Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-02 / 255. szám

8 HIRDETÉS PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 2. Három Károly Nemeskürty harangjátékot adott ajándékba A reformáció emléknapja A reformáció emléknapján központi emlékünnepélyt tartottak Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban, ahol Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos mondott köszöntőt, majd Bölcskei Gusztáv református püspök (felvételünkön) hirdetett igét. (MTI Telefotó: Bruzák Noémi) Budapest (MTI) Az országos protestáns napok programsorozatának zárásaként országos emlékünnepélyt tartottak a reformáció emléknapján Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által szervezett eseményen Harmati Béla evangélikus püspök vezetésével felszentelték majd meg is szólaltatták a Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatalának ajándékát, a 126 éve torony és harang nélküli templom új, 30 harangból álló harangjátékát. Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos köszöntőjében kiemelte, hogy Hunyadi János nándorfehérvári diadala óta Magyarországon a harangszó „nemzeti intézmény", s szeretete a reformáció idején sem hunyt ki. Utalt arra, hogy hivatala a millennium időszakában az ország számos településén támogatta új harangok öntését és felállítását. A kormánybiztos véleménye szerint a millennium az ökumene szellemében összeforrasztotta a keresztény felekezeteket. Nemeskürty István reményét fejezte ki, hogy az egyetértés jegyében építjük tovább Magyarországot a harmadik évezredben, azokon az alapokon, amelyeket egykor Szent István rakott le. Bölcskei Gusztáv püspök a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében úgy fogalmazott: a felekezetekre tagolt kereszténységben egymásnak néha jól oda tudunk mondani, de ha ezt tesszük, nemigen értjük és nemigen éljük át, mit jelent az, hogy reformáció. Szavai szerint a reformáció annak idején azért indult el, hogy Krisztus követőinek közössége kinyíló, az emberi szükséget meglátó. Krisztust hordozó közösség legyen. Ittzés János evangélikus püspök személyes hangvételű beszédében arra szólított fel: ne engedjünk a divatoknak, ne higgyük el, hogy van fontosabb kérdés, mint az üdvösség. A reformáció napján, októKároli Gáspár-díjakat adott át szerdán Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere; a reformáció napja alkalmából adományozott kitüntetést ezúttal Balázs Károly professzornak. Szűcs Ferenc professzornak, és Terray László Norvégiában éló nyugalmazott evangélikus lelkész, egyháztörténésznek ítélte a kuratórium - tájékoztatta a kulturális minisztérium sajtóirodája közleményben az MTI-t. Az 1996-ban alapított Károli Gáspár-díj azoknak a magyar állampolgároknak adományozható, akik a biblikus tanulmányokban - fordítással, tanulmány írással - kimagasló eredményeket értek el, vagy kiemelkedőt alkottak a magyar ber 31-én minden évben arra emlékeznek, hogy a német Ágoston-rendi szerzetes, Luther Márton 1517-ben ekkor függesztette ki 95 tételét a wittembergi vártemplomra. Tételeivel az úgynevezett búcsúcédula-árusításokkal kaplíra és próza nyelvi megújítása területén. Az elismerést alapítása óta - évente egyszer, a reformáció napja, október 31. alkalmából adják át. Az ismertetés szerint Balázs Károly a budapesti református teológián, a baptista szemináriumon, valamint az ELTE keleti nyelvek tanszékén végzett biblikus nyelvészeti tanulmányokat. Számos nagy jelentőségű bibliai és egzegetikai (írásmagyarázat) alapmunkát tett közzé magyar, illetve angol nyelven: jelentős munkája az Ószövetségi Szómutató, amely ökumenikus vállalkozásban jelent meg. Balázs Károly fő művének tekinthető az 1995-ben megjelent Újszövetségi Görög Szómutató, a teljes görög nyelvi csolatos visszaélések ellen tiltakozott, s kétségbe vonta, hogy a pápának joga volna a bűnök megbocsátására. X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont. A pápai oklevelet Luther nyilvánosan eléÚjszövetség szótári etimológiai, konkordanciális feldolgozása. A professzor nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi tudományos életben is megbecsülésnek örvend. Szűcs Ferenc a budapesti református teológián végzett, több helyen szolgált lelkészként, majd 1988 óta a Budapesti Teológia rendszeres teológiai tanszékének vezetője; 1984-ben doktorált, Széchenyi-ösztöndíjas. Főbb munkái: Etika, Hitvallás ismeret, Teológiai prolegomenta. E munkái mellett számos jelentős tanulmánya jelent meg. Terray László a soproni evangélikus hittudományi karon végezte tanulmányait. Az evangélikus világszövetség gette és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal. A Luther Márton vezette új irányzat lett az evangélikus, míg a genfi reformátor, Kálvin János vezette irányzat a református vallás alapja. ösztöndíjával Svájcban, majd Norvégiában egyháztörténeti tanulmányokat folytatott. Norvégiában telepedett le, s a lapp misszióban vállalt szolgálatot. 1956-ban norvég egyházi felkérésre az ausztriai és jugoszláviai táborokban tartózkodó magyar menekültek között végzett munkát, majd részt vett 1500 menekült Norvégiába történő áttelepítésében. A Norvég Egyházi Misszió főtitkára voh 1967-től 1981-ig. Egyháztörténeti tanulmányai jelentek meg norvég és magyar folyóiratokban, közreműködött több nemzetközi teológiai lexikon készítésénél, több, misszióval foglalkozó könyve is megjelent magyarul. Terray László a Nemzetközi Ordass Alapítvány létrehozója. November 4-én a katolikus egyház Borromeói Szent Károlyra emlékezik. Ez a Károly-névnap különösen Szeged város gyermekei, leginkább a szellemileg és testileg súlyosan sérültek és károsodottak számára kedves, hisz „három Károly" rengeteget tett felkarolásuk, orvosi ellátásuk és társadalmi elfogadottságuk terén. Borromeói Szent Károly (1538-1584) Milánó érseke volt, az előkelő Medici-családból származott. Az elhagyott, nyomorék, árva gyermekek részére menhelyeket, kórházakat, egyetemi hallgatóknak kollégiumokat létesített. Az 1576-77. évi nagy pestisjárvány idején életét veszélyeztetve a városban maradt, nem menekült el, palotájának kincseit a szegényeknek adta, még kenyerét és ágyneműit is szétosztotta közöttük. Horromeói Szent Károly nemes példája ösztönözte Polyák Károly (1889-1950) szegedi katolikus papot, hogy a gyógyíthatatlan, szellemileg és testileg sérültek részére otthont, irgalomházat hozzon létre. Saját pénzén kétemeletes házat vásárolt részükre a Polgár (ma Gogol) utcában, a 29. szám alatt, ahol több mint száz, súlyosan sérült gyermek és ifjú elhelyezésére és ellátására nyílt lehetőség. Az intézetet Glattfelder Gyula szeged-csanádi megyés püspök szentelte fel 1930 őszén azon reprezentatív ünnepségsorozat keretében, amikor Klebelsberg Kunó nagyszabású kultúrprogramjának részeként a fogadalmi templom, a Dóm téri épületegyüttes, az egyetemi intézetek, a rókusi iskola felavatására és átadására is sor került. A Borromeói Az ezerkilencszáznegyvenes években, sőt a rákövetkező évtizedben is voltak még kifejezetten „gyerök" (fiú) és külön lányjátékok. Ezek közül most kettőt idézünk föl. A fiúk játékai között a gülűzés volt a legkedveltebb. Az akkori szatócsoknál száz számra lehetett venni (igen olcsón!) apró égetett golyócskákat. Volt piros, sárga, zöld és kék gülű, más nevén glikker. Mivel mindegyik gyereknek sok gülűje volt, tárolásukhoz az édesanyáktól kértek olyan patent harisnya szárát, amelynek fejrésze már tönkrement és le kellett vágni, Ennek alsó végét összevarrták és a belé tett gülűket ágyuk févajánál (párna alatt) tartották, s akkor vitték magukkal, ha játszani mentek. A gülűzés társas, szabadban gyakorolható játék. Egyik fiú a tenyerében tartott - mondjuk - hat gülűt és a társa előtt kérte: „Aggy hatra!" Erre a társ a magáéból odaszámolt hatot. Éspedig olyan színűeket, amilyeneket a játék kezdeményeSzent Károlyról elnevezett irgalomház az első ilyen vidéki intézmény volt az országban. Az intézet 1939-től mai helyén, az Agyagos utcában, Polyák Károly ötholdas felsővárosi kertjében kapott helyet. A lelkileg is igen megterhelő ápolási munkát apácák látták el egészen a szerzetesrendek feloszlatásáig (1950) és az államosításig. Az intézet további bővítésében dr. Waltner Károly szegedi gyermekgyógyász professzornak volt kiemelkedő szerepe, aki a negyvenes években önzetlenül és térítés nélkül gyógyította itt a gyermekeket. 1894-ben Lovrinban. Délvidéken született, polgári, tisztviselő családban. Bátyja katolikus pap, akit koncepciós perben, mint állítólagos vatikáni-amerikai kémet 12 év börtönbüntetésre ítélt a román kommunista rezsim. Waltner Károly az első világháborúban mint orvostanhallgató, román hadifogságba került. A tiszti táborból, ahol az életkörülmények elviselhetőek voltak, a legénységi táborba, a hírhedt sipote-i Golgotába kéri áttételét, hogy többet segíthessen. Oda, ahol 16 ezer fogolyból 12 ezren meghaltak fertőző betegségekben és mind az öt orvostanhallgató elődje odaveszett. Már mint klinikai adjunktus segítkezik a Klebelsberg építtette szegedi gyermekklinika tervezésében és felszerelésében, mely Európa egyik kiemelkedő gyermekintézménye lett. Árvákat, menhelyi gyermekeket gyógyít, a háború alatti bombázások idején élete kockáztatásával menekíti őket. A porig bombázott szegedi gyermekklinikát ő építteti ujjá, melynek zője a tenyerében tartott. Ekkor valamelyikük mezítelen láb sarokkal lyukat forgott az alkalmas földön és máris kezdődhetett a játék. A kezdő kb. 30 centi magasságból eresztette a tizenkét gülűt a lyukba. Ami benne maradt, az már az övé lett, majd elkezdte a parton maradottakat passolni. Egy golyót ujjával a másikhoz lökött, s ha a golyó által lökött belement a lyukba, az is az övé lett. Ha nem ment bele, akkor a társ passoli. Ily módon nyertek vagy veszítettek egymástól gülűket. Aki nyert, az indíthatta az új menetet, de nem föltétlen hattal, hanem annyival, amennyivel akarták. A színek jelezték a gülűk értékét. Akinek legtöbb párosa volt, az győzött, s attól lehetett venni vagy más színűekért cserélni. Egy piros két sárgát, három zöldet és rtégy kéket ért. Ha valaki minden gülűjét elvesztette, szaladt a szatócshoz, ahol lyukas húsz fillérért (mert hogy volt ilyen pénz akkor) húsz különböző színű gülüt vehetett, s máris nyarigazgatója 1947-től 1960-ig. Az 56-os szabadságharcban a klinika forradalmi bizottságának elnöke, professzortársaival tiltakozik a szovjet megszállás és kommunista restauráció miatt. Ezért, valamint katolikus hite miatt meghurcolják. Nagyreményű orvos fia közúti balesetben bekövetkezett halála miatt a biztosítótól kapott jelentős összeggel támogatja az Agyagos utcai gyermekotthon új pavilonnal történő bővítését. Waltner Károly a város közszeretetnek örvendő gyermekgyógyásza volt, nemzetközi hírű szakember, aki sosem fogadott el hálapénzt, se ajándékot. Aszkétikusan takarékos élete tette lehetővé, hogy vagyonokat érő alapítványokkal támogassa a rászorultakat. Húsz éve, 1981 -ben hunyt el. Tanszéki utóda Boda Domokos szegedi gyermekgyógyász professzor a párizsi Sorbonne részére mint a magyar gyermekgyógyászat kiemelkedő alakját adta meg. Az egészségügyi gyermekotthon 1994-től vette fel Waltner Károly nevét. Az otthon Borromeói Szent Károly újra felállított szobrát és Waltner Károly emléktábláját Gyulay Endre megyés püspök 1999-ben szentelte fel. Waltner Károly családi sírja a Belvárosi temető 124(0. helyén található, melyet az otthon hálás betegei és dolgozói vettek gondozásba. A sírt gyakran látogatják tisztelói, kérve segítségét is. A magyar egészségügy megújulásához mindenekelőtt erkölcsi újjászületés szükséges, melyhez a „három Károly" nyújthat követendő és lelkesítő példát. Dr. Hencz Péter galt vissza, hadd passolhasson ő is olykor estendéig. A lányok kedvelt játéka volt a sántázás. Ehhez is kellett - utcán, vagy udvarban - olyan sima föld terület, amelyre bot véggel rajzoltak nyolc kockából álló sántázót. A vetőt mezei cserép darabjából kerekre formálták, aminek átmérője 7-8 centi volt és azt bizonyos kiszámoló mondása után vetette az első, majd sorban mindegyik lány. Az első kockától az utolsóig bevetették, amiért fél lábon (sántázva) ugrálva mentek, s fél lábon állva vehették föl a vetőt, majd ugyancsak sántázva visszakerültek az indulóhelyre. Aki a soron következőn kívülre vetette cserép darabkáját, az félreállt és máris jöhetett a következő lány. Ebben a játékban ügyességi vetéseket is csináltak, mint a hátra vetősdi, vagyis háttal álltak a rajzolt térnek és úgy vetettek a kockákba, s olyanok is voltak akik hátrafelé sántáztak, s a vetőjüket is így szedték föl. If|. Lele József Hon-vágya csillapíthatatlan? Bármilyen lakástervéhez van hitelünk Kamattámogatásos hitel: 6,00%* éves kamat Euró alapú hitel: 7,95%* éves kamat MKB Lakáshitelek Forint alapú hitel: 14,75%* éves kamat •1 éves kamatpcnódux esetén, érvényes 2001. 10. 01-tól Bővebb információ: 6720 Szeged. Kölcsey u. 8., tel.: (62) 420-000 vagy www.mkb.hu Károli Gáspár-díjasok Hagyományaink „Aggy hatra!"