Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-15 / 292. szám
SZOMBAT, 2001. DECEMBER 15. A TORONY ALATT III. Hasznos tudnivalók Szomszédviták építésügyben szállítatni a vizet csakúgy, mint a szennyvizet. Növények - különösen bokrok, cserjék, magasra növő fák - ültetése előtt tájékozódjunk az előírt telepítési távolságokról. Ezeket az előírásokat nem építésügyi jogszabályok tartalmazzák, tehát nem az építésügyi hatóság tud erről tájékoztatással szolgálni, a polgármesteri hivatal általános igazgatási irodájának közigazgatási csoportjánál kaphatunk erről felvilágosítást. Épületek, építmények építésére általában építési engedélyt kell kérni - ennek részletes ismertetése sorozatunk korábbi részében már megtörtént -, az engedélyezés során az építésügyi hatóság képviseli a szomszédok jogát, jogos érdekét, ezen túl a szomszédok még értesítést is kapnak az engedélyről, a terveket megtekinthetik, tehát nagy a valószínűsége, hogy jog-, vagy érdeksérelmet nem szenvednek. Előfordulhat azonban olyan építés, átalakítás, amely nem kötött engedélyhez, itt is figyelembe kell azonban az építésügyi előírásokat venni. Nagyon lényeges, hogy épületnek a szomszéddal közös telekhatáron, vagy attól 3 méteren belül lévő homlokzatán csak mellékhelyiségek szellőzői, szellőzőablakai helyezhetőek el, ezek mellvédmagassága legkevesebb 1,80 méter, nyílófelületük legfeljebb 0,4 m2 lehet. A vita tárgya: kerítés A telek határain létesítendő kerítés is sok vitát vált ki, sok esetben már az is, hogy kinek a kötelessége egy adott telekhatáron a kerítés megépítése, fenntartása. Az építésügyi jogszabályok erre nézve - 1998. január 1-jétől - előírást nem tartalmaznak, tehát a szomszédoknak kell ebben megegyezésre jutniuk, vita esetén bírósághoz fordulhatnak. A kerítés építésének építésügyi szabályai mindössze arra tartalmaznak előírásokat, hogy a kerítésnek saját telken kell állnia, s amennyiben az tömör kivitelű, úgy a csatlakozó rendezett terepszinttől mérve legfeljebb 2,50 méter magasságú lehet. (Tömör kerítésnek minősül, amelynek átláthatósága 50%-nál kisebb). Olyan általános érvényű előírás, amely kerítés létesítését előírná nincs, azonban birtokvédelem keretében kötelezhető az ingatlantulajdonos - bizonyos esetekben - kerítés létesítésére. Nagyon sok bosszúságot okoz az utóbbi időben elterjedt, lakótelepi épületekben lévő lakásokat érintő felújítások során a burkolatok cseréje. A házgyári technológiával épült épületek elemei hő- és hangszigetelést nem, vagy csak igen korlátozottan tartalmaznak, így például a födémeknél a kopogó hangok terjedését az eredetileg alkalmazott burkolatok (PVC, szőnyegpadló) csökkentették. Divatos mostanában ezek he-' lyett parkettát, valamint különféle hidegburkolatokat alkalmazni, ettől lakásunk valóban mutatósabb lesz, azonban környezetünknek az „idegeire megy" a zaj, hiszen ezek az anyagok fokozottan vezetik a hangokat. Ezért tanácsos az alkalmazandó megoldásokról szakemberrel konzultálni, hozzáértő tanácsát, segítségét kérni a munka elvégzése előtt: Sokszor ad okot nézeteltérésre akár épület, akár kerítés építése esetén a telekhatár megállapítása. Akkor járunk el megfelelő gondossággal, ha az új épület, vagy kerítés helyének kitűzését szomszédunk jelenlétében végezzük (végeztetjük) el, vita esetén pedig szakembert (általában földmérőt) bízunk meg a kitűzéssel. Ha így sem sikerül megegyezésre jutnunk, akkor bírósághoz kell fordulni, s bár ez eléggé időigényes dolog, de mindenképpen érdemes ezt az építés megkezdése előtt tisztázni. Gondoljunk bele; ha az építkezés közben, vagy befejezését követően kényszerülünk a telekhatárvita megoldására, sokkal kellemetlenebb helyzetbe kerülünk, hiszen esetleg egy kész építményt kell elbontani, vagy a kivitelezőnk kénytelen a munkát felfüggeszteni. Beszéljük meg egymással Az említett néhány tipikus dolgon túl még sok egyéb ok szolgáltathat alapot szomszédok közötti vitákra, de mint ahogy azt már javasoltuk, törekedjünk a problémák békés megoldására, próbáljuk elsőként egymással megbeszélni gondjainkat, s így találni azokra megoldást, s legfőképpen tartsuk be az építésügyi szabályokat. Amikor szomszédunkkal kapcsolatban kérjük az építésügyi hatósági intézkedését számoljunk azzal is, hogy bizony ilyenkor az esetleg általunk - akár korábban - elkövetett szabálytalanság sem marad titokban. Ezzel sorozatunkat lezárjuk remélve, hogy hasznos tájékoztatásul szolgált mindazoknak, akik az építéssel valamilyen módon kapcsolatba kerülnek. Kovács Béla, polgármesteri hivatal általános igazgatási iroda építésügyi osztály Jót tenni - jó XV < A katolikus egyház az utóbbi két évben az egyházi év elején, azaz advent idején, igyekszik megszólítani a magyar társadalom szélesebb rétegeit. Ezt idén a Jót tenni jó mottóval teszi. Ennek keretében segítő, szociális tevékenységre hívja fel az állampolgárok figyelmét. A lényeg: javítani környezetünk szociális, mentális helyzetén. Összehangolt tevékenységre hív tehát a katolikus egyház. A karácsonyi ünnepek előtt, december 23-tól, a legkülönfélébb helyeken ingyen csomagokat osztanak és segítenek a rászorulókon. A Jót tenni jó jelmondattal az egyház kilép a szélesebb nyilvánosság elé, és a társadalom lelkiismeretére igyekszik hatni Szegeden is. Karácsonyi vásár Kétezer-egy gyertyalánggal Karácsonyi meglepetés 'Sorozatunk befejező részében néhány olyan kérdéssel foglalkozunk, amely gyakran vezet a szomszédok közötti vitákhoz. Mindenek előtt szögezzük le, hogy a szomszédokkal legjobb barátságos, jó viszonyt kialakítani, fenntartani, hiszen sosem tudjuk mikor lesz szükségünk a másik segítségére. Leggyakrabban keveredünk vitába a telek feltöltése, fóliasátor elhelyezése, növények ültetése, épületek elhelyezése, csapadékvíz elvezetése, oldalhatáron lévő homlokzatban ablak, szellőző kialakítása, kerítés építése miatt, de még számos egyéb oka is lehet ennek. A telek feltöltésével kapcsolatban korábban már említettük, hogy az bizonyos esetekben - a telekhatároktól mért 3 méteres sávon belül bármilyen mértékben, azon túl pedig 1 métert meghaladóan - építési engedélyhez kötött. A feltöltés általában a szomszédoknak azért sérelmes, mert megváltozik a csapadékvíz eddigi lefolyása, vagy épület állékonyságát veszélyezteti. Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy az épületekhez csatlakozó terepet úgy kell kialakítani, hogy az az épülettől a csapadékvizet legalább 1,20 méter szélességű területen elvezesse. A csapadékvizet - ha van utcai árok, vagy csapadékvizet befogadó csatorna oda kell elvezetni, bekötni, ha ilyen nincs és az adottságok ezt lehetővé teáik az a tglken elszikkasztható. Ugyanigy az épületünkről lefolyó csapadékvizet sem szabad a szomszédos telekre vezetni, saját telken kell annak elvezetéséről gondoskodni. Az oldalhatáron álló épületet ereszcsatornával kell felszerelni, ez saját érdekünk is, hisz ha nincs csatorna, az az épület állékonyságát veszélyezteti hosszabb távon. Ereszcsatorna a szomszéd telekre legalább 2 méter magasságban és legfeljebb 0,5 méterre nyúlhat át. nbÁ fóliasátorra is ügyeljünk! Fóliasátor építésénél legyünk tekintettel arra, hogy az építésügyi szabályok értelmében a telekhatárhoz 1,50 méternél közelebb nem szabad azt telepíteni. Előfordul, hogy valaki szinte a teljes telkén fóliasátras növénytermesztést folytat, ilyen esetben a csapadékvíz - szabadon lévő földterület hiányában - nem tud elszikkadni. Gondoskodni kell tehát annak megfelelő elvezetéséről, ha ez nem lehetséges-például nincs csapadékvíz-elvezető az utcában - akkor bizony a gyűjtésére műtárgyat kell építenünk, s időnként el kell TA-információ A Napos Úti Általános Iskolában ünnepélyes keretek között 51 rászoruló diák kap karácsonyi csomagot. Az intézmény ugyanis pályázatot nyújtott be a GyermekétTA-információ Bartha László polgármester vezetésével december 19-én, szerdán, küldöttség utazik a délvidéki Zentára. A Tisza-parti városban a szegedi önkormányzati képviselőkből, üzletembekeztetési Alapítvány VI. karácsonyi élelmiszercsomag-akciójára. Kérelmüket a kuratórium támogatta, így december 20-án, csütörtökön a 11 órakor kezdődő iskolai karácsonyi ünnepsérekből álló küldöttség megbeszélést folytat az ottani önkormányzati vezetőkkel és a gazdasági vállalatok képviselőivel a lehetséges együttműködésről. A szegedi küldöttség tájékozódik a szerbiai privatizációs törgen több mint félszáz gyermek, illetve családja részesül majd segítségben. Az alapítvány a személyi jövedelemadók egy százalékából befolyt összegből finanszírozza a jótékonysági akciót. vényekről, a vajdasági befektetési lehetőségekről, s olyan kapcsolatokat igyekszik létesíteni a zentai és környékbeli vállalkozásokkal, amelyek hamarosan konkrét gazdasági eredményeket szavatolhatnak. A Dóm téri karácsonyi vásáron minden délután gyertya mártogatást rendez a „Napsugaras" Dél-Tisza Menti Népművészeti és Kulturális Egyesület, amely a régiónk alkotóit karolja fel. Az eseményről két művésszel beszél; gettünk. - A gyertyamártogatást már tavaly megrendeztük a millennium tiszteletére. Az volt a célunk, hogy a 23-án véget érő karácsonyi vásár bensőséges ünnepséggel záródjon. Ez a szervezők ötlete volt, akik most öt sátrat ajánlottak fel számunkra, és ennek a kedves gesztusnak viszonzásaként egyesületünk vállalta az eseElismerés, nyugdíjas vezetőknek TA-információ A minap egy városházi találkozón nyugdíjasklubok, egyesületek vezetőinek munkáját ismerte el a polgármesteri hivatal. Dr. Bartha László polgármestertől oklevelet vehettek át az alábbiak: Virágh Istvánné, Petőfitelepi Nyugdíjas Klub elnöke. Szentpáli Ilona, a Tájak-korok Múzeumok Egyesületének szegedi elnöke. Csiszár Ferencné, a Jóbarátság Nyugdíjas Klub elnöke, dr. Maschek Rudolf, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület szegedi elnöke. Frank Lajosné, a Vasutas Nyugdíjas Klub elnöke. Major László, Újszegedi Nyugdíjas Klub elnöke. Székely Lőrincné, Tátra téri Nyugdíjas Szeretet Közösség elnöke, dr. Bartha Tiborné, a Református Gyülekezeti Nőszövetség elnöke. Király Benjámin, a Szegedi Zsidó Idősek Klubja elnöke, Pázmány Mária, a Rókusi Római Katolikus Egyházközség Nyugdíjas Klubja elnöke, Tóth Imre, a Szegedi Pedagógus Természetbarát Egyesület túravezetője, Pusztai János, a Magyar Veterán Repülők Egyesületének szegedi elnöke. mény lebonyolítását, amelyen mi biztosítjuk az anyagot is. A kétezer-egy gyertya ezt az évet szimbolizálja, így szeretnénk búcsúzni tőle. A látogatók két gyertyát kapnak. Az egyiket ajándékként hazavihetik a tér karácsonyi hangulatát lopva otthonukba. A másikat a dóm lépcsőinél helyezhetik el. Reméljük, hogy ez az esemény hagyomány lesz, és még 3000-ben is bírni fogjuk erővel - mondta Víghné Wolford Ilona feketekerámiás fazekas, aki Szentesről érkezett. Szalmáné Böröczki Ágnes szegedi kosárfonót arról kérdeztük, hogy mit jelent számukra ez a vásár. - Az egyesület már néhány éve „sátrat vert". Örömünkre szolgál, hogy itt bemutathatjuk kézműves, népművészeti és iparművészeti termékeinket. Számunkra ez nemcsak vásárlási, hanem kiállítási lehetőséget is jelent. Szeretnénk, ha a szegediek megismernék a Dél-Tisza menti alkotók munkáit. Meg kell mutatnunk az embereknek, hogy nem szükséges mindenféle bóvlit venni szeretteinknek. A hagyományos, a természet adta anyagokból is lehet igazán szép, értékes dolgokat készíteni - nyilatkozta a kosárfonó. Becsy András Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal általános igazgatási iroda építésügyi igazgatási (ügyintézői) feladatok ellátására szakirányú, elsősorban - okleveles építőmérnöki, - magasépítő üzemmérnöki, - teíepü lésmérnöki, - okleveles szerkezet-építőmérnöki végzettséggel rendelkező munkatársat keres Bérezés: a Ktv.-ben meghatározottak szerint. Közigazgatási gyakorlat előnyt jelent. Pályázatok beküldési határideje: szakmai önéletrajz csatolásával, 2001. december 18. Cím: polgármesteri hivatal általános igazgatási iroda vezetője, 6745 Szeged, Széchenyi tér 11. Szegediek Zentán