Délmagyarország, 2002. január (92. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-09 / 7. szám

MA: TISZA-PARTY DELMAGYARORSZAG SZERDA, 2002. JANUÁR 9., 92/7. FÜGGETLEN NAPILAP, ALAPÍTVA 1910-BEN ÁRA: 58 FT (ELŐFIZETVE: 46 FT) TÉMÁINKBÓL KORMÁNYÜLÉS A tegnapi kormányülésen - többek között - a vízügyi helyzetről is szó volt. Borókai Gábor szóvivő biztatónak nevezte, hogy a folyók vízszintje alacsony és a környező országok hegyeiben a szokásosnál nem nagyobb a hőmennyiség. A remények jobbak, mint tavaly voltak. 2. oldal BEVÁLT A KÖRFORGALOM Kistelek központjában másfél hónapja működik körforgalom. A lassítok és a járdaszigetek együttese már e rövid idő alatt is éreztette kedvező hatását. A járművezetők lassabban haladnak át a városon, így nő a közlekedés biztonsága. 3. oldal FOLT HÁTÁN FOLT A téli időjárást, a hideget alaposan megsínylették az utak. A szegedi közúthálózat ápolásra szorul, a repedésekbe beszivárgó víz szétrepesztette a burkolatot. A Makkosházi körúton megkezdődött a toldozás. 5. oldal www.delmagyar.hu Megyei építőipar: sok kicsi és közepes vállalkozás sokra megy! Hiányoznak a mamutok A Dél-Alföldön a nem építőipari szervezetek nagyobb súllyal képviseltetik magukat az építőipari termelésben, mint az ország más területein, s a megrendeléseket jellemzően a közepes vagy kisebb kft. -k viszik el - állapította meg az utolsó esztendők tendenciáit összefoglalva Csőszné Seres Ilona, a KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának közgazdásza. Nem építőipari szervezet alatt többek között a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, az energiaszektorban, szállításban, kereskedelemben, avagy távközlésben érdekelt cégeket értette a statisztikus. Az építőipari vállalkozásokról pedig sokat elárul, hogy Csongrád megyében az építőipari termelés felét az 50 dolgozónál kisebb cégek adják, míg a közel hasonló adottságokkal rendelkező megyében, Bács-Kiskunban a nagyobb cégek a meghatározók. Sajnos, mivel a termelési érték nagyobb hányada származik a magasabb létszámmal dolgozó kivitelezőktől, Csongrád megyét csak a „sok kicsi sokra megy" elve éltetheti az elkövetkezőkben. Az elemző közgazdász azt is kifejtette, 2000-ben a Dél-Alföld köNagy télben is talpon az építőipar. Fotó: Karnok Csaba zel 61 milliárdos építőipari termelésének csaknem négytizedét régión kívüli székhellyel rendelkező cég hozta létre. Hozzátette azonban, hogy a legnagyobb arányban Bács-Kiskunban képviseltették magukat az „idegenek", míg Csongrád megyében mindössze 27 százalékos volt a jelenlétük aránya. A közgazdász további érdekes következtetésekre is jutott - igaz, szűkítve a kört, csak az 1999-2000 évi adatok összehasonlításából. Ennek oka az, hogy a statisztika számára ebben a két esztendőben már teljesebb adatsorok álltak rendelkezésre, mivel tartalmazták a 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek mutatóit is. Ezeknek köszönhetően megállapítható, hogy a régióban az építőipar mindössze 4 és fél százalékkal járult hozzá a GDP-hez, elmaradva az országos, 4,7-es átlagtól. A különbség ugyan mindössze 0,2 százalék, ám hozzá kell tenni: a mutató csak a Nyugat-EXrnántúlon alacsonyabb, mint nálunk. Ezek a számok persze önmagukban nem összehasonlíthatók, ha azonban figyelembe vesszük a nyugati országrész és a mi gazdasági és infrastrukturális fejlettségünk között meglévő különbségeket, a helyzet nem feltétlenül megnyugtató. Az is elkeseredésre ad okot, hogy az építőipari termelés egyre inkább Budapestre koncentrálódik, 2000-ben a vidék százalékos részaránya pedig csaknem másfél: százalékkal mérséklődött. F.K, A szoborlopást nem vette föl a kamera üzemzavar miatt Mit lát a figyelő rendszer? A kamerák képeit a városi rendőrkapitányságon mutatja a monitor. Fotó: Miskolczi Róbert Átmeneti üzemzavar miatt nem látta a szegedi térfigyelő rendszer a múlt heti szoborcsonkítást. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az új év első napjaiban ellopták a Kárász utcán álló Utcai zenész című szoboregyüttes egyik figuráját, a bohócruhás hegedűs előtti galambok egyikét. A bronzmadár eltűnését január 4én, pénteken reggel fedezték föl. Először fölmerült a gyanú, hogy a galambnak a szilveszteri forgatagban kelt lába, de utóbb kiderült, hogy nem a Kárász utcán mulatozók között kell keresni a tettest. Serege János, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. közterületfenntartási gazdasági igazgatóhelyettese ugyanis újév napján szemlét tartott az elcsöndesült Kárász utcán, s - mint mondja - akkor még hiánytalanul megvolt az Utcai zenész szoborcsoport minden alakja. A galambtolvajnak még szerencséje is volt: a lopás pillanataiban éppen nem működött a térfigyelő rendszer, amelyet a fölújított Belváros védelmében szereltetett föl a Szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. Bárány Zoltán rendőr főhadnagy,: a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta: a térfigyelő rendszer bekapcsolása utáni napokban, valamint az ünnepek környékén előfordultak kisebb műszaki hibák, amelyeket folyamatosan javítottak a karbantartással megbízott szakemberek, akik e hét elején fejezték be a munkát. A Belvárosból közvetített képeket a Szegedi Rendőrkapitányságon figyelik. A monitor előtt három nyugállományú rendőr nyolcóránként váltja egymást az éjjel-nappali szolgálatban. A kamerák szeme előtt eddig még nem történt rendőri intézkedést igénylő bűncselekmény. A galambtolvaj nyomravezetőjét 50 ezer forinttal jutalmazza a rendőrség. NY. P. Már célegyenesben a sportcsarnok Az újszegedi sportcsarnok felújítása a jelenlegi állás szerint szinte napra pontosan fél évet vesz igénybe. Tavaly július huszadikára kellett a csapatoknak elhagyni a létesítményt, s Dobó László, a szegedi Sportlétesítmény-beruházó és Hasznosító Kft. ügyvezető igazgatója szerint az első átadási határidőhöz (2001. november 30.) képest 53, míg a másodikhoz (december 31.) 22 nappal később, január 22-én már visszaköltözhetnek a sportcsarnok volt lakói. Az ünnepélyes átadást január 26-ára tervezik. Ahogyan a határidő, úgy a munkálatok költsége is többször változott, attól függően, hogy mit kellett még elvégezni ahhoz, hogy korszerű, több évre szóló és szinte minden helyi igényt kielégítő fedett csarnoka legyen Szegednek. A vezetőtől azt is megtudtuk, hogy a kivitelező, a KÉSZ Kft. a jövő keddre ígéri a műszaki átadás kezdését, amely várhatóan január 19-én zárul le. Addig azonban még befejezik a parketta lerakását, a műanyag székek felcsavarozását, a mobillelátó beépítését, a csarnok és az uszoda közötti átjáró kialakítását. Természetesen valamennyin nagy erővel dolgoznak. Cikkünk a 14. oldalon Tizenkét év emberölési kísérletért A Csongrád Megyei Bíróság 12 év fegyházra ítélte a maroslelei R. Róbertet előre kitervelt, nyereségvágyból elkövetett emberölés kísérlete miatt. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, az ítélet nem jogerős. A maroslelei fiatalembernek anyagi gondjai voltak, 2000 októberének elején kénytelen volt eladni tévéjét és videóját is, ám ez kevésnek bizonyult. Testvéréhez utazott Hódmezővásárhelyre kölcsönért. Kapott is 15 ezer forintot, amit még azon a napon eljátszott pénznyelő automatán. Másnap ismét kopogtatott bátyjáéknál. Előtte azonban felfegyverkezett: magához vett egy vízzel megtöltött műanyag palackot, egy kötelet és egy pár kesztyűt. Számított rá ugyanis, hogy sógornőjét találja otthon, aki akadékoskodni fog. Valóban nemet mondott későbbi áldozata, amikor 20 ezer forintot kért tőle. Az asszonyt megütötte, majd a földön fojtogatni kezdte. Egy léccel pedig többször a fejére sújtott. A nő eszméletét veszítette. R. átkutatta a lakást: összesen 43 ezer forintot sikerült összegyűjtenie. Bő tíz perc alatt bonyolította le az akciót. A megtámadott nő később magához tért, az utcai kaput bezárta, majd lefeküdt a hálószobában. Ezt követően a konyhában - ismeretlen okból - tűz keletkezett, amelyet az iskolából hazatérő kislány vett észre. Édesanyját a tűzoltók találták meg holtan a szobában. R. Róbert ügye a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik. VF.S. Potter-láz A szegedi mozikban az elmúlt hetekben több mint 33 ezren váltottak jegyet a Harry Potter-hlmre. Ezzel helyi rekordot áhított fel a produkció. Avarázsióinas valóban elbűvölte a nézőket, kicsiket, nagyokat. A moziláz csúcsokat döntött, ám mostanra csillapodni látszik. írásunk a 4. oldalon A minimálbér satujában A felemelt minimálbér Csongrád megyében is leginkább a textil- és ruházatipari cégeket hozza szorult helyzetbe. A bérköltségeket ugyanis házon belül kell kigazdálkodniuk, a világpiacon az éles verseny miatt nem kérhetnek magasabb árat termékeikért. A 2000. szeptember 11. óta felszámolás alatt álló, ám folyamatosan termelő Szegedi Ruhagyár Rt. pillanatnyilag csak abban reménykedik - tudtuk meg Deák Rókus felszámolóbiztostól, a Marosholding Kft. képviselőjétől -, hogy a bérmunkából élő üzem ki tudja gazdálkodni az 50 ezer forintos minimálbért és annak közterheit. A ruhagyár megmaradt 300 dolgozójának 60 százalékát különben minimálbéren alkalmazzák, 180 embernek tehát béremelést hozott az ú j esztendő, Folytatás a 3. oldalon Folyamatos a munka a Szegedi Ruhagyárban. Fotó: Karnok Csaba