Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-22 / 298. szám

4 • AKTUÁLIS" SZOMBAT, 2001. DECEMBER 22. Elhúzódó kárpótlás a szentesi Termálnál Földet vissza nem adnak? A kárpótlásból visszamaradt földek szétosztása a kellemetlen témák kategóriájába tartozott már akkor is, amikor a Termál a kilencvenes évek derekán egy cégként üzemelt. Küldöttgyűléseken többször is szó­ba került a kérdés, ám megoldás nem született. A szövetkezet veze­tése akkor járt volna el helyesen, ha elismeri, hogy az üzletrész ará­nyában a tagok jogosultak ezekre a földekre, s mivel ez nem történt meg, a kilencvennégyek bírósághoz fordultak. Képviseletükben dr. Pa­taki Tamás és dr. Bmsznyiczky Já­nos ügyvédek első fokon elvesz­tették, majd a megyei bíróság előtt jogerősen megnyerték a pert. A bírói tényállás megállapítja, hogy az alperes szövetkezet által a kárpótlási földalapba kijelölt, és az árverések lebonyolítása után 29881,23 aranykorona értékű, kö­rülbelül 1000-1200 hektár termő­föld maradt vissza. A szövetkezet közgyűlése 1995-ben egyhangú ha­tározattal úgy döntött, hogy a kár­pótlási földalapból az árverések be­fejezésével visszamaradt termőföl­dek a birtokban lévő üzletrészek arányában azokat a tagokat illetik meg, akik a közgyűlés időpontjá­ban tagjai a szövetkezetnek. A ki­lencvennégyek e határozat meg­semmisítését kérték, hiszen a va­gyonnevesítés szabályai szerint a termőföldből nekik is jár. Ezt a ké­relmet a megyei bíróság ehsmerte és helyben hagyta, megállapította, hogy ez a jogosultság a felperesek mindegyikét megilleti. A kárpótlásból visszamaradt föld területe körülbelül akkora, mint amekkorán a Félszabadulás Szövet­kezet, vagy a Nagymágocsi Far­mer Kft. gazdálkodik. A kilenc­vennégyek egyike, a nyolcvanegy esztendős Óvári Sándor nevében fia úgy nyilatkozott, a család félti a föl­det, mely őket illeti. Megfigyelései szerint rendszeresen olvasható olyan hirdetés az újságokban, me­lyekben a feladó aranykoronát vá­sárolna, így vándorol a föld zseb­ből zsebbe. Úgy látja, alszik az ügy, s ez nem jó jel. A hivatalos, jogerős ítélet birtokában sem látja nagy esélyét annak, hogy az üzletrész arányában őket illető földterületet megkapják. Zsarkó Imre szerint a felszámolás egy különösen kiéle­zett jogi és gazdasági szituáció, amelyben félti a földjét. Am úgy Kilencvennégy tag még mindig nem kapta meg a földjét a szövetkezettől. Fotó: Tésik Attila gondolja, feltételeznie sem volna szabad, hogy valakik azt illetékte­lenül használják. A kilencvennégyek egyöntetűen követelik hat évre visszamenőleg a földek használati díját és annak kamatait, a földterület kimérését, a szerződések megkötését, min­denkivel külön és név szerint, il­letve a jövőbeni használatra vo­natkozó kötelezettségeket. A világosan megfogalmazott kö­veteléseket mely fórum, mely jo­gi személy teljesíti? A felszámolóbiztos, Förstner Pál kompetenciája - mint mondta ­addig terjed, hogy teljesíti a körze­ti földhivatal felé az adatszolgálta­tási kötelezettséget. Egyéb kérdésekben Förstner Pál nem kívánt nyilatkozni, annyit azonban elmondott, hogy hason­ló szituáció állt elő a nagymágocsi Egyesült Szövetkezetnél is, ahol a tagok megértették: a földhivatal feladata a kérdés rendezése. A felszámoló emellett érdekelt a tiszta jogi és gazdasági helyzet ki­alakításában, hiszen egyébként a teher a felszámolócégen marad. Tasnádi Gábornak, az FVM-hi­vatal megyei vezetőjének körülbe­lül 26 ezer aranykorona értékű földről van tudomása, melyet jelen­leg gazdasági vállalkozások hasz­nálnak. A körzeti földhivatalnak kell elkészítenie a tulajdoni lapot, s hozzá lehet fogni a földek kiosz­tásához. Egy szakvélemény sze­rint szövetkezeti földet a földtör­vény szerint nem lehet bérbe ad­ni, más szakvélemény szerint e tiltás nem érvényes a kárpótlásból visszamaradt földekre. A tagok ismerete szerint a föld egy részét az Ecser-Dónát. Szövet­kezet használja, e tényt pedig nem cáfolta sem a felszámolóbiztos, sem a szövetkezet volt elnöke, Mó­ra JózseL Az Ecser-Dónát korábban része volt a Tfermálnak, s egy itt született közgyűlési határozat ér­telmében az anyaszövetkezet azok­nak a vállalkozásoknak, melyek kérik, ingyenes használatba adja ezeket a földeket. Móra József sze­rint az Ecser-Dónát és a Termál is gazdálkodik jelenleg ezen a földte­rületen. Móra úgy ítéli meg, nem az ő fel­adata a kérdés rendezését előmoz­dítani, hanem a hivatalé. Korábban a földkiadó bizottságoknak kellett volna kiosztani a kárpótlás után visszamaradt földeket, ez elma­radt. Hozzátette, a földkiadó bi­zottságnak tagjai voltak azok is, akik most a földet visszakövetelik. A maga részéről nem tudja segíte­ni az ügyet, akadályozni pedig vég­képp nem áll szándékában. A tagok között az a hír járja, hogy már az Ecser-Dónát is túl­adott a földek egy részén, hiszen ar­ra pénzbeh kártérítést igényelt egy másik szentesi agrárcég, amikor a felszámolás során visszakértek tő­le valamennyi földet - arra hivat­kozva, hogy azt megművelte, s ter­més áll rajta. A körzeti földhivataltól kapott információ szerint 3857 hektár vár még szétosztásra a szentesi Ter­mál Szövetkezetnél. Az úgynevezett részaránylapokból, melyet a szak­ma „piros lap"-nak nevez, még het­vennyolcat kell kiadni, ezután ke­rülhet sor az eszmei értéket képvi­selő részarányok nevesítésére, a földművelésügyi hivatal határoza­ta alapján. A nevesítést követően sorsolás vagy árverés útján a jogo­sultak számára osztja a földet a földművelésügyi hivatal. A kárpót­lásból visszamaradt földek sorsának rendezése tehát több fórumon, több intézményen keresztül zajlik, anél­kül, hogy bármelyiknek is különö­sen erős kompetenciája volna a kérdésben. Az ügy kezelése gazdát­lan, akár maga a föld. BLAHÓ GABRIELLA Pusztaszerről Bugacra vonulnak a szürkemarhák Telelőhelyre tart a magyar gulya MUNKATÁRSUNKTÓL Hatvan kilométeres út állt a gulya előtt. MTI-fotó Hetven magyar szürkemarhát te­relnek át Pusztaszerről Bugacra. A gulya pénteken hajnalban indult útnak. A Pusztaszeri Tájvédelmi Kör­zetből a másodfüves, azaz kétéves tinók a bugaci központi telelőhely­re vonulnak át. Azért terelik át a marhákat, mert ezzel hagyományt akarnak teremteni, de az sem el­hanyagolható, hogy ez a megoldás fele annyiba kerül, mintha teher­autóval szállítanák át őket. A hat­van kilométeres utat a gulya és ötlovas hajtója két nap alatt teszi meg, várhatóan szombaton késő délután érkeznek téli szálláshe­lyükre. A ridegen tartott tinók június­ban kerültek Bugáéról a Pusztasze­ri Tájvédelmi Körzetbe, Puszta­szer település közelébe, ahol azok a természeti körülmények fogad­ták őket, amilyenben a fajta a XV. században kialakult. Az akkori átszállítás célja az volt, hogy az állatok súlyban gya­rapodjanak, illetve „kezeljék" a gyepet természetvédelmi szem­pontbóL Útja során a gulya keresztezte az E75-ös számú főutat, s erre az időre az utat a rendőrség mindkét irányból lezárta. A klinikákból kht.-k lehetnek A politikai felhangokkal kísért úgynevezett kórháztörvényt ezen a héten fogadta el az országgyűlés. Az új jogszabállyal az egészségügyi kormányzat azt szeretné elérni, hogy az orvosi szolgáltatások nagy része nyereségérdekeltté váljon és a keletkező nyereséget visszafor­gassák az egészségügybe. A kórháztörvény lehetőséget ad arra, hogy szinte teljes körűvé vál­jon a magánosítás a háziorvosi és a házi gyermekorvosi szolgálatok­ban, valamint a fogászati alapellá­tásban. A kórházak közhasznú tár­saságokká alakulhatnak A jogszabály lehetőséget ad pél­dául arra, hogy egy adott körzetben dolgozó szakorvosok gazdasági tár­saságot hozzanak létre, majd szer­ződést kössenek azzal a rendelővel, amelyiknek dolgozni szeretnének. A törvény nem korlátozza az egészségügyi intézménynek helyet adó ingatlanok privatizációját. Az egészségügyi ellátás biztonságát ebben az esetben azzal garantálnák, hogy a vevőnek be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, hogy azt kizárólag egészségügyi céba le­het használni. A kórháztörvény értelmében or­vos dolgozhat közalkalmazottként, vállalkozóként, vagy szabadfoglal­kozású orvosként. A szakorvosnak alanyi joga, hogy szabadfoglalkozású legyen, viszont szerepelnie kell az orvosok műkö­dési nyilvántartásában, felelősség­biztosítási szerződéssel kell ren­delkeznie és orvosi tevékenység el­látására vonatkozó szerződést kell kötnie egy vagy több egészségügyi szolgáltatóval. A jogszabály sze­rint a szabadfoglalkozású orvos te­vékenységét szakmailag önállóan, saját felelősségére végzi, és az egész­ségügyi szolgáltatónak okozott ká­rért teljes felelősséggel tartozik. Az orvostudományi képzést nyújtó egyetemek, így a Szegedi Tudományegyetem - a hozzájuk tartozó klinikák gyógyító-megelő­ző feladatainak ellátására - az ok­tatási miniszter előzetes hozzájá­rulásával - klinikai központokat alapíthatnak, s ezek közhasznú társaságot hozhatnak létre. A kórháztörvény 2002. március 31 -én lép hatályba, a szabadfoglal­kozású orvosi tevékenység csak 2003. január l-jétől folytatható. K.K. Drágább az áram MUNKATÁRSUNKTÓL Matolcsy György gazdasági mi­niszter aláírta pénteken a Magyar Energia Hivatal által kidolgozott villamosenergia- és hőár-szabályo­zási rendeleteket. A rendeletek értelmében a vég­felhasználói villamosenergia-árak mintegy 5 százalékkal változnak. Ezen belül a lakossági általános díjszabású villamos energia áfa nélküh ára a kilowattóránkénti 21 forintról 22 forintra emelkedik. A lakossági vezérelt (éjszakai| villa­mos energia ára a kilowattórán­kénti 9,70 forintról 10,20 forint­A biztonsági kamera követte a rablót Pénz nélkül távozott a tettes MUNKATÁRSUNKTÓL Már néhány órával a bűncselek­mény elkövetése után ki akarta váltani azt a betétkönyvet egy is­meretlen nő, amit egy szatymazi tanyán egyedül élő asszonytól ra­boltak. A pénzintézet biztonsági kamerája rögzítette az ismeretlent, akinek valószínűleg köze lehet a rabláshoz. Az eset még november 8-án történt, a nyomozás azon­ban eddig nem vezetett eredmény­re, ezért a rendőrség a lakosság se­gítségét kéri. Az előzményekről: ismeretlen személyek november 8-án, a déli órákban becsengettek egy szatymazi házba, ahol az egye­dül élő idős asszony figyelmét el­terelve, bejutottak az épületbe, ahonnan ellopták a nő bemutató­ra szóló betétkönyvét. Még aznap délután négy órakor a számlát ve­zető pénzintézetben megjelent egy nő, aki megpróbálta kiváltani a betétkönyvet, amit a takarékszö­vetkezet dolgozója meghiúsított, ugyanis mindenáron meg akarta tőle tudni, hogy került a betét­könyv hozzá. Az ismeretlen sze­mélyleírása: 165 centiméter ma­gas, kissé molett. Arca kerek, ha­ja hosszú, fekete, derékig érő. A bűncselekmény elkövetésekor vi­lágos színű nadrágkosztümöz vi­selt. A rendőrség kéri, aki az üggyel vagy az elkövetővel kapcsolatban érdemi információval rendelkezik, jelentkezzen személyesen a sán­dorfalvi rendőrőrsön Kőhegyi Ár­pád főtörzsőrmesternél, vagy a 62/251 -117-es telefonszámon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom