Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-20 / 270. szám

4 AKTUÁLIS KEDD, 2001. NOVEMBER 20. Jövő nyárra készül el az új patológiai intézet Lerakták az alapkövet Újabb állomásához ér­kezett tegnap a Szegedi Tudományegyetem új pa­tológiai intézetének nyá­ron kezdődött felépítése. Az egészségügyi miniszter képviselője és az egye­tem vezetői letették a jö­vő nyárra elkészülő intéz­mény alapkövét. A kolozsvári egyetem Sze­gedre költözésekor, 1921 -ben a Tisza-parton emeltek épüle­teket az universitas számára, az anyagi források idő előtti ki­apadása miatt azonban a pato­lógiai, az anatómiai és az igaz­ságügyi orvostani intézeteket átmenetileg a Kossuth Lajos sugárúton álló népiskolában helyezték el. Az ideiglenes ál­lapot immár nyolcvan éve tart. hiszen a három intézet azóta is egy fedél alatt, ugyanabban az épületben működik. A szük­séghelyzet azonban jövő nyá­ron megszűnik, amikor a pa­tológiai intézet átköltözik a Tisza-parti klinikasor végére. Az új klinika mögötti üres telken - ahol korábban a má­sodik világháborúban lebom­bázott vasúti híd egyik pillére állt - többéves előkészület, tervezés után idén július 9-én hozzáfogtak az épület alapja­inak kiásásához. A 950 millió forintból megvalósuló építke­zés tegnap elérkezett ahhoz a pillanathoz, amikor Hoffman András, az egészségügyi mi­niszter politikai főtanácsadó­ja, Dohozy Attila, a Szegedi Tudományegyetem Orvos- és Gyógy sze részt udományi Centrumának elnöke és Lono­vics János, az általános orvos­tudományi kar dékánja közö­sen elhelyezték az intézet alap­kövét. S bár eredetileg 2002. március 11 -ét jelölték meg a beruházás befejezésének ha­táridejeként, lapunk informá­ciói szerint a munkálatok már Hoffman András miniszteri főtanácsadó (balról), valamint Dobozy Attila és Lonovics János orvosprofesszorok közösen rakták le az alapkövet. (Fotó: Schmidt Andrea) most érzékelhető csúszása mi­att csak jövő nyáron avatják fel az épületet. Mindenesetre Mi­kő Tivadar professzor, a pa­tológiai intézet igazgatója re­méli, hogy a következő tan­évet már az új helyen kezd­hetik el. A Magyar Államvasutak­tól vásárolt telken, az Egész­ségügyi Minisztérium költség­vetési támogatásából épülő új intézetről a professzor elmond­ta: a háromszintes, összesen 2400 négyzetméter hasznos alapterületű épületben kap he­lyet a járó betegeket kiszol­gáló citológiai ambulancia, az emlőszűrő állomás, az elektro­mikroszkópos, a kórszövetta­ni és a molekuláris patológiai laboratórium, a szövettani ok­tatóterem, a könyvtár, vala­mint több orvosi dolgozószo­ba. - A jelenlegi intézet és a klinikák közötti másfél kilo­méternyi távolság jelentősen megnehezítette az orvosok és patológusok mindennapi kap­csolatot igénylő.munkáját. Az új helyen már nem lesz gond a betegellátásban való folya­matos részvétel - tette hozzá Mikó Tivadar. A szakminiszter főtanács­adója azt hangsúlyozta lapunk­nak adott nyilatkozatában, hogy mára alapvetően meg­változott a kórbonctan szere­pe: a halál okának megállapí­tásánál lényegesen fontosabb feladata a betegségek időben történő felismerése és gyógyí­tása, illetve ezek megelőzése. - Ez amiatt vált fontossá, hogy az elmúlt százötven év alatt duplájára nőtt az ember átlag­életkora, s ezért számos szív­ás érrendszeri, valamint daga­natos betegség negyvenéves kor fölött jelentkezik, amikor az ember biológiailag már ke­véssé tud védekezni ellenük ­mondta Hoffman András. A tegnapi sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy jelenleg háromszáz patológus dolgo­zik az országban, s még leg­alább hat-hétszáz ilyen szak­emberre lenne szükség. A pa­tológia azonban nem tartozik a keresett orvosi szakmák kö­zé, tavaly például mindössze két végzett hallgató jelentke­zett erre a szakterületre. Ennek okát a hozzáértők az anyagi megbecsültség hiányán kívül abban látják, hogy sokan nem ismerik pontosan, milyen munkát végeznek a kórbonc­nokok. Hegedűs Szabolcs Nógrádi Zoltán elismerése Munkatársunktól Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György gazdasági miniszter a Széchenyi-terv 2001. évi programjának megva­lósítása érdekében végzett mun­kájáért kitüntette Nógrádi Zol­tánt. A mőrahalmi polgármester a Széchenyi-terv jövő évi pályá­zatainak meghirdetése alkalmá­ból összehívott találkozón mi­niszteri elismerő oklevelet és egy Széchenyi Istvánt ábrázoló műalkotást vehetett át. A 750. veseátültetés Donorhiány két hónapig Munkatársunktól A szegedi sebészeti klinika vesetranszplantációs osztályán a napokban végezték el a 750. veseátültetést. Egy 20 éves fia­talember kapott szombaton új vesét, amit egy Győrben elhunyt férfi testéből vettek ki. Ugyan­csak Győrben hunyt el az az ember, akinek veséjét vasárnap egy 37 éves karcagi nő kapta meg. A szegedi sebészeti klini­kán 1962-ben Németh András professzor végezte el az ország­ban az első veseátültetést, majd több éves megszakítás után 1979. október 29-én kezdték újra a veseátültető műtéteket. A szegedi transzplantációs osz­tály vezetője, Szenohradszkv Pál főorvos elmondta: szeptem­berben és októberben egyetlen veseátültetést sem tudtak vé­gezni, mert nem jelentettek do­nort a klinikának. A dél-ma­gyarországi régióban jelenleg 180-an várnak vesére, az orszá­gos várélistán 1085-en vannak. Leszavazták a szabolcsiak kezdeményezését A Magyar Orvos kérdez A Magyar Orvosi Kamara 64 fős képviselö-testü­lete tegnapi ülésén leszavazta a Szabolcs-Szatmár-Be­reg megyei orvosi kamara sztrájkkal kapcsolatos kezdeményezését - tudtuk meg tegnap Baradnay Gyula professzortál, a Csongrád megyei orvosi kama­ra elnökétől, a képviselő-testület tagjától. Országos sztrájktámoga­tottsági felmérést kezdemé­nyezett a Magyar Orvosi Ka­mara Szabolcs-Szatmár-Be­reg megyei szervezete. A me­gyei kamara arra kíváncsi, hogy a hazai orvostársadalom hajlandó-e a munkabeszünte­tésre annak érdekében, hogy kikényszerítsék az egészség­ügy anyagi helyzetének javí­tását. Mint ismeretes, a hazai egészségügyi intézmények nehéz pénzügyi helyzetben vannak, a kórházak többsége eladósodott, számláikat nem tudják kifizetni, az eszközök és az épületek rossz állapot­ban vannak, az intézmények anyag-, eszköz- és személy­zethiánnyal küszködnek, az egészségügyben dolgozók bé­re alacsony. Az esetleges sztrájk célja, hogy a kormány 2002-ben a költségvetési előirányzaton felül garantál­ja a 150 milliárd forintos több­letforrást az egészségügy szá­mára. A Magyar Orvosi Kamara tegnap megtartott képviselő­testületi ülésén a 64 képvi­selő leszavazta a Szabolcs megyeiek kezdeményezését, amiről sem a kamara elnöksé­ge, sem a képviselő-testület korábban nem tudott - mond­ta lapunk érdeklődésére Ba­radnay Gyula, a testület tag­ja, a Csongrád megyei orvo­si kamara elnöke. Az MOK képviselő-tes­tülete úgy határozott: a ka­mara lapjában, a Magyar Or­vos következő számában tesz közzé egy olyan kérdőívet, amelyben arról tudakozódik a 34 ezer hazai orvos körében, hogy milyen eszközhöz - de­monstráció, sztrájk - folya­modnának az egészségügy konszolidációjának érdeké­ben. K. K. Emlőrákszűrés a megyében Munkatársunktól Lapunk szombati számában megjelent, az emlőrákszűrésről szóló írásunk címében hiba volt. A hamarosan az egész ország­ban megkezdődő mellrákszűrő-program két Csongrád megyei központja a szegedi rendelőintézet (s nem a kórház, ahogyan az a címben szerepelt), és a szegedi orvoskar radiológiai kli­nikája. Utóbbi a makói, szentesi és hódmezővásárhelyi kórház­zal konzorciumot alkotva végzi majd a Csongrád megyében élő 45-65 év közötti nők emlővizsgálatát. A szegedi rendelőinté­zet Szeged, míg a radiológiai klinika a várost környező köz­ségek lakóinak szűrését végzi. Makó, Hódmezővásárhely, Szentes és vonzáskörzete 45-65 év közötti asszonyainak mell­vizsgálatára a makói, vásárhelyi, illetve szentesi kórház ille­tékes. A szűrések időpontjáról és helyéről minden érintett időben kap értesítést - közölte lapunkkal Kovács Ferenc, Csongrád megye tisztifőorvosának helyettese. HÍREK DEMOKRACIA, ÁL­LAM, JOG. A Magyar Szo­cialista Párt közjogi és joghar­monizációs szakmai anyagát mutatják be ma 15 órakor a Fő fasori Szegfű Klubban. A ren­dezvény vendége Vastagh Pál, az MSZP közjogi és joghar­monizációs kabinetjének ve­zetője lesz. VÁNTUS KORTÁRS ZENEI NAPOK. A Vántus István kortárs zenei napok ke­retében kórus- és szimfonikus zenekari hangversenyt tarta­nak ma, kedden este fél nyolc­kor a Szegedi Tudományegye­tem Konzervatóriumának hangversenytermében. Az es­ten közreműködik Cser Miklós vezényletével a Victoria Ka­marakórus, a Tömörkény Ist­ván Gimnázium leánykara, melyet Dohány Gabriella vezé­nyel, valamint a Vaszy Viktor Kórus és a Szegedi Szimfoni­kus Zenekar, Gyüdi Sándor ve­zényletével. SZEGED KÖRNYEZET­VÉDELMI GONDJAI. No vember 20-án, kedden, délután 5 órától környezetvédelmi es­tet rendeznek a szegedi Bartók Béla Művelődési Központ Zöld Klubjában. Molnár Gyula Sze­ged és környéke környezet- és természetvédelmi gondjairól beszél, Pasinszky József a vá­ros levegőjének tisztaságáról szóló elemzést ismerteti, Drop­pa György pedig A környezet­védelem és a „zöld ideológi­ák" az Európai Unió országai­ban címmel tart előadást. EGÉSZSÉGNAPOK PUSZTASZEREN. Egészség­napokat rendeznek szerdától szombatig Pusztaszeren. Szer­dán a tanácsadóban csontsűrű­ség-vizsgálatra, a művelődési házban pedig fényterápiára és reformkonyha-bemutatóra vár­ják az érdeklődőket. Csütörtö­kön véradást, természetgyógyá­szati rendelést, különféle masz­százsokat és tornát tartanak. Pénteken gyógynövény-ismer­tetőt, bőrgyógyászati vizsgála­tot tartanak, emellett szó lesz még az elsősegélynyújtásról, az egészséges kozmetikákról és a klimaxról is. Pénteken dél­után 2 órától pedig közös futást szerveznek, amelynek vendége Sipos István ultramaratonista. BESZÉLŐ HENDE CSA­BÁVAL A szegedi Sík Sán­dor Piarista Egyetemi Szak­kollégium (Lechner tér 24) tár­salgójában a Beszélő sorozat­ban november 21-én, szerdán 18 órától Hende Csabával,az Igazságügyminisztérium ál­lamtitkárával rendeznek be­szélgetést. A téma: a magyar jogrend az EU-csatlakozás tük­rében. Az előadás nyilvános, belépődíj nincs. HÍRŐS POLGÁR A KÁ­VÉHÁZBAN. A Hírős polgár sorozat következő vendége Jancsák Csaba. A Szegedi Tu­dományegyetem hallgatói ön­kormányzatának elnökévei Pető Bálint újságíró beszélgej november 20-án, kedden este 6 órától a Bécsi Kávéházban (Fekete sas utca). AZEGYHÁZRÓLA KÁ­VÉHÁZBAN. A Millenniu­mi Kávéház (Szeged, Dugo­nics tér 12.) mai, keddi vendé­ge Somfai Béla. A Szegedi Hittudományi Főiskola mo­rálteológusa két előadást is tart. Az egyik témája az en­ciklika, amely megosztotta az egyházat, a másik pedig a va­tikáni zsinat utáni erkölcsteo­lógia átalakulásáról szól. Az este 7 órakor kezdődő rendez­vényre a belépés díjtalan. DIÁKKÖRI KIÁLLÍTÁS Az SZTE Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolai Kar Rajz­művészettörténet Tanszékének napokban megnyílt művészeti diákköri kiállítását november 29-éig tekinthetik meg az ér­deklődők a Dél-magyarorszá­gi MÉH Rt. székházában (Bocskai u. 8.). A tárlaton töb­bek között a főiskolai hallgatók festményeit, grafikáit, fotóit és kisplasztikáit állították ki. Kamionok zavarják a lakók nyugalmát Háborognak a senki utcájában Neve sincs annak a kle­belsbergtelepi, MA V-tulaj­donban lévő szerviiútnak, amelyet eddig minden év tavaszán felújítottak. Az út „kikátyúzása" azonban az idén elmaradt. Az utat a lakók állítása szerint ka­mionok tették tönkre. -Tavaly, meg tavalyelőtt is itt rakták át az uszályokra Ma­gyarország szinte összes ga­bonáját. Most képzeljék el, öt percenként húztak el a kamio­nok. Irdatlan mennyiségű te­herautó haladt át naponta ­mesélte Békési István, az egyik lakó. - Öt éve költöztünk ide, eddig minden évben kifoltoz­ták az utat, ez azonban az idén elmaradt. A legnagyobb for­galom éjszaka zajlik, odafelé még lassan, de visszafelé, üre­sen már gyorsabban mennek azok a nagy járművek, kép­zeljék el, hogy dübörögnek... Ez az állandó zaj nagyon zavar minket. Mi megértjük, hogy szükség van erre a szervizútra, csak legalább tennék rendbe ­tette hozzá Békési. Egy fiatal hölgy Trabanttal próbált átjutni a tankcsapdák­nak is beillő kátyúkon, a sze­gedi Klebelsbergtelep (volt Hattyas) névtelen szervizút­ján. - Már nagyon unom azt, ami itt van, hetente kétszer já­rok erre, németórára jövök. Az autóm kereke már majd kiesik - fogalmazott indulatosan Kis Adrienn. A lány után egy idősebb asszony érkezett. Neki vala­mivel könnyebb volt a dolga, hiszen ő két keréken közleke­dett. - Alig bírom kerülgetni ezeket a kátyúkat. Elképesztő ez az utca, először hatalmas kamionokkal üdítőitalt szállí­tottak. majd egy vállalat épít­kezése miatt jártak nagy föld­gépek erre, most pedig a ki­kötőbe fuvaroznak - panaszko­dott Bényi Jenőné. - Körbe meg nem akarok menni, hi­szen én is itt lakom - tette hoz­zá az asszony. Az utca a MÁV Rt. tulajdo­na, a lakók úgy tudják, a vasút­nak nincs pénze az út felújítá­sára, az önkormányzat pedig nem tehet semmit, hiszen az utca nem a városé. A. T. J. A szervizutat senki sem akarja rendbe hozatni. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Oldalképek
Tartalom