Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-28 / 277. szám

SZERDA, 2001. NOVEMBER 28. TISZA-PARTY 3 FORDTRANSIT 3 319 OOO Ft+áfa-tól Baunok A népszerű halálbüntetés Majd a halálbüntetés rendet csinál. Lényegében ez derült ki a CEORG Közép-európai közvéleménykutatásából, amely szerint például nálunk a megkérdezettek 68 százaléka elpusztítaná az arra érdemeseket. A párhuzamos felmérés ennek okát abban látja, hogy az emberek elégedetlenek a közbiztonsággal, és egyáltalán a rendó'rség munkájával, és így kompenzálnak. Csak azt nem értem tisztán és világosan, hogy a halálbüntetés gyakorlása hogyan hatna pozitívan a közrend javítására. Mert más felmérések azt bizonyítják, hogy a halálbüntetésnek nincs elrettentő hatása. Azért ez a 68 százalék rengeteg, uszkve minden három emberből kettő helyeselné az állami gyilkolást. Ez körülbelül annak az erős embernek az erkölcsi fennköltségével paralel, aki azt mondja: ne verekedjél, mert megverlek mindjárt! Ennek így semmi értelme. Mert ha az állam jogilag helyénvalónak tekinti a halálbüntetést, akkor maga a metódus, az amúgy sem erős szellemmel terhelt agyakban a gyilkolás, mint büntetésiforma jogossága jelenik meg. És lényegében szentesíti az eljárást, s jogi úton morálmentessé teszi azok számára, akik önkéntelen leképezését adják személyes hatalmuk gyakorlására. Azt pedig végképp ne felejtsük, hogy miféle joggyakorlat uralkodik ma az országban. Ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy ezt a témát nem lehet egy oldalban „mindenhatóan" kivesézni, sőt, észérvek százai vívhatnának csörtét, de abban is, hogy bármi legyen is ennek a vitának az eredménye, a statisztikai 68 százaléknak legfeljebb lukat beszélnénk a fejébe. De hogy hasonlítási alapunk is legyen, ez a szám a cseheknél „csak" 58 százalék, a lengyeleknél viszont 72. Nyilvánvaló, hogy az iskolázottsági fok emelkedésével egyre kevesebben akarnak állami mészárszéket, hasonlóan a minélJíatalabhakhoz. Viszont szó szerint megérne egy misét, hogy az egyházhoz nem tartozók és a nem történelmi egyházak tagjai körében kevésbé népszerű, átlag alatti a büntetés életkioltás által történőformája, míg a magukat római katolikusnak vallók 74 százaléka, azaz minden négyből három ember, szívesen szentesítené a túlvilágra való jutás ezen állami formáját. A szélsőjobb és a szélsőbal szintúgy „akasztana", még ha injekcióval is. Tekintsünk most el attól a véleményformáló dimenziótól, hogy „de majd másként gondolna a büntetésre, ha a közvetlen környezetében történne baj", már csak azért is, mert minden indulat megérthető, a bosszúvágy is emberi tulajdonság, viszont nem hiszem - még ha az önindulat szentesítené is -, hogy az erőszak, az életkioltás bármely formája hosszú távon normális szervezőereje lehet egy normális világnak. Ha nagyon sarkosak akarunk lenni, a halálbüntetés igenlése megoldáskísérletként azonos a szegénység és a nyomor megoldására adott bin Laden-válasszal. Húsárak - jegelve Az utolsó egy-két hétben nem volt mozgás a húspiacon. a termelők által alacsonynak tartott húsárak maradtak ott, ahol voltak: mélyen a nyári és az őszi hónapok átlaga alatt. Mint emlékezetes, az élő állat kilójáért akkoriban 350-360 forintot is fizettek a felvásárlók. Jelenleg azonban csak 280320 forintért veszik át a sertéseket a feldolgozók, többek között a Pick Szeged Rt. is - tudtuk meg Forró Sándortól. a cég élóállat-forgalmi vezetőjéről. Az országos jelenség oka az, hogy a nyugat-európai piacokon olcsóbb lett a hús, így valamennyi hazai beszállító értékesítési gondokkal küzd. Ilyen esetben két út áll a cégek előtt: vagy kevesebbet vágnak, vagy alacsonyabb áron veszik át a sertéseket. A Pick úgy tűnik - mindkét megoldásnak híve. Drasztikusan ugyan nem csökkent a napi vágások száma, de kevesebb élő állatot visznek a vágóhidakra, mint korábban. A sertések nagy részét pedig betárolják és a kedvezőbb lehetőségekre várnak. F. K. Hígítják a tejet Munkatársunktól A fogyasztók szándékos megkárosításának gyanúját vetették fel tejfeldolgozó vállalatokkal szemben a Fidesz-frakció keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. amelyen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkatársai is részt vettek. A sajtótájékoztatón elhangzott: egyes tejes cégek - például a Gala Hungária Rt. Szeged és a Smart Kft. Kecskemét — tejtermékei rendszeresen nem felelnek meg a minőségi követelményeknek. Koltai Ildikó képviselő hangsúlyozta: a szakértők szerint alapos a gyanú arra. hogy a vétkes gyártók a gyártási előírások rendszeres megsértésével szándékosan károsítják meg a fogyasztókat. Elhangzott, hogy a főfelügyelőség a tej természetes értékeinél jóval alacsonyabb átlagos fehérjetartalmat tapasztalt a két említett cég esetében: a bevizsgált Smart-tejek mindegyike, a SOLE-tejeknek pedig több mint 88 százaléka nem érte el a kívánt értéket. A sajtótájékoztatón szétosztott dokumentum szerint a tehéntej természetes fehérjetartalma átlagosan 3,1-3,4 gramm 100 köbcentiméterként, a két cég tejeiben azonban ennél kevesebbet - 100 köbcentiméterenként 2,65 grammot - találtak, ami a szakértők szerint arra utal, hogy a tejbe víz vagy egyéb hígító anyag keveredett. A sajtótájékoztatón közöltek szerint a főfelügyelőség első vizsgálatait követően a gyártókat bírsággal sújtotta, de ez a második ellenőrzés sem hozta meg a vart kedvező eredményt. Az ügyben Koltai Ildikó a gazdasági tárcához interpellált. A politikus bejelentette: önálló indítványként kezdeményezni kívánja, hogy a fogyasztóvédelmi bírságot adók módjára hajthassák be. Azt is szeretné elérni, hogy bővüljenek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jogosítványai. Dékány Sándor, az FVF sajtószóvivője lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, az ügy nem hasonlítható a „veszélyes húsok" címmel robbant bombához. Ebben az esetben ugyanis nem lejárt szavatosságú, esetleg romlott termékekről van szó, csupán arról, hogy az ellenőrzött tejek nem az előírt paramétereket tartalmazták. Veszélytelen hűtőpultok a megyében Munkatársunktól A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) a megyei felügyeletekkel együtt szeptember 3-28. között az egész országban azt ellenőrizte, betartják-e az előírásokat a friss húsokkal, húskészítményekkel kapcsolatban a kereskedők. Mint ahogy arról tegnapi lapunkban beszámoltunk, a megye hipermarketjei nem keveredtek gyanúba, szemben az Auchan-üzletlánc áruházaival, azokban ugyanis olyan húst árultak, amelyeknek 80 százaléka lejárt szavatosságú volt. Dékány Sándor, az FVF sajtószóvivője a tegnapi információkat kiegészítve elmondta, Csongrád megyében 27 kiskereskedelmi egységben és 9 nagykereskedőnél ellenőriztek a felügyelők. A pozitív előjelű végeredménnyel a térség a megyék rangsorában az élbolyban végzett, a kiskereskedőknél ugyanis nyolc, a nagyoknál mindössze egy kifogásolni valót találtak. Vadász, a közszolgálatról A rendszerváltás után először kíván egységes közszolgálati törvényt megalkotni a Magyar Szocialista Párt - jelentette ki tegnap Szegeden Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke, az MSZP programjának egyik kidolgozója. A 730 ezer munkavállalót érintő jogszabályt a párt komiányra kerülése után a legrövidebb időn belül bevezeti. A tervezet - alkotói szerint - stabilizálná a foglalkoztatásban a közalkalmazottak és köztisztviselők helyzetét. A bérreform alapja az egységes, a mipdenkori minimálbérre alapított bértábla lenne. Vadász János szerint mindenképpen szükség van a közszolgálatban dolgozók munkakörülményeinek javítására, valamint a köztisztviselők és a közalkalmazottak közötti bérfeszültségek enyhítésére. A KKDSZ elnöke ugyanakkor kijelentette: az MSZP kormányra kerülésével a törvénytervezet stabilizációs célkitűzéseinek megfelelően a közszolgálatban tevékenykedőknek nem kell elbocsátási hullámra szamitani. Fogást keres a felügyelet a Picken és az Aragón Nyilatkozatok háborúznak A megye fellebbez Megbírságolt önkormányzatok Kettő-kettőmillió forint birsággal sújtotta a Közbeszerzési Döntőbizottság a Csongrád megyei, illetve a kisteleki önkormányzatot a közbeszerzési törvény megsértése miatt. A megyeiek kérik a határozat megsemmisítését, a kistelekiek viszont még nem döntöttek arról, hogy fellebbezneke a Fővárosi Bíróságon. A Csongrád megyei önkormányzat tavaly év végén hirdetett meg nyílt közbeszerzési eljárást a fenntartásában lévő szentesi kórház új diagnosztikai és sürgősségi tömbjének megvalósítására. Az 1 milliárd 300 millió forintos építési beruházást a KÉSZ Kft. nyerte meg, ami ellen senki sem emelt kifogást. Az egyik bonyolító cég, a Teszt Kft. a döntőbizottsághoz fordult jogorvoslati kérelmével. A gyulai székhelyű cég kérte, hogy a bizottság állapítsa meg: az építési beruházáshoz kapcsolódó műszaki ellenőrzési feladat ellátását közbeszerzési eljárás keretében kellett volna beszereznie a megyei önkormányzatnak vagy sem, egyben kérte bírság kiszabását. A döntőbizottság úgy vélte, az önkormányzatnak alkalmaznia kellett volna a közbeszerzési törvényt a fenti feladat tekintetében. Huher Bertalan, a megyei önkormányzat főjegyzője lapunknak elmondta: a Fővárosi Bírósághoz fordulnak az ügyben, hogy semmisítse meg a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát. A kisteleki önkormányzat szeptemberben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított a kisváros négy utcájának (Sörház, Hunyadi, Galamb és Orgona utca) burkolat- helyreállítására. A 44 millió forintos beruházás 70 százalékát a Csongrád megyei Területfejlesztési Tanács állja. A pályázatot a Hódút Kft. nyerte meg. Jenei Rózsa Pálma jegyző elmondta: a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesítették arról, hogy az idő szűke miatt tárgyalásos eljárást folytatnak le, és a bizottság akkor nem emelt kifogást. Az eredményhirdetés után nem sokkal azonban a döntőbizottság hivatalból kezdeményezett eljárást az önkormányzat ellen a közbeszerzési törvény megsértése miatt, mondván: a sürgősség nem indok, a kivitelezőt nyílt közbeszerzési pályázaton kellett volna kiválasztani. A Közbeszerzési Döntőbizottság kettőmillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezte a kistelekieket. Jenei Rózsa Pálmától megtudtuk: a képviselő-testület még nem határozott arról, hogy fellebbeznek-e az útépítés ügyében a Fővárosi Bíróságon. A döntést várhatóan ezen a héten hozzák meg. Sz. C. Sz. (Folytatás az 1. oldalról.) A Pick keddi közleménye szerint jogi vélemények is megerősítették azt, hogy a kért adatok kiszolgáltatása csak jogszabályban előírt esetekben lehetséges, például adóvizsgálatnál. - Az a tény, hogy a Pick igazgatósága az adatok kiadását megtagadta, nem hozható nyilvánosságra úgy, mintha a Pick valamilyen jogszabályban előírt együttműködési kötelezettségének nem tett volna eleget - áll a cég tegnap megjelent tőkepiaci közleményében. (A szakértők szerint az ilyen típusú nyilatkozatháború példátlan a tőzsde és a felügyelet történetében, mindenki kíváncsian várja a pénzügyi jogászok által megvívott csaták eredményeit.) A Pick igazgatósága közleményében hangsúlyozza: a legutóbbi negyedéves gyorsjelentésében a társaság kitért az olyan kérdésre, amelyeket a PSZÁF fogalmazott meg a Pick elmúlt másfél évi gazdálkodási adataival kapcsolatban. A vizsgált időszak első felére, vagyis 2000. évre pedig nemzetközi könyvvizsgáló által auditált jelentéssel rendelkezik. Mint korábban írtuk, a Pick megbízta a Deloitte and Touche könyvvizsgáló céget, hogy a társaság 2001. évi első háA tenyésztőket a nyilatkozatháborúnál jobban izgatja, hogy mennyiért veszi át tőlük a Pick a jószágokat. (Fotó: Gyenes Kálmán) rom negyedéves pénzügyi jelentését vizsgálja felül és kérte, hogy térjen ki a PSZÁF által megfogalmazott kérdésekre. A jelentést a társaság decemberben nyilvánosságra hozza. Kedden az Arago közölte: az október 24-én indult vizsgálat eredményes lefolytatását nem akadályozta, az eljárásban a PSZÁF által - szerinte jogosan - kért információt azonnal megadta. Az Arago tudatta azt is, hogy a cég semmilyen, Pick törzsrészvényekre vonatkozó értékpapírügyletet nem kötött 2001. október 1 jét megelőző 180 napban. K. A. • első vagy hátsó kerék meghajtással • 75-től 125 LE-ős motorok • akár 6 személyes teherautóként is felét most - másik felét két év múlva fizetheti •>Z2r«M«W> WWilW#MrtlÉI*<lll| MGCMM Oatomrmune aamrukntc* j. u rm = M/NK«e4W4» M» SZZ49-7S1 m SSf5«tí-S«0 8-maé #+ftol »>r— tíxdODeúnűk.hxj- HmtlmMiW'xWnmi^i.fv* x^j,, R^orumruv. .