Délmagyarország, 2001. december (91. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-07 / 285. szám

SZOMBAT, 2001. DECEMBER 1. A TORONY ALATT III. Hasznos tudnivalók A telekkialakítás lehetőségei Más építésügyi hatósági ejárásokhoz hasonlóan a telekalakítás sem az egyszerűségéről nevezetes téma, ráadásul az ezt szabályozó 1971 óta hatályos jogszabályt is új váltotta fel az elmúlt évben. Az építésügyi törvény rendelkezése értelmében telekalakításhoz az építési hatóság engedélye szükséges. A telek meghatározás alatt az egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földrészeket kell érteni, s nem csak-a köztudatban elterjedt módon - az építmény elhelyezése céljából kialakított építési telket. A telekalakítás fajtáit ugyancsak a fent említett törvény határozza meg, így az lehet: - telekcsoport újraosztás (a szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejűleg a helyi építési szabályzatban, településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára szolgáló új telkekként történő felosztása), - telekegyesítés (az egymással közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történő összevonása), - telekfelosztás (a telek új telkekre történő osztása), valamint - telekhatár-rendezés (az egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása). Telket alakítani csak úgy szabad, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen. Üres telken Egyszerűbb a dolgunk, ha a tervezett telekalakítás üres, beépítetlen területet érint, itt csak azt kell figyelembe vennünk, hogy a kialakítandó telek szélessége, mélysége, területe megfeleljen az előírásoknak, melyeket a helyi építési szabályzat rögzít. Fontos még, hogy a telek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető legyen, ha telket épület elhelyezésére alakítjuk ki. (A magánút önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott földrészlet). Bonyolultabb az ügy akkor, ha olyan telket érint a tervezett telekalakítás, amelyen építmény, vagy építmények állnak. Ebben az esetben már, figyelemmel kell lenni a telek beépítettségére (az adott telekre megengedett beépítettség mértékét szintén a helyi építési szabályzat állapítja meg), valamint a területre előírt beépítési mód biztosítására, az előírt oldalkertek, építmények közötti távolságok megtartására is. De lényeges szempont például az is, hogy ha a telken fennálló épületet a tervezett osztóvonal részekre osztaná, a telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az épületet elbontják, vagy a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, a belső épületgépészeti hálózat és a tartószerkezetek, valamint a tetőzet és a tetőfedés teljes szétválasztásával és a közműcsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké (épületrészekké) alakították át. (Mindezen munkák csak építési engedély birtokában végezhetőek el!) A telekalakításra vonatkozó részletes szabályokat a 85/2000. (XI. 8.) FVM-rendelet állapítja meg, az ebben fogfaltak szerint tekintsük át, miként kell az engedély iránti kérelmet benyújtani. A tulajdonos joga Elsősorban azt kell tudni, hogy telekalakítási engedélyt kizárólag tulajdonos kérhet, mégpedig az alábbiak szerint: - A telekalakítással érintett telek tulajdonosa. - Közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs. - Telekcsoport újraosztás esetén, vagy ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak á telek-területnagyság szerinti többsége kérheti az engedélyt. (Tehát ha a kérelmet olyan személy nyújtja be, aki arra nem jogosult, azt az építésügyi hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja). A kérelemhez nyomtatványt nem ír elő a jogszabály, csak annak tartalmát határozza meg, mégpedig a következőket kell tartalmaznia: - A kérelmező nevét, címét, aláírását. - A tervezett telekalakítással érintett telekre vonatkozó tulajdonjogot feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát. - Az elvi telekalakítási engedély számát, ha az elvi telekalakítási engedélyezésieljárást lefolytatták. (Erről a témakörről a sorozat következő részében fogunk beszélni). - A telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, ha az magassági adatot nem tartalmaz (a szegedi Körzeti Földhivatal által vezetett térképek ezt általában tartalmazzák), 10 százaléknál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon szintvonalas térképet. A térképmásolaton a meglévő és megkülönböztethető módon - a végrehajtható építési engedély szerinti (tehát felépíthető) építményeket fel kell tüntetni. - Kitűzésre és az ingatlannyilvántartáson átvezetésre alkalmas, a helyrajzi számok és a területszámítás szempontjából a földhivatal által záradékolt változási vázrajzot legalább 5 példányban. (A változási vázrajzot arra jogosult földmérő készítheti, azt a kérelmezőnek és a készítőjének is alá kell írnia. Figyeljünk arra, hogy kapjunk 5 példány eredeti vázrajzot!) Telekcsoport újraosztása esetén, vagy ha a telekalakítás során legalább 8 db új építési telek keletkezik a változási vázrajzot a jogerős és érvényes elvi engedéllyel engedélyezett telekalakítási terv alapján kell elkészíteni. A kérelem elbírálása során meghatározott esetekben szakhatóságok bevonása szükséges, az elintézési határidő - mint más építésügyi hatósági eljárásokban - itt is 60 nap. A kezdeményező kötelessége A telekalakítás kezdeményezője - a helyi építési szabályzatnak megfelelően, a felekalakítás miatt szükséges mértékig utak és közművek létesítésére, vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezhető. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a telekalakítási kérelmet az építésügyi hatóságnál kell benyújtani, majd ha erre engedélyt kaptunk, s az jogerőssé válik akkor kapja meg a kérelmező az engedélyezési záradékkal ellátott vázrajzokat (3 példányban). Csak ezt követően kell a Földhivatalhoz fordulni a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetése céljából. Nagyon sokszor fordul elő, hogy a Földhivatalhoz nyújtják be az átvezetési kérelmet, amit viszont a Földhivatal csak a telekalakítási engedély birtokában tud teljesíteni. A kiadott határozatot közölni kell a kérelmezővel, a változási vázrajz készítőjével, az érintett telek (telkek) valamennyi tulajdonosával haszonélvezőjével, kezelőjével, jelzálog jogosulttal, a szomszédos telkekkel rendelkezni jogosultakkal, az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal. Fontos dolog, hogy az engedély érvénye - esetenként egy-egy évvel - meghosszabbítható, ha az általános érvényű és helyi szabályok, hatósági előírások, ingatlan-nyilvántartási állapot ezt tehetővé teszik. Az engedélyt az engedélyes jogutódja is felhasználhatja, azonban ezt be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak a jogutódlás megfelelő okiratokkal történő igazolása mellett. Érdemes még megemlíteni, hogy amennyiben új telek alakul ki, vagy telekösszevonás történik, az arra vonatkozó engedélyben kerül sor a házszám megállapítására is. A sorozat következő része az elvi telekalakítási és elvi építési engedélyezési eljárás lesz. Kovács Béla Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Iroda Építésügyi Osztály Széchenyi téri farekonstrukció Megmenekül a disznófejes platán? Kivágták az első beteg platánokat a Széchenyi térről. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. közterület-fenntartási egységének növényvédelmi szakemberei tizenhat fát emeltek ki a platánsorból. A szerkesztőségünkbe érkező levelekből és telefonhívásokból tudjuk, hogy sokan aggódnak a Széchenyi tér nevezetes fái miatt. Legtöbben a „disznófejes fát" féltik. A fa az egyik vaskos ág végének formájáról kapta nevét. Az elágazás alatti ág végét mintha szobrász formázta volna meg: többnyire egy hatalmas sertés fejéhez hasonlítják, de olyanok is akadnak, akik szerint az ágból inkább egy óriási medvefej néz le a korzózókra. A Széchenyi téri platánok sorsát szívükön viselők ugyancsak sajnálnák a Takaréktár utca felőli újságos pavilon mellett álló, „vaskorlátos" platánt is. Az évszázados fa egyre terebélyesedő törzse benőtte a tér parktükreit egykor körülzáró, díszes korlát meghagyott darabját, amely megmaradását valószínűleg annak köszönheti, hogy már a kerítés eltüntetése idején is a fatörzs része volt. Gila Csaba, a környezetgazdálkodási kht. növényvédelmi mérnöke elárulta, hogy hasonló korlátdarabot rejt a nagyposta felé vezető sétány egyik platánja is. A szakember a fák állapotáról elmondta, hogy a disznófejes platán nagyon beteg. Megmentéséért mindent megtesznek: hosszú gyógyszeres kúra következik. Ám ha a növényvédelmi szakemberek fáradozásai végül mégis hiábavalónak bizonyulnak, a fa állatformájú ágát a múzeum őrzi meg az utókornak. A vaskorlát törzsű fák jól vannak, őket egyelőre nem fenyegeti veszély, nem szerepelnek a növényritkítási listán sem. Nyilas Péter Egy százéves fa törzse benőtte a régi vaskorlát megmaradt darabját. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ügyfélfogadás a Rákóczi utcában TA-információ A hivatalok munkaidejének, ügyfélfogadási rendjének ismeretére kérnek bennünket időnként telefonálóink. Mindegyikre értelemszerűen nem válaszolhatunk, hiszen A torony alatt című mellékletünkben ilyen információkkal nem foglalkozunk, annál is inkább, mert a Délmagyarország rendszeresen, napi gyakorisággal, a hétvégi számaiban pedig kimerítően tájékoztat minderről. Egy kérdésben most kivételt teszünk. Egy kedves Olvasónk telefonon érdeklődött afelől, hogy a szociális, egészségügyi és családvédelmi irodának van-e a Rákóczi utcában ügyfélszolgálata. Utána néztünk és megnyugtató válasszal szolgálhatunk: az említett irodának a Rákóczi utcában valóban van kihelyezett ügyfélfogadó szolgálata. A Rákóczi utca 11. szám alatt az ügyfeleket minden hétfőn és szerdán délelőtt 8-12 óra között fogadják. Az ügyfélszolgálat telefonszáma 443-655. Ajánlások kitüntetésekre Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata felkéri a szegedi társadalmi, gazdasági szervezeteket, intézményeket, szakmai szövetségeket, kamarákat, egyházakat, érdekképviseleti szerveket, hogy a személyi adatokat tartalmazó és a részletesen indokolt ajánlásokat 2001. december 31-ig juttassák el Szeged Megyei Jogú Város polgármesteréhez az alábbi kitüntetésekre: 1. Díszpolgári cím, 2. Pro urbe-díj. A kitüntetések átadására 2002. május 21-én, a város napján kerül sor. Bővebb felvilágosítás a Polgármesteri Hivatal kulturális, ifjúsági és sportirodáján kérhető (tel: 564-253). Zöld szám, ingyenesen A 06-80-820-032-es, ingyenes, zöld számon hívhatják a szegedi polgárok az önkormányzatot, ha kérdéseik, javaslataik vannak a várost érintő ügyekben. A telefonos rögzítőn bárki hagyhat üzenetet egy percben, és szükség esetén az illetékesek vissza is hívják, ha meghagyja nevét és elérhetőségét. A telefonszám csak a 62-es körzetszámról érhető el. Tanácskozás Az Európai Unió a szakszervezetek Az európai integrációnak sok olyan eleme van, amelyre - idejében - oda kell figyelnünk. Nekünk, s a csatlakozásra váróknak, de a tagországoknak is. Ilyen például a szakszervezetek helye és szerepe az Európai Unióban. A többi között erről a témáról tartottak tegnap tanácskozást Szegeden a Munkástanácsok Csongrád megyei szövetségének szervezésében. A Millenniumi Kávéházban tartott összejövetelt Fodor Imre, a Munkástanácsok megyei elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a megyénkben működő hat konföderáció tagjai számára szervezett oktatási program keretében létrejött tanácskozás csak egyik állomása az EU-csatlakozási folyamatnak. A szakszervezeti tisztségviselők felkészítése, a jogharmonizáció figyelemmel kísérése mindannyiunk közös feladata, emelte ki megnyitó beszédében a Munkástanácsok Csongrád megyei szövetségének elnöke. Nyitó előadásában dr. Pásztor Miklós, a Munkástanácsok külügyi és jogi szakértője A szakszervezetek helye és szerepe címmel tartott előadást a résztvevőknek. Ebben ismertette a nyugat-európai jogi helyzetet a szakszervezetek tevékenységében, a szociális ellátásra való jogot, a munkaadók és a munkavállalók érdekegyeztetési gyakorlatát. Beszélt az egyeztető fórumok szerepéről, mégpedig a nemzetközi gyakorlatban megvalósult eddigi tapasztalatok alapján. Ismeretes, hogy a Munkástanácsok az Európai Szakszervezeti Szövetség tagja. E szervezet rugalmasságának egyik bizonyítéka, hogy immár a nemzeti szakszervezetek szerepének is nagy jelentőséget tulajdonít. így például a határokon átnyúló kollektív szerződések megkötésében is van gyakorlata. Az úgynevezett iparági kollektív szerződések létrehozásában a Nyugaton már tapasztalattal is rendelkeznek. Ilyen a Németország, a Belgium és a Hollandia között az építőmunkások jogait és kötelezettségeit szabályozó kollektív szerződés. (EU-tagságunk esetén mi hasonlót Ausztriával írhatunk majd alá, más tevékenységi területeken is.) A nap folyamán Kovács Nándor, a Munkástanácsok sajtóosztályának vezetője A keresztény szakszervezetek szerepe Európában és Magyarországon, dr. Pásztor István pedig A jövő évi minimálbér hatása a munkavállalókra címmel tartott beszámolót. Mintegy 50-en vettek részt az alkalmon, kérdéseikkel és hozzászólásaikkal egészítették ki a beszámolókat. K. F.