Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-21 / 271. szám

4 AKTUÁLIS SZERDA, 2001. NOVEMBER 21. „ALI itt a halálnak vagyunk kitéve... // Ha kevés az önerő Rövid távon van fűtenivalója a vásárhelyi Jankovics Sándornak és élettársának. Berecz Ilonának - hosszabb távon azonban nincs. Nem is lehet „kifűteni" azt az istállóból átalakított helyiséget, melyben laknak, pedig jön a tél. Jankovicsékkal az egyik tüzép-telepen beszéltünk először, fakérget (errefelé úgy mondják: „fahajat") pakoltak kétkerekű kiskocsijukra. Ez a legolcsóbb tüzelőanyag, tíz kiló tíz forint. Jobb tűzrevalóra nem telik, mondta a rokkantnyugdíjas férfi, aki motorbalesete óta nem tud kigyógyulni különféle bajaiból. Élettársával együtt legutóbb nemrég nyújtottak be kérelmet az önkormányzathoz, „tüzelőutalványra". Füst a szobában Az istálló, melyben élnek, Jankovics testvéreké - tudtuk meg tőlük. Fűteni csak úgy lehet, hogy lyukat vágtak a falon, és kidugták a kályhacsövet. Ez a kémény. „Ha fúj a szél, visszanyomja az összes füstöt, ki kell nyitni az ajtót, és kimegy a meleg", mondja Jankovics Sándor. Hozzáteszi, bárcsak megítélné nekik a tüzelővásárlási támogatást az önkormányzat! És bárcsak hozzá tudná segíteni őket a lehetó legegyszerűbb lakáshoz! A hódvásárhelyi önkormányzatnál jól ismerik Jankovicsékat, akik - mint megtudtuk - rendszeresen fölkeresik a hivatalt, segélyeket, támogatást kérve. A hivatal segélyezi is őket, különféle módokon, mondta Kiss Andrásné lakosságszolgálati irodavezető. Eseti segély, átmeneti segély, vásárlási utalvány, tizenötezer forint értékben építóanyag. Tüzelővásárlásban is tudják támogatni őket olykor. Lakásügyük azonban bonyolultabb - tudtuk meg Kókay István lakás- és helyiséggazdálkodási csoportvezetőtól. Elmondta: a nagyon rossz anyagi helyzetű pár (Jankovics Sándor 12 ezer 500 forint rokkantnyugdíjat kap havonta, élettársa 12 ezer 800 forint rendszeres szociális segélyt) többször benyújtott lakáscélú helyi támogatásra vonatkozó kérelmet, mióta a jelenlegi, istállóból átalakított helyiségben élnek. A kérelmet a hivatal kénytelen volt elutasítani, mert a tulajdonosok Jankovicsék még egy félkomfortos lakás fönntartásához sem keresnek eleget. Mi lesz velük a télen? (Fotó: Tésik Attila) A jászol helye Benéztünk az istállóból átalakított lakásba. A fehérre meszelt falon háziáldás, képeslapkivágások, minden tiszta. Akik itt élnek, erőnek erejével fönn akarják tartani a rendezettségnek, ha mást nem is lehet, a látszatát. Amennyiben kívülről nem lenne nyilvánvaló, hogy istállóba lépünk be, s belül nem látszana a jászol helye, a levegőben pedig minden meszelés és miegyebek ellenére nem érződne az állatok egykori otttartózkodásának a párája - akkor el sem hinnénk: istállóban vagyunk. Zsúfolt, piciny lakás, első pillanatra úgy néz ki a volt istálló. Ja, és benn hidegebb van, mint kinn. nem járultak hozzá a jelzálogjog bejegyzéséhez. A kérelem jogos, de... Jankovicsék esetét a lakásügyi szaktanácsadó testület is kivizsgálta, kérelmüket jogosnak találta, de az említett okok miatt, még méltányosságból sem tudta őket támogatásra javasolni. (Jankovics Sándornak korábban volt egy önkormányzati bérlakása, ezt 1984ben térítés ellenében, akkori családi helyzetéból következően, leadta, és a nem fogadta el az önkormányzat által - a szaktanácsadó testület és más, illetékes szervezetek javaslatára - fölajánlott Észak utcai, egyszobás, komfort nélküli bérlakást sem.) „Az önkormányzatnak pillanatnyilag nincs ingatlana, amelyet rendelkezésükre bocsáthatna, jövedelmi viszonyaik ismeretében", mondja Kókay István. Jankovics Sándorék azóta is folyamatosan kérelmekkel keresik föl a hivatalt, hol lakást, hol támogatást kérve, a támogatási eljárás mindig meg is indul, de sorozatosan megakad azon, hogy Jankovicsék nem tudják csatolni a szükséges iratokat. „Nincs reális esély arra nézvést, hogy ha kapnának is támogatást, akkor megoldják problémájukat", mondja Kókay István, az említetteket Jankovicsék segélycentrikus életfelfogásával és a férfi rossz egészségi állapotával indokolva. (Jankovics korábban súlyos motorbalesetet szenvedett, lába, teste összetört, tüdeje sem egészséges. Azóta élettársa gondozza, „ha ó nem lenne, már rég nem élnék", mondja Jankovics Sándor.) Kókay István hozzáteszi az eddigiekhez: a szociálislakás-helyzet javulhat, ha a város szociálislakás-pályázata kedvező elbírálásban részesül. A lakások, ha minden jól alakul, 2002 végére készülhetnek el. Ha kiveszik a platinát Jankovics Sándor éppen átvizesedett farost lemezeket próbált fűrészelni az udvaron, amikor beállítottunk hozzájuk. Egy szál tűzifa nem sok, annyi sem volt a háznál. „Tényleg megkapjuk az utalványt?", hitetlenkedett örömtől csillogó szemmel a pár, amikor megtudták tőlünk, tudomásunk szerint nemsokára postázzák nekik a tizenötezer forintos tüzelővásárlási támogatási határozatot. „Nagyon köszönjük a segítséget Kiss Andrásnének, az önkormányzatnak!", mondták. Ám a lakásügy... Ahhoz, hogy a hivatal segíthessen, túl kis jövedelmet tudnak fölmutatni Jankovicsék, kevés az önerő. „Mi itt a halálnak vagyunk kitéve", véli Jankovics Sándor, élettársa némán néz maga elé, a szobalevegőben látszik a lehelet.,.Nemsokára bevonulok a kórházba, kiveszik a lábamból a platinát. Mezőgazdasági kocsikovács és lópatkoló a szakmám, legalább harminc évig dolgoztam, kitanultam a körmözés-gyógykovácsságot is. Ha a lábam javul, meg a sérvem is rendbejön, meglássák, lesz nekünk pénzünk! Lesz itt önerő!" Még három mondat. 1. A hivatal mindent megtett, ami a hivataltól elvárható, ez biztos. 2. Ez a két ember Vásárhelyen nem biztos, hogy túléli a telet. 3. Tud-e valaki megoldást? Farkas Csaba Vári tus István-napok Kortárszenei kamarakoncert A harmincadik évfordulóját ünneplő Vántus István kortárszenei napok rendezvénysorozatának nyitókoncertjén egy kivétellel a kilenc éve elhunyt névadó komponista kortársai, a ma 60-70 éves zeneszerző-generáció képviseltette magát egyegy művel a nagyszámú és fogékony közönség előtt. Kocsár Miklós vonóstriójában (Szecsődi Ferenc, Behán Pál. Sin Katalin) az egymásba öltött variációk színes ötleteket vonultattak föl, bár talán kissé bőbeszédűen. Temesi Mária nagy érzelmi intenzitással énekelte Lendvav Kamilló Csoóri Sándor verseire komponált Két dalát. Dombiné Kemény Erzsébet zongorakíséretével. Szép pillanata a műnek a Virágvasárnap játékos „csacsiügetéses" közegében a Szent István-i magyarsággondolat áhítatos zenei szigete. Optimizmust sugall Hollós Máté a zongorára írott művével, A remény dalával. A felismerhetően Örömóda-szerű téma körül kanyargó kérdő motívumok zenei folyamatossága megragadó volt Kerek Ferenc értő előadásában. A Hárfás Kvintettet - a Szöllőssy-vonósnégyes és Natalia Gorbunova adta elő - néhány éve írta Szőnyi Erzsébet. A Kodály nyomdokain járó, táncritmikában is bővelkedő mű, csípett, pengetett, csúszó hangok sokaságát használja. Vántus István rézfúvós kvintettjét zengő harmóniák, gondosan megkomponált hanghatások, ritmikusság, máshol a lírai, szemlélődő hangvétel jellemzik. A darab Boros József. Pintér Attila (trombita), Kálmán János (kürt). Sasvári Csaba (harsona) és Nagy Zsolt (tuba) előadásában nagy sikert aratott. Végül a két legnagyszerűbb művet említem. Koncentrált, emelkedett zeneiséggel csendült fel Szervánszky Endre ihletett műve, a Három vallásos ének. Az ének (Avvakuvomits Györgyi) fuvola (Szabó Norbert) zongora (Huszár Lajos) hármasában a sajátos arculatú magánszólamok egymáshoz közelítése az áhítat, a közös hanggá olvadó imák érzetét sejttették. Az est fénypontja Sári /rizse/Jelenetek című kétfuvolás darabja volt. Sutyinszki Beáta és Bálint János szinte eggyé forrott artikulációval, még a hangszín hasonlóságát is magába foglaló, érzékeny egymásra figyeléssel muzsikáltak. Tudatos építkezés, lendület, érzelmesség és utalások játéka mind jelen vannak a műben. Igazi zenei élmény volt! Illés Mária Szegedi sikerek Békéscsabán Munkatársunktól Békéscsabán rendezték meg a hét végén az országos gyermek Ki mit tud? és gyermekművészeti fesztivál döntőjét. A versenyre 72 iskola 350 diákja nevezett. Szegedet a Talent Tehetségkutató Énekstúdió képviselte, melynek tanulói szép sikereket értek el. Szólóének kategóriában első lett Varga Julianna (Karolina általános iskola) és Ottlakán Barbara (Tömörkény gimnázium). Második lett Nyerges Ahel (Tömörkény gimnázium), a harmadik helyet pedig Polyákovics Georgina (Bálint Sándor Általános Iskola) szerezte meg. Duettben második helyet szerzett Varga Julianna és Nyerges Abel. A zsűritói kiemelt különdíjat kapott Hamza János (Zrínyi Miklós Általános Iskola). Drogos diákok és a nyomozók Munkatársunktól Még tartanak a meghallgatások annak a három szegedi diáknak az ügyében, akiket kábítószerrel való visszaéléssel gyanúsít a rendőrség. Mint megírtuk: október 12-én éjjel a fiatalkorú, a Déri Miksa szakközépiskola kollégiumában lakó Cs. D.-nél kábítószert találtak a vám- és pénzügyőrség munkatársai. A vámosok értesítették a rendőrséget, a nyomozók pedig házkutatást tartottak a kollégiumban, ahol két diák, Ó. N. és K. Gy. szekrényében is találtak drogot, összesen 44 csomag marihuánát. A diákok ellen fegyelmi eljárás indult az iskolában, de az még nem fejezódött be. Az Ungaria Zongoranégyes Szegeden A sorsközösség o művészet ereje Az Ungaria Zongoranégyes volt hétfőn vendége a közéleti kávéháznak. Az együttes tagjai nemlátó muzsikusok, akik tíz éve hódolnak a közös zenélésnek - Farkas Mátyás, Lakatos Tamás, Magyar Csaba és Németh Tamás közel száz alkalommal lépett fel az ország 28 városában, és az idén már Németországban is. Zenei alapképzésüket mindannyian a budapesti vakok iskolájában kapták, majd késóbb zongoraművészi diplomát szereztek. - Már annyira összeszoktunk, hogy egymás rezdüléseit is érezzük - fogalmaz az együttes művészeti vezetóje, Németh Tamás. A közelmúltban a Magyar Rádió készített felvételt az egyik nagysikerű koncertjükről. A kétszer négykezestjátszó csoport unikum jelenség a zenei világban, példa nélküli a vállalkozásuk. Missziónak tekintik a közös zenélést. Megfogalmazásuk szerint erkölcsi üzenettel bír, hogy nem adják meg magukat a sorsnak, a muzsikálás örömét szeretnék átadni mindenkinek. Koncertjeik rendre telt házasak, Szegeden sem volt ez másképp: zenekedvelók, vakok és egyszerű érdeklődők ültek be a közéleti kávéház különleges estjére. Repertoárjukon az igényes művészi zene mellett a könnyed hangvételű, népszerű darabok is megtalálhatók, Bach, Mozart, Brahms és Liszt mellett a mai kortárs zeneszerzők műveit is igyekeznek bemutatni, így Horváth Balázs és Székely Balázs egy-egy darabja is felcsendül a koncerteken, melyek műsora estéről estére változik. Kérdésre elmondják, hogy havonta egy-két alkalommal próbálnak a pesti vakok általános iskolájában, ami közel sem olyan egyszerű, hiszen Pest mellett Mosómagyaróváron és Szegeden élnek az együttes tagjai. - A kamarazenélés során, ha bármelyikünk hibát vét, a másik nagy lélekjelenléttel korrigálja azt, hogy a közönség mindebből semmit ne érzékeljen - meséli Németh Tamás. A művészetben és a magánéletben is sorsközösséget vállalnak egymással, barátok lettek az évek alatt, elmondják egymásnak a legapróbb problémáikat is. Erőt merítenek a muzsikából és a felbonthatatlan barátságukból. Tevékenységüket a budapesti vakok iskolájában működő „Szól a szív" Alapítvány támogatja. Legközelebb november 29-én, Kecskeméten hallhatja őket a nagyközönség. L. G. Az együttes tagjai Hálaadás napi jazzkoncert Munkatársunktól A hazai dzsesszéletben az utóbbi években közismertté vált Hot Jazz Band lép fel azon a hálaadás napi vacsorán, amelyet második alkalommal rendeznek meg november 22-én, csütörtökön este a szegedi Gödör étteremben. A hattagú budapesti zenekar autentikus korai muzsikát játszik, de az 1930as és 1940-es évek legnagyobb magyar slágereit felidéző előadásuk is lenyűgözte eddig e stílus kedvelóit. A Bényei Tamás vezette együttes több külföldi fesztiválon nyert trófeát, fellépett az Egyesült Államokban, és olyan pódiumtársakkal szerepelt együtt, mint Eddy Davis, Benkó Sándor és Joe Murányi. A szegediek a Dóm téri dixie-gálán találkozhattak a csapattal. A holnap este fél hétkor kezdődó, amerikai mintára szervezett Thanksgiving Day-t, vagyis hálaadás napi rendezvényt hagyományteremtő szándékkal indították az elmúlt évben. A családi jellegű, karácsonyhoz hasonlatos ünnepet az Egyesült Államokban először 1621-ben ülték meg a zarándokok. A minden év november negyedik csütörtökjére eső ünnepen hagyományosan pulykát tálalnak fel a családi asztalra. Nem lesz ez másként a szegedi hálaadás napi vacsorán sem.