Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-23 / 273. szám

I PÉNTEK, 2001. NOVEMBER 23. AKTUÁLIS 3 Személyiségi jogok... A Csongrád megyei önkormányzat fő­jegyzőjétől, Huber Bertalantól kértük azok­nak a képviselőknek a nevét, akik Rapcsák András mellett gyakran hiányoztak a me­gyei közgyűlés üléseiről. Huber Bertalan azonban az adatvédelmi és a közérdekű adatokat szabályozó törvények szellemével ellentétesen megtagadta a közérdekű ada­tok nyilvánosságra hozatalát. A megyei közgyűlés sajtóreferensével előbb szóban, majd írásban az alábbiakat üzente: „Testületi fölhatalmazás nélkül, tekintet­tel a személyiségi jogokra, a hiányzók név szerinti listáját nem áll módunkban kiad­ni. Tájékoztatásul közöljük, hogy ebben a ciklusban soha nem fordult elő, hogy a közgyűlés határozatképtelen lett volna, a hi­ányzók száma általában 3-5 fő a 40 képvi­selőből. A közgyűlés éves munkatervét, amely­ben szerepel a következő évre tervezett, általában 6-7 közgyűlés pontos időpontja, mindig előző év decemberében fogadják el. így minden képviselő előre tudja, mikor kell megjelennie a testületi ülésen. A hiányzást szankcionáló rendelet ér­telmében korábban már más képviselő, il­letve bizottsági tag tiszteletdíjának folyó­sítását is felfüggesztették. Kozó Attila sajtóreferens" Niesak, ki beszél ilt? A megye főjegyzője titkolja a mulasztók adatait Nem hiányoznak a képviselők Az üres Parlament önmagában sem­leges, szívderítő' látvány, amitííl naiv ér­zések foghatnak el bárkit, aki még min­dig a demokratizmus kompresszorá­val nyomatja magába egy idilli ország­és jövó'kép gó'zös vízióját. De nem egy olyan esetet rögzítettek már tévékamerák, mikor „nagytotál­ban" a képviselőié csak pöttyözték az üléstermet, s az épp felszólalónak volt elég tere a levegőire beszélni, már ha egyáltalán kiderült: nicsak, ki beszél itt? Es nem has­beszéló're gyanakodtunk. A hiányzást már megtanultuk rafkós módon igazol­ni az iskolában, csakhogy ott nem kaptunk érte egy fi­tyinget se, legfeljebb az agytérfogatunk növekménye szenvedett törést. Ellenben a közgyűlés munkahely, adófizetó'ileg pénzelt, az igazolatlan hiányzás pedig a képviselet - mint olyan - kiröhögése. Talán Rapcsák képviselő'úr is szívesebben megúszta volna két nádpál­cás körmössel a sorozatos igazolatlan hiányzást, de mert esetleg azt gondolta, „tiszteletdíja" pusztán válasz­tói grátisz, ami sok az sok, megvonták tiszteletdíját a me­gyei közgyűlésben. Na már most van az embernek egy statisztikai hete­dik érzéke, ezért szerkesztőségünk megkérte a közgyű­léstől az úgynevezett „hiányzók név szerinti listáját", hát­ha nem csak Rapcsákon spórolhatnának. Azt most itt szögezzük le hatalmas ácskapcsokkal, hogy egy ilyen listának alkotmányossági alapon nyilvánosnak kell lenni mind a sajtó, mind a választók előtt. Hogy, hogy nem, kezdődik a mese, a Csongrád Me­gyei Közgyűlés „hiánylistája" nem nyilvános, közölte levélben a sajtóreferens. Mellette megjegyezte még - ér­dekességképpen -, hogy a közgyűlés mindig határozat­képes volt, és a 40 képviselőből általában 3-5 fő hiány­zott - csak. Ez idáig ötös. Ellenben a hatékony képviselet még­is csak megkérdőjelezhető, mert a személyiségi jogok­ra való hivatkozással nem teszik nyilvánossá a hiány­zó képviselők listáját, félremagyarázva önnön működé­sijogaikat, illetve kötelességüket. Úgyszólván „tiszte­letdíjról" beszélni itt nyelvhasználati félreértés. A Csongrád Megyei Közgyűlés a testület leg­utóbbi ülésén egy rende­letre hivatkozva soroza­tos hiányzásai miatt meg­vonta egy képviselő, Rap­csák András hódmezővá­sárhelyi polgármester tisz­teletdíját. A megye váro­saiban hasonló eset az utóbbi években még nem történt. Egyébként Szege­den, mivel a képviselők elutasították a jegyző ja­vaslatát, nem is büntet­hetnék az ülésekről rend­szeresen távol maradó­kat. Huber Bertalan me­gyei főjegyző megtagad­ta a választ, amikor köz­érdekű adatokról, a Rap­csákon kívüli hiányzók­ról kérdeztük. Kisteleken. Mórahalmon és Szegeden nem jellemző, hogy az önkormányzati képviselők indokolatlanul és igazolatla­nul hiányoznak a testületi ülé­sekről. közgyűlésekről. A há­rom város jegyzője elismerés­sel szólt a képviselők szorgal­máról. - Nem volt még rá példa, hogy pénzbüntetést szabjunk ki önkormányzati képviselőre azért, mert sokszor hiányzik a testületi ülésről - közölte Je­nei Rózsa Pálma. Kistelek vá­ros jegyzője. Az önkormány­zat munkatársaitól megtudtuk, hogy Kisteleken egyáltalán nincs ilyen probléma, szinte minden testületi ülésen teljes a létszám. Mórahalmon sem jellemző a hiányzás, itt is minden sza­vazásrajogosult lehetőség sze­rint jelen van. - Még csak egy éve vagyok hivatalban, ez idő alatt egyet­len önkormányzati képviselő­re sem kellett bírságot kiszab­ni mulasztása miatt. Általában teljes a létszám, ha valaki hi­ányzott, annak mindig komoly oka volt. A képviselők ugyan­is minden esetben igazolták távolmaradásuk okát. Megtud­tam, hogy a korábbi években sem kellett ilyen jellegű bírsá­got alkalmazni a mórahalmi önkormányzatnál - nyilatkoz­ta Ülleiné Udvardi Gizella, a város aljegyzője. - Szeged város közgyűlése kezdeményezett egy terveze­tet az indokolatlanul sokat hi­ányzó képviselők megbírsá­golásáról. Ezt én szövegez­A jegyzők elismerően szóltak a képviselők szorgalmáról. (Fotó: Schmidt Andrea) tem, de a képviselők sajnos nem szavazták meg. Amennyi­ben ez hatályba lépne, nagyon súlyos szankciókkal kellene az indokolatlanul hiányzók­nak számolnia - közölte Me­zey Róbert, a szegedi önkor­mányzat jegyzője. Mezey szerint a torony alatt nem jellemző az indokolatlan hiányzás, a közelmúltban többször is teljes létszámban dönthetett a közgyűlés, de négy-öt képviselőnél több szinte egyszer sem maradt tá­vol. Aki indokkal hiányzik, azt előre kell jelezni, aki azon­ban mulaszt, az érvényes ren­delet hiányában semmiképpen sem szankcionálható. Hódmezővásárhelyen, Ma­kón, Szentesen, Csongrádon tiszteletdíj-megvonással bün­tetik a testületi vagy bizottsá­gi ülésről tartósan igazolatla­nul hiányzó képviselőket. Hódmezővásárhelyen három­havi távolmaradás esetén von­ják meg az illetményt - tudtuk meg Korsós Ágnes jegyzőtől. A makói aljegyző, Suba Rita érdeklődésünkre elmondta: kéthavi igazolatlan hiányzás után következik szankció. A megye névadó városában, mint Hatvani Mária aljegy­zőtől megtudtuk, akkor várja hiába egyhavi járandóságát a szenátor, ha három egymást követő bizottsági vagy testü­leti ülést mulaszt el. Hason­lóképp szabályozták a kérdést Szentesen is - derült ki az ot­tani jegyző, Sztantics Csaba szavaiból. E szabályokat azon­ban hosszú ideje sehol sem kellett alkalmazni, mert a kép­viselők általában igazoltan hi­ányoznak, ráadásul a távolma­radás nem gyakori: sem a bi­zottsági, sem a testületi mun­kában nem okoz fennakadást. Illyés Szabolcs -Szabé Imre Zászlót loptak Csongrádon Munkatársunktól Feltehetőleg nem a nem­zeti öntudat vezérelte azokat a tolvajokat, akik csütörtök­re virradóra ellopták a csong­rádi Csemegi Károly Könyv­tár és Információs Központ homlokzatáról a nemzeti zászlót. Az intézmény igaz­gatója, Horváth Varga Mar­git szerint legalább két sze­mély együttes munkájára volt szükség a lopáshoz. A város egyik gyöngy­szemévé vált könyvtárépü­letet a falfirkálók sem kímé­lik. Szerencsére az intézmény falainál általában még csak próbálkoznak a sajátos ön­kifejezésre vágyók, így feltű­nő grafiti nem látható az épü­leten. Az igazgató lapunknak el­mondta: a firkák elleni küz­delmük egyszerű menetrend szerint zajlik: amit a rongá­lok estétől reggelig a falakra rajzolnak, azt a könyvtáro­sok reggeltől estéig eltünte­tik. Újhelyi a tizenegyedik Medgyessy Tízek Társaságában Két hét múlva visszatérünk arra, hogy a Fi­desz hajlandó-e tárgyalni a pártelnökök talál­kozóján azokról a témákról, amit a Magyar Szocialista Párt felvetett - nyilatkozta lapunk­nak a négyszemközti megbeszélés előkészíté­sével megbízott szegedi szocialista politikus, az MSZP országos elnökségének tagja, Újhelyi Ist\'án a Fidesz alelnökével, Rogán Antallal történt egyeztetése után. Kovács László, az MSZP elnöke november elején levélben fordult Pokorni Zoltánhoz, a Fidesz elnökéhez, hogy konzultáljanak az egészségügy és a mezőgaz­daság válságáról, a szegénység enyhítéséről, va­lamint a növekvő szélsőjobboldali jelenségek­ről. Az Újhelyi-Rogán megbeszélés után bi­zonytalanná vált, hogy létrejön-e még az idén a pártelnöki találkozó. Újhelyi István lapunknak elmondta: vissza­lépésként értékeli azt, hogy a Fidesz csak az al­kotmány módosításáról kíván tárgyalni. Szomo­rúnak nevezte, hogy Pokorni nem akar Ko­váccsal egyeztetni az egészségügyről, az agrá­riumról, a szegénységről és a szélsőjobbolda­li veszélyről. A szocialista politikus szerint ezek a problémák nem tűrnek halasztást. Ro­gán azt javasolta Újhelyinek, hogy a NATO-tag­ságból eredő magyar kötelezettségek miatti al­kotmánymódosításról a hatpárti egyeztetésen tárgyaljanak majd a pártelnökök. A többi témá­ról azonban lehetőségük van a képviselőknek a parlamentben is véleményt nyilvánítani, hi­szen most tárgyalja az országgyűlés az agrár­törvénycsomagot és a kórházak privatizációját elősegítő jogszabálytervezetet. Újhelyi úgy vélte: mivel a kérdéses ügyek hosszú távú meg­oldást igényelnek, feltétlenül konszenzusra kel­lene jutnia a két pártnak. „Ha a Fidesz csak par­lamenti keretek között akar szót ejteni az álta­lunk felvetett ügyekről, az olyan, mintha lesö­pörné azokat az asztalról, hiszen tudjuk, hogy a választásokig alig-alig fog működni az ország­gyűlés." Abban egyetértett Újhelyi és Rogán, hogy a választási kampányban nem szerencsés az arrogáns hangnem használata. Újhelyi Istvánhoz kapcsolódó hír, hogy a szegedi politikus helyet kapott a Medgyessy Péter által létrehozott úgynevezett Tízek Tár­saságában. A szocialisták miniszterelnök-je­löltje vezetésével még a nyáron megalakult kampánycsapatnak eleddig tíz állandó tagja volt. A társaság most két taggal bővült, Lam­perth Mónikával és Újhelyivel. A szegedi po­litikus négy éve elnöke a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanácsnak. Újhelyi feladata az MSZP gyermek- és családpolitikai programjának ki­dolgozása és megismertetése. Kérdésre vála­szolva elmondta: a Medgyessyvel folytatott tárgyalás során nem került szóba, hogy kap-e valamilyen pozíciót, ha az MSZP nyeri meg a választásokat. Újhelyi cáfolta azt a hírt, amely szerint ő lenne a szocialisták polgármesterjelölt­je Szegeden. Mint mondta: ő arra koncentrál, hogy megnyerje egyéni körzetében a választást. Sx. C. Sx. Újabb leletek a 47-es új nyomvonalán Ősi temetők a laktanya alatt? nek, sőt kora Árpád-korinak is. A területen 1963-ban Gaz­dapusztai Gyula vezetett ása­tást, mely során zsugorított csontvázakat tártak fel. Bo­korné Nagy Katalin régész pe­dig ugyanebben az esztendő­ben, a vasúti töltés Ipoly utcai oldalán akadt a nyomára ugya­nennek a rézkori temetőnek. Az ásatás most újabb ered­ményeket szült. „Az Árpád-kori hulladék­gödrök elhanyagolható nyom­nak bizonyultak" - mondta la­punknak Tóth Katalin, a mun­kát irányító régész. Viszont há­rom sírt tártunk fel a laktanya előtt jelenleg húzódó út szélén abból a szarmata temetőből, mely létéről az 1951-ben a helyszínen Zalotay Elemér ál­tal végzett ásatás óta tudunk. Újabb, a rézkorból származó zsugorított csontvázat is fel­tártunk. Mindkét lelet azt mu­tatja, hogy a két, különböző korból származó település és annak temetője valahol a mai laktanya területén állhatott." Koron András Újdonságokkal gazda­godott a 47-es út rtégy­sávúsitását, és a vásár­helyi tehermentesítő út építését megelőző lelet­mentés a laktanya mel­letti területen. A vásárhelyi laktanya és a vasúti töltés közötti részen, a 47-es négysávúsítását és az ehhez kapcsolódó tehermen­tesítő út építését megelőző leletmentés már eddig is oko­zott meglepetést a régészek­nek. Ahogy arról már írtunk, a négyszáz méter hosszú, kö­rülbelül 15 ezer négyzetmé­ter kiterjedésű területet az ott évtizedeken át burjánzó fák­tól, bokroktól, szeméttől és felső talajtól buldózerekkel tisztították meg, egészen az agyagos altalajig. Ennek ered­ménye megerősítette a terüle­ten korábban végzett régé­szeti bejárás tapasztalatait. A megindított leletmentés so­rán szeptemberben előkerült ugyanis egy - annak idején valami ok miatt egy korabe­li szemétgödörben eltemetett Éjszakára fóliával takarják le a feltárt sírokat. (Fotó: Tésik Attila) -, a rézkorból származó zsu- vezett Körös-kultúra virág­gorított csontváz. Az időszá- zásából származó rézkori te­mításunk előtti harmadik lepülés mellett nyomát lelték évezredből, azaz az úgyne- egy szarmata kori település-

Next

/
Oldalképek
Tartalom