Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-22 / 298. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2001. DECEMBER 22. Megszoktam a hadakozást Neve egybeforrt a Rádiókabaré­val, amelynek éléről most bár­melyik nap meneszthetik. Far­kasházy Tivadar nem először van ebben a helyzetben, hiszen hét évvel ezelőtt már kirúgták a Ma­gyar Rádióból. A népszerű hu­morista, ha éppen nem munka­adóival hadakozik, gyakran jár ki a lóversenypályára. Nemrég egy fél ló boldog tulajdonosa lett. - Nemrég tanácsot kért a Heti hetes című műsor nézőitől, ho­gyan döntsön abban a helyzet­ben, amely elé a Magyar Rádió ve­zetője állította, aki összeférhetet­lennek tartja a Rádiókabaré szer­kesztőségének irányítását a tele­víziós szerepléseivel. Hídja már, mit kell tennie! - A nézők nagyon jó tanácsokat adtak, kilencven százalékuk ugyan­azt javasolta. Hogy mit, azt most nem mondom el, mert nem aka­rok információkat szolgáltatni azoknak, akik ellenem elindították ezt az akciót. Ugyanezt egyébként már 1994-ben, az akkori választá­sok előtt megtették velem, s még a 128 rádiós előtt ki is rúgtak. Ugyanígy jártam 1987-ben a Ma­gyar Tfelevízióban, tehát nem isme­retlen számomra ez az állapot, amit most úgy tüntetnek fel, mint­ha egyszerű jogvitáról lenne szó. - A rádióban most milyen kö­rülmények között dolgozik! - Továbbra is a Rádiókabaré szer­kesztőségének a vezetője vágyok, de bármelyik nap várható a menesz­tésem. Olyan leveleket kaptam, amelyek ezt valószínűsítik. De az­zal az indokkal, amellyel engem meneszteni akarnak, a teljes Rá­diókabarét ki lehetne rúgni. - Munkatársai közül mások­nak is veszélyben van az állásuk! - Nem kívánok ezzel foglalkoz­Farkasházy Tivadar: a vidámság és a sör egy tőről fakad. Fotó: Karnok Csaba ni, mert nem tudok azok fejével gondolkodni, akik úgy ítélik meg, hogy fölösleges vagyok a rádióban. Erre a műfajra tettem fel az élete­met. Bárki kirúghat, azt azonban nem érheti el, hogy azon kezdjek el gondolkodni, vajon ők mit gon­dolnak. Ez nem érdekel. - Hogyan tudnak így dolgozni, pláne olyan műsorban, ahol kö­telező a vidámság, a humor! - Megszoktam a hadiállapoto­kat. Kicsit nehezebb így dolgozni, de ugyanolyan lelkesen csináltuk meg a szilveszteri kabarét, mint eddig. - Milyen gyakran jár ki a ló­versenypályára ! - Mostanában gyakrabban, mert van egy fél lovam. Alexander Bródy, egy távoli rokonom azt mondta, ve­gyünk közösen egy lovat. Mivel nekem nem volt rá pénzem, egye­dül vásárolta meg és felajánlotta, hogy a fele az enyém lehet. A lo­vat Pink Panthernek, vagyis rózsa­szín párducnak hívják és kétéves. Ebben a korban kezd versenyezni, remélem, jövőre sok örömöm lesz benne. - Mennyibe kerül egy ló! - Félmilbó forintért már lehet kapni egyet. - Több alkalommal hallhattuk, hogy sörnagykövetté választot­ták. Hogyan vállalta ezt a tisztsé­get! - Azt hiszem, a vidámság és a sör egy tőről fakad. Nagyon közel áll hozzám a cseh irodalom és hu­mor, amelyben a sörnek meghatá­rozó szerep jut, és a sörnagykö­vetséget is ezért vállaltam. Az „át­kosban" szocialista brigádvezető voltam, a brigádunkat Jaroslav Ha­sekről neveztük el, és az ő emlékét ápoltuk a rádió környéki kocsmák­ban. El tudnám képzelni, hogy a Heti hetesben is megiszunk egy pohár sört, no nem öt korsóval, mert akkor azt mondanák, hogy az alkoholizmust népszerűsítjük. Úgy vélem, ha már van borkultúránk, akkor legyen sörkultúránk is. HEGEDŰS SZABOLCS Bach-oratórium a nagyszínházban A Filharmónia karácsonyi kon­certjén ünnepi Bach-zenével szerepelt Szegeden a Kamp Sa­lamon vezette Budapesti Wei­ner-Szász Kamaraszimfoniku­sok és a Lutheránia Kamarakó­Az „oratóriumban" a karácsonyi ünnepkör hat kantátáját fogal­mazta egységes ciklussá Bach, a mai koncertgyakorlatban azon­ban csak az első hármat szokták játszani, amelyek zárt tömböt al­kotnak a művön belül - eredeti­leg a karácsony egymás utáni nap­jain csendültek fel. Élmény volt korhűségre törek­vő felfogásban hallani ezt a mű­vet, így advent idején. Kiindulá­sát jelenthette ennek a stílusában teübe találó értelmezésnek az át­tetsző hangzást létrehozó kis ze­nekari létszám. A lüktető ritmi­kájú tételek felhőtlen örömről, ujjongásról szóltak, hiszen már a karmester ütésében is benne volt a tánc lejtése; de a finom, apró ívek bemutatása, a kidolgozott artikuláció is meghatározó ele­me volt az előadásnak. A zenekarból kiemelkedő szó­Usták - a trombita, a fuvola, az oboa és a hegedű - mind kiváló­an tartották a darab alapkarakte­rét. Csodálatos volt például a fu­volaszólós tenor ária, amelyben a pengetve megszólaltatott cselló és a csembaló mellett a fuvola­hang gyönyörű szabadsággal ölel­te körül a dallamot. Az énekes szólisták közül Fo­dor Gabriella kisebb megingások­kal zökkentett ki egyébként ke­cses hangjának élvezetéből, Altorjay Tamás pedig, úgy tűnik, ezen az estén nem volt megfele­lő hangi állapotban. Marosvári Péter szép, talán szo­katlanul magas színű tenorjával érzékeny evangéhsta volt. Egyet­len áriája, a már említett fuvola­szólóval, feledhetetlen. Németh Juditot hangjának telt­sége és könnyedsége, éneklésé­nek bravúrosan kezelt szabadsá­ga a legjobb barokkénekesek so­rában tartja. Emlékezetes a böl­csődala a második kantátából, amelyben a fuvolával társulva először „kísérte" csak a vonós­kart, hogy a szólamcsere után vég­re fölszárnyalhasson az énekhang. A kórus kiválóan azonosult az előadás stílusával, még felvéte­leken is ritka az ilyen stiláris össz­hang. Köszönhető ez minden bi­zonnyal Kamp Salamonnak is, akinek a mozdulatait célratörő egyszerűség irányította. Hozzá­állására inkább a mesterember alázata volt jellemző, mint a ro­mantikus karmester-ideálkép kö­vetése. Valahogy így irányíthatott egy előadást Bach. ILLÉS MÁRIA Szobor Szent Istvánnak - Csongrádon Szilveszteri avató Pénteken véglegesítették a csongrádi Szent István-szobor avatási ünnep­ségének részleteit. Az esztendő utolsó napjának utolsó percében, a Nagyboldogasszony-templom előtti téren leplezik le az alkotást, az avatásra fél 12-kor harangszó hívja az ünneplő közönséget. Elsőként Ko­dály Zoltán Ének Szent István királyhoz című kórusműve hangzik el felvételről, majd Pozsár Ferenc előadóművész szavalja el Garai Gábor Honfoglalók című versét. Molnár József polgármester köszöntője után Zsótér Antal kanonok mond imát Szent István királyhoz. Tóth Béla szob­rászművész alkotását Molnár József avatja fel és leplezi le, Zsótér An­tal kanonok pedig megszenteb. Újabb lehetőség meddő házasoknak Egy családban több lombikbébi Ugyanabban a családban egy lombikbaba megszületése után második, harmadik is születhet az egészségbiztosító támogatá­sával. Jövőre újabb támogatást kapnak azok a párok, akiknek természetes úton nem lehet gyer­mekük. Januártól a meddő házaspároknak is több gyermekük születhet, ugyanis az egészségbiztosító egy családban akár több lombikbébi megszületésének költségeit is fede­zi. A hír kapcsán a szegedi lombik­bébicentrum alapítóját, a Szeged­ről elszármazott, New Yorkban élő professzort, Kaáli Gézát kérdez­tük a részletekről. A professzor elöljáróban elmondta, hogy né­hány évvel ezelőtt maga javasolta az akkor New Yorkba látogató kor­mányfőnek, Orbán Viktornak: a gyermekek számának növelése ér­dekében a tb adjon anyagi segítsé­get azoknak a családoknak is, ame­lyekben a meddőség okán eddig csak egy gyermek születhetett lom­bikbébi módszerrel. Az akkori fel­vetésből januártól gyakorlat lesz. A ma érvényben levő szabályo­zás szerint a meddő párok esetében első gyermekük megszületéséig 5 mesterséges megtermékenyítési kísérletet támogat az OEP. A janu­ártól életbe lépő rendelet viszont le­hetővé teszi, hogy egy lombikbaba megszületése után második, har­madik is születhessen ugyanab­ban a családban, a mesterséges megtermékenyítés módszerével. Kaáb Géza azért tartja rendkívül fontosnak az új támogatást, mert mint mondja: a Magyarországon született gyermekek 1,4 százaléka a lombikbébi programnak köszön­hetően jön a világra. Hazánkban évente közel több mint ezer lom­bikbébi születik, a szegedi Kaáb intézetnek köszönhetően a meg­nyitás -1997 -óta 396 lombikbé­bi jött a világra. A biztosító egy beavatkozásért 300 ezer forintot fizet a gyógyintéz­ménynek, a gyógyszerköltség a pá­rokat illeti, ami egy-egy mestersé­ges megtermékenyítés estében 80­100 ezer forint között mozog. Egy házaspárnál 5 alkalommal próbál­koznak OEP-költscgen mesterséges megtermékenyítéssel, az ezt kö­vető lombikbébi kísérletekért a pá­roknak kell a beavatkozás teljes összegét kifizetni. K.K. Kaáli Géza a szegedi Kaáli Intézetben. Fotó: Miskolczi Róbert Máltai ajándék Makón MUNKATÁRSUNKTÓL Karácsonyi ünnepséget szervezett csütörtökön a Máltai Szeretetszol­gálat makói csoportja a Pápay End­re Általános Iskolában. A nebulók egy-egy csokoládét és üdítőt kaptak a Szent István Egyházi Iskola diák­csoportjának karácsonyi műsora után. Mint Kómámé dr. Nagyfalu­si Máriától, a makói szervezet ve­zetőjétől megtudtuk, hasonló ün­nepséggel kedveskedtek a rákosi kultúrotthonban is. A tanyavilág­ban élő gyerekek játszóházi foglal­kozáson is részt vehettek. Rendezvényház: az üzlet és a kultúra találkozóhelye A Szegedről Újszegedre haladók az új Bertalan híd tetején balra te­kintve messziről is ráláthatnak a hídtól körülbelül kétszáz méterre magasló, világítóan sárga épület­komplexumra, amelyet sokan ész­revesznek, de talán kevesen tud­ják, hogy a falak között egy, a me­gye földrajzi területén található óvo­dákat, iskolákat, magatartási zavar­ral, mentális, esetleg fogyatékos­sági problémákkal küzdő gyerme­keket és szüleiket segítő, kiemel­ten közhasznú szervezet működik, amelynek többségi tulajdonosa a Csongrád Megyei Önkormányzat. Az itt dolgozók az alaptevékeny­séget önkormányzati és egyéb tá­mogatások, pályázati források meg­szerzéséből, továbbá az épület ki­magaslóan jó infrastruktúrájának „értékesítésére" alapuló, átlago­san több mint évi kétszáz rendez­vény bevételeiből finanszírozzák. Ez utóbbi eredményezi, hogy a Rendezvényházban az év szinte minden napján dinamikus az élet, a folyosókon, a büfében és az ét­teremben nagy a nyüzsgés. A kon­ferencia- és előadótermekben al­kalmanként több száz résztvevővel színvonalas nemzetközi és hazai tudományos és üzleti konferenciák, kulturális rendezvények zajlanak, az előadótermekben továbbképzé­seket, felkészítő tanácskozásokat, a tárgyalótermekben üzleti és egyéb szakmai megbeszéléseket, a hatal­mas belső terekben kiállításokat és termékbemutatókat, látványos és színvonalas fogadásokat tarta­nak. A rendezvények résztvevői és a bérlők igénybe vehetik a ház ki­magaslóan jó kommunikációs inf­rastruktúráját, garantált sávszéles­ségű, illetve nagy sebességű in­temetvonalait, informatikai és au­diovizuális eszközeit, sokszorosító kapacitásait, büfé- és éttermi, va­lamint olcsó szállodai szolgáltatá­sait. A rendezvények, szolgáltatások volumenének, az azokon részt vevők nagy számának és foglalko­zási, munkaköri, vállalkozási sok­színűségének köszönhetően a Rendezvényház az utóbbi években dinamikusan fejlődik, az üzlet és a kultúra találkozóhelyévé vált. A Rendezvényház Csongrád Me­gyei Pedagógiai és Közművelődé­si Kht. alapvetően a közoktatási intézményeknek és az iskoláskorú­ak családjainak nyújt nagyon fon­tos térítésmentes alapszolgáltatá­sokat. Ahhoz, hogy ezt a növekvő igényeknek megfelelően biztosíta­ni tudja, minden bevételi lehetősé­get ki kell használnia. Ez az oka an­nak, hogy a ház infrastrukturális feltételeit és egyéb szolgáltatása­it a nonprofit szervezetek, a polgá­rok és a családok nagyon olcsón vehetik igénybe. Rendeznek itt la­kodalmakat, évfolyam-, érettségi és osztálytalálkozókat, gyermek­zsúrokat, baráti találkozókat, kispá­lyás focimeccseket, vállalati, csa­ládi vacsorákat, táncos rendezvé­nyeket is. Szíves figyelmébe ajánljuk min­denkinek, aki bármilyen célú összejövetelt, rendezvényt szeret­ne szervezni: keresse fel és te­kintse meg a Rendezvényházat (Szeged, Közép fasor 1-3., tel.: 62/431-404, fax: 431-391, e­mail: rhz@tiszanet.hu), kérjen ajánlatot. Bárki személyesen meggyőződhet róla, hogy a színvo­nalas szolgáltatások a térségben talán a legolcsóbbak. Itt elérhető áron kiváló minőségű szolgálta­tást kapnak a megrendelők. Ebben a karácsony előtti szám­ban is boldog ünnepeket kívánva szeretnénk barátainknak, támoga­tóinknak, üzleti partnereinknek megköszönni ez évi együttműködé­süket, amellyel lehetővé tették pe­dagógiai szakmai szolgáltatási és szakszolgálati (gyógypedagógiai ta­nácsadási, fejlesztési, nevelési ta­nácsadási) tevékenységünk fejlesz­tését, szélesítését, közvetlen vagy indirekt módon hozzájárulva ah­hoz, hogy a „problémás" gyerme­keket nevelő családok is boldogab­ban ünnepelhessenek. A Rendezvényház Kht. dolgozói

Next

/
Oldalképek
Tartalom