Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-31 / 303. szám

Szilveszter A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG ÜNNEPI MELLÉKLETE • SZERKESZTETTE: BÁTYI ZOLTÁN rür •••'.• Sáihelyi tervek Kötelező közmunka Csoportos katonaesküvő Újabb nagyívű beruházások körvo- ; nalazódnak Sárhelyen, mely kép- : viselő-testülete minden eddiginél j elképzelhetetlenebb intenzitással : dolgozik a város felvbágoztatásán. ; A városházáról kiszivárogtatott, eddig meg nem erősített hírek sze- ; rint, a 47-es négysávúvá való épí­tésének meggyorsításának érdeké- ; ben maguk a városatyák is csá- : kányt és lapátot ragadnak, sőt a tes- ; tület fontolgatja, hogy bevezeti: a ; helyi adóval tartozó cégek és ma- ; gánszemélyek le is dolgozhatják ; tartozásukat. A város már meg is ; rendelt ezer kőtörő kalapácsot. A kormány támogatásával Sár- : hely alatt ér majd véget a meg- ; hosszabbított 4-es metróvonal. A : jövőre felavatandó fedett uszoda : vendégei így az Örs vezér térről le- : szállás nélkül jutnaknak el a vásár- ; helyi strandmegállóba. A protokoll hírek legrangosab- : bika: kora tavasszal Sárhelyre látó- : gat Kis Benő nyugalmazott tatabá- : nyai vájár, aki a díszvendége lesz : a Fekete Pasasban rendezendő i mélymagyar kulturábs estnek. Az ; önkormányzat tervei szerint janu- ; ár 2-tól bevezetik a városházán a : munkahelyi tornát, az edzőcipőket : és a tréningruhákat a költségvetés- : bői finanszírozzák, a törülközőket : azonban a köztisztviselőknek kell : bedobniuk. A hírek szerint a város­háza újabb gépjármű vásárolt, még­pedig egy a honvédségtől már lese­lejtezett páncélozott harci szálh'tó­járművet, hogy a közgyűlési külön­féle küldöttségei újabb érvet szegez­hessenek a felkeresendő miniszté­riumok illetékeseinek. Január hetedikétől megkezdődik a lakosság munkaképes egyedei­nek összeírása, ha a szállongó hí­reknek hinni lehet, a közgyűlés által ebendelt összeírás célja most az: kiderüljön, ki igényelne kedvez­ményes fogpótlást a következő há­rom negyedévben. Sárhelyen jövőre - a választási évben - biztosan nem emelik meg a közüzemi díjakat. Cserében vi­szont hetente két nap mindig más kerületben szünetel az ivóvíz szol­gáltatás, a szemétjével az év egy hó­napjában mindenki azt csinál, amit akar. A lakosság tehermentesítését szolgálja, hogy a távfűtött laká­sokban élőknek meleg pokrócokat osztanak. Egy lapunk birtokába került közgyűlési előterjesztés pe­dig azt szorgalmazza, hogy a város területén bűncselekményt elköve­tő, s elfogott tetteseket elzárás he­lyett a jövőben a közgyűlési tévé­közvetítések átnevelő hatásának vessék alá. KOROM ANDRÁS Tesztelő: a belvárosi zsúfolt forgalomban szinte verhetetlennek bizonyult Egyenesen kiemelkedő egyenesfutás A jármű elsősorban erőt sugároz, másodsorban harmóniát, s csak utolsó sorban szelídséget. Az össze­téveszthetetlen orrkiképzés meg­határozza a vonalvezetést, ezt a ka­rosszériát, biztosan elöből kezdték el tervezni. Persze középen is rend­ben van minden, az ajtók széles nyitásúak, könnyed ki- és beszál­lási lehetőséget biztosítanak. Az új jármű háromajtós karosszériája a négyajtósnál valamivel rövidebb, elődjéhez képest azonban szinte minden irányban növekedett. A tágasabb beltér természetesen még mindig nem „táncparkett", s külö­nösen igaz az utasüléssorra. Cse­rében viszont nagyon szép és jó közlekedési eszközt építettek a ter­vezők, ráadásul markánsan meg is különböztették a hagyományostól. Legszembetűnőbb talán az első és hátsó lámpák kialakítása, elöl a vi­lágítótesteket határozottan elvá­lasztják a fém karosszériaelemek, hátul pedig búra mögé bújtatták az új rajzolatú lámpatesteket. A kritikusok az elődmodellhez képest kissé talán túl szögletesnek érzik a karosszéria vonalvezetését, ez azonban nem más, mint a kor diktátuma. Még akkor is, ha a de­sign a légellenállást és persze a fo­gyasztást is növeb. A magas építés­nek köszönhetően azonban min­den hányból jó kilátás nyflik a jár­műből, a vezető pedig egyenesen úgy érzi, fölötte van a zsúfolt váro­si forgalomnak, miközben sebesen húz el a több sávon is bedugult jár­műsor mellett. Hiányosságként ró­ható fel a viszonylag szegényes gyá­ri színválaszték, illetve az extra­ként rendelhető metálfény túl ma­gas felára. A belső kialakítás azonban nem ismeri a kompromisszumot, már megszokottan széles a konzol, a műszerfal órái jól áttekinthetőek, s tájékoztatják a vezetőt a legszük­ségesebb tudnivalókról. A kezelő­szervek - a kategóriától elvárható minimumon túl is - kézre esnek és kényelmes működtetésűek. Még akkor is, ha első pillanatra kicsit bo­nyolultnak tűnik a kapcsolók és karok rendeltetésszerű használa­ta, de ha beletanul a vezető, már minden nagyon magától értetődő­nek hat. A panorámás beltér összes­ségében jó osztályzatot érdemel, az alkalmazott anyagok minősége csaknem kifogástalan, az illeszté­sek pedig pontosak. A burkolatok igényesek, a káipit úgyszintén, az első ülés ugyan nem túl tág határok között álbtható, de az átlagos tes­talkatú vezető így is könnyedén megkeresheti a legkényelmesebb pozíciót. Az utastérben pedig egye­nesen óriási hely van, az ülések is átlagon felüh méretűek és bár nem franciásan kényelmesek, a hátsó sorban is elegendő a lábtér. A nagy teljesítményű, óriási for­gatónyomatékú motor meggyőző­en mozgatja a jelentős önsúlyú jár­művet, a vezető úgy érzi, minden helyzetben óriási tartalékokkal gaz­dálkodik. Bár a kézi kapcsolású se­bességváltó hiánya miatt volt némi előítéletünk, ez nagyon hamar el­párolgott, az előválasztó kar enyhe, oldalirányú „pöccintésével" a veze­tő választja ki az általa legmegfele­lőbbnek vélt fokozatot. Az úttartás jó, az egyenesfutás kifogástalan, a kanyarstabilitás is el­fogadható, sem alul-, sem túlkor­mányzott tulajdonságokat nem mutat. A futómű hangolása in­kább kemény, mint limuzinosan kényelmes, sajnos azonban nem kínál dinamikus választási lehető­séget a vezetőnek, nem állítható folyamatosan a rugózás keménysé­ge és a lengéscsillapítás. A jármű vi­szonylag gyorsan képes elérni ­központilag leszabályozott - végse­bességét, ám ez az idő függ a min­denkori terheléstől is. A gyár vi­szonylag kedvező „fogyasztást,, ad meg, a tesztétvágyat, a szokásosnál is dinamikusabb vezetési stílusnak köszönhetően, most inkább nem részleteznénk. Az utasok biztonságát a hallatla­nul diszkrét zajjal bezáruló ajtók vi­gyázzák, természetesen már alap­felszereltségben. A nyitva maradt ajtóra fény és hangjelzés egyaránt figyelmezteti a vezetőt, így előre kivédhető a véletlen baleset. Széria még külső tükör, a napfényroló, az abszolút defektmentes kerék, egy szó mint száz: ái/érték arány sze­rint jelest érdemel az általunk job­bára belvárosi forgalmi viszonyok között kipróbált alacsony zajkibo­csátású jármű. Már az első magyarországi be­mutatón nagyon érdekes volt az áipozicionálás, hiszen alapár, min­den nagyobb erőlködés nélkül lehe­tett volna magasabb is - egészen kis kényelmi extrát kellett volna csu­pán elhagyni de az importőr úgy gondolta, a jármű tudásban és presztízsben ér annyit, hogy ne csupa kilences szám álljon az árcé­dula hátsó traktusában. Az induló ár egyébként máig változatlan ­igaz, ebben szerepe lehet a forint erősödésének is. A korábban már említett ké­nyelmi és biztonsági alapfelsze­reltségen túl széria még a vészfék­rásegítés, a fényvisszaverő szél­védő, az elektromos működteté­sű ajtó, a ködfényszóró, a vezető­ülés magasságának álhtása, a ki­emelkedő utastér-világítás és még sorolhatnánk. (Az 1 -es villamost az SZKT hallgatólagos jóváhagyá­sa mellett próbálta ki az Egy szá­zalék és a Pótkerék stábja.) KOVÁCS ANDRÁS Hivatásos katonafiúk és -leányok esküvőjét tartották a vásárhelyi lövészdandár laktanyájában. A négy házaspárnak stílusos nászajándékkal szerezett örömöt a parancsnokság. A gyakorlóruhában esküdő fiatalok egy-egy páncélozott járművel indulhattak mézesheteik letöltésére. Az ifjú férjek tisztelegve feszítettek tüzelőállásba emelt lövegük mellett, az ugyan­csak férfias öltözetű újasszonyok pedig szemérmesen kukucskálva várták páncélos nászúk beteljesedését. (Szöveg: Nyilas Péter, fotó: Tésik Attila) Folytatódik a Tüskevár A polgári cro szovetsese Szöveg: Nyilas Péter, fotó: Karnok Csaba Forgatják a harminc éve igen nép­szerű Tüskevár című filmsorozat folytatását. Tütajos (bakói) idő­közben fölcseperedett - alakítója a jellegzetes ajakbiggyesztéséről a napszemüveg alatt is fölismerhe­tő Juszt László -, s kommandós gyilkológépként pusztítja a Kis-Ba­laton élővilágát. Tanítómestere vál­tozatlanul Matula bácsi (őt Lata­bár Kálmán kiónozott másolata játssza), aki könyörtelen zombi­ként kikelve a mocsárból, az öldök­lés művészetére tanítja az ameri­kai zöldsapkásoknál kiképzett Tu­tajost. Választási szövetséget kötöttek a magyar parlament kormányzópártjai. Képünkön az MDF vasutasszekciója (balról) és a kisgazdák fo­gadalmi kézfogását egy fideszes államtitkár szentesíti. A rendteremtéspárti miépesek támogatélag figyelik a Szent Szövetség meg­pecsételését. (Szöveg: Nyilas Péter, fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom