Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-23 / 273. szám

PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 23. MEGYEI TŰKOR 7 A Fuziomed Kft. a tanácsadó A dolgozók elvesztik köz­alkalmazotti státuszukat, ha a szegedi egészségügyi szakellátó rendszert majd gazdasági társaság mű­ködteti - nyilatkozott la­punknak az EDDSZ elnö­ke. Cser Ágnes úgy véli, az önkormányzat arra ké­szül, hogy a kórháztör­vényt kijátszva a társa­ságon keresztül kössön szerződést a magánosítás­ra jelentkező Fuziomed Kft.-vel. A Fuziomed ve­zetője cáfolta, hogy ilyen lépést terveznének, ám azt elárulta: a privatizáció ku­darca után sem bomlik fel a cég. A megyei közigaz­gatási hivatal szabályos­nak találta a privatizáció tervezetét. - Újabb megkérdőjelezhető fordulat történt a szegedi egész­ségügyi szakellátás tervezett szerkezetátalakításában - fo­galmazott Cser Ágnes. Az Egészségügyi Dolgozók De­mokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke arra a hírre reagált, amely szerint Szege­den az eddigi elképzelésekkel szemben akkor sem valósítják meg a szakellátás funkcionális privatizációját, ha december 18-án az országgyűlés elfogad­ja a kórháztörvény tervezetét. Erről Bartha László nyilatko­zott lapunknak. A polgármester azt mondta, kezdeményezi a képviselőknél, hogy ebben a ciklusban már ne kössön privatizációs szerződést a város. Bartha azt elképzelhetőnek tar­totta, hogy a szakellátó rendszer működtetését még ebben a cik­lusban egy 100 százalékban ön­kormányzati tulajdonú gazdasá­gi társaság veheti át. - Kilökik a közalkalmazot­ti törvény hatálya alól az egész­ségügyi dolgozókat Szegeden, amennyiben közhasznú társa­ság veszi át a rendszer működ­tetésének feladatát - szögezte le Cser Ágnes. így a dolgozók el­vesztik közalkalmazotti státu­szukat, a kht. pedig azzal köt szerződést, akivel akar - mond­ta az elnök. Cser Ágnes feljelentései Cser Ágnes öt fórumon „támadta" meg a készülő szegedi egészségügyi pri­vatizációt. Az állampol­gárijogok biztosa több in­formációt kért a szegedi privatizációról, a Közbe­szerzések Tanácsa pedig kijelentette, hogy nem tar­tozik a hatáskörébe az ügy. A Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Városi Ügyészségnek ad­ta át az ügyet, míg a Csongrád Megyei Köz­igazgatási Hivatal nem ta­lált szabálytalanságot a privatizációs ten'ezetben. K. B. Cser Ágnes ugyanakkor fi­gyelmeztetett: a szegedi egész­ségügyi szakellátás magánosí­tására jelentkező Fuziomed a kórháztörvény tiltása ellenére is bekerülhet a rendszerbe. A Fu­ziomed Kft. tulajdonosi szer­kezete miatt nem vehet részt a privatizációban, ám az önkor­mányzati tulajdonú kht. Cser Ágnes szerint szerződést köthet a Fuziomeddel, amely így még­is működtetőként jelenhet meg a szegedi egészségügyi szakel­látásban. -A magunk részéről lezárt­nak tekintjük a folyamatot. Sze­geden a továbbiakban nem ter­vezünk egészségügyi beruhá­zást -jelentette ki Bozó Attila. A Fuziomed Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: nem tart­ja valószínűnek, hogy a szakellátást a tervek szerint működtető kht. éppen a Fuzi­omeddel kötne szerződést, és ilyen eshetőségre nem is ké­szülnek. Azt azonban elmond­ta: a Fuziomed nem bomlik föl, a jövőben tanácsadó cégként szeretnék hasznosítani a sze­gedi egészségügyi szerkezetá­talakítás kidolgozása, és a sza­kellátó intézmények átvilágí­tása során szerzett tapasztalata­ikat. Kéri Barnabás Konszolidáció... Munkatársunktól A szakértők szerint a kór­ház-privatizációval kapcsola­tosan nem az a kérdés, hogy az egészségügy konszolidációja az intézmények átalakulása előtt vagy után történik meg, hanem az, hogy az ágazat a jelenlegi belső feszültségeivel képes-e felkészülni az átalaku­lásra és közben működni is. A szakma többsége, illetve a potenciális befektetők egy­aránt úgy vélik: az ellátórend­szer gazdasági átalakításának és konszolidációjának egy időben kell megtörténnie. Az egészségügyi intézmények közhasznú társasággá alakítá­sa szinte valamennyi szereplő számára jó megoldás lehet, hi­szen így lehetetlenné válik a kórházak eladása. Ugyanak­kor bármilyen átalakuláshoz elsőként az adósságok rende­zésére van szükség. Márpedig a legfrissebb adatok szerint a kórházak közel 10 milliárd fo­rinttal tartoznak a gyógyszer­és fogyóeszközök szállítóinak. A szakértők szerint ha úgy tör­ténik az átalakítás, hogy nem kezelik az adósságokat, akkor ugyanilyen finanszírozási fel­tételek mellett néhány éven belül ugyanez a helyzet alakul­hat ki. Akkor viszont már nem a fenntartó önkormányzat vagy más költségvetési intéz­mény lesz felelős a tartozáso­kért, hanem az adott közhasz­nú társaság. Ami ellen már bármikor, bármelyik szállító csődeljárást kezdeményezhet. Külföldi tulajdonú, ipari software-fejlesztő vállalat pályázatot hirdet MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI CSOPORTVEZETŐ munkakör betöltésére, szegedi munkahelyen. Feladat: software life-cycle, vállalati rendszerek és a minőségbiztosítási csoport irányítása és felügyelete ipari szabványok alapján. Elvárások: felsőfokú végzettség, jó kommunikációs és vezetői képesség, IT-rendszerek áttekintő szintű ismerete, angolnyelv-tudás. Előny: gyakorlat ipari gyártásban, minőségbiztosításban, software-fejlesztésben, vagy IT-rendszerek üzemeltetésében, tárgyalóképes angol. A pályázatokat e-mail-ben a leaders@opulus.hu címre kell küldeni. Személyes konzultációs lehetőség a 20/325-9185 telefonszámon. Kis vásárhelyi fürdőtörténet Göz, kádas és medencés A fürdőkultúrának több mint százéves, dokumentál­ható hagyománya van a vá­sárhelyiek körében. E fürdő­történetben új fejezet nyílik, ha elkészül a fedett uszoda, melynek tervein Makovecz Im­re Kossuth-díjas építész már dolgozik. Vásárhelyen több fürdő is üzemelt az 1800-as évek vé­gén és az 1900-as évek ele­jén. Harmat Péter mérnök e tárgykörben írt tanulmánya szerint 1869-ben nyílt meg a mai Ady Endre utcán, a mos­tani stranddal szemközt a Sol­ti gőzmalom mellett az Anna gőzfürdő. Gőzfürdő a malmok mellett Az épületben, mely a gőzmalom meleg vizét hasz­nálta, három szobában össze­sen hat káddal várta a felfris­sülésre vágyókat. Alighanem a sikeren felbuzdulva 1874 vé­gére a Bocskai utca végén a Bauer-malom tulajdonosa ké­szített egy másik, szintén gőzfürdőt. Itt nem csak hat kád, de fürdőlepedő is várta a polgárokat. Az első igazi, nagy tömege­ket is kiszolgálni képes köz­fürdő létesítését az tette le­hetővé, hogy 1884-ben átadták a használatnak Vásárhely má­ig leghíresebb artézi kútját, a Nagy András János és Mucsi Mária által adományozott ku­tat, melyet Zsigmondy Béla mérnök fúrt. Harmat Péter tanulmánya szerint a mérnök javasolta az úgynevezett kútügyi bizottság ülésén, hogy a napi 10 ezer li­ter hozamú kút csurgalékvi­zét fürdési célra használják fel, mégpedig egy közfür­dőben. Medence nőknek és férfiaknak A város közgyűlése 1885. április 15-én tartott ülésén el­fogadta a javaslatot, s megala­kult a Kristó János polgármes­ter vezette fürdőbizottság. A Vidám vendégek a dr. Gál Sándor kishomoki birtokán 1928 nyarán megnyitott strandon. (Archív felvétel) szokásos, ám meglehetősen gyors ügyintézési folyamatot alaposan felgyorsította, hogy a következő év márciusára a fürdő tervét Czégényi Géza városi mérnök el is készítette, majd azt Deák Mihály városi főmérnök láttamozta is. A közgyűlés fürdő és egészség­ügyi bizottsága ugyan grandi­ózus terveket dédelgetett, de végül a terv csak egy férfi és egy női úszóhelyet tartalma­zott, melyeket egymástól az a favázas épület választott el, melyben 10 darab kádas fürdőszoba, a fürdőszolga la­kása, a pénztár és a váróterem kapott helyet. A férfiak 192, míg a nők 92 négyzetméternyi vízfelületnek örülhettek, és a férfiak 41, míg a nők 30 faka­binban öltözhettek át. Ez a strand a népkertben épült fel, Kovács Sándor és Kátai Sán­dor a kőművesmunkát, Varga Ferenc és társai az asztalos-, üveges-, lakatosmunkát, Égető Ferenc és társai az ácsmun­kát végezték. Kovács Ferenc a homokot, Kiss Bálint a 300 ezer téglát szállította az épít­kezéshez. Augusztusban meg­érkeztek a vízvezetékcsövek is, és 1 l-re le is fektették azo­kat. Aznap este megnyitották a Nagy András János-kút víz­tározó medencéjét, és a víz valamivel több mint egy óra alatt árasztotta el a medencé­ket. A strandot másnap min­denféle ünnepség nélkül ad­ták át rendeltetésének. A napi négy-ötszáz vendéget is ki­szolgáló intézményt a város üzemeltette. A fedett meden­cék mellett egy nyílt medencét is ásattak, melyért még az uszodában fizetendő 10 kraj­cárt sem kellett leszurkolni. Igaz, ennek vize a fedett uszo­dából került ide. Harmat Péter tanulmányá­ban szót ejt arról is. hogy a 20 fokos víz miatt azonban a fürdőt csak fél évig lehetett használni, ezért 1887 április végén egy 38 akós cséplőgép­kazánt helyeztek üzembe, és ezzel szolgáltatták a meleg vi­zet. A Nagy András János-kút vízhozama azonban olyannyi­ra lecsökkent, hogy 1901-ben a kádfürdő előtt újabb kutat kellett fúratni. Strand Kishomokon is 1962-től a kádfürdőt átvet­te a megyei víz- és csatornamű vállalat, de a fürdőszobák tö­meges elterjedése miatt olyannyira lecsökkent a láto­gatottsága, hogy gazdaságta­lanná vált az üzemeltetése, és végül bezárták, átadták a Met­ripondnak. A 85 évig működő közfürdő emlékét csak az Ifjú­sági Park egyik épülete őrzi. Az igények miatt 1928. jú­niusában dr. Gál Sándor saját kishomoki birtokán a saját pénzéből földmedencés stran­dot építtetett, mely körül ágyas kabinok várták a vendégeket. Két hónappal később Újváro­son nyílt meg dr. Tornyai Já­nos orvos strandja a Síp utca végén, az úgynevezett Zádor­telken. (Ezt a világháborúban ráhullott bomba semmisítette meg.) A mai városi strandot az úgynevezett Speer-köl­csönből kezdte építtetni a vá­ros, s az őszi munkakezdés szerencsésnek bizonyulhatott, mert 1929-re meg is nyitot­ták. Ennek is átépítették jó né­hány épületét, ám a legtöbbje szinte ma is az eredeti állapo­tában látható. Ide készül most majd a fedett uszoda. Karom Andrása Nyugaton elbocsátások, keleten stagnálás Megúszhat ja-e dél-alföldi régié? A Foglalkoztatási Hivatal legfrissebb adataiból az derül ki, hogy az 1998-as orosz válsághoz hasonló időket ér meg ezekben a hónapokban a magyar gaz­daság: a nyugati megyékben az ipari termelés 15-20 százalékkal csökkent, aminek következtében az al­kalmazottakat tömegesen bocsátják el a vállalatok. A Foglalkoztatási Hivatal megdöbbentő adatsort tett közzé a napokban. Az elmúlt hónapok történései, valamint az Európát is elért világgazda­sági recesszió miatt ugyanis az október végéig bejelentett létszámcsökkentések száma idén magasabb lesz, mint ta­valy. Elemzők megkockázat­ják azt az állítást is, hogy az elbocsátott dolgozók száma elérheti az 1998-as, az orosz válság idején mért mennyi­séget. A statisztika azt mutatta ki, hogy a foglalkoztatásban drá­mai helyzet Veszprém és Fe­jér megyében alakult ki, de nem dicsekedhet Baranya sem, ahol a tavalyihoz képest a háromszorosára nőtt az el­bocsátottak száma. Veszprém és Fejér megye azonban azért áll ebben a pillanatban az ér­deklődés középpontjában, mi­vel több gyár is olyan mértékű csoportos létszámleépítést je­lentett be a helyi munkaügyi központnak, amely egy me­gyényi elbocsátottal felér. A Videoton Holding Rt. példá­ul Enyingen, a kábelkonfek­cionáló üzemben dolgozó 600 alkalmazottja közül januártól 440-től válik meg. Az elbo­csátások hátterében a nyugat­európai megrendelések csök­kenése, míg azok mögött az Amerikába irányuló export visszaesése, vagyis valahol a szeptember 11-i dráma is megbújik. Csongrád megyében egyelőre még nem fenyeget álláshelyeket az általános re­cesszió. Ha a puszta számokat vesszük alapul, akkor még akár jónak is mondhatjuk a helyzetet, hiszen a regisztrált munkanélküliek száma októ­ber végéig csökkent, az év ele­ji 17 ezerről 13 ezer 500-ra ­tudtuk meg Szőke Gábortól, a munkaügyi központ informá­ciós és tájékoztatási osztályve­zetőjétől. Ugyanakkor az elbo­csátottak száma csaknem a két és félszeresére nőtt, a tavalyi 331-ről 864-re. A számokat csak az szépíti, hogy ebben az összesítésben a konzerv­gyári „kétszázharmincak" is szerepelnek. Szerencse a sze­rencsétlenségben, hogy a leg­nagyobb gyárbezárások, el­bocsátások a térségben már korábban lezajlottak. Csongrád megyéről és a Dunától keletre eső régiókról azt mondják a kutatók, stag­nál az ipari termelés és a fog­lalkoztatottak létszáma, s hogy az alapvetően a belföl­di piacra termelő kis- és kö­zépvállalkozások a Széche­nyi-terv forrásainak köszön­hetően meg is erősödhetnek. Mielőtt azonban elbíznánk magunkat, ott áll egy másik szám is, amely szintén a mun­kaügyi központé: egyre töb­ben vesznek igénybe rendsze­res szociális segélyt, számuk az év eleji 900-ról október vé­géig 1580-ra nőtt. Ami azt je­lenti, ők már nem regisztrált munkanélküliek, hanem tartó­san azok. Ezen adat fényében már nem biztos, hogy annyi­ra kell örülnünk a regisztrált munkanélküliek számában bekövetkezett csökkenésnek. Fekete Klára Pozsgay-fárum Kiskundorozsmán Géczi József szocialista po­litikus meghívását elfogadva, Kiskundorozsmán vendéges­kedik ma este Pozsgay Imre, a Debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem tanára. A do­rozsmai könyvtárban, ahol a „Könyvtári esték" rendezvény­sorozat vendégeként válaszol majd az érdeklődők kérdései­re, persze aligha a hajdúsági universitás napi gondjairól fag­gatják majd az egykori minisz­tert és pártvezetőt. Már csak azért sem, mert a fórumot egy jövőbe mutató politikai múlt­idézésnek szánják - tudtuk meg Géczi József MSZP-s or­szággyűlési képviselőtől, aki Pozsgay Imre beszélgető part­nere lesz az este fél 6-kor kezdődő fórumon. - Valóban csak egy rend­hagyó történelemóra meg­tartására kérte fel Pozsgay Imrét, vagy ez a fórum jó­val több ennél? Netán ezzel a közönségtalálkozóval is azt szeretné elérni, hogy Pozsgay újra szoros kap­csolatot építsen ki a szoci­alista párttal? - kérdeztük az est házigazdáját. - Nem titok, pártunk szeret­ne minden olyan jeles szemé­lyiséget megnyerni a közelgő választások előtt, aki hajlan­dó abban segíteni, hogy a bal­oldai erők leváltsák a mostani kurzust. Mivel pontosan tud­juk, hogy Pozsgaynak sem szimpatikus a Fidesz által kép­viselt konzervativizmus, ter­mészetesen bízunk abban, hogy Pozsgay Imre a mi szim­patizánsunként dolgozik. - Netán még arra is gon­doltak, hogy országgyűlési képviselőként ringbe szó­lítják? - Erre nem látok esélyt, ugyanis Pozsgay Imre ma már pártharcokba nem bocsátkozó politikus. Ez persze nem zár­ja ki azt, hogy tapasztalatával segítse munkánkat. - Erről a segítségről tár­gyalna Medgyessy Péter­rel, az MSZP miniszterel­nök-jelöljével is? Mert tu­domásuk szerint most munkálkodnak a szocialis­ták egy Medgyessy-Pozs­gay-találkozó létrehozásán. - Valóban így van, ez sem titok. Hogy mégis miről foly­tatnának eszmecserét, egyál­talán milyen szerepet szán ma­gának a választás előtti idő­szakban, erről éppen a dorozs­mai fórumon lehet megkérdez­ni Pozsgay Imrét. Egy biztos: a szocialista párton belül Pozs­gay Imre életművét sokan na­gyon nagyra tartjuk, ezért fon­tos számunkra hogy a népnem­zeti szárny képviselője megta­lálja a kapcsolatot a balközép politikai erőkkel. Bátyi Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom