Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-03 / 256. szám

SZOMBAT, 2001. NOVEMBER 3. NAPOS OLDAL IV. Az új 5 ajtós Honda Cf|/IC Cserélje le most PB-palackját olcsóbban és üKnfiralnií^fíÉraBW liü Ha gEEDoE között üres gázpalackját a Prímagáz cseretelepek egyikén cseréli le, egy rrrefflffitflffa QyrY^Yii kap ajándékba, melyben egy a vásárláskor azonnal érvényesíthető rejtettünk el Önnek. Ha pedig a gyufán található játékszelvényt kitöltve címünkre viszszaküldi, vagy a megadott telefonszámon vásárlását regisztrálja, részt vehet nyereményjátékunkban is, melyben megnyerheti a tete sorsolásra kerülő értékes egyikét. Az akcióval kapcsolatos további részletekért keresse a meglepetés gyufákat a Prímagáz cseretelepeken vagy hívja az alábbi fonszámon: 06-30 30-30-430 Gyufák korlátozott számban állnak rendelkezésre. HONDA The Power of Dreams 2. SZEGEDI Í KÖNYVÁRVERÉS 2001. november 10-én, 10 órától a Royal Hotelben (Szeged. Kölcsey u. 1-3.) kerül megrendezésre. Várunk minden kedves licitálni, érdeklődőt. KATALÓGUS KORLÁTOZOTT SZÁMBAN HOZZÁFÉRHETŐ: Antikvárium Kii. (Szeged. Kárász u.16.) Könyvmoly Antikvárium (Szeged. Gogol u. 6.) Nyugat Antikvárium (Szeged. Vitéz u. 13-15.) Unicus Antikvárium (Szeged. Mérey u. 9/A.) A KUHN KFT. Komatsu, Ammann, Sullair Palfinger, Powerscreen márkák magyarországi vezérképviselete megyei értékesítési képviselő pozícióba munkatársat keres. Elvárásaink: - értékesítési tapasztalat - műszaki beállítottság - számlaklépesség - saját gépkocsi Jelentkezés: Pók Tibor területi képviselő 30/3836-501 £ 4001 Debrecen, Pf. 139. R Fok: 52/470-337 < PROF! L '(FOTOi 1SZRKÜH.5T SZINESFILM HÍVÁS 30 perc alatt. Digitális képkidolgozás és archiválás. Használt fotócikk adásvétel Érdeklődjön: Szeged, Tisza L. krt. 52. Tel.: 62/477-983 Az Ön HONDA márkakereskedője: ® HONDA Kurz Vásárhelyi P. u. 15. Szeged, 6725 Tel.: (62) 468-027 W\ El] t* DIJJVK.OI* ^gg^^^^p Tiszta szívünkből kívánjuk Önnek, hogy kerülje el a rázós és hideg élményeket az idei tél folyamán, még akkor is, ha fagy! Az általunk összeállított, téligumi garnitúrát és ülésfűtést tartalmazó csomag - új 5 ajtós Civic, 4 ajtós Accord, HR-V vagy CR-V vásárlásakor biztonságossá és kényelmessé teszi önnek a téli autózást. Mondja azt, hogy Honda és a téllel nem lesz gondja! Beme: ködKrvKáö. középtanzd. ti n.l.J: rr.r.',, és vatógorí). 6 bnercs CO véío. nugurve srössQ 59 000 Ft m HONDA The Power of Dreams aluferí, ködfénysüótó. Titán müszeríafeetét és váftógomb 302006+1 59 000 Ft A kutatás-fejlesztés a gazdasági növekedés egyik fa hajtóereje A magyar tudomány a világ élvonalában és technológiapolitika 2000 című dokumentum öt fő területet különít el: az életminőség javítása, információs és kommunikációs technológiák, anyagtudományi és környezetvédelmi kutatások, agrárgazdaság és biotechnológia, valamint a nemzeti örökség és a jelenkor társadalmi kihívásainak kutatása. A Széchenyitervben testet öltő új állami támogatási rendszer a kutatások hasznosulására helyezi a hangsúlyt, ami azonban - véli a helyettes államtitkár - nem jelenti az alapkutatások mellőzését. Ez utóbbiakra az Országos Tudományos Kutatásfejlesztési Alapból (OTKA) a megelőző évek alig 3 milliárdjával szemben az idén 5,2, jövőre pedig 6,9 milliárd forint jut. Szabó Gábor szerint az alapkutatások kielégítő támogatása mellett az alkalmazott kutatásokra legalább ötször annyit kellene költeni ahhoz, hogy a tudományos eredmények hasznosulását a pénz hiánya ne akadályozza. Hazánk tudományos teljesítményét a fejlett országok mezőnyébe sorolja a professzor. Az egy főre jutó publikációk száma alapján Magyarország az Európai Unió tagországainak rangsorában a 10-12. helyen áll. Alaposabb elemzés után azonban kiderül: ennél lényegesen jobb a magyar kutatók teljesítménye, mivel ugyanazt a publikációs eredményt alig több mint feleannyi szakember, jóval kevesebb pénzből éri el. A hazai kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában mérve ugyanis nem érik el az európai uniós átlag 40 százalékát. Hegedűs Szabolcs A hirdetésen látható modell ewra felszereltséget tartalmaz Minden Honda modellre 3 év vagy 100 000 hm garanciát biztosJtunlt Az imgottút tenntartta az ár és felszetettség megváltoztatási Téligumi Fűthető ülések Válasszon csomagot az új 5 ajtós Honda Civichez! Igazi meglepetésként érte a szakembereket a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) többéves kutatásának eredménye, amelyet a brit Financial Times napilap foglalt össze. A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet a világ legfejlettebb országainak a tudáson alapuló iparágakban nyújtott teljesítményét vizsgálta. A tekintélyes brit gazdasági napilap pedig az OECD által rendszeresen gyűjtött adatok alapján azt a kérdést vizsgálta, melyek azok az országok, amelyek a legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy kihasználják a 21. században várható ipari-csúcstechnológiai fejlődés kínálta lehetőségeket. A rangsorba állított országok között Magyarország a rendkívül előkelő hatodik helyet foglalja el az elsőséget élvező Svájc, majd az azt követő Svédország, Egyesült Államok, Írország és Hollandia után. Hazánk olyan államokat előz meg, mint a tizenkettedik helyre sorolt Németország, a tizenharmadik Japán, vagy a tizenhatodik Franciaország. Közép-Kelet-Európából Magyarországon kívül csupán Cseh- és Lengyelország szerepel az első huszonöt helyezett között (a huszonegyedik, illetve a huszonharmadik helyen). Hazánk előkelő szerepléséhez hasonló meglepetést okozott Svájc elsősége is, mivel az alpesi országot egyáltalán nem úgy ismerik, mint amelyik élen jár az innovációban és a vállalkozói szellemben. Az OECD szakértői a tudáson alapuló ipari ágazatok közé sorolják a high-tech iparágakat, a repüléssel és űrhajózással foglalkozó szektort, a világ legfejlettebb országainak a tudáson alapuló iparágakban nyújtott teljesítményét vizsgálva olyan eredmény született, amely Magyarországot a hatodik helyre rangsorolta. Az előkelő helyezésre elsősorban hazánk gazdasági nyitottsága lehet a magyarázat, továbbá az, hogy az innovációban, valamint a kutatás-fejlesztésben itthon egyre nagyobb szerep jut a külföldi tőkének. Egyebek mellett erről is nyilatkozott lapunknak Szabó Gábor kutatás-fejlesztési helyettes államtitkár a magyar tudomány napja, november 3-a alkalmából. Gyógyszerészhallgatók a szegedi egyetemen. A kutatás-fejlesztésre költött pénz nagyobb részét ma még az állami támogatás teszi ki. (Fotó: Schmidt Andrea) gyógyszergyártást, a vegyipart, az orvosi berendezések gyártását és a gépészetet. A szolgáltatások közül pedig a postát, a távközlést, a pénzügyi, a biztosítási és az általános üzleti szolgáltatásokat, például a számvitelt tekintik tudáson alapuló ágazatnak. Az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára, Szabó Gábor - aki egyben a Szegedi Tudományegyetem fizikaprofesszora - a felmérés eredményét elsősorban hazánk gazdasági nyitottságával magyarázza, bár jelzi, a részletes indoklás további vizsgálatot igényel. A gazdasági nyitottságot jellemző egyik adat a nemzetközi vállalatok részesedése Magyarország ipari exportjából. Ebben a tekintetben hazánk Írország után a második helyen áll a világban. A helyettes államtitkár a kivitel összetételének változására is felhívja a figyelmet: Magyarország exportjának legnagyobb részét 1998tól kezdve a csúcstechnológiájú termékek teszik ki. A nemzetközi felmérés hatásáról Szabó Gábornak az a véleménye, hogy nagy szerepe lehet a vállalatvezetők és a befektetők jövőbeni magatartására. - Ez számunkra is igen fontos, hiszen további gazdasági fejlődésünk a saját kisés középvállalataink megerősödése mellett nagyrészt attól függ, milyen mértékben tudunk újabb, nagy hozzáadott értéket termelő, csúcstechnológiai vállalatokat az országba vonzani - mondja a professzor. A hazai innovációban egyre nagyobb szerep jut a külföldi tőkének. A multinacionális vállalatok kutatás-fejlesztési részlegeket is telepítenek az országba, ami az itteni hosszú távú terveikre utal. A multik térnyerésével szembehelyezkedő véleményekkel kapcsolatban Szabó Gábor megjegyzi: panaszkodni lehet rá de megállítani nem, mert a globalizáció ugyanolyan feltartóztathatatlan folyamat, mint az égitestek mozgása. A helyettes államtitkár nemrég egy tudomány napi fórumon a magyar gazdasági növekedés egyik fő hajtóerejének nevezte a kutatás-fejlesztést (K+F) és az innovációt, amit a Széchenyi-terv keretében plusz forrásokkal támogat a kormány. A legfrissebb, tavalyi előzetes adatok szerint az összes K+F ráfordítás körülbelül 104 milliárd forint, ami a bruttó hazai össztermék (GDP) 0,82 százaléka. Ebből a magánszféra mintegy negyven százalékkal részesedik, a többi állami támogatás. Szabó Gábor szerint viszont a fejlett országok példájára éppen a fordított arány lenne az ideális, vagyis a magánszférának kellene jobban a zsebébe nyúlnia. Ennek ösztönzésére adókedvezményeket vezettek be, például a vállalkozások K+F ráfordításaik kétszáz százalékát leírhatják társasági nyereségadó alapjukból. A kormányzati elképzelések a kutatás-fejlesztésre szánt támogatás növelésével számolnak, s jövőre már a GDP 1,5 százalékának megfelelő összeget kíván erre a célra elkülöníteni az állam, amely prioritásokat is meghatározott a kutatások irányvonalában. A Tudomány-