Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-24 / 274. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. NOVEMBER 22. AKTUÁLIS 3 Rapcsónyi Ferenc felelevenítette az iskola elmúlt tíz évének legfontosabb történéseit. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól Tíz éve alapították a szegedi Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakisko­lát és Szakközépiskolát. Az intézmény alapí­tói, tanárai, diákjai csütörtökön és pénteken megemlékeztek a névadóról, az 1902-ben szü­letett Hansági Ferenc mesterszakácsról. A tegnapi ünnepségen elsőként megkoszo­rúzták a Belvárosi temetőben a névadó sírját. Ezután az iskola udvarán Szabotté Szíthat Má­ria. az egyik alapító tag elültetett egy emlék­fát. A szilvafa helyének a kiásásában persze a diákok is segédkeztek. Az iskola ötéves fennál­lásának tiszteletére 1996-ban felavattak egy emléktáblát. Ezt most a névadó leánya, Balogh Istvánné Hansági Irén megkoszorúzta. A nagyteremben rendezett ünnepségen az is­kola igazgatója, Keveiné Mészáros Erika és Tusor András, a Gazdasági Minisztérium ven­déglátó-ipari szaktanácsadója mondott köszön­tőt. A diákok és a tanárok rövid műsort adtak. A vendégek többek között hallhattak hegedű­szólamot. illetve tréfás, a vendéglátáshoz kap­csolódó novellarészleteket is. Végezetül Rap­csányi Ferenc, a Hansági Ferenc Oktatási Ala­pítvány kuratóriumának titkára felidézte az is­kola elmúlt tíz évének legfontosabb esemé­nyeit, történéseit. Eljárás a Diákhitel Központ ellen A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a Diákhitel Központ Rt. ellen, mert a rendelkezésére álló informá­ciók szerint a hallgatói hitelek részleteit kizárólag a Postabanknál nyitott lakossá­gi bankszámlára utalják. Az eljárás meg­indítását megerősítő Polgárdy Géza, a GVH sajtófőnöke hozzátette: ez megala­pozza a versenytörvény által tiltott gaz­dasági erőfölénnyel való visszaélés gya­núját. A hivatal november 20-án indította meg az eljárást, és száznyolcvan napon belül hoz határozatot az ügyben. A sajtó­főnök szerint nagyon indokolt esetben kétszer száznyolcvan nappal meghosszab­bítható az eljárás időtartama. Polgárdy Géza nem kívánta elárulni, kinek a beje­lentése alapján kezdett vizsgálódni a GVH. Annyit biztosan lehet tudni - amint arról lapunk november 10-i számában is olvashattak -. hogy egy egyetemi hallga­tó korábban a versenyhivatalhoz fordult, mert kölcsönigényét azzal az indokkal utasították el, hogy számláját nem a Pos­tabanknál vezeti. A diákhitelről szóló jog­szabály értelmében valóban egyedül ez a - 99,97 százalékban állami tulajdonú ­pénzintézet folyósíthatja a kölcsönt, amit azonban a hallgató sérelmezett. Két hét­tel ezelőtt Polgárdy Géza úgy nyilatko­zott, hogy a GVH megítélése szerint a Di­ákhitel Központ a kölcsön olcsóságából adódó erőfölényes helyzetét egy hozzá közel álló számlavezetési piacra, a Pos­tabankhoz vitte át, s ezért a versenyhiva­tal erőfölénnyel való visszaélést feltéte­lez. A Diákhitel Központ Rt. kommuni­kációs igazgatója, Ori András és a Pos­tabank képviselője az ügy végleges lezá­rásáig nem kívánt nyilatkozni. A novem­ber közepén kiadott jelentés szerint már több mint 53 ezer hallgató számára folyó­sítják a diákhitelt. Az összes kifizetés eb­ben a hónapban meghaladja az 1 milliárd 874 millió forintot. H. Sz. Markos-Nádas: keresett erősítő Munkatársunktól Egy hete lopták el a Tisza Szállóból az ismert humorista pá­ros hangosítóberendezését és keverőpultját. A Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetője, Lukács János ezredes 200 ezer forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. A jutalorrl még nem talált gazdára, a rendőrséget eddig senki sem vezette Ná­dasék erősítőjét ellopó tettes vagy a hangosító berendezés nyo­mára. A rendőrség egyébként már több személyt is kihallgatott, de az ügynek még nincs gyanúsítottja. Ma öt koros fát ültetnek el a Széchenyi téren Kivágták a beteg platánokat Megkezdődött a Szé­chenyi téri farekonstruk­ciós program. Péntek dél­előtt tizenhat, többségé­ben beteg fát emeltek ki. Ma viszont már telepíte­nek is: öt termetes platánt ültetnek el. mot nyitottak a Bécsi körúti in­tézményben, ahol többek kö­zött láthatók a gyerekek kéz­műves munkái, Klúg Péter is­kolaalapító emlékének kialakí­tott sarok, régi tankönyvek és taneszközök, különböző halló­készülékek, az intézmény ko­rábbi igazgatóinak festménye, melyet Csizmadia Kálmán si­ketnéma rajztanár készített. A centenáriumi ünnepség egyik legemlékezetesebb pillanata­ként a gyerekek egy többeme­letes tortát fogyaszthattak el. A jeles esemény tegnap szakmai konferenciával folytatódott a szegedi Deák Ferenc gimnázi­umban. melynek zárásaként az iskola tanulói hangulatos műsorral kedveskedtek a ven­rendkívül jó a ritmusérzéke és a mozgása - az esten a Diótö­rőben a bohócot táncolta el. ­Nagyon szeretek balettra jár­ni - meséli a műsor másik fel­lépője a kilencéves Sándor Katinka, aki a szegedi Hunya­di János Altalános Iskola diák­ja. Szintén születése óta hallás­sérült, a Bécsi körúti iskolában kapta a rehabilitációs időszak­ban a gyógypedagógiai segít­séget. Az életvidám kislány az ép hallású osztálytársai között is 4-es-5-ös tanuló. Ma, szombaton reggel ki­lenckor szakmai előadásokkal folytatódik a program. Vasár­nap pedig öregdiák-találkozó­ra várják az egykori tanítvá­nyokat. Megújult az orgona Munkatársunktól Felújították Szeged legré­gibb orgonáját, amit ünnepé­lyes keretek között a kiskun­dorozsmai római katolikus templomban vasárnap reggel kilenckor kezdődő szentmisén adnak át. Az orgonát ifj. Kovács István szegedi orgonaépítő ké­szítette 1872-ben. A hívek ado­mányából most Albert Miklós győri mester újította fel. A szentmisén Csanádi László or­gonaművész játszik, közremű­ködik a templom Hozsanna énekkara, vezényel Pócsai György kántor-karnagy. Tízéves a Hansági Gyermekimmunológiai konferencia Szegeden « A reuma is elérte a kicsiket Idei tudományos ülését tartotta pénteken a MIT Gyerekimmunológiai Munkacsoportja és az MRE Gyer­mekreumatológiai Sectiója az MTA Szegedi Akadémi­ai Bizottsága székházában. A kutatásaikról beszámo­ló szakemberek hazánk valamennyi klinikai köz­pontját képviselték a tanácskozáson. Az előadások szünetében Megyeri Pált, a Szegedi Tudományegye­tem Gyermekgyógyászati Klinikájának docensét kér­deztük a hazai gyermekgyógyászat helyzetéről és a megégett gyermekek ellátásával kapcsolatban el­hangzott birálatokról. - Mi a mai tudományos ülés különlegessége? - Az idei konferenciára az immunológusok mellett reu­matológus szakembereket is meghívtunk, akik előadásaik­ban felhívták a figyelmet arra, hogy a reumás megbetegedé­sek nemcsak az időseket sújt­ják, hanem sajnos számos esetben gyermeknél is kiala­kulnak. így nekünk, gyermek­gyógyászoknak közösen kell kidolgoznunk a gyógymódo­kat. -A gyermekimmunológia milyen helyet foglal el a gyermekgyógyászatban ? - Az alapvető immunhiá­nyos betegségek mellett sok más, a kicsik védekezőrend­szerének megbetegedésével kapcsolatos probléma ellátá­sa is hozzánk tartozik. Szege­den például mi gyógyítjuk a már említett reumás megbete­gedéseket. - Milyen problémákkal küzd a magyarországi gyermekgyógyászat? - Szerintem a hazai gyer­mekgyógyászat egy nagyon jól megszervezett hálózat és nyugodtan mondhatom, hogy jól működik. Persze, mint az egészségügy szinte minden más területén, mi is komoly fi­nanszírozási problémákkal küzdünk. Egy, az osztályun­kon fekvő, immunglobulin­pótlásra szoruló betegünk éves gyógyszerellátása akár egy­millió forint is lehet. Éppen emiatt hívtam meg a mai kon­ferenciára az Országos Egész­ségügyi Pénztár képviselőjét. Remélem, hogy az ésszerű tá­mogatási rendszer kiépítésé­ben hamarosan konszenzusra jutunk. Azt is most kell meg­határoznunk, hogy más, drá­ga kezeléseket milyen bete­geken végezhetünk el. - A tárgyi feltételek szű­kössége mellett mennyire tekinthető'felkészültnek a hazai szakembergárda? - Szerénytelenség vádja nélkül kijelenthetem: nagyon. Ez a munkacsoport hazánk­ban körülbelül negyven em­bertjelent, de ezek az orvosok, határozottan állítom, nemzet­közi színvonalon látják el a munkájukat. Nem egy közü­lük külföldi folyóiratokban publikál, mindannyian folya­matosan figyelemmel kísérik a legújabb fejlesztéseket, ku­tatási eredményeket. - A közelmúltban történt, súlyosan megégett gyer­mekek esete felkavarta a közvéleményt. A kívülál­lóknak úgy tűnt, súlyos hiányossúgok derültek ki a szegedi gyermekklinika technikai felszereltségéről - Én személyesen nem ke­zeltem a kicsiket, de tudni kell, hogy ilyen fokú égési sé­rülés öt-hat évente egyszer fordul elő. Ezért az esetek gya­korisága nem igényel egy fo­lyamatos készültségben lévő technikai és szakembergárdát. Én nem nevezném komoly hiányosságnak, hogy a klini­kánk nem rendelkezik az ilyen sérültek teljes ellátásához szükséges gyógyászati eszkö­zökkel. Mi orvosok, akik csak egy pillantást is vetettünk a két sérültre, tudtuk, hogy sem­mi esélyük sincs az életben­maradásra. Igazából nem ért­jük, mennyivel súlyosabb ez az eset, mint mondjuk egy közúti baleset, amelyben gyer­mekek halnak meg. Nem egy­szer ilyen, „hétköznapi" bal­esetek sérültjeit is Budapesten kell ellátni. Illyés Szabolcs Centenárium a hallássérültek iskolájában tánccal Az alapító tiszteletére emléktáblát avattak. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól Fennállásának századik év­fordulóját ünnepli péntektől vasárnapig a Csongrád me­gyei önkormányzat által fenn­tartott hallássérültek iskolája. Beharangozóként már a múlt héten iskolatörténeti múzeu­dégeknek. A programban me­se és színdarabrészletek, kü­lönféle táncok szerepeltek. A tizennégy éves Miklós Mária örökölte a siketséget, szülei is ebbe az iskolába jár­tak. A sors azonban kegyes volt vele más téren, hiszen Még a péntek reggeli felhők is megkönnyezték a szegedi Széchenyi tér fölött az első pla­tánok kivágását. Szemerkélő, hideg esőben zúgtak föl a fűré­szek, s dőltek tompa döndülés­sel a fatörzsek a lehullott leve­lek tarkította, sötéten csillogó aszfaltra. „Fáj a szívem a kivágott fá­kért, de tudom, meg kell lennie" - mondta az emelőkosárból ágakat fűrészelő munkásokra fölnézve egy szemüveges, zöld­kalapos, nyugdíjas hölgy. Má­sok is hasonlóképpen véleked­tek: mindenki tudott arról, hogy a beteg, túl sűrűn telepített fák nem maradhatnak a helyükön. A legyöngült növényóriások bármikor kidőlhetnek - a tragé­diát pedig mindenképpen meg kell előzni. A munkába sietők többsé­ge nem ért rá bámészkodni: épp csak odapillantottak, aztán iparkodtak tovább. A Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. közterület­fenntartási egysége katonás szervezettséggel, Gila Csaba növényvédelmi mérnök irá­nyításával hajtotta végre a Szé­chenyi téri farekonstrukciós program első ütemének fel­adatait. Reggel negyed hatkor kezdték a munkát: két juhart és tizennégy platánt vettek ki. Többségük a tér Kárász utca Az üreges törzsű, beteg fákat nem lehetett megmenteni. (Fotó: Karnok Csaba) felőli oldalán állt, de akadt „kiválasztott" a Takaréktár ut­cára nyíló oldalon is. Csupán egyetlen kiemelt fa maradt életben: a Kiss Dávid­palotával szemközti sarokról kiásott, tíz-tizenkét éves pla­tánt átültetik; végleges helyé­nek kijelöléséig a kht. faisko­lájában nevelkedik tovább. Gila Csaba a kivágott pla­tánok helyébe telepítendő fák­nak ásott, jókora gödröket is megmutatta. Öt fa helyét ké­szítették elő, s a közművek helyének pontos föltérképe­zésének köszönhetően, egyet­len vezetéket sem vágtak el. Az öt, harminc-harmincöt éves, közel tíz méter magas, darabonként jó egytonnás pla­tánt a Budapest környéki Ta­hi faiskolájából hozzák, s ma, szombaton reggel hét és tíz óra között ültetik el. Helyü­ket úgy választották meg, hogy zavartalanul növekedhessenek a következő kétszáz évben... Tegnap déli egy órára az utolsó motoros fűrész is el­hallgatott. A földarabolt rön­kökkel megrakott teherautók is eltűntek - csak a szétszóró­dott, ázott forgács jelezte, hol álltak az áldozatul esett fák. A Széchenyi téri növény­rekonstrukciós program vár­hatóan jövő nyáron folytató­dik. Nyilas Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom