Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-26 / 275. szám

PÉNTEK. 2001. NOVEMBER 23. MEGYEI TÜKÖR 17 lik, úgy lesz a rendkívül kevéssé bizalomgerjesztő kinézetű cefréből szinte láthatatlan, annál érzékelhetőbb hatású - pálinka. Maga a folyamat ismert; mint Csáki Lajos elmondja, a pálinkafőzés kétfázisú. Elsőként kifőzik a cefrét, fölforr, a csöveken átmegy a gőz, hűtőtartályokon keresztül (a tartályokon ferde keresztes, szentkoronás országcímer) lecsapódik, a gyűjtőben összegyűlik. Ezután jő a finomítás, a finomítóüstökbe szivattyúzott „félkész termék" megint felforr, megint hűtés. Múzeumban a kisüstifőző Vásárhelyen az idén a vámhivatal munkatársai nem jártak még el illegális pálinkafűzés miatt senki ellen, ám tavaly volt egy nem mindennapi esetük. Amint arról lapunknak Szabó Károly főhadnagy, a vásárhelyi vámhivatal parancsnoka beszámolt, az előző esztendőben egy legális szeszfőzdében fedeztek fel engedély nélküli pálinka-előállítást, az egyik Makó környéki kistelepülésen. A főhadnagy elmondta ebben az esetben is ugyanúgy jártak el, mintha valakit akkor étiek volna tetten, amikor az odahaza üstházban vagy kuktában párolta volna a röviditalt. A főzésre használt berendezéseket az eljárás során lefoglalják, majd darabokra szedve fémhulladékként értékesítik. A vámosok azonban ebben az esetben a másik lehetőséget választották. Az esztétikailag is szép berendezést most is lefoglalták, de nem semmisítették meg, hanem elküldték a Vám- és Pénzügyőrség fővárosi múzeumába, szemléltetés céljából. B. K. A. lecsapódás, kifolyás, legvégül következik a kellő mértékre hígítás. Ezzel kész — hallom Csáki Lajostól, tömény kémia a pálinkafőzés. A rézeleje miként keletkezik? Nos, a mindenkori előző főzet utója sok savat tartalmaz, ez oldja a következő Vörösrézvillogás, rózsarőzse, pálinkaillat „Ez színtiszta goldenalma!" Fagyos-derült, késő novemberi reggel, „szép időnk lett reggelre!", kiabálja a hidegtől pirosra csípett arcú, nagykabátos-sapkás ember a másiknak az utcán. Félkopasz fán varjú károg, és elejti a diót, a kéményekből füstpántlika száll. Kell-e ennél pálinkafőzőbb idő? Az 1925ös alapítású pálinkafőzdét, melyet Csáki Lajos bérel, Vásárhelyen mindenki ismeri, de ha véletlenül mégsem ismerné, szag után könnyen odatalálni. Csáki Lajos egyébként - bekeretezett oklevél is tanúskodik erről a pálinkafőzőében - ezüstérmet kapott a gyulai nemzetközi kisüstifesztiválon, szilva kategóriában. Harminchárom éve kezdett szeszfőzéssel foglalkozni, azóta sok párlat lefolyt már a hűtőspirálokon. Emberek jönnek-mennek, a főzetők, akik végigasszisztálják pálinkájuk születését, újabb s újabb tűzrevalóval táplálják az óriási rézüstöket. Egyikük rafiával átkötözött, nyalábnyi rózsarőzsét (ez jó szó) dug a katlanba - szinte mellbevág a morgó hőség, amint nyílik a katlanajtó másikuk gondosan válogat a peremre helyezett szép, szabályos akácfahasábok közt. Hogy végül melyik hasáb kerül tűzre, voltaképp mindegy - előbb-utóbb mindegyikük de így nagyságrendekkel szertartásosabb a dolog. A pálinkafőzés egyike az élet nagy szertartásainak, legendák felhőzik körül. Újabb és újabb cefreadagok kerülnek az árnyalatnyi rózsaszínnel futtatottnak látszó vörösrézüstökbe, és megkezdődik a titokzatos átalakulás: mint mikor hernyóból lepke váfőzet réz hűtőspiráiját, és az oldott anyagok bekerülnek az utóbbi „elejébe". Csáki Lajos azt is elmondja, a népi gyógyászat reuma ellen hasznosítja a rézelejét. Nyilván nem hatástalanul: hangya- és ecetsavat is tartalmaz, s természetgyógyászok reumára csaláncsapkodást írnak elő (a csalán egyik hatóanyaga szintén a hangyasav.) A szomszédos helyiségben emberek várakoznak, közben a láthatatlan spirálokban gőzölög-csöpög a szesz. Bodor János - a rendőrségtől vonult nyugdíjba húsz éve főzet pálinkát. „Volt év, amikor csupa goldenalmából, mert rengeteg termett. Annyira jó volt, annyira jellegzetes, hogy Csáki Lajos csak aiátartotta a kezét, amikor kifolyt a finomítóból, s már mondta is, ez színtiszta golden!" Özv. G. Molnár Jánosné, a majolikagyár nyugdíjasa háromféle szilvából főzet épp: vörösszilvából, magvaváló szilvából és ringlóból. Régebben férje foglalkozott ezzel, most ő maga hozza ide kertjük termését. Az eredmény - az alapanyagok, s az itt tapasztalható általános gondosság ismeretében elmondható - kitűnő lesz. Akácfahasábot igazít a tűzre G. Molnár Jánosné. „A jó pálinka nélkülözhetetlen a háznál. Jönnek az ünnepek, lehet adni ajándékba ennek is, annak is. Lányunokám tizenkilenc éves, az ő ballagásra is kell", hallom tőle. Csupa vörösrézvillogás, üst alatti tűzmormolás, rózsarőzse- és akácfahasáb-pattogás - csupa pálinkaillat a világ. Farkas Csaba Legális és illegális szeszfőzdék A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának nyilvántartása szerint Csongrád megyében 24 szeszfőzde működik legálisan, amelyek évente 221 ezer 552 liter ötvenfokos pálinkának megfelelő mennyiségű szeszes italt állítanak elő. Legnagyobb mennyiségben vegyes pálinka készül, a válogatott alapanyagok között első helyen a törköly áll megelőzve a szilvát, de állítanak elő italt cseresznyéből, sárgabarackból, körtéből és eperből is. Kedvelt alapanyag a borcefre és a borseprő is. A jövedéki osztály vezetője, Huszár Zsolt kérdésünkre elmondta, hogy a dél-alföldi régióban összesen 28 tiltott szeszfőzdét fedeztek fel, ezek nagy része azonban Bács-Kiskun megyében működött. Legutóbb egy Domaszék külterületén álló tanyán akadtak illegális pálinkafőzőére. Akit tiltott főzés közben tetten érnek, annak készülékét lefoglalják. Az elkobzott főzőüstök mérete 50 és 450 liter között változik, anyaguk általában réz. Idén eddig 2 ezer 402 liter ötvenfokos pálinkának megfelelő mennyiségű italt foglaltak le jövedéki eljárás során, ennek nagyobb része azonban zárjegy nélküli palackokból, vagy zárjegyes, de utántöltögetett műanyag kannákból származik. A tiltott főzés helyszínén általában csak az éppen feldolgozandó cefrét találják a pénzügyőrök, mondta el Huszár Zsolt. W. A.