárd forint kellene a hazai rendszerbe. Az egészségügyibe. Akkor lehet, hogy ott is lesz happy end. Nekünk már az is az lenne, ha magyar orvosok, magyar nővérek gyógyítanák a magyar betegeket évek múlva is. Olcsó a lakáskölcsön A szabálytalankodók nyolcvan százaléka férfi Nem rettent el a büntetőpont Gyakran látni a volán mögül ezt a mozdulatot. Fotó: Veréb Simon Miért hány pont jár? Tényállás Pontszám Szabálysértés 1 Gondatlan bűncselekmény 4 Szándékos bűncselekmény 7 Ha több bűncselekményt együtt bírálnak el a súlyosabbért +3 szabálysértések esetében + 1 Segítségnyújtás elmulasztása 7 Közúti veszélyeztetés 7 Közúti baleset okozása 4 Járművezetés ittas4>ódult állapotban 7 Járművezetés tiltott átengedése 7 Cserbenhagyás 7 Építkezési láz, újabb magyar cso­da valósult meg, immáron fél év sem telik el az új otthon megálmo­dásától a lakásszentelőig. A ban­kok pedig versenyre keltek egy­mással az ügyfelekért, a kiegészítő kamattámogatású lakáscélú hite­lek kamatai között olykor csak ti­zedekben és századokban mérik a különbséget. A lakásépítési boomot még a legna­gyobb tél sem zavarta meg. Alig né­hány napra állt csak le az élet az építkezéseken, akkor, amikor a fal­csonkokon, fóliával burkolt tetőkön megfagyott a húsz-harminc centi­méteres hó. Legutoljára 2001 végén csökkent az államilag támogatott lakáshite­lek kamatainak mértéke. Ezekben a hónapokban valamennyi pénz­intézet olyan ajánlatokat dolgozott ki ügyfelei számára, amelyek nem lépik túl a kormány által előírt 6 szá­zalékot: ennyi lehet ugyanis a ka­mat és a jutalék együttes összegé­nek felső határa. Mint ismeretes, a kormány 2001. október 10-i ülésén döntött úgy, hogy 8-ról legfeljebb 6 százalékra mérsékli a csak házaspá­rok, vagy gyermeküket egyedül ne­velők számára új lakás, avagy ház felépítésére, illetve vásárlására nyúj­tott hitel kamatát. Az OTP Banknál 2,75 százalék a kamat, 1,75 a jutalék, így együtte­sen 4 és fél százalékért vehetnek föl az igénylők maximum 30 milhó forintos kölcsönt az úgynevezett Forrás hitel esetében - mondta el la­punknak Lestámé Szikszói Juhan­na szegedi igazgatóhelyettes. A kez­deti szigorítások sokat enyhültek, már a minimálbér meglétét bizonyí­tó igazolással is lehet jelentkezni (hasonló kondíciókról nyilatkozott a Konzumbank szegedi fiókigazga­tója, Juhász-Papp Zoltán is). Az OTP-nél rengeteg az új ügyfél, kö­szönhetően annak, hogy immáron azok is építkezhetnek, akiknek van lakása és csak befektetési szándék­kal vágnak bele egy újabb beruhá­zásba. Igaz, ők áfát nem igényelhet­nek vissza, és szocpolt sem kérhet­nek. A CIB Banknál 2,99 százalék a kedvezményes lakáshitelek kama­ta, ehhez keh hozzáadni az 1,5 szá­zalékos kezelési költséget, így legvé­gül 4,49 százalékos kamatra lehet kölcsönt felvenni. Mint ahogy azt Kiss Piroska, a CIB Bank szegedi fiókigazgatója elmondta, az ér­deklődés nagy, ugyanakkor náluk kemények a feltételek. Éppen ezért a bankban azt tapasztalják az ügy­intézők, hogy a saját forrású, közel 16 százalékos kamattal bíró hitel is népszerű, mivel kevesebb admi­nisztrációval jár. A Kereskedelmi és Hitelbank 3 százalékos kamatot és 2 százalék ke­zelési költséget számol fel - tud­tuk meg Bajkó Attila fiókigazgató­tól. A vezető szerint sok a könnyí­tés, náluk például a bevallott jöve­delemnek csak a 30 százalékát keh az ügyfélnek igazolnia. A Konzum­banknál 2,9 százalék a kamat, 1,75 a kezelési költség nagysága, össze­sen 4,65 százalékra vehetnek föl lakásépítésre és -vásárlásra hitelt az ügyfelek, köztük a társasházak építői is. A módosított szja-törvény alapján az idén kifizetett törlesztőrészlet 40 százalékával, de legfeljebb 240 ezer forinttal az adónkat is csök­kenthetjük. A kedvezmény egy bi­zonyos összeg felett a szó szoros értelmében eltünteti a kamatot. Ennek úgy számolhatunk könnyen utána, hogy minden felvett millió­nak durván 10 ezer forint a havi tör­lesztőrészlete. FEKETE KLÁRA A magyar közutakon hétóránként hal meg és óránként szenved sé­rülést valaki közlekedési baleset­ben. A tragédiák csökkentésének érdekében - több európai ország­hoz hasonlóan - 2001. január el­sejétől hazánkban is bevezették a pontrendszert. A rendőrségi szakértők szerint nem szabad pár­huzamot vonni a pontrendszer és a balesetek számának alakulása között. A megkérdezett autósok többsége pedig úgy véli, nem lett kevesebb a szabálytalankodó. Az egy éve bevezetett pontrend­szerről országgyűlési beszámolót tartanak a közeljövőben, hogy a kormány 2002. június végéig a ta­pasztalatokat értékelve felülvizsgál­ja a rendszert, és döntsön arról, hogy működhet-e tovább jelenlegi formájában vagy meg kell változtat­ni. Ebből lehet majd megtudni, va­jon a többször vétkezők valóban visszafogták-e magukat, valamint a korábbi évekhez képest csökkent-e a szabálysértések gyakorisága. Tavaly szeptemberig országos szinten több mint 65 ezer pontot osztottak ki 62 ezer vezető között. Közülük senki sem közelítette meg a maximális 18 pontos határt, ami a jogosítványába került volna. A közlekedési bűncselekményt elkö­vetők, az erősen ittas állapotban volán mögé ülők, valamint a cser­benhagyok ügye továbbra is a bíró­ság elé kerül. Az ítéletek mellett pedig automatikusan pontoznak akkor is, ha bevonják a jogosít­ványt. A rendszer statisztikája sze­rint a büntetőpontok 80 százalé­kát a 26 és 50 év közötti férfiak gyűjtötték össze. - Csongrád megyében 2001. ja­nuár 1. és december 31. között kö­zel 20 ezer fő ellen szabtunk ki helyszíni bírságot, így 70 millió fo­rinttal gazdagodott az államkassza - tudtuk meg Kovács Mihály alez­redestől, a megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészeti osz­tályvezetőjétől. A megbírságoltak közel 10 százaléka kapott csak bün­tetőpontot. A szabálysértési hatóság pedig közel ezer Csongrád megyei autóst pontozott. A pontokat min­den esetben a Belügyminisztérium nyilvántartó hivatala regisztrálja. Az'elmúlt tíz évben csökkent a balesetek száma, tavaly viszont ez a folyamat megtorpant és hatszáza­lékos emelkedést tapasztaltak a szakemberek. Az alezredes szerint ez nem az új büntetési rendszer csődje, hiszen nincs összefüggés a pontozás és a balesetek számának alakulása között. Az emelkedés in­kább a sebességhatárok növekedé­sének tudható be. A Csongrád me­gyei úthálózat nagy része elavult, al­kalmatlan az óránkénti 90 kilomé­teres sebességű közlekedésre. Ráadá­sul 1971 óta háromszáz százalék­kal nőtt a gépkocsiállomány, amely­nek nagyobb része öreg gépkocsi. Az autósok többsége úgy látja, hogy a bevezetett pontrendszernek nincs akkora visszatartó ereje, mint ahogy kitalálói várták. - Ha valaki száguldozik, iszik, veszélyzeteti má­sok életét, pontozzák ugyan, de ez nem számít neki, hisz pénzzel ezt is el lehet intézni - fakadt ki egy kö­zépkorú férfi tegnap a szegedi Szé­chenyi téri parkolóban. Húsz éve ve­zet, de ennyi szabálytalankodóval még nem találkozott, mint az utób­bi pár évben. - Ha a feneke alatt van egy több milliós csoda, nem foglal­kozik másokkal, a szabályokkal ­szólt közbe Kováts Gáspár, aki nem­rég vett egy öreg Ladát, és egy hó­napja neki is hajtott egy mazdás „kölök". - A pontok sem fogják meg ezeket a csibészeket - panaszol­ta. Pál Zsolt jóval fiatalabb, mint a fenti két úr, de ő is úgy véli, hogy a büntetőpontok nem csökkentik a balesetek számát. - Nekem már négy pontot sikerült összeszednem, de nem állok meg ennyinél - tette hozzá nevetve. Majd elhajtott egy bordó Forddal. A. T. J.-K. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom