Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-24 / 299. szám

HÉTFŐ, 2001. DECEMBER 24. •A DÉL SPORTJA" III. Lajtos Szandra Azt hiszem hosszú ideig nyugodt lelkiismerettel kijelenthettük: Sze­ged nem a téli sportok városa. Ez a megállapítás azonban erre az év­re már érvényét veszítette, hiszen a Tisza-parti gyorskorcsolyások ré­vén országos hírnévre tettek szert a versenyzők. A Szeged Korcsolyá­zó Egyesület sportolói remekeltek az országos utánpótlás-bajnoksá­gon, többen a korosztályos váloga­tottba is bekerültek. A legnagyobb szenzációval Lajtos Szandra szol­gált, aki nem csak a fiatalok, ha­nem a felnőttek között is a legjob­bak közé verekedte magát. Különö­sen az év végére lendült csúcsfor­mába, ugyanis a fiatal sportoló az olaszországi Bormióban új orszá­gos csúcsot „csúszott", s olyan or­szágok versenyzőit utasította ma­ga mögé, akik jelentős szerepet töltenek a sportágban. A kiváló eredményeknek köszönhetően be­került a junior-válogatottba, amellyel az évvégén Szöulba, a vi­lágbajnokságra utazik. Az elmúlt hetekben a nemzeti együttessel edzőtáborozott - az ünnepélyes díjátadó alatt is külföldön trénin­gezett-, majd a napokban Szlové­niában versenyzett. A szakembe­rek nagyon jó véleménnyel van­nak róla, szép jövőt jósolnak neki. Szandra szereplésére a szegedi egyesület vezetői, edzői és ver­senyző társai is nagyon büszkék, hiszen hazánkban sajnos még min­dig csak téli sportágnak számít a gyorskorcsolya. A műjégpálya meg­nyitását már mindenki nagyon várta, hiszen így több versenyt is lehet majd rendezni a létesítmény­ben. A klub vezetője, Bábosik Otília elmondta, hogy Szandra Budapes­ten ott volt, amikor a téh olimpi­án résztvevő sportolók letették az esküjüket. Egyenlőre csak tarta­lék, de nem elképzelhetetlen, hogy utazik Salt Laké Citybe, hiszen a jelenlegi legjobb magyar gyorskor­csolyás sérüléssel bajlódik, így akár az is előfordulhat, hogy 2002-ben meg lenne Szeged első téh olimpi­konja. Ez pedig a sportág fejlődé­se szempontjából hatalmas lökést adna, biztos, hogy még többen jár­nának tréningekre, még népesebb tábora lenne a korcsolyásoknak. Haller Ákos HallerÁkost januárban igazolta le a Démász-Szegedi VE. A kiváló sportoló a fővárosban előbb úszott, majd teniszezett, és csak ezek után választotta az evezést. Az első aranyérmét elsőéves ifistaként sze­rezte, ám a sérülések (térdtörés, porcműtét) miatt a következő si­ker váratott magára. Világkupa­helyezések követték egymást, Szö­givel párban például a negyedik helyeket halmozták. A váci Petővel 1999-ben elért vb és vk ötödik, majd a tavalyi harmadik helyek alapján kitűnt: Haller a fokozatos­ság elvét követve, évről évre egyre jobb eredményeket teljesít. Ezután jött el 2000, a Sydney-ben rende­zett olimpia. Ausztráliában a fi­náléba került a duó, majd ott ötö­dikként zárt. A világbajnoki és a vi­lágkupa szereplés mellett ezt tar­totta a legnagyobb sikernek Haller, ám akkor még nem tudhatta, mi­lyen esztendőt fejez be 2001. de­cember 31-én. Kezdődött a sevillai vk-futam­mal: a páros minden előfutamot megnyerve, a fináléban sem talált legyőzőre. Bécsben a riválisok mel­lett az időjárás sem kímélte a du­ót, de ez sem akadályozta meg őket abban, hogy ismét nyerjenek. Münchenben pedig végképp elosz­lattak minden, a teljesítményüket a szerencse számlájára írandó ké­telyt, a harmadik vk-aranyérem az összetett elsőséget jelentette. E produkció fényében esélyesként indulhattak a luzerni evezős vi­lágbajnokságon. Hiába volt azon­ban az egész éves magabiztos ver­senyzés, nevetve ugyan, de vissza­fogottan nyilatkoztak a terveikről. - A dobogó számunkra szimpati­kus hely - hangoztatták az eluta­zás előtt. Annyira tetszett a Hal­iéi; Pető kettősnek az alkalmi emel­vény, hogy meg sem álltak a legma­gasabb fokáig. A duó ezzel a teljesítményével nem csak a sportágában, hanem az újságírók szavazatai alapján Ma­gyarország legjobb csapata lett 2001-ben. Haller emellett a ma­gánéletben is kiemelkedőt produ­kált: az evezésen kívül az egyete­mi tanulmányaiban ugyancsak helytállt, és már az államvizsgára készül. A sikerei elismeréseként az ISM a Jó tanuló, jó sportoló díj­jal is megjutalmazta. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST IRTA: IMRE PÉTER, MÁDI JÓZSEF, SÜLI JÓZSEF, SÜLI RÓBERT, SZÉLPÁL LÁSZLÓ FOTÓZTA: GYENES KÁLMÁN, KARNOK CSABA, TÉSIK ATTILA, ZÁHONYI IVÁN A Fehérvári, Hegedűs duó Ha a kajak-kenu világbajnokságo­kon szóba kerül a 200 méteres pá­ros, illetve a négyes számok végső sorrendje, akkor nagyon régóta egy magyar kettős neve is {elmerül. Sőt: nem csak a végső siker váro­mányosaként emlegetik őket, ha­nem ők általában meg is nyerik ezeket a számokat. Évekkel ezelőtt lettek szinte el­választhatatlan párok, és azóta ke­vés nemzet egysége mondhatta el magáról, hogy megverte őket. Fe­hérvári Vince és Hegedűs Róbert, a Démász-Szeged VE kajakos pá­rosa hét-hét világbajnoki arany­érem tulajdonosának vallhatja ma­gát. Fehérvári 2000-ben nem.zárt jó évet, hiszen sokáig betegeske­dett, és emiatt az olimpiai szerep­lésről is lemaradt. A Honvédban nem igazán becsülték meg egyikőjüket sem, így áprilisban a Démász-Szeged VE-t választották. - A barátom, a több szállal is Sze­gedhez kötődő Hegedűs Robi be­szélt rá, hogy ne hagyjam abba a kajakozást. Azt hiszem, jól döntöt­tem - mondta Fehérvári, mielőtt elutazott volna Japánba, a ba­rátnőjéhez. Bizony, az elmúlt idény feledtette az előzőt: a milánói Eu­rópa-bajnokságon egyesben és pá­rosban Hegedűssel a második, a négyesben pedig, Beével és Hor­váthtal kiegészülve, az első helyen végzett. A poznani világbajnokság egy kellemetlen momentum miatt is emlékezetes maradt: a Fehérvá­ri, Hegedűs egység néhány centi­vel a cél előtt a vízbe borult. Nem volt sok idő a gondolkodásra, és a kvartettel elért vb-arany bizonyítot­ta: a duó emberi tartása, az akara­ta és az önbizalma is világbajnoki. - Nem térhettem haza aranyérem nélkül Poznanból! - ezt már He­gedűs nyilatkozta, mielőtt ő is kül­földre, Kanadába távozott volna. A fogadalmat tett követte, és négyes­ben elsőként lapátoltak át a célvo­nalon. Ha minden jól alakul, akkor a szilvesztert már magyar földön, a szeretteik körében tölthetik a kivá­ló kajakosok, akiknek szinte már kézzel fogható közelségben van a szegedi Eb. Nem meglepő, de ott is ők az esélyesek. Életműdíjas: Kővári Árpád Kővári Árpád az 57 évéből több mint negyvenet a sporttal aktív kap­csolatban töltött el. Focizott, de 14 évesen eltiltották. Aztán egyszerre kosarazott és kézilabdázott, mint annak idején nagyon sok szegedi fiatal. Végül ez utóbbi sportág mel­lett kötött ki, olyannyira, hogy a Fradiban az NB I-ben játszott. Ami­kor visszatért Szegedre, az NB PB­s együttesnek a tagja volt, s 1973­ban úgy döntött, hogy abbahagyja a játékot, de nem szakadt el a csa­pattól, mert egy évvel később elvál­lalta az edzői tisztet. Álmodni sem lehetett sikeresebben bemutatko­zást a tréneri poszton, hiszen Kővá­ri Árpád munkája nyomán 1975­ben már az NB I résztvevője volt a Szegedi Volán férfi csapata, s azóta sem búcsúzott el az első osztálytól. - Az eddigi 26 sportban eltöltött évemből húszat a Tisza Volán SC­nél húztam le. Voltam edző, ügyve­zető elnök és klubelnök. Közben Faludi János szövetségi kapitányt két évig segítettem, majd 1995-97 között én lettem a felnőtt magyar válogatott első számú szakmai ve­zetője. Sajnos az élet úgy hozta, hogy akkor a munkám gyümölcsét nem én, hanem Vass Sándor arat­ta le Japánban. A szegedi kézilabdában elévülhe­tetlen érdemeket szerző szakem­ber edzői hitvallásának a követ­kezőket fogalmazta meg: „Hiszek a kemény munkában, s abban, hogy csakis így lehet eredményt elérni. Egy ilyen típusú edző nem is tud egy csapatnál hosszú időt eltölteni." Sikeres sportvezetőnek mondhat­ja magát az immáron három hú unokával dicsekvő Kővári Árpád. Ő igazán tudja, hogy milyen segít­séget kell adni az edzőnek, s a játé­kosoknak. így aztán az utóbbi időben a Pick Szeged mindig do­bogós volt. A legeredményesebb esztendő 1996 volt, amikor bajno­ki aranyat nyert a Tisza-parti gár­da. A kézilabda mellet szívós mun­kával létrehozott egy olyan labdarú­gó utánpótlás-nevelési iskolát is, amely megalapozhatja a szegedi fo­ci jövőjét. Közönségdíjas: Lékó Péter Évek óta Lékó Péter Szeged egyik leghíresebb sportolója. A világon sok-sok országban ismerik a nevét, az eredményeit. A Tisza-parti sakk­zseni még mindig fiatalnak szá­mít a nagymenők között, de már eddig is kiváló mutatókkal rendel­kezik. Sok-sok nagy skalpot gyűj­tött már be, rengeteg olyan verse­nyen diadalmaskodott, amelyen rendkívül erős volt a mezőny. A vi­lág legjobbjai között tartják szá­mon. Az idei esztendőt a világranghs­tán az ötödik helyen zárta. Főként az év elején játszott jó formában, Dortmundban - kedvenc városá­ban - a harmadik lett. Szakmai stábja 2001-ben tovább bővült, fel­eségének, Szofrnak az édesapja Sze­gedre költözött, hogy a továbbiak­ban segítse Lékó Péter munkáját. Arshak Petroszjannal így napi kap­csolatban van, fejlődése szempont­jából ez pedig nagyon fontos le­het. Természetesen a másik két segítő, Amador Rodriquez és Art­hur Juszupov is a Lékó-team tag­ja, így Kaszparov után a szegedi versenyző rendelkezik legnagyobb edzői háttérrel. Mindhárom sze­kundánsa tudja: sokat kell még dolgozniuk ahhoz, hogy sikerül­jön a nagy álmot, a világbajnoki cí­met megszerezni. Idén a Csongrád megyei sportba­rátok úgy gondolták, hogy ő volt a legjobb sportoló. A közönség, a szurkolók véleményére pedig adni kell, hiszen ők legtöbbször nagyon kritikusak. Lékó Péter a díjátadón elmondta, hogy számára sokat je­lent az ebsmerés, és ez most szá­mára a legjobbkor jött. A moszk­vai egyéni világbajnokság után na­gyon csalódott volt, több napon keresztül nem tudott aludni, meg­viselte a kiesés. Az ünnepek alatt sem a pihenés tölti ki az idejét ­azért egy-két fallabda és tenisz­meccs belefér a Gellértben -, hi­szen Arshak Petroszjannal már a következő évi nagy feladatokra edzenek, mert szeretnének egy eredményes idényt produkálni. Buday Dániel Amit magyar fiatal kézilabdás ed­dig megszerezhetett, azt mind begyűjtötte Buday Dániel, a Pick Szeged játékosa. Négy évvel ezelőtt az édesapja irányította magyar ifjú­sági válogatottal Eb-ezüstérmet nyert. Rá egy évre Portugáhában már aranyat akasztottak a nyaká­ba. Juniorválogatottként előbb Eb­bronzérmes lett, majd az idei vb­küzdelemben negyedik helyet szer­zett. - Számomra a legemlékezeteseb­bekek mindig a nagy nemzetközi események voltak. Természetesen a legbüszkébb az Európa-bajnoki aranyérmemre vagyok. Én azon­ban bízom abban,hogy a felnőtt vá­logatottban is sikerül még egy na­gyon jó helyezést elérni. Azonban most a vb-selejtezőkön kell túljut­nunk, s akkor jöhetnek a nehezebb ellenfelek is - mondta a mindig szerény fiatalembei; aki éppen janu­ár negyedikén tölti be a 21. évét. Buday Dániel nem csupán az utánpótlás-válogatottban megha­tározó játékos, hanem klubjában is. A Tisza Volán SC színeiben if­júsági bajnoki cím tulajdonosa. A felnőtt csapat tagjaként pedig három bronzéremmel dicsekedhet. - Nagyon bízom abban, hogy a mostani bajnokságban fényesebb medál tulajdonosai lehetünk. Ez nem csupán álomnak tűnik, hi­szen a jelenlegi állás szerint is reá­lis esélyünk van az előrébb lépésre - mondta búcsúzóul a tizenkétsze­res magyar felnőtt válogatott. Horváth Viktor V 1 Huszonhat évi első osztályú tag­ság után 1998-ban kiesett az OBI­ből a Tabán Trafik Szeged férfi vízi­labdacsapata. Pozsgay Zsolt vezeté­sével azonnal sikerült a visszakerü­lés, a csapatvezetői mégis edzőcse­rét határoztak el: a Franciaország­ból hazatért Horváth Viktorra bíz­ták az újonc alakulatot. Valószínűleg azéit esett rá a választás, mert tu­dott róla, hogy kérlelhetetlen, kizá­rólag az elvégzett munkában hisz, de abban nagyon. Nem véletlenül nyilatkozta Szegedre jövetelekor a következőt: „Olyan együttest szeret­nék kialakítani, amelynek minden egyes tagja meghalna a sikerért." Pontosan ez az elszántság ez a küz­deni tudás jellemezte egész idény­ben a Tisza-parti csapatot. A helyi drukkerek örömére, a kedvencek jókora bravúrt végrehajtva a legjob­bak közül a Ferencváros mellett a Vasast is legyőzték. Az évad végén történelmet írva, újoncként a vi­dék legjobbja címet megszerezve a hatodik helyen zártak a pontvadá­szatban. De még ezt is sikerült Mó­déknak überelniük: bekerültek a Magyar Kupa döntőjébe. A finálé­ban nem volt szerencséjük, de aki látta a mérkőzést, tanúsíthatja, a sas alaposan megszenvedett a sike­rért. Az eredmények önmagukért beszélnek. Ezért esett rá 2000 nya­rán a vezetők, most pedig a mi vá­lasztásunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom