Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-26 / 275. szám

PÉNTEK. 2001. NOVEMBER 23. MEGYEI TÜKÖR 17 lik, úgy lesz a rendkívül ke­véssé bizalomgerjesztő kiné­zetű cefréből szinte láthatat­lan, annál érzékelhetőbb ha­tású - pálinka. Maga a folyamat ismert; mint Csáki Lajos elmondja, a pálinkafőzés kétfázisú. Első­ként kifőzik a cefrét, fölforr, a csöveken átmegy a gőz, hű­tőtartályokon keresztül (a tar­tályokon ferde keresztes, szentkoronás országcímer) lecsapódik, a gyűjtőben összegyűlik. Ezután jő a fino­mítás, a finomítóüstökbe szi­vattyúzott „félkész termék" megint felforr, megint hűtés. Múzeumban a kisüstifőző Vásárhelyen az idén a vámhivatal munka­társai nem jártak még el illegális pálinkafű­zés miatt senki ellen, ám tavaly volt egy nem mindennapi esetük. Amint arról lapunknak Szabó Károly főhadnagy, a vásárhelyi vámhi­vatal parancsnoka beszámolt, az előző eszten­dőben egy legális szeszfőzdében fedeztek fel engedély nélküli pálinka-előállítást, az egyik Makó környéki kistelepülésen. A főhadnagy elmondta ebben az esetben is ugyanúgy jár­tak el, mintha valakit akkor étiek volna tet­ten, amikor az odahaza üstházban vagy kuk­tában párolta volna a röviditalt. A főzésre használt berendezéseket az eljárás során le­foglalják, majd darabokra szedve fémhulla­dékként értékesítik. A vámosok azonban eb­ben az esetben a másik lehetőséget választot­ták. Az esztétikailag is szép berendezést most is lefoglalták, de nem semmisítették meg, ha­nem elküldték a Vám- és Pénzügyőrség fővá­rosi múzeumába, szemléltetés céljából. B. K. A. lecsapódás, kifolyás, legvé­gül következik a kellő mér­tékre hígítás. Ezzel kész — hallom Csáki Lajostól, tö­mény kémia a pálinkafőzés. A rézeleje miként keletke­zik? Nos, a mindenkori elő­ző főzet utója sok savat tar­talmaz, ez oldja a következő Vörösrézvillogás, rózsarőzse, pálinkaillat „Ez színtiszta goldenalma!" Fagyos-derült, késő no­vemberi reggel, „szép időnk lett reggelre!", kiabálja a hi­degtől pirosra csípett arcú, nagykabátos-sapkás ember a másiknak az utcán. Félko­pasz fán varjú károg, és elej­ti a diót, a kéményekből füst­pántlika száll. Kell-e ennél pálinkafőzőbb idő? Az 1925­ös alapítású pálinkafőzdét, melyet Csáki Lajos bérel, Vá­sárhelyen mindenki ismeri, de ha véletlenül mégsem is­merné, szag után könnyen odatalálni. Csáki Lajos egyébként - bekeretezett ok­levél is tanúskodik erről a pá­linkafőzőében - ezüstérmet kapott a gyulai nemzetközi kisüstifesztiválon, szilva ka­tegóriában. Harminchárom éve kezdett szeszfőzéssel foglalkozni, azóta sok párlat lefolyt már a hűtőspirálokon. Emberek jönnek-mennek, a főzetők, akik végigasszisz­tálják pálinkájuk születését, újabb s újabb tűzrevalóval táplálják az óriási rézüstöket. Egyikük rafiával átkötözött, nyalábnyi rózsarőzsét (ez jó szó) dug a katlanba - szinte mellbevág a morgó hőség, amint nyílik a katlanajtó másikuk gondosan válogat a peremre helyezett szép, sza­bályos akácfahasábok közt. Hogy végül melyik hasáb ke­rül tűzre, voltaképp mindegy - előbb-utóbb mindegyikük de így nagyságrendekkel szertartásosabb a dolog. A pálinkafőzés egyike az élet nagy szertartásainak, legen­dák felhőzik körül. Újabb és újabb cefreadagok kerülnek az árnyalatnyi rózsaszínnel futtatottnak látszó vörösréz­üstökbe, és megkezdődik a titokzatos átalakulás: mint mikor hernyóból lepke vá­főzet réz hűtőspiráiját, és az oldott anyagok bekerülnek az utóbbi „elejébe". Csáki Lajos azt is elmondja, a né­pi gyógyászat reuma ellen hasznosítja a rézelejét. Nyil­ván nem hatástalanul: han­gya- és ecetsavat is tartal­maz, s természetgyógyászok reumára csaláncsapkodást ír­nak elő (a csalán egyik ható­anyaga szintén a hangyasav.) A szomszédos helyiség­ben emberek várakoznak, közben a láthatatlan spirá­lokban gőzölög-csöpög a szesz. Bodor János - a rend­őrségtől vonult nyugdíjba ­húsz éve főzet pálinkát. „Volt év, amikor csupa goldenal­mából, mert rengeteg termett. Annyira jó volt, annyira jel­legzetes, hogy Csáki Lajos csak aiátartotta a kezét, ami­kor kifolyt a finomítóból, s már mondta is, ez színtiszta golden!" Özv. G. Molnár Já­nosné, a majolikagyár nyug­díjasa háromféle szilvából főzet épp: vörösszilvából, magvaváló szilvából és ring­lóból. Régebben férje fog­lalkozott ezzel, most ő maga hozza ide kertjük termését. Az eredmény - az alapanya­gok, s az itt tapasztalható ál­talános gondosság ismereté­ben elmondható - kitűnő lesz. Akácfahasábot igazít a tűzre G. Molnár Jánosné. „A jó pálinka nélkülözhetetlen a háznál. Jönnek az ünne­pek, lehet adni ajándékba en­nek is, annak is. Lányuno­kám tizenkilenc éves, az ő ballagásra is kell", hallom tőle. Csupa vörösrézvillogás, üst alatti tűzmormolás, ró­zsarőzse- és akácfahasáb-pat­togás - csupa pálinkaillat a világ. Farkas Csaba Legális és illegális szeszfőzdék A Vám- és Pénzügyőr­ség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának nyil­vántartása szerint Csong­rád megyében 24 szeszfőz­de működik legálisan, amelyek évente 221 ezer 552 liter ötvenfokos pálin­kának megfelelő mennyi­ségű szeszes italt állítanak elő. Legnagyobb menny­iségben vegyes pálinka ké­szül, a válogatott alap­anyagok között első he­lyen a törköly áll megelőz­ve a szilvát, de állítanak elő italt cseresznyéből, sár­gabarackból, körtéből és eperből is. Kedvelt alap­anyag a borcefre és a bor­seprő is. A jövedéki osz­tály vezetője, Huszár Zsolt kérdésünkre elmondta, hogy a dél-alföldi régió­ban összesen 28 tiltott szeszfőzdét fedeztek fel, ezek nagy része azonban Bács-Kiskun megyében működött. Legutóbb egy Domaszék külterületén ál­ló tanyán akadtak illegális pálinkafőzőére. Akit til­tott főzés közben tetten ér­nek, annak készülékét le­foglalják. Az elkobzott fő­zőüstök mérete 50 és 450 liter között változik, anya­guk általában réz. Idén eddig 2 ezer 402 liter öt­venfokos pálinkának meg­felelő mennyiségű italt fog­laltak le jövedéki eljárás során, ennek nagyobb ré­sze azonban zárjegy nél­küli palackokból, vagy zár­jegyes, de utántöltögetett műanyag kannákból szár­mazik. A tiltott főzés hely­színén általában csak az éppen feldolgozandó cef­rét találják a pénzügyőrök, mondta el Huszár Zsolt. W. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom