Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-29 / 278. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 29. MEGYEI TÜKÖR 3 Érdekvédők petíciója a mezőgazdasági miniszterhez Gabonapiaci válság Balról jobbra: Seres Gyula, Herczeg Pál és Stadler Ferenc a sajtótájékoztatón. (Fotó: Schmidt Andrea) Kövér László a kormány mérlegéről Kövér László a közvélemény-kutatásokból biztató tendenciákat olvas ki. (Fotó: Karnok Csaba) Esélyek Miközben ezekben a napokban Makón és környékén beszántják a hagymát, mert nem lehet eladni, vagy el lehet adni, de csak fillérekért, az almatermelők föld alapú támogatáshoz jutnak. Előkerült hirtelen 1,5 milliárd | forint az agrártárca bűvös cilinderéből, és a Csongrád megyei almásgazdának esélye van arra, hogy akár 2 forint is megillethesse négyzetméterenként. Jól jár, mert a hagymások nem kapnak semmit, ő viszont karácsony előtt 10-20 ezer forinthoz juthat. De ha még a nyáron SzabolcsSzatmár megyébe tette volna át a székhelyét házastul, pereputtyostul, akkor már rég a zsebében lehetne a pénz, ráadásul abban az északi megyében 12 forintnyijárt az agrártárca esélyegyenlőséget megvalósító politikája szerint. Esélyegyenlőség, közteherviselés - ez jellemzi az Európai Unió agrárpolitikáját. Nálunk azonban még minden fordítva működik: nincsenek egyenlő esélyek és nem viseljük egyformán a közterheket. Ennek szellemében minden előfordulhat, és mindennek az ellenkezője is, politikától, széljárástól, kisgazdapárti csatározásoktól függően. Ha például őstermelő vagyok, a 4 millió forintos árbevételt - ebben a kategóriában a plafont - úgy leköltségelhetem, hogy egy fillér személyijövedelemadót sem fizetek. Mindössze az önkormányzat fog meg némi helyi iparűzési adóval. Ha viszont vállalkozóként, vagy kft.-ként érem el ugyanezt a bevételt, akkor van esélyem arra, hogy minden létezőbefizetési kötelezettségemet teljesíteni kell, a társasági adótól az egészségügyi hozzájárulásig. Ha idén nyilvánosan hamut szórok a fejemre, és visszalépek a zsebszerződésemtől, akkor van esélyem arra, hogy jó magyarnak tartsanak, és hogy kétszer is eladhassam ugyanazt a földet. Ha azonban mindezt egy évvel ezelőtt teltem volna meg, nem biztos, hogy megérem a másnapot. És az esélyt az uniós csatlakozásra. Országos tiltakozás részeként petíciót adott át tegnap a helyi FVM-hivatal vezetőjének a Mezőgazdasági Társaságok, Szövetkezetek, Vállalkozók (Teszöv) Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetsége. A társas gazdaságok a gabonapiaci egyensúly helyreállítását sürgetik. Tasnádi Gábor, a Csongrád megyei FVM-hivatal vezetője vette át tegnap délelőtt a Teszöv képviselőitől azt a tiltakozó petíciót, amelyben az érdekképviselet kéri az agrárminisztert: hozzon intézkedéseket a gabonapiacon kialakult túltermelési válság levezetésére. A hivatalvezető a követeléseket még aznap továbbította Vonza András mezőgazdasági miniszternek. A petíció átadása után Herczeg Pál, a Teszöv elnöke, Stadler Ferenc titkár és Seres Gyula, a megyei gabonaválasztmány elnöke sajtótájékoztatón ismertették az országos akciót kiváltó okokat. Mint mondották, a kormány eddig képtelen volt kezelni a gabonapiacon kialakult túltermelési válságot, emiatt 4 és fél millió tonna eladatlan búza és kukorica áll A lassanként végéhez közeledő esztendő szinte hihetetlen mennyiségű termést hozott a hagymásoknak mind a dughagymás, mind a magról vetett fajták esetében. A hozam 150-170 százalékos volt, és a minőség is jónak ígérkezett. Közvetlenül a betakarítás előtt azonban rosszra fordult az időjárás. Aki késlekedett, annak kizöldült a hagymája. Mindez együtt végül nagyon alacsony jövedelmezőséghez vezetett: szemben a tavalyi harminc és kilencven forint közötti árakkal most jó, ha tíz-húsz forintot kap a termelő. Az exportra előkészített hagymáért legfeljebb huszonötöt, a hűtőiparnak szánt tisztított áruért A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Csongrád megyei hivatalában még senki sem jelentkezett gazdahitelért. Szakemberek szerint ennek az az oka, hogy nagyon szigorúak a feltételek. Nincs pályázó a megyéből az idei gazdahitelekre, noha a beadási határidő november 30-ával lejár - tudtuk meg Tasnádi Gábortól, az FVMhivatal vezetőjéről, valamint Szakáll Sándor főtanácsostól. A maximum 100 millió forintos felső határral bíró gazdahitel intézménye 2000 óta létezik, az akkori viszonylag kedvező feltételeket sokan kihasználták: Csongrád megyéből 80 igényló, köztük 9 szövetkezet vett fel csaknem 1,6 milliárd forintnyi kölcsönt. A gazdahitelről azt kell raktárakban az országban. Az 53 társas gazdaságot és vállalkozót tömörítő érdekvédelmi szövetséghez tartozó termelók - Csongrád megye gabonásainak 30 százalékát teszik ki - jelenleg 30 ezer tonna eladatlan búzával és 27 ezer tonna kukoricával rendelkeznek. Ezért azt követelik, tonpedig alig negyvenet fizetnek, így érthető, hogy sokan fel sem szedték a termést, inkább a földbe szántották - jellemezte a történteket Barnóczki Attila, a makói Hagymakutató Állomás vezetője. Az agrárszakember szerint nagy gond, hogy a hagyma termesztése meglehetősen hullámzó. Egy-egy jól jövedelmező évet követően - ilyen volt a tavalyi is - sokan próbálkoznak vele, rossz esztendő után viszont akár a felére is csökkenhet az országos mennyiség. Mindez érthető, hiszen a zöldségtermesztéshez különösebb beruházásra nincs szükség, inkább élőmunkát igényel, ráadásul egy tudni, hogy meghatározott célok teljesítésére vehető igénybe, az FVM-hivatalhoz pedig banki háttér birtokában lehet pályázni. Az idei célok között mezőgazdasági fejlesztés címszóval a föld- és használt gépek vásárlásán kívül bármilyen beruházást támogatnak. Elképzelhető különben, hogy ez a profil a közelgő határidőig még 4-5 pályázót megmozgathat, szemben a másik két lehetőséggel. Segíteni szeretnék ugyanis a termelők értékesítő szövetkezetei (TESZek) által kezdeményezett élelmiszer-feldolgozó üzemek létesítését, valamint regionális logisztikai központ alapítását. Ez utóbbi két cél azonban komoly saját tőkét és egyéb adottságok meglétét feltételezi. A tavalyi, még az osztogatósabb Torgyán-érában kiírt nánként 18 ezer forintban állapítsák meg a kukorica és a takarmánybúza felvásárlási árát. Az állam köteles legyen a termelők által felajánlott teljes mennyiséget megvenni, mégpedig a termelők telephelyén. (Mint ahogy arról lapunkban már beszámoltunk, az FVM először azt ígérte, 2 éven belül termőre fordul. Azok, akiknek bizonytalan a megélhetése, szinte ösztönösen próbálkoznak vele. A következmény: azok sem számíthatnak belőle stabil bevételre, akik élethivatásként foglalkoznak vele. Barnóczki Attila szerint a megoldást hosszú távon a termékpálya szabályzása és a hozzá kötött támogatási rendszer jelentheti. A hagyma hazai termőterülete egyébként évről évre nagyjából hat-hétezer hektár, a betakarított mennyiség pedig a körülményektől függően 130-180 ezer tonna körül alakul. Mint a városházán elhangzott, a jó tulajdonságokkal rendelkező makói hagymára még mindig szüksége van nem csak a hazai, de a külföldi piacnak is. A magyar termelók azonban ma már nem diktálhatnak, alkalmazkodniuk kell az igényekhez többek között a kiszámíthatósággal. Sz. I. M. gazdahitellel vissza nem térítendő állami támogatás párosult, valamint 80-100 százalékos kamattámogatás. Az ideinek azonban nincs vissza nem térítendő része, a kamattámogatás mértéke csak 4060, az állami garanciavállalásé pedig mindössze 50-60 százalék (szemben a 2000-es 80 százalékkal). Azaz: a gazdahitel nem sokban különbözik egy „sima" banki kölcsöntől, ráadásul olyan pályázatot kell benyújtani, amely különböző igazolásokat, mellékleteket és kész hitelszerződést is tartalmaz. Ugyanakkor tudni kell, hogy egy normál gépvásárláshoz is jár 40 százalékos kamattámogatás, vagyis a gazdahitel plusz 20 százaléka nem akkora összeg, amiért a pályázónak érdemes lenne ekkora tortúrát végigcsinálnia. Fekete Klára millió tonnát vásárol fel, majd 500 ezerre csökkentette a mennyiséget.) A petíció azt is tartalmazza, hogy azok a termelók, akik kényszerhelyzetben alacsony áron szabadultak meg a gabonájuktól, s ezt számlával igazolják, kapják meg az árkiegészítést. A Teszöv szerint jöNyugodt a lelkiismeretem, mert ha semmi mást nem tettünk volna, mint a családtámogatási rendszer megerősítése, akkor is elmondhatnánk: nem voltunk kárára az országnak - mondta Kövér László szerdán Makón. A Fidesz-MPP alelnöke Martonosi György honatya meghívására érkezett a városba, és a zsúfolásig megtelt Korzó Kaszinóban vonta meg a kormányzás eddigi mérlegét. Kövér László azt mondta, a polgári kormány mindenekelőtt abban különbözik elődjétől, hogy nem csak a jelenben gondolkozik. Ennek legszembetűnőbb példája éppen a családtámogatási politika. Ha mindössze a választások megnyerése lenne a célunk - fogalmazott az alelnök -, akkor kizárólag a nyugdíjakat emelnénk. Az ország öregszik, így néhány cikluson át ezzel a taktikával kormányon maradhatnánk. Ám figyelembe kell vennünk azt, hogy tíz év múlva a lakosság több mint fele ötven évnél idősebb lesz. A családtámogatási rendszer megerősítése azzal a reménnyel biztat bennünket, hogy hosszú távon is lesznek aktív korosztályok. Ezért fordítunk kiemelt figyelmet a gyermekeket nevelő családokra, és nem azért, mert nekünk most vannak kiskorú gyermekeink - mondta Kövér. Az alelnök azt sem felejtette el megemlíteni, hogy a kormány ígéretéhez hűen megőrizte a nyugdíjak reálértékét, vőre csökkenteni kell a termelők raktározási költségeit az őszi búza esetében is, ezért a petícióban heti és tonnánkénti 15 forintos tárolási támogatást követelnek. Elvárják, hogy 2002-től EU-konform gabonarendtartás és piacszabályozás lépjen életbe az őszi búzára és a kukoricára vonatkozóan. Kiemelték: mindössze 4 milliárd forintra lenne szükség a gabonapiaci válság levezetésére. S míg erre a célra nem talált forrásokat az FVM, a nyugdíjasok külső üzletrészeinek megvásárlására 60-80 milliárd forintot fordít. Ez az aránytalanság is része annak a helyzetnek, amelyben a társas gazdaságokat negatív diszkrimináció éri. A szövetkezetek például nem kaphatnak föld alapú támogatást, míg a 300 hektár alatti területen gazdálkodók igen. S míg a társas gazdálkodók a költségvetésbe 83 milliárdot fizetnek be és támogatásként csak 36-ot kapnak vissza, addig a vállalkozók 7 milliárdot fizetnek, s duplájához, 14hez jutnak hozzá. Az őstermelők a 2,5 milliárdos befizetéseik mellett 15 milliárd forint értékű állami támogatást kérnek. F. K. sőt emelt is azon. így nem csak helyrehoztuk a Bokros-csomag kártételét, de a vállaltnál is többet adtunk az időseknek - mondta. Az aktuális kérdések is szóba kerültek a fórumon. A Fidesz kampányát irányító egykori pártelnök, miniszter azt mondta, a közvéleménykutatásokból biztató tendenciákat olvas ki. Néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta a sajtóban, hogy az MSZP nehéz helyzetbe került, mert rájött: Medgyessy Péterrel nem tudja megnyerni a választásokat és az is kétséges, hogy Medgyessy marad-e a miniszterelnök-jelölt. Erre a szocialista aspiráns Debrecenben azt válaszolta, szemben a Fidesz-alelnök álmaival, ő az MSZP miniszterelnök-jelöltje és ó lesz a miniszterelnök is. A fórumot megelőző sajtótájékoztatón arra kértük Kövér Lászlót, kommentálja a hírt. Erre a Fidesz-politikus azt mondta: „Az, hogy Medgyessy Péter az MSZP miniszterelnök-jelöltje, az ő bajuk; hogy Medgyessy Péter nehéz helyzetén tettetett magabiztossággal próbál úrrá lenni, az pedig az ő baja." Szabó Imre A második hely és az MKB Munkatársunktól Évzáróját tartotta tegnap a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt. A pénzintézet szegedi fiókja által a Royal Hotelben rendezett eseményen a pénzintézet központi és helyi vezetői mellett több mint száz üzleti partner képviselője jelent meg. Az MKB eredményes évet tudhat maga mögött, a pénzintézet átlépte a 800 milliárd forintos mérlegfőösszeget, s a tavalyihoz képest mintegy húszszázalékos növekedés után az idén 13-14 milliárd forintos eredménnyel zárja az esztendőt. A társaság folyamatosan szélesíti a tevékenységét: az ország egyik vezető lízingcégében tulajdont szerzett, erősíti a brókerszolgáltatását, s a lakossági üzletágat is folymatosan fejleszti. A legnagyobb hazai lakossági bank után az MKB tavaly a második volt a pénzintézetek toplistán, az idén azonban az ABN Amro-K & H fúzió miatt a harmadik helyre szorult. Szabolcs István, az MKB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a követező év célkitűzései között szerepel a már megszokott második hely visszaszerzése. A jövő év így dinamikusnak ígérkezik, bővülésre számítanak mind a lakossági, mind a vállalati hitelállományok terén. Szabolcs István utalt a pénzpiaci környezetre is, amikor kifejtette, hogy a hazai gazdasági mutatók az Európát elért recesszió ellenére továbbra is növekednek majd. Ön is az Hithez akar tartozni? Internet azoknak, akik a minőséggel nem kötnek kompromisszumot. 6720 Szeged Feketesas u. 28. http://home.tiszanet.Hu tnfoOtiszanet.hu (62) 424-624 A termés bőséges/ az ár alacsony Ha beszántják a hagymát Makón és környékén idén nagyon sokan a földbe szántották a megtermett hagymát, mert felszedni sem érte volna meg - hangzott el a Mezőgazdasági téli esték című agrárfórum-sorozat legutóbbi előadásán. A makói Hagymakutató Állomás igazgatója szerint a kiszámithatatlan jövedelmezőség jelentős részben annak tulajdonítható, hogy a termelők köre évről évre változik. Szigorú feltételek, bonyolult pályázatok Nem ugrálnak a hitelért