Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-02 / 255. szám

PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 2. HELYI TŰKOR 5 Mindenszentek napján virágerdő borította a sírokat. (Fotó: Gyenes Kálmán) Temetői magány Szomszédunkban, Kis-Jugoszláviában, a mindszentek napja nem munkaszüneti nap. Ennek ellenére, a régi szokásjog alapján, ezrével látogatják ilyenkor hozzátartozóik sírját az ott élő emberek. így van ez a Délvidék egyik legtipikusabb mezőgazdasági kisvárosában, Topolyán is. A két nagy temetőben - a Kálvárián és a keleti sírkertben - hatalmas tömeg hullámzik a hantok között. Fekete, ünneplőbe öltözött emberek, virágcsokorral, gyertyával a kezükben. Egyik félreeső helyen két idősebb asszony beszélget. A téma szokásos: a gyerekek és az unokák. „Nem, most nem jönnek haza a Jiamék, Hamburg nagyon messze van, ők is elfáradnak már. Az unokám meg Amerikában tanul, őa szüleit is ritkán látja, ide pedig csak kétévenként jár. A nagyapja sírjánál még nem is volt", mondja az egyik nénike és kendőjének sarkával egy könnyet morzsol szét a szeme sarkában. „Az enyémek a nyáron voltak itthon, akkor hoztak virágot az apjuk sírjára. Most ők se jönnek. Majd karácsonyra. Svájc is messze van, még autóval is", teszi hozzá. Aztán elcsendesednek, maguk elé néznek, majd megszólal az egyik. „Látod, mennyi itt a külföldi autó? Ok mindannyian idegenből jöttek haza. Már csak mi maradtunk itthon, idősek. Néhány év, és mi is elmegyünk - végleg. Mit gondolsz, lesz-e majd, aki 10 év múlva hoz egy csokor virágot a sírunkra?" Üldögél a sírkő vön a két asszony. Együtt. A levegőn azonban szinte átsüt, hogy milyen mérhetetlenül magányosak... Kisimre Ferenc Hideg szél hátán lovagolva érkezett meg tegnap a Tisza partjára a november. A vastag kabátokban is fázó szegediek reménykedően kémlelték az eget, hátha kibújhat, ha csak fél órára is felhőbörtönéből a Nap. De a természet úgy gondolta: elégedjenek meg azzal a körtöltéssel ölelt városban élők, hogy nem küld esőt a földre. így aztán, ha dideregve is, de az esernyőket táskákba rejtve indulhattak halottaikhoz mindenszentek napján a város polgárai. Az ország egyik legnagyobb sírkertjében, a szegedi Belvárosi temetőben tízezrek keresték fel elhunyt hozzátartozóik, barátaik sírját. S bár az autók csak lassan araszolva közelíthették meg a temető bejáratát, a délelőtti csúcsforgalomban egyetlen méltatlankodó panaszt sem sodort a szél a Dorozsmai, a Bajai, a Fonógyári úton. - Már hetekkel a halottak napja előtt megkezdtük a munkát azért, hogy a lehető legkevesebb kellemetlenséggel kelljen szembesülnie annak, aki felkeresi a Belvárosi temetőt szólt a mindenszenteket és a halottak napját megelőző előkészületekről Hódi Lajos, a Szegedi Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója. - A Szegedi Rendőrkapitányság minden segítséget megadott a közlekedési rend biztosításához, s köszönettel tartozunk a Városőrségnek, hiszen tagjaik is nagy részt vállaltak, s vállalnak a négy napig tartó ünnep idején mind a temetőben, mind pedig a sírkerthez vezető forgalmas csomópontokon a rend biztosítsában. - Természetesen mi is sok munkást foglalkoztattunk annak érdekében, hogy tisztaság, egy ápolt temető fogadja mindazokat, akik virágokat visznek a sírokra. Az idén húsz új munkást tudtunk alkalmazni a szegedi önkormányzati temetőkben, így besegíthettünk a református, a Dugonics temető és a tápéi öregtemető gondozásába is. De szükség is van ennyi ember foglalkoztatására, hiszen csak a Belvárosi temető 17 hektáron terül el, 2 ezer 700 fa hullajtja itt leveleit ősszel, míg 24 sírtáblában több mint százezer egykori szegedi pihen - mondta el Hódi Lajos. A Belvárosi temetőbe tegnap belépők azonnal láthatták: valóban gondos munkát végeztek a kertészek. Szépen megtisztított utakon ballaghattak a halottaikra emlékezők. A családi sírokhoz sétálók közül nagyon sokan megálltak egy percre a II. világháborús emlékmű előtt, s az I. világháborúban elhunytak emlékére állított hatalmas kereszt tövében is sokan helyezték el a megemlékezés virágait. Gyertyák gyúltak szinte minden sírnál, picinyke söprűk zavarták el az avart a beton sírfedőkről, nagy fejű, sárga krizantémokkal teltek meg a vázák. Dankó Pista sírja előtt botra támaszkodó néni törölte könnyét - „Ej. de szép nótákat írt..." -, és remegő ujjakkal igazgatta a virágokat a majd száz éve, 1903-ban elhunyt prímás síremlékén. Majd percekig nézte, milyen szép táncot jár a gyertyák lángja a faleveleken játszó szél zenéjére. Bátyi Zoltán Tímár László: ötmilliárd takarékban, és a város nincs takarékon Szeged gazdag Sem likviditási gondjai, sem a város gazdaságát hátrányosan befolyásoló túlzott kötelezettségvállalásai nincsenek Szegednek. A kis- és középvállalkozások sikereinek köszönhetően dinamikusan nőtt a helyiadó-bevétel, amely Szeged gazdaságának élénkülését mutatja. A város biztositani tudja az elmúlt három évben nyert mintegy 15 milliárd forintos pályázati támogatás kötelező önrészét is, igy egyetlen tervezett beruházás sem marad el. Elsősorban nem az autópálya hiánya, hanem a kedvezőtlen adózási feltételek miatt nem települnek Szegedre multinacionális termelő vállalkozások - jelentette ki helyzetértékelő sajtóbeszélgetésen Tímár László. A megyeszékhely gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere hangsúlyozta: Szeged nem számít azon elmaradott térségek közé, amelyekben a kormányzat 5 éves adókedvezményt nyújt a betelepülő külföldi cégeknek. - A városban négy százalékkal alacsonyabb a munkanélküliség, mint az országos átlag, és a termelt GDP szempontjából is előkelő helyet foglalunk el a kistérségek között - mondta Tímár. Az alpolgármester hangsúlyozta: az új, tudásalapú iparágak képviselői közül számos, dinamikusan fejlődő vállalkozás működik a településen. Olyan informatikai cégről is tudnak. amely 180 magasan képzett szakembert foglalkoztat Szegeden. -A város nem vállalta túl magát, nincsenek olyan fizetési kötelezettségei, amelyek negatív irányba hatnának a város gazdaságára emelte ki az Állami Számvevőszék a közelmúltban elkészült jelentésének egyik fontos momentumát az alpolgármester. Szeptember 30-ai adat szerint a város hitelállománya 2 milliárd 400 millió forint. Ezt ötmilliárdos bankbetét ellentételezi. Sokat mondó adat, hogy a város hitelminősítése alapján akár 8 milliárd forint kölcsönt is felvehetne, és a rendelkezésére álló folyószámlahitel 1 milliárd 500 millió forint. - A kétéves költségvetésben tervezett hatmilliárdos hitelfelvételt sokan rosszul értelmezik. Nem ennyi a város hitelállománya, hiszen az év közben felvett kölcsönök jelentős részét az év végi mérlegig visszafizetjük - magyarázta a különbséget Tímár. A város gazdasági életének élénkülését mutatja, hogy az elmúlt egy évben úgy nőttek 12 százalékkal a helyi iparűzési adóbevételek, hogy az önkormányzat számos fizetési könnyítést tett, amelyek után 158 millió forint kedvezményben részesültek az adóalanyok. Tímár szerint az is biztató, hogy az iparűzési adóbevétel 80 százaléka, 2 milliárd 400 millió forint a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató kis- és középvállalkozásoktól származik. A gazdasági alpolgármester cáfolta azt a nézetet, amely szerint „eltelepülnek Szegedről" a nagy cégek. A Kész Kft. példáját említve elmondta: az építőipari vállalkozás központja továbbra is Szegeden működik, itt fizetnek adót, Kecskeméten csak egy új céget vásároltak, és azt fejlesztették fel. Tímár a következő esztendők legfontosabb feladatai közé sorolta az 5-ös út melletti logisztikai központ felépítését, amelyhez már biztosították a telket. Legalább ugyanekkora jelentősége van a konzervgyár területén kiépítendő, úgynevezett integrátor termelő ipari parknak. A témához kapcsolódóan az alpolgármester megjegyezte: az újrainduló konzervgyár zöldség- és gyümölcsfeldolgozó részlegének működtetésére befektetőként jelentkezett egy komoly referenciákkal bíró osztrák cég. Az építési beruházások közül a legjelentősebb a konferenciaközpont lesz. Tímár László szerint jó esély van arra, hogy az önkormányzat az egyetemmel közösen használhassa fel a pályázaton nyert 895 millió forintot, és így az Ady téren mintegy hétmilliárdos beruházás keretében épülő egyetemi központban kaphat helyet a közös, 1500 fős kongresszusi terem. A választásokig számos jelentős beruházás valósulhat meg, például a gőzfürdő felújítása, a Szent István tér rendezése, a Dózsa utcai parkolóház építése, és a sportcsarnok bővítése is. Tímár László végül leszögezte: Szegednek nincsenek likviditási gondjai, az elmúlt három esztendőben nyert 14 milliárd 500 millió forintos támogatás önrésze hiánytalanul megvan, így minden tervezett beruházás megvalósulhat. - Szeged gazdasági helyzete szilárd - fogalmazott a háttérbeszélgetés végén Tímár László gazdasági alpolgármester. K. B. Számítógép tanároknak - más feltételekkel Kevesebb lesz az önköltség? A szegedi közgyűlés Fidesz-frakciója támogatja a párt országgyűlési képviselőcsoportjának kezdeményezését, amely a pedagógusok számítógéphez jutását segítő pályázat feltételeinek módosítását javasolja. Erről Farkasné Pocsai Blanka önkormányzati képviselő beszélt szerdán tartott sajtótájékoztatóján. Amint arról korábban már beszámoltunk, a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága tízezer pedagógus és ugyanennyi köztisztviselő otthoni használatú számítógéphez és internethez jutását támogatja pályázat formájában, összesen 5,5 milliárd forinttal (DM 2001. szeptember 28.). A köztisztviselők számára meghirdetett jelentkezési határidő október 19-én lejárt, és információink szerint országszerte 23 ezren nyújtottak be pályázati kérelmet. Ezzel szemben a tanárok közül mostanáig csupán ötezren érdeklődtek, s a november 8-i határidőig az optimista becslések szerint sem lehet 10 ezernél több pályázóra számítani. Farkasné Pocsai Blanka ezt a számot rendkívül alacsonynak tartja, aminek elsősorban a pályázat egyes feltételeinek visszatartó ereje az oka. Míg ugyanis a köztisztviselők teljesen ingyen jutnak számítógéphez, addig a pedagógusnak huszonöt vagy ötvenszázalékos önrészt kell vállalniuk a költségekből (ez 62 500, illetve 125 ezer forintot tesz ki). Ezt ugyan az iskola vagy a fenntartó önkormányzat is kifizetheti, de az oktatási intézmények többségének erre nincs pénze, s a helyhatóságok közül is kevesen hajlanak az önköltség átvállalására. Emiatt a várakozásokhoz képest kevés tanár pályázott. A képviselőnő tájékoztatása szerint az országos Fideszfrakció egy héttel ezelőtt terjesztette elő módosító indítványát. Ebben javasolják, hogy a pályázat következő fordulójában már csupán huszonöt százalékos önrész vállalása szerepeljen a kiírás szövegében, de ez a költség se a pedagógusokat terhelje. A Fidesz szegedi képviselőcsoportja kezdeményezni fogja, hogy az önerőt az önkormányzat vállalja magára, amihez száz pályázó esetén becslések szerint öt-hatmillió forintra lesz szükség. Az országos módosítójavaslat - amelyet a Fidesz szegedi képviselői is támogatnak - azt is megfogalmazza, hogy a hat nap múlva lejáró első fordulóban elutasított tanárok mostani pályázatukkal automatikusan részt vehessenek a következő fordulóban, amelynek kiírási időpontjáról még nincsenek információk. Hegedűs Szabolcsa Világháborús emlékművet avattak Dorozsmán Áldozatokra emlékeztek Helyi önkormányzati képviselők is megkoszorúzták a második világháborús emlékművet. (Fotó: Gyenes Kálmán) Második világháborús emlékművet avattak tegnap Kiskundorozsmán. A Szent János téren álló szobrot Popovics Lőrinc készítette. A márvány- és gránitalkotás a háborúban meghalt 364 dorozsmai áldozatnak állít emléket. - Régi történelmi adósságunknak tettünk eleget az emlékmű felavatásával - mondta tegnapi köszöntőjében Thurzó Ferenc önkormányzati képviselő. A dorozsmai Szent János téri szobor a II. világháborúban elhunyt 364 helybélinek állít emléket. A karrari márvány és gránit alapú emlékművet Popovics Lőrinc szobrászművész készítette. A beruházás összesen 10 millió forintba került. Az összeg nagy részét, 9 milliót a szegedi önkormányzat állta. Az alkotó a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) pályázatán 800 ezer forintot nyert. A II. Világháborús Emlékmű Alapítvány pedig 200 ezret gyűjtött össze. - Mindenszentekkel és halottak napjával veszi kezdetét november, az emlékezés hónapja - mondta avatóbeszédében Várhegyi Attila, az NKÖM politikai államtitkára. Egyetlen ember megölése is égbe kiáltó vétek - tette hozzá. Az emlékművet Mádi György dorozsmai plébános szentelte fel. Az ünnepségen Bartha László polgármester is részt vett. Szeged első embere szerint az avatás kettős célt szolgál. Az egyik a tisztelgés, a másik pedig a figyelmeztetés, hogy soha ne történhessen még egy ilyen tragédia. A beszédek végén a jelenlévők megkoszorúzták az emlékművet. Az ünnepségen közreműködött az Erkel Ferenc Vegyes Kar, Oze Aron színművész pedig elszavalta Gyónj Géza Csak egy éjszaka című versét. K. T. Halottainkra emlékezünk ezekben a napokban Gyertyák a szélben