Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-23 / 273. szám
PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 23. MEGYEI TŰKOR 7 A Fuziomed Kft. a tanácsadó A dolgozók elvesztik közalkalmazotti státuszukat, ha a szegedi egészségügyi szakellátó rendszert majd gazdasági társaság működteti - nyilatkozott lapunknak az EDDSZ elnöke. Cser Ágnes úgy véli, az önkormányzat arra készül, hogy a kórháztörvényt kijátszva a társaságon keresztül kössön szerződést a magánosításra jelentkező Fuziomed Kft.-vel. A Fuziomed vezetője cáfolta, hogy ilyen lépést terveznének, ám azt elárulta: a privatizáció kudarca után sem bomlik fel a cég. A megyei közigazgatási hivatal szabályosnak találta a privatizáció tervezetét. - Újabb megkérdőjelezhető fordulat történt a szegedi egészségügyi szakellátás tervezett szerkezetátalakításában - fogalmazott Cser Ágnes. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke arra a hírre reagált, amely szerint Szegeden az eddigi elképzelésekkel szemben akkor sem valósítják meg a szakellátás funkcionális privatizációját, ha december 18-án az országgyűlés elfogadja a kórháztörvény tervezetét. Erről Bartha László nyilatkozott lapunknak. A polgármester azt mondta, kezdeményezi a képviselőknél, hogy ebben a ciklusban már ne kössön privatizációs szerződést a város. Bartha azt elképzelhetőnek tartotta, hogy a szakellátó rendszer működtetését még ebben a ciklusban egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság veheti át. - Kilökik a közalkalmazotti törvény hatálya alól az egészségügyi dolgozókat Szegeden, amennyiben közhasznú társaság veszi át a rendszer működtetésének feladatát - szögezte le Cser Ágnes. így a dolgozók elvesztik közalkalmazotti státuszukat, a kht. pedig azzal köt szerződést, akivel akar - mondta az elnök. Cser Ágnes feljelentései Cser Ágnes öt fórumon „támadta" meg a készülő szegedi egészségügyi privatizációt. Az állampolgárijogok biztosa több információt kért a szegedi privatizációról, a Közbeszerzések Tanácsa pedig kijelentette, hogy nem tartozik a hatáskörébe az ügy. A Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Városi Ügyészségnek adta át az ügyet, míg a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal nem talált szabálytalanságot a privatizációs ten'ezetben. K. B. Cser Ágnes ugyanakkor figyelmeztetett: a szegedi egészségügyi szakellátás magánosítására jelentkező Fuziomed a kórháztörvény tiltása ellenére is bekerülhet a rendszerbe. A Fuziomed Kft. tulajdonosi szerkezete miatt nem vehet részt a privatizációban, ám az önkormányzati tulajdonú kht. Cser Ágnes szerint szerződést köthet a Fuziomeddel, amely így mégis működtetőként jelenhet meg a szegedi egészségügyi szakellátásban. -A magunk részéről lezártnak tekintjük a folyamatot. Szegeden a továbbiakban nem tervezünk egészségügyi beruházást -jelentette ki Bozó Attila. A Fuziomed Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: nem tartja valószínűnek, hogy a szakellátást a tervek szerint működtető kht. éppen a Fuziomeddel kötne szerződést, és ilyen eshetőségre nem is készülnek. Azt azonban elmondta: a Fuziomed nem bomlik föl, a jövőben tanácsadó cégként szeretnék hasznosítani a szegedi egészségügyi szerkezetátalakítás kidolgozása, és a szakellátó intézmények átvilágítása során szerzett tapasztalataikat. Kéri Barnabás Konszolidáció... Munkatársunktól A szakértők szerint a kórház-privatizációval kapcsolatosan nem az a kérdés, hogy az egészségügy konszolidációja az intézmények átalakulása előtt vagy után történik meg, hanem az, hogy az ágazat a jelenlegi belső feszültségeivel képes-e felkészülni az átalakulásra és közben működni is. A szakma többsége, illetve a potenciális befektetők egyaránt úgy vélik: az ellátórendszer gazdasági átalakításának és konszolidációjának egy időben kell megtörténnie. Az egészségügyi intézmények közhasznú társasággá alakítása szinte valamennyi szereplő számára jó megoldás lehet, hiszen így lehetetlenné válik a kórházak eladása. Ugyanakkor bármilyen átalakuláshoz elsőként az adósságok rendezésére van szükség. Márpedig a legfrissebb adatok szerint a kórházak közel 10 milliárd forinttal tartoznak a gyógyszerés fogyóeszközök szállítóinak. A szakértők szerint ha úgy történik az átalakítás, hogy nem kezelik az adósságokat, akkor ugyanilyen finanszírozási feltételek mellett néhány éven belül ugyanez a helyzet alakulhat ki. Akkor viszont már nem a fenntartó önkormányzat vagy más költségvetési intézmény lesz felelős a tartozásokért, hanem az adott közhasznú társaság. Ami ellen már bármikor, bármelyik szállító csődeljárást kezdeményezhet. Külföldi tulajdonú, ipari software-fejlesztő vállalat pályázatot hirdet MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI CSOPORTVEZETŐ munkakör betöltésére, szegedi munkahelyen. Feladat: software life-cycle, vállalati rendszerek és a minőségbiztosítási csoport irányítása és felügyelete ipari szabványok alapján. Elvárások: felsőfokú végzettség, jó kommunikációs és vezetői képesség, IT-rendszerek áttekintő szintű ismerete, angolnyelv-tudás. Előny: gyakorlat ipari gyártásban, minőségbiztosításban, software-fejlesztésben, vagy IT-rendszerek üzemeltetésében, tárgyalóképes angol. A pályázatokat e-mail-ben a leaders@opulus.hu címre kell küldeni. Személyes konzultációs lehetőség a 20/325-9185 telefonszámon. Kis vásárhelyi fürdőtörténet Göz, kádas és medencés A fürdőkultúrának több mint százéves, dokumentálható hagyománya van a vásárhelyiek körében. E fürdőtörténetben új fejezet nyílik, ha elkészül a fedett uszoda, melynek tervein Makovecz Imre Kossuth-díjas építész már dolgozik. Vásárhelyen több fürdő is üzemelt az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején. Harmat Péter mérnök e tárgykörben írt tanulmánya szerint 1869-ben nyílt meg a mai Ady Endre utcán, a mostani stranddal szemközt a Solti gőzmalom mellett az Anna gőzfürdő. Gőzfürdő a malmok mellett Az épületben, mely a gőzmalom meleg vizét használta, három szobában összesen hat káddal várta a felfrissülésre vágyókat. Alighanem a sikeren felbuzdulva 1874 végére a Bocskai utca végén a Bauer-malom tulajdonosa készített egy másik, szintén gőzfürdőt. Itt nem csak hat kád, de fürdőlepedő is várta a polgárokat. Az első igazi, nagy tömegeket is kiszolgálni képes közfürdő létesítését az tette lehetővé, hogy 1884-ben átadták a használatnak Vásárhely máig leghíresebb artézi kútját, a Nagy András János és Mucsi Mária által adományozott kutat, melyet Zsigmondy Béla mérnök fúrt. Harmat Péter tanulmánya szerint a mérnök javasolta az úgynevezett kútügyi bizottság ülésén, hogy a napi 10 ezer liter hozamú kút csurgalékvizét fürdési célra használják fel, mégpedig egy közfürdőben. Medence nőknek és férfiaknak A város közgyűlése 1885. április 15-én tartott ülésén elfogadta a javaslatot, s megalakult a Kristó János polgármester vezette fürdőbizottság. A Vidám vendégek a dr. Gál Sándor kishomoki birtokán 1928 nyarán megnyitott strandon. (Archív felvétel) szokásos, ám meglehetősen gyors ügyintézési folyamatot alaposan felgyorsította, hogy a következő év márciusára a fürdő tervét Czégényi Géza városi mérnök el is készítette, majd azt Deák Mihály városi főmérnök láttamozta is. A közgyűlés fürdő és egészségügyi bizottsága ugyan grandiózus terveket dédelgetett, de végül a terv csak egy férfi és egy női úszóhelyet tartalmazott, melyeket egymástól az a favázas épület választott el, melyben 10 darab kádas fürdőszoba, a fürdőszolga lakása, a pénztár és a váróterem kapott helyet. A férfiak 192, míg a nők 92 négyzetméternyi vízfelületnek örülhettek, és a férfiak 41, míg a nők 30 fakabinban öltözhettek át. Ez a strand a népkertben épült fel, Kovács Sándor és Kátai Sándor a kőművesmunkát, Varga Ferenc és társai az asztalos-, üveges-, lakatosmunkát, Égető Ferenc és társai az ácsmunkát végezték. Kovács Ferenc a homokot, Kiss Bálint a 300 ezer téglát szállította az építkezéshez. Augusztusban megérkeztek a vízvezetékcsövek is, és 1 l-re le is fektették azokat. Aznap este megnyitották a Nagy András János-kút víztározó medencéjét, és a víz valamivel több mint egy óra alatt árasztotta el a medencéket. A strandot másnap mindenféle ünnepség nélkül adták át rendeltetésének. A napi négy-ötszáz vendéget is kiszolgáló intézményt a város üzemeltette. A fedett medencék mellett egy nyílt medencét is ásattak, melyért még az uszodában fizetendő 10 krajcárt sem kellett leszurkolni. Igaz, ennek vize a fedett uszodából került ide. Harmat Péter tanulmányában szót ejt arról is. hogy a 20 fokos víz miatt azonban a fürdőt csak fél évig lehetett használni, ezért 1887 április végén egy 38 akós cséplőgépkazánt helyeztek üzembe, és ezzel szolgáltatták a meleg vizet. A Nagy András János-kút vízhozama azonban olyannyira lecsökkent, hogy 1901-ben a kádfürdő előtt újabb kutat kellett fúratni. Strand Kishomokon is 1962-től a kádfürdőt átvette a megyei víz- és csatornamű vállalat, de a fürdőszobák tömeges elterjedése miatt olyannyira lecsökkent a látogatottsága, hogy gazdaságtalanná vált az üzemeltetése, és végül bezárták, átadták a Metripondnak. A 85 évig működő közfürdő emlékét csak az Ifjúsági Park egyik épülete őrzi. Az igények miatt 1928. júniusában dr. Gál Sándor saját kishomoki birtokán a saját pénzéből földmedencés strandot építtetett, mely körül ágyas kabinok várták a vendégeket. Két hónappal később Újvároson nyílt meg dr. Tornyai János orvos strandja a Síp utca végén, az úgynevezett Zádortelken. (Ezt a világháborúban ráhullott bomba semmisítette meg.) A mai városi strandot az úgynevezett Speer-kölcsönből kezdte építtetni a város, s az őszi munkakezdés szerencsésnek bizonyulhatott, mert 1929-re meg is nyitották. Ennek is átépítették jó néhány épületét, ám a legtöbbje szinte ma is az eredeti állapotában látható. Ide készül most majd a fedett uszoda. Karom Andrása Nyugaton elbocsátások, keleten stagnálás Megúszhat ja-e dél-alföldi régié? A Foglalkoztatási Hivatal legfrissebb adataiból az derül ki, hogy az 1998-as orosz válsághoz hasonló időket ér meg ezekben a hónapokban a magyar gazdaság: a nyugati megyékben az ipari termelés 15-20 százalékkal csökkent, aminek következtében az alkalmazottakat tömegesen bocsátják el a vállalatok. A Foglalkoztatási Hivatal megdöbbentő adatsort tett közzé a napokban. Az elmúlt hónapok történései, valamint az Európát is elért világgazdasági recesszió miatt ugyanis az október végéig bejelentett létszámcsökkentések száma idén magasabb lesz, mint tavaly. Elemzők megkockázatják azt az állítást is, hogy az elbocsátott dolgozók száma elérheti az 1998-as, az orosz válság idején mért mennyiséget. A statisztika azt mutatta ki, hogy a foglalkoztatásban drámai helyzet Veszprém és Fejér megyében alakult ki, de nem dicsekedhet Baranya sem, ahol a tavalyihoz képest a háromszorosára nőtt az elbocsátottak száma. Veszprém és Fejér megye azonban azért áll ebben a pillanatban az érdeklődés középpontjában, mivel több gyár is olyan mértékű csoportos létszámleépítést jelentett be a helyi munkaügyi központnak, amely egy megyényi elbocsátottal felér. A Videoton Holding Rt. például Enyingen, a kábelkonfekcionáló üzemben dolgozó 600 alkalmazottja közül januártól 440-től válik meg. Az elbocsátások hátterében a nyugateurópai megrendelések csökkenése, míg azok mögött az Amerikába irányuló export visszaesése, vagyis valahol a szeptember 11-i dráma is megbújik. Csongrád megyében egyelőre még nem fenyeget álláshelyeket az általános recesszió. Ha a puszta számokat vesszük alapul, akkor még akár jónak is mondhatjuk a helyzetet, hiszen a regisztrált munkanélküliek száma október végéig csökkent, az év eleji 17 ezerről 13 ezer 500-ra tudtuk meg Szőke Gábortól, a munkaügyi központ információs és tájékoztatási osztályvezetőjétől. Ugyanakkor az elbocsátottak száma csaknem a két és félszeresére nőtt, a tavalyi 331-ről 864-re. A számokat csak az szépíti, hogy ebben az összesítésben a konzervgyári „kétszázharmincak" is szerepelnek. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a legnagyobb gyárbezárások, elbocsátások a térségben már korábban lezajlottak. Csongrád megyéről és a Dunától keletre eső régiókról azt mondják a kutatók, stagnál az ipari termelés és a foglalkoztatottak létszáma, s hogy az alapvetően a belföldi piacra termelő kis- és középvállalkozások a Széchenyi-terv forrásainak köszönhetően meg is erősödhetnek. Mielőtt azonban elbíznánk magunkat, ott áll egy másik szám is, amely szintén a munkaügyi központé: egyre többen vesznek igénybe rendszeres szociális segélyt, számuk az év eleji 900-ról október végéig 1580-ra nőtt. Ami azt jelenti, ők már nem regisztrált munkanélküliek, hanem tartósan azok. Ezen adat fényében már nem biztos, hogy annyira kell örülnünk a regisztrált munkanélküliek számában bekövetkezett csökkenésnek. Fekete Klára Pozsgay-fárum Kiskundorozsmán Géczi József szocialista politikus meghívását elfogadva, Kiskundorozsmán vendégeskedik ma este Pozsgay Imre, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára. A dorozsmai könyvtárban, ahol a „Könyvtári esték" rendezvénysorozat vendégeként válaszol majd az érdeklődők kérdéseire, persze aligha a hajdúsági universitás napi gondjairól faggatják majd az egykori minisztert és pártvezetőt. Már csak azért sem, mert a fórumot egy jövőbe mutató politikai múltidézésnek szánják - tudtuk meg Géczi József MSZP-s országgyűlési képviselőtől, aki Pozsgay Imre beszélgető partnere lesz az este fél 6-kor kezdődő fórumon. - Valóban csak egy rendhagyó történelemóra megtartására kérte fel Pozsgay Imrét, vagy ez a fórum jóval több ennél? Netán ezzel a közönségtalálkozóval is azt szeretné elérni, hogy Pozsgay újra szoros kapcsolatot építsen ki a szocialista párttal? - kérdeztük az est házigazdáját. - Nem titok, pártunk szeretne minden olyan jeles személyiséget megnyerni a közelgő választások előtt, aki hajlandó abban segíteni, hogy a baloldai erők leváltsák a mostani kurzust. Mivel pontosan tudjuk, hogy Pozsgaynak sem szimpatikus a Fidesz által képviselt konzervativizmus, természetesen bízunk abban, hogy Pozsgay Imre a mi szimpatizánsunként dolgozik. - Netán még arra is gondoltak, hogy országgyűlési képviselőként ringbe szólítják? - Erre nem látok esélyt, ugyanis Pozsgay Imre ma már pártharcokba nem bocsátkozó politikus. Ez persze nem zárja ki azt, hogy tapasztalatával segítse munkánkat. - Erről a segítségről tárgyalna Medgyessy Péterrel, az MSZP miniszterelnök-jelöljével is? Mert tudomásuk szerint most munkálkodnak a szocialisták egy Medgyessy-Pozsgay-találkozó létrehozásán. - Valóban így van, ez sem titok. Hogy mégis miről folytatnának eszmecserét, egyáltalán milyen szerepet szán magának a választás előtti időszakban, erről éppen a dorozsmai fórumon lehet megkérdezni Pozsgay Imrét. Egy biztos: a szocialista párton belül Pozsgay Imre életművét sokan nagyon nagyra tartjuk, ezért fontos számunkra hogy a népnemzeti szárny képviselője megtalálja a kapcsolatot a balközép politikai erőkkel. Bátyi Zoltán