Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-14 / 291. szám

PÉNTEK, 2001. DECEMBER 14. MEGYEI TÜKÖR 17 TALÁLKÁK A szegedi nyugdíjasok a Kálvária sugárút 14. szám alatt találkoz­nak minden hétfőn, délután 2 és 4 óra között. Albérlőként, a könyvtár jóvoltából, ingyen használhatják a helyiséget, ahol elbe­szélgethetnek és olvashatnak. Itt jönnek össze az úgynevezett összekötők is. Ők azok az aktivisták, akik havonta vagy kéthavon­ta meglátogatják a beteges, nehezebben közlekedő társaikat. A hétfői találkozókra általában ötvenen látogatnak el. Kismesterek A Ságvárí gimnázium vitatja a felvételi arányokra vonatkozó adatokat sikerei A makói Kertvárosi Általános Isko­la Deák épületében tizenegy esz­tendeje működik a népi kézműves szakköt Tagjai még soha nem arat­tak akkora sikert, mint mostaná­ban: egyszerre több díjat is elhoztak a legrangosabb országos és regjo­náhs versenyekről. A csoportot ve­zető pedagógus, Erdei Gáborné biz­tos abban, hogy diákjai nem fogják a kézművességet élethivatásul vá­lasztani, ám reméh, hogy a hagyo­mányokat tisztelő és továbbadó felnőtté válnak. A népművészettel foglalkozó di­ákok munkáját eddig is elismerték szakmai körökben, ám annyi díjat és helyezést mint az utóbbi hetek­ben, még soha nem kaptak. Min­dez Erdei Gáborné szerint azt jelzi, hogy szakkörük tevékenysége, mely heti kétórányi foglalkozást jelent, a művészeti szakiskolák színvonalá­hoz mérhető. Legutóbb például az Erdészeti Egyesület megyei verse­nyén Mágori Edit és Hős Balázs első, Dékány Sándor pedig második helyezett lett saját korcsoportjában. A Tisza-Maros Nemzetközi Kézműves Szakkiállítás és Vásár művészeti iskolák számára kiírt néprajzi versenyén harmadik, illet­ve ötödik lett csapatuk. A legko­molyabb siker azonban kétségtele­nül az országos gyermek és ifjúsá­gi népi kézműves pályázaton elért eredmény. Itt három kategóriában jeleskedtek Erdei Gáborné diákjai: Szilágyi Márta kosárfonásban, Gru­ber Mihály pedig mézeskalács-készí­tésben lett harmadik, míg a népi já­tékok versenyében háromfős csapa­tuk kapott különdíjat. A kézműves szakkör huszonöt tagja elsősorban a közösség kedvéért és az alkotás öröméért jár össze. Erdei Gáborné úgy gondolja, tanítványaiból aligha lesz népművész. Nem mintha nem lenne meg hozzá a tehetségük, csak éppen a kismesterségek művelői manapság nemigen tudnak meg­élni. Ám azt vallja, ha vannak, akik továbbviszik a hagyományokat és például a karácsonyi díszeket csu­héból vagy gyöngyből maguknak készítik, már megérte foglalkozni velük. SZABÓ IMRE Hátrább sorolták a középiskolát? Az egyetemre, főiskolára felvett érettségizők aránya alapján a kö­zépiskolák között a tizenhato­dik helyre sorolták a szegedi Ság­vári Endre Gyakorló Gimnáziu­mot. Az intézmény vezetője azonban egy pontatlanul regiszt­rált adat miatt vitatja az ered­ményt, amely szerinte jobb, mint amit a táblázat tükröz. Ma kevesebb az igazán kiváló gim­názium, mint tíz évvel ezelőtt - ál­lítja Neuwirth Gábor nyugalma­zott egyetemi docens, az Oktatás­kutató Intézet munkatársa, aki több mint egy évtizede gyűjti és elenizi a középiskolák és a tanulók teljesítményéről tanúskodó ada­tokat. Az iskolák rangsorának meg­állapításakor többféle szempontot vesznek figyelembe a szakembe­rek, például azt, hogy az érettségi­zett fiatalok hány százaléka jut be a felsőoktatásba. Ez alapján az 1996 és 2000 közé eső adatokat összesítve első helyre sorolták a győri Révai Miklós Gimnáziumot, míg a második a fővárosi Fazekas Mihály Gimnázium, a harmadik pedig a zalaegerszegi Zrínyi Mik­lós Gimnázium lett. A szegedi Ságvári Endre Gyakor­ló Gimnázium tizenhatodik he­lyezése vitát váltott ki, mivel Do­bó János igazgató azt állítja, az Or­szágos Közoktatási Intézet 1999­ben nem az intézmény által beje­lentett adatot regisztrálta. Emiatt az iskola vezetője szerint a gimná­zium hátrább csúszott a rangsor­ban. A tévedésre korábban felhív­Szünet a Ságváriban. A kormányzati politika tömegessé tette a felsőoktatást. Ennek következtében megugrott a továbbtanulók aránya. Fotó: Karnok Csaba ták az intézet figyelmét, utóbb pe­dig - más iskolákhoz hasonlóan ­kérték az 1999-es adat mellőzé­sét a táblázatból - hiába. Míg né­hány gimnázium esetében való­ban üresen maradt a két évvel ezelőtti rubrika, a Ságvári 76 szá­zalékos felvéteb arányát mégis kö­zölték. Dobi János szerint azonban abban az évben a náluk érettségi­zettek körülbelül 90 százaléka ju­tott be a felsőoktatásba. Az 1999 és 2000 közötti évek átlaga azt mutatja, hogy a Ságvá­ri gimnázium végzős osztályaiba járó tanulók több mint 80 száza­lékát vették fel egyetemre vagy főiskolára. Az igazgató szerint a felvéteb arány fontos mérce, amelynek súlyát azonban a felsőoktatás nagyobb tömegek előtti megnyitása miatt át kell ér­tékelni. A számokból látható, hogy az 1990-es évek közepe óta megugrott a felvételt nyert fiata­lok aránya, mivel egyszerre akár tíznél is több intézményt megje­lölhetnek jelentkezési lapjukon, ami növeli bejutásuk esélyét. A statisztikát torzítja, hogy abban az is felvett hallgatónak számít, aki például a tizenötödik helyen meg­jelölt, garantált bekerülést jelentő költségtérítéses képzésen kezdi meg tanulmányait. Emiatt a fel­véteb arányt tekintve a gimnázi­umok között csökkennek a kü­lönbségek. Az iskolák sorba állí­tásánál tehát az egyetemek, főis­kolák típusát is figyelembe kelle­ne venni, de a felsőoktatásban er­re alkalmas hivatalos rangsor még nincs. Dobi János szerint a gimnáziu­mok teljesítményének mutatói sok mindent elárulnak az intéz­ményekről, és a szülők általában figyelnek is ezekre gyermekük is­kolaválasztásakor. Az igazgató azonban hangsúlyozza, hogy a döntés előtt nem szabad csupán e mennyiségi mércék alapján ítél­ni, mert az intézményeknek más, számokban nehezen kifejezhető értékeik is vannak. A felvételi arányok alapján összeállított listában egyébként több szegedi gimnázium is meg­található az első kilencven kö­zött. A Radnóti Miklós Gimnázi­um a 23., a Dugonics András Piarista Gimnázium a 71., a De­ák Ferenc Gimnázium pedig a 86. helyen áll, míg a hódmezővásár­helyi Bethlen Gábor Református Gimnázium a 44. helyre került. Ezek az intézmények nem emel­tek kifogást az adatok ellen. HEGEDŰS SZABOLCS Rögzítik a Bodnárnét MUNKATÁRSUNKTÓL Németh László Bodnámé című drá­májának december 20-i a Petőfi Sándor Művelődési Központban rendezendő előadását rögzíti a Ma­gyar Televízió, hogy azt jövő ta­vasszal levetítse. A bemutatóra in­gyenes jegyek igényelhetők a vá­sárhelyi polgármesteri hivatal eme­let 10-es szobájában. Az este fél 8­kor kezdődő előadáson köszöntőt mond Gyurkovks Tibor Kossuth-dí­jas író, Mendereczky Károly, a Ma­gyar Televízió elnöke és Rapcsák András polgármester Fontos az együttlét Németh Béla festőművész tárlata Hódmezővásárhelyen A csakrák hét színe A Ravi Shankar és Richárd Clay­dermann zenéjére gyülekező kö­zönséget fénnyel megvilágított, a szívenergia-csakrát - rajta ember­párt - ábrázoló kép fogadta, majd Bicsérdy Gyula, a Rotary Club el­nöke köszöntötte. Az SZTE vá­sárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar és a helyi Rotary Club közös szervezésében nyílt meg a főisko­la kollégiumában Németh Béla festőművész sokszínű tárlata. A legnagyobb taglétszámú szegedi nyugdíjas közösség a Szegedi Nyug­díjas Egyesület. Összesen 510 tag­díjat fizető társuk van, ám évente mintegy 1500-an fordulnak meg náluk. Sokan azonban az 1000 fo­rintos évi tagsági díjat sem képesek kifizetni, így ők hivatalosan nem so­rolhatók az egyesületbe. Pénteken délelőtt 10 órakor a megyeháza nagytermében azért gyűlnek össze, hogy számvetést tartsanak az idei munkáról, s körvonalazzák a jövő év teendőit. Sajnos eléggé elfáradtunk, ponto­sabban belefáradtunk a munkába. Az az érzésünk, hogy a mai kor nem kedvez nekünk, hiszen csak a pénz utáni hajsza, a sikerre való törekvés fontos mindenki számára, az emberiesség, az együttérzés, a hála, a tisztesség és a becsületesség már másodrangú erény az emberek­nél - mondta Marsi Mihályné, az egyesület elnöke. Hogy mivel fogalalatoskodtak az idén? A jogi tanácsadástól kezdve az újságkiosztáson keresztül a használt holmik válogatásáig mindennel. Belföldi kirándulásokat szerveztek tagjaiknak, sőt külföldre is eljutot­tak, összesen 55-en. Jövőre a török tengerpartra szeremének utazni, persze, ha lesz elég jelentkező. Min­den évben megemlékeznek az adott esztendőben elhunyt társaikról. Idén 12-en távoztak az élők sorából, közöttük a 100 éves Oláh István. Ó tavaly még jelen volt az év végi közgyűlésen, s akkor elmondta, hogy szeretne a 2001 -es összejöve­telen is részt venni. Társai most egyperces néma felállással adóztak emlékeztek az elhunytakra. K.F. Az InterCity eredményei Harmincmillió utas Az idén rekordot dönt a MÁV InterCity forgalma. Decemberre az utasok száma elérte a 6,5 milliót ­mondta Sárdi Gyula, a MÁV Rt. vezérigazgató-he­lyettese. Hozzátette: tíz év alatt az InterCity járatokat 30 mil­hó utas vette igénybe. Sárdi Gyula jelezte, hogy a MÁV bővíti az InterCity vonatokon a férőhelyek számát. A nemzetközi forga­lomban használt kocsikból erre a területre átcsopor­tosítanak. Kihirdették a MÁV Rt. személyszállítási szakigaz­gatóságának a „Tízéves az InterCity" kampánya ke­retében meghirdetett gyermekrajz- és fotó-pályázat eredményét. Hagyományszámba megy, hogy december elején a főiskola és a Ro­tary Club közös kiállítást rendez ­mondta Bicsérdy Gyula, hangsú­lyozva, Németh Béla körülbelül öt évvel ezelőtt állított ki a főisko­lán, melynek — nyugdíjasként ­még ma is tanára. Mucsi Imre pro­fesszor tárlatnyitójában szólt Né­meth Béla gyökereiről és életútjá­ról, melyek ma is ott tükröződnek alkotásaiban. Német Béla kiállított képei több témát is érintenek, így megörökí­tik a természeti csapásokat, az ár­vizet, a belvizet, a tűzvészt és az aszályt a maguk szörnyűséges szép­ségében, megrajzolják a négy évsza­kot (évszakonként három-három alkotással). A képek többsége azon­ban az érintetlen vagy embertől érintett természet szépségét mutat­ja be oly módon, ahogy csak keve­sek láthatják, érezhetik meg. Érdekes és az alkotó önmegva­lósításának útját is jelöli az az összeállítás, melyben Németh Bé­la sorozatként festette meg a csak­rákat, azaz az emberi test azon energiaköreit, melyekből éppen Nem könnyű ma nyugdíjasnak lenni. De ha az ember valamilyen közös­séghez tartozik, könnyebb elviselnie a magányt. Fotó: Schmidt Andrea Németh Béla és egyik alkotása. Magasra tette a mércét önmaga és képei számára. Fotó: Tésik Attila hét található, igazodva a szivár­vány színeihez, s amelyeket az emberi tapasztalat évezredek óta ismert, de később feledésbe merült az európai kultúrában, és csak napjainkban éledt fel újra. E ké­pek jól mutatják azt a köldökzsi­nórt, melyek az embert összekö­tik a természettel is. Németh Béla tárlata december 21 -éig, naponta délután 2 és 6 óra között látható a vásárhelyi főisko­lai kar kollégiumában. B.K.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom