Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-30 / 279. szám

PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 30. AKTUÁLIS 3 Kövér László bizakodik, de nem elbizakodott Erősödik a polgári koalíció Közel háromszázan voltak kíváncsiak Makón a Fidesz-MPP alelnökére, Kövér Lászlóra. Martonosi György honatya vendégét a Korzó Kaszinóban rendezett est előtt a kormányzás eddigi mérlegéről és a választási esélyekről kérdeztük. - Közeledik a kormányzati ciklus vége, ilyenkor zárszámadást szokás készíteni. Ön hogyan vonná meg a polgári kormányzás elmúlt három és fél évének mérlegét ? - Az alapvetően pozitív, hiszen a legtöbb téren sikerült teljesíteni, amit vállaltunk. A Bokros-csomag ütötte sebeket nagyrészt kiheverte az ország. Az új családtámogatási rendszernek köszönhetően megállt a népesség drasztikus fogyása, visszaadtuk az időseknek, amit az előző kormány a nyugdíjak elértéktelenítésével elvett tőlük, a Széchenyiterv pedig új lendületet adott a gazdasági fejlődésnek. De vannak megoldatlanul maradt problémák is. A mezőgazdaságban például még mindig sok a tennivaló és minden erőfeszítésünk ellenére az egészségügyben sem sikerült áttörést elérnünk. -A friss közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, megerősödött a kormányzó koalíció és van esélye a választási győzeKövér László: „Fontos tényező, hogy az emberek értékelik a kormányzás eddigi eredményeit." (Fotó: Tésik Attila) lemre. Nem fél attól, hogy ez elbizakodottá teszi a Fideszt és támogatóit ? -Az, hogy most vezetünk, korántsem jelenti, hogy máris győztünk. A választásokig még hosszú hónapok vannak hátra, ráadásul a különbségek nem igazán jelentősek. Persze a jó eredményeknek örülünk, de akkor sem voltunk kétségbe esve, amikor az MSZP vezetett. Úgy gondolom, az MDF-fel közös lista, az összefogás ereje több szavazatot hoz, mint amenynyit a két párt külön-külön érne el. Emellett fontos tényező, hogy az emberek értékelik a kormányzás eddigi eredményeit. A legszebb kormányzati siker, a legszélesebb összefogás is hiábavaló, ha az emberek nem állnak mögötte. - És mögötte állnak? Lehet-e ezekből a statisztikákból hosszabb távú következtetéseket levonni ? - Úgy gondolom, igen. A különböző közvélemény-kutató intézetek ugyanis nem csak azt szokták megkérdezni az emberektől, hogy kire szavaznának, ha most lennének a választások; ebből csak hónapok alatt lehet kiolvasni valamiféle tendenciát. Reménykeltő, hogy egyre többen adnak pozitív választ az olyan kérdésekre, mint például hogy hogyan látja személyes jövőjének alakulását, milyen a kormány és a miniszterelnök megítélése, melyik párt esélyesebb a győzelemre függetlenül attól, hogy a válaszadó kire szavaz. Aki ezeket a válaszokat is figyeli, bizonyára észreveszi, hogy a Fidesz megerősödése nem véletlen. Szabó Imre Puskák és madarak Legjobban a feketerigók csinálják. E sárga csőríí, koromfekete, illetve barnásszürke madár eredetileg vonuló volt: ősszel éppúgy, mint a fecskék meg a gólyák, elhagyta a Kárpátmedencét, és elszállt délre. Csakhogy nem ment Afrikáig mint az említettek, hanem megállt Olaszországban. Ennél rosszabb helyet nem is találhatott volna a túléléshez: csőre töltött puskákkal várták az olaszok, és ritkították szorgalmasan őket, egészen tavaszig, amikor a rigók, megfogyva bár, de törve nem, elhagyták a félszigetet. És bár mindeddig múlt időben beszéltünk: jórészt ma is minden ugyanígy történik. Mertafeketerigó-népesség nagyobb hányada napjainkban is vonuló, éppúgy mint régen csupán a városokba költözött populáció lett állandó madárrá (városban ezért láthatunk télen is feketerigót, minél nagyobb a város, annál többet. Az urbánus környezet jobb téli létföltételeket teremt, van búvóhely, van táplálék; városban egyre többen etetik a madarakat.) Egyébként az olaszoknál a madárevés nem mai keletű, már a régi rómaiak is nagy tételben fogyasztották az énekesmadarakat, melyek a lucullusi lakomák elmaradhatatlan fogásait alkották, és ugyanez a helyzet a Római Birodalom helyén mindenütt. Valahol olvastam. Ciprus szigetén - a fecskéken és a flamingókon kívül egyedül a nemzeti madárnak számító foltos poszáta védett. Holott Közép-Európa legtöbb vonuló madara útba ejti a szigetet, oda-vissza, és a derék ciprusiak nem takarékoskodnak a madársöréttel. (A foltos poszátát is éppúgy vadásszák, mint minden mást: azt se látják, mire lőnek, valami mozog a bokorban, dirr. Akár foltos poszáta az adott madár, akár nem, annak annyi.) Visszatérve a feketerigákhoz, rajtuk kívül néhány más, eredetileg vonuló madár is urbanizálódik, és időnként - városról lévén szó, írjuk így: egy füst alatt itthon marad. Bizonnyal nem kalandvágyból. Védjük őket! Kortalan autóbehozatal Míg eddig évente és családonként egyetlen autót lehetett behozni külföldről, néhány napja már minden magyar állampolgárt megillet a jog, hogy 12 havonta egy gépjárművet „importáljon". Ez a változás csak egy azok közül, amelyek a vámtörvény módosításával lépnek életbe. Az újszegedi Forrás Szállóban megtartott tanácskozáson külkereskedelemmel, szállítmányozással, fuvaroztatással, spedícióval foglalkozó szakemberek hallgathatták a Vámakadémia előadóit. Miskei László ezredes a vámtörvény átalakításából adódó legfontosabb változásokról szólt, Búzási Tibor százados a vámraktározási eljárásokról beszélt. Kovács Csaba őrnagy az egyszerűsített vámeljárásokra, az elektronikus vám elé állítás előnyeire tért ki előadásában, míg Torda Csaba százados az új tranzitegyezmény gyakorlati alkalmazását elemezte. Az egyértelmű, hogy az Európai Unióba készülve vámjogunkat is igazítani kell az uniós szabályokhoz, de ettől vajon egyszerűbb lesz-e hazánkban vámoltatni, vagy még több előírás betartását várják el a pénzügyőrök? - kérdeztük Miskei Lászlót. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának főosztályvezetője elmondta: a vámtörvény módosítása egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy a korábbinál áttekinthetőbb szabályokkal találkozzon az, aki vámkezeltetni akar. Ez persze nem jelenti azt, hogy a liberalizálódó vámjogból eltűnnek a tiltások. - A vámőrség vezetése is pontosan tudja, milyen nagy feszültségeket okozott, amikor szigorították a szeszes ital és a cigaretta behozatalára vonatkozó rendelkezéseket. Különösen fájlalták a „bekeményítést" a Délvidéken, ahol már egész falvak ráálltak a csempészésre. A költségvetésnek sok milliós kárt okozó, s az Európai Unióban is tiltott illegális kereskedelmet a módosított vámtörvény sem engedheti meg, így a nem kereskedelmi forgalomban ezentúl sem hozható be egy alkalommal 200 szál cigarettánál több. Míg például egy liter égetett szeszes italnál sem pakolhat többet az úticsomagjába a Magyarországra hazatérő - mondta el Miskei László. - Ugyanakkor enyhült a szigor a gépjárműimportban - tette hozzá ugyanis ezentúl évente és személyenként hozható be egyegy autó külföldről. S nem lett igazuk azoknak sem, akik azt mondták, hogy januártól megint előírják a szabályok, maximum hány éves lehet az a gépjármű, ami magánemberként importálható. Ilyen megszorítást nem tartalmaz a módosított vámjogszabály tudtuk meg Miskei ezredestől. B. Z. Vérnász, jövőre Munkatársunktól A tenorista. Vadász Dániel betegsége miatt ma is elmarad Szokolay Sándor Vérnász című operájának előadása a szegedi nagyszínházban. A zenedrámát Kovalik Balázs rendezésében szeptember közepén a budapesti Millenáris Teátrumban mutatta be a társulat. A közönség valószínűleg már csak a jövő év elején láthatja az operát. A Latinovits-bérlet tulajdonosainak az előadást 2002 első felében pótolják. A megváltott jegyek a helyszínen, illetve 14 napon belül a Szegedi Nemzeti Színház Kelemen utcai jegyirodájában visszaválthatók, vagy másik előadásra átcserélhetők. Oktatásfejlesztés Kisteleken A héterrtöbb alkalarrtmal is, legutóbb szerda este egyeztetett a kisteleki önkormányzat a város oktatási intézményeivel. A fórum célja az oktatási rendszer fejlesztésének kidolgozása volt. Az átfogó tervek között szerepel Kistelek két általános iskolájának összevonása is. - Egyelőre még csak egyeztető tárgyalásokat tartottunk a város oktatási intézményeinek képviselőivel, az óvoda, a két általános iskola és a gimnázium vezetőivel. Természetesen nem minden elképzelésről azonos a véleményünk, az esetleges változtatások megvalósításához a szülőket is meg kell kérdeznünk, ez lesz a tárgyalások következő lépcsőfoka. Abban azonban közös nevezőre jutottunk, hogy a jelenleg kialakult helyzeten változtatnunk kell - mondta Nagy Sándor kisteleki polgármester. Az önkormányzat vezetőjétől megtudtuk, hogy az általános iskolák vezetői szerdán az intézmény-összevonás szakmai feltételeit taglalták, de minden intézmény egyöntetűen az oktatás szervezeti kereteinek racionalizálását és hatékonyabbá tételét tűzte ki célként. A körülbelül egy hónap múlva lezáruló egyeztetések eredménye az oktatás minden szegmensének átfogó fejlesztése felőli döntés kell, hogy legyen, mondta Nagy Sándor. A kisteleki iskolákban tanulók szülei hamarosan tájékoztatást kapnak az előzetes egyeztetéseken felvetett változásokról, hogy a továbbiakban közös fórumon egyeztethessenek az önkormányzattal és az intézményvezetőkkel. I. Sz. Biomasszából „zöldáram" Munkatársunktól Az energiahatékonyság perspektíváiról rendezett tegnap konferenciát az MTESZ Csongrád Megyei Szervezete, közösen a Magyar Energiahatékonysági Társasággal Szegeden, a Technika Házában. A fórum legnagyobb érdeklődést kiváltó témája az energetikai piac közelgő megnyitásával kapcsolatos két előadás volt: az árampiac kilátásairól Dervarics Attila, a Démász Rt. vezérigazgatója, a gázpiac liberalizációjáról Kós Attila, az Égáz műszaki igazgatója tartott előadást. A konferencián szó esett az alternatív energiaforrások gyakorlati hasznosításáról is. Valastyán Pál, az MTESZ Csongrád Megyei Szervezetének elnöke bemutatta azt a félmilliárd forint értékű kutatási projektet, amelynek végeredményeképpen biomasszából „zöldáramot" lehet majd nyerni a DélAlföldön. Kétszáz éve alapították az első szegedi nyomdát Grünn Orbán és utádai A szegedi nyomdászat kétszáz éves jubileumát ünnepelték tegnap a szakma képviselői. Ez alkalomból könyv is jelent meg, az első állandó nyomdát befogadó épület falán pedig emléktáblát helyeztek el. A komáromi születésű Grünn Orbán 1801-ben kapott engedélyt Szeged tanácsától nyomda alapítására, s ez az év tekinthető a helyi nyomdaipar kezdetének. Erre az eseményre emlékeztek kétszáz év távlatából tegnap a nyomdászszakma képviselői a Móra Ferenc Múzeumban rendezett ünnepi ülésen. A megjelenteket Gera Imre, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Csongrád megyei csoportjának elnöke köszöntötte. - Szeged mindig is kulturális központ volt, amely éppen ezért nem nélkülözhette a nyomdát. S mivel az írott szónak itt becsülete volt, a nyomdászokat is elismerték, akik nélkül nem maradhattak volna fenn a híres szegedi írók, költők gondolatai - ezt már Pelle Katalin, a Magyar Gaál Endre, a bicentenáriumra megjelent történeti kötet szerzője az első szegedi nyomda históriáját ismertette. (Fotó: Schmidt Andrea) Nyomdászszakmai Szövetség főtitkára mondta az ülés résztvevőinek. A város képviseletében megjelent Ványai Éva alpolgármester azt a reményét fejezte ki beszédében, hogy a nyomtatott betű varázsa ezután is megmarad, ami megalapozza a nyomdászok jövőbeni megélhetését. Kétszáz évvel ezelőtt egyébként maga a város is hasznot húzott az első nyomda üzembe helyezéséből, mivel a közigazgatási nyomtatványokat olcsóbban tudták helyben beszerezni, mint Pestről megrendelni és ideszállítani. Egyebek mellett ez is kiderült Gaál Endre nyugalmazott egyetemi docens előadásából. amelyben a Grünn-nyomda történetét tekintette át. - Grünn Orbán azért szemelte ki Szegedet műhelyének megalapítására, mert a város regionális kereskedelmi központ volt, ahol 1720 óta tanítottak a piarista atyák, akik számos publikációt jelentettek meg emelte ki a komáromi nyomdász idetelepülésének okait Gaál Endre. A jubileumra kiadták A szegedi nyomdászat 1801-1918 című könyvet, amelyet a szakmával évtizedek óta szoros kapcsolatot ápoló Gaál Endre írt. A gazdagon illusztrált, aprólékos tipográfiai elemzést nyújtó kötet a nyomdászat fejlődésén keresztül egyúttal a város kulturális értékeinek gyarapodását is bemutatja. A szegedi nyomdászat néhány jellemző termékét az ugyancsak tegnap megnyílt kiállításon is megismerhetik az érdeklődők a Somogyi-könyvtárban. A kétszáz éves jubileumhoz kapcsolódó ünnepség részeként emléktáblát lepleztek le a Széchenyi tér 13. szám alatt álló Grünn Orbán-ház falán. Hegedűs Szabolcs