Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-19 / 269. szám

HÉTFŐ, 2001. NOVEMBER 19. AKTUÁLIS 5 Felújítják az orgonát Lezártnak tekintik az ügyet Csak egy tánc volt? A tizenötödik század elején épült óföldeáki templom orgonájába újra hangokat lehelnek. (Fotó: Karnok Csaba) (Folytatás az 1. oldalról.) - A nemzetközi versenye­ken nagy nyomás nehezedik mindenkire, pattanásig fe­szülnek az idegek, ezért egy apróságból is könnyen vita kerekedhet - mondta a „me­gütött" lány, Novakov Beáta édesanyja. A németországi világbajnokságon a szegedi tánciskola felnőtt csoportja derekasan helyt állt: 35 or­szág több tucat csapata közül a 14. helyet szerezte meg. Ez azért is szép eredmény, mert Magyarországon csak pár éves múltra tekint vissza a hip-hop stílus. A szülők úgy vélik, hogy a tanárnő nem értékelte a lá­nyok sikerét, már a verseny helyszínén szidalmazta őket. -A lányaim - Edit és Melin­da - sírva hívtak külföldről, hogy nem bírják tovább a fo­lyamatos megaláztatást - vet­te át a szót Kovács Lászlóné. Ha nem 1500 kilométerre let­tek volna, isten bizony, értük mentem volna! Összeszokott, baráti tár­saság alakult a versenyzők csapatából. A lányok fölnéz­tek oktatójukra, szerettek az iskolába járni. Többségük érettségi előtt áll, inkább éj­szaka tanultak, csak hogy el­mehessenek a táncórákra, edzésekre. Az esseni vb volt az utol­só csepp a pohárban. A lá­nyok végigsírták az utat ha­Munkatársunktól Kerekasztal-beszélgetéssel kezdődik a Vántus István kor­társzenei napok négynapos ren­dezvénysorozata: ma 17 órától a Somogyi-könyvtárban három jeles zeneszerzővel, Lendvay Kamillával, Kocsár Miklóssal és Sári Józseffel találkozhat a közönség. 19.30-tól az SZTE Konzervatóriumának felújított nagytermében jubileumi ka­marahangversennyel folytató­dik a program. A koncerten Szenánszky-, Kocsár-, Hollós­, Lendvay-, Sári-, Szőnyi- és Vánlus-művek csendülnek fel többek között Huszár Lajos, Szecsődi Ferenc, Sin Katalin, Húszmillió forint indu­ló vagyonnal közalapít­ványt hozott létre a díj­hátralékosok támogatá­sára a szegedi önkor­mányzat és három, váro­si tulajdonú cég. Az ala­pítók a szociális bizton­ság erősítése mellett se­gítik azokat a díjhátralé­kosokat is, akik tetemes közüzemi tartozást hal­moztak fel. Ezzel a kila­koltatásokat szeretnék megelőzni. A Védőháló a díjhátralé­kosoknak elnevezésű közala­pítványt a napokban hozta létre az önkormányzat a Sze­gedi Ingatlankezelő és Va­gyongazdálkodó Rt.-vei, a Szetáv Vagyonkezelő Kft.­vel, valamint a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-vei közö­sen. Az alapítvány támogat­ja azokat a szociálisan rászo­rult és együttműködő hátra­lékosokat, akiknek lakásbér­leti-, víz- és csatornadíj-, il­letve melegvíz- vagy távhő­zafelé. Már a német város­ban többször kiabált a csa­pattal vezetője. Hol azt kifo­gásolta, hogy engedély nélkül pizzát rendeltek, máskor pe­dig a teljesítményükre pa­naszkodott. - Persze, hogy fáradtak és éhesek voltak a lányok, hi­szen ebédidőben próbáltak, a szállásuk pedig több mint negyven kilométerre volt a verseny helyszínétől - mond­ta Engi Vincéné, Barbara édesanyja. A csoport egyik tagja, Bea azt mesélte szü­leinek a telefonban, hogy már állva tud aludni, annyira ki­merült. Essenből hazafelé tartva, a buszon széttépte Kárpáti Bernadett a lányok oklevelét és a darabjait közéjük szórta azzal, hogy nem érdemlik meg. Szegeden a szülők vár­ták a gyerekeiket. Megdöb­bentek, mikor látták, hogy a lányok zokogva szálltak le. Meg akarták tudni, mi tör­tént, de a tanárnő autóba ült és elhajtott. A műit keddi megbeszélé­sen a lányok úgy döntöttek, hogy nem folytatják tovább a munkát Kárpáti Bernadettel és elhagyták a tánciskolát. - Sajnáljuk, hogy így lett vége, mivel mindkét félnek nagy veszteséget jelent az el­válás - tette hozzá Kovács Lászlóné. A. T. J.-K. T. Behán Pál, Temesi Mária, Ke­rek Ferenc. Bálint János és Su­tyinszky Beáta előadásában. Kedden 19.30-tól a konzerva­tórium nagytermében kórus­és szimfonikus zenekari hang­versenyre várják a kortárs mu­zsika kedvelőit. Fellép a Victo­ria Kamarakórus Cser Miklós, és a Tömörkény István Gimná­zium Leány kara Dohány Gab­riella vezényletével. Vántus István Fragmenta Bathoriana című művét pedig Busa Tamás operaénekes, a Vaszy Viktor Kórus és a Szegedi Szimfoni­kus Zenekar adja elő Gyüdi Sándor igazgató-karnagy diri­gálásával. díjtartozásuk van. Segítséget nyújt továbbá olyan csalá­doknak is, amelyek jelenleg nem kapnak szociális támo­gatást az önkormányzattól. Az alapítók szándékaik sze­rint szeretnék megelőzni azt, hogy az átmenetileg anyagi nehézségekkel küzdők nagy díjhátralékot halmozzanak fel, valamint azt, hogy a köz­üzemi tartozások miatt in­gatlanárverésre és kilakolta­tásra kerüljön sor. Mindemel­Ha a felújított hangszer alkalmas lesz rá, ezután minden évben rendeznek orgonahangversenyt az óföldeáki erődtemplom­ban, amelyet eddig hét­szer újítottak fel. A mű­emlék legutóbbi helyre­állítása a kilencvenes évek végére fejeződött be, s 1998-ra az épületet körülvevő erődöt is re­konstruálták. Óföldeák temploma vala­mikor a 15. század elején épült. Legalábbis erre utal az az 1429-ben kiadott bulla, lett az alapítvány szeretné kompenzálni az esetleges díj­emelés, a fűtési idény végi egyszeri elszámoló számla legsúlyosabb hátrányait is azoknál, akiknek problémát jelent annak kifizetése. Az önkormányzat és a vá-~ rosi cégek 5-5 millió forint­tal hívták életre az alapít­ványt, egyben kötelezettsé­get vállaltak arra, hogy az el­következő öt esztendőben minden év március 31-éig amelyben V. Márton pápa Ba­lázsfalvi Dénes papi fölszen­telését tanúsítja, másrészt be­iktatja őt a földeáki Szent Márton-templom javaiba. A falu legrégibb birtokosai úgy­nevezett királyi emberek vol­tak, zömmel egytelkes neme­sek. Az adóösszeíró még 1555-ben sem talált itt jobb­ágyportát. A templom először 1596­ban, a török-tatár csapatok pusztításakor szenvedett kárt. A 17. században betelepülő vásárhelyi és makói reformá­tusok - ez kitűnik Béres Má­ria régészeti ásatásainak ered­legalább ugyanennyi össze­get befizetnek a közalapít­ványnak. Az alapítvány ti­zenegytagú kuratóriumába Juhász Miklós és Tóth László önkormányzati kép­viselőt delegálta a város. A Védőháló nyitott, ahhoz bár­mely magán- vagy jogi sze­mély, illetve jogi személyi­séggel nem rendelkező tár­saság vagy szervezet csatla­kozhat. Az alapító okirat sze­rint a működési költségek fe­dezésére csak az alapítvány vagyonának 10 százaléka használható fel. Az is szere­pel a dokumentumban, hogy a közalapítvány vagyonának mindenkori 30 százalékát kockázati céltartalékolás cí­mén meg kell őrizni. E céltar­talékot csak olyan módon le­het befektetni, amely nem jár kockázattal. Egyébiránt a többi pénz - amelyet pályá­zat vagy kérelem útján oszt majd szét a kuratórium - kor­látozásmentesen felhasznál­ható. Sz. C. Sz. ményeiből - a kaputorony nyugati felét újjáépítették, és aláfalazták az erőd északnyu­gati szakaszát, a templomot azonban nem állították hely­re. Másodszor az 1686-ban, a Szeged vára alól visszavonu­ló török csapatok pusztítot­ták a falut. A templom 1596­tól 1720-ig régi romként sze­repelt az iratokban, a helyiek arra sem emlékeztek már, hogy az egykori, gótikus templom harangját is elásták a pusztítás idején. Bieliczky Sámuel plébános 1723-ban kezdett hozzá az egyházköz­ség újjászervezéséhez és a Zsombói népfőiskola Munkatársunktól Ezen a héten ismét kétszer találkoznak a zsombói Wesse­lényi Népfőiskola hallgatói. Ma, hétfőn este 6-kordr. Erdei Lász­ló a környezetszennyezés nö­vényekkel történő gyógyításá­ról beszél, pénteken este pedig ismét, Jcétpapos mise" lesz. Dr. Süveges Ildikó a cukorbaj látá­sunkra gyakorolt káros hatásá­ról, dr. Bodosi Mihály pedig a lágy agyhártya alatti vérzésekről beszél hallgatóinak. A magyarok egészségéről Munkatársunktól A magyar lakosság egészsé­gi állapotáról és az ebből adó­dó feladatokról rendeznek egy­napos tanácskozást november 20-án, kedden a Szegedi Aka­démiai Bizottság székházában. A délelőtt fél tízkor kezdődő előadások egyebek mellett a keringési, légző- és moz­gásszervi, valamint a dagana­tos betegségekről, a magyar la­kosság egészség-magatartásá­ról, a nemzeti népegészségügyi programról, illetve a dél-alföl­di régió témához kapcsolódó problémáiról lesz szól. templom helyreállításához. A harmadik átépítés az 1759-es hatalmas, ezúttal nem törté­nelmi, hanem jeges vihar után vált szükségessé: ekkor a templomtorony leomlott, az akkori orgona tönkrement, és a harang is összetört. A Návay család torony nélkül állította helyre az épületet. A negyedik fölújításra 1780-ban, az ötö­dikre 1830 és 1840 között ke­rült sor. A templom védő­szentje ekkor már Szent Lász­ló volt, a lovagkirály tisztele­tét a Návay család Nagyvá­radról hozta magával. Mi­után az 1845-ös árvíz elpusz­Fejenként bruttó 1-1,5 mil­lió forint jutalmat szavazott meg a szegedi képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén kilenc önkormányzati tulajdonú cég igazgatójának. A városi cégek vezetői az éves alapbérük 40 százalékát kapták meg így prémiu­melőlegként. A maradék 60 százalékot májusban kaphat­ják meg az igazgatók, válla­latuk pénzügyi mérlegének közgyűlési elfogadása után. Értesüléseink szerint a váro­si cégek igazgatói 200-300 ezer forint közötti összeget keresnek havonta. A zárt ajtók mögött megszületett döntés nyomán Petróczi Sándor, a Szegedi Mozgókép Kft., Hó­di Lajos, a Szegedi Temetke­zési Kft., Tóth István Tibor, a Szegedi Közlekedési Kft., Pusztai Lajos, a Szegedi Vá­sár- és Piacüzemeltető Kft., Lengyel József, a Fürdővizek Szeged Kft., Maróti Gábor, a Szegedi Informatikai Kft., tította a falut, lakói megegyez­tek a Návayakkal, és épülni kezdett az új falu, mely „át­vette" a Földeák nevet. A megrongálódott óföldeáki templomot Návay Károlyné kétszintes magtárrá alakíttat­ta át, tornyát lebontatta. A ha­todik felújítás Návay László nevéhez fűződik. O az orosz fogságból hazatérve, fogada­lomból építtette újjá 1924-re. Az új tornyot az északnyuga­ti sarkon emeltette. Azt, hogy hetedik felújí­tásra is szükség lesz, a het­venes években látták a szak­emberek. A gótikus falszövet és a boltozat kezdett szétnyíl­ni, és megrepedt a torony fa­la is. Az Országos Műemléki Felügyelőség a javítgatás he­lyett a teljes felújítás mellett döntött, a terveket Sipos György vezető tervező készí­tette el. Az orgonához nem nyúltak, a templom hosszán nem változtattak, ám egy 1753-as térkép ábrázolása nyomán az épület huszártor­nyot kapott, ami az erdélyi templomokra emlékeztet. Barlai József polgármester el szokta mondani, ha a sok tör­ténelmi vihart megért épü­letről beszél, hogy ez nem vé­letlenül alakult így. Amikor a tervek születtek, mindenki ar­ról beszélt Magyarországon, hogy a Romániából áttelepülő magyarok be fogják népesíte­ni az elöregedő apró falvakat, és lesz gazdája a megüresedett házaknak. Ez az elképzelés nem vált valóra, az 524 lakosú falu ettől függetlenül gyarapodik, és lakói büszkék a templo­mukra. Most már csak az or­gona felújítása van hátra. Ez a hangszer Barlai József tudo­mása szerint a tizennyolca­dik században készült, és hosszú ideje néma. Pedig lenne miről mesél­nie. B. A. Kerekes Péter, az IKV Rt., valamint Szabó Ferenc és Papp Zoltán, a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht., il­letve Papp Zoltán és Bíró Ró­bert, a Szetáv Vagyonkezelő Kft. igazgatója kapott prémi­umelőleget. Szabó, Papp és Bíró időarányosan részesült a jutalomból a környezetgaz­dálkodási kht.-nál és a Szetáv­nál történt júliusi vezetővál­tás miatt. Mezey Róbert jegyző lapunknak elmondta: a cégek üzleti tervének isme­retében az önkormányzat ha­tározza meg azokat a felada­tokat, amelyek teljesítéséért jutalmat oszt. Ugyanígy a képviselő-testület dönt arról, hogy elfogadja vagy sem a cégvezető beszámolóját. A prémium nem jár alanyi jo­gon. Korábban volt már arra példa, hogy valaki az éves alapbérének 100 százaléka helyett csak hatvanat kapott prémiumként. Sz. C. Sz. Engel Pálra emlékeznek Munkatársunktól A közelmúltban elhunyt ki­váló történészre, Engel Pálra emlékeznek ma, hétfőn este nyolckor a szegedi Móra Fe­renc Kollégiumban. Engel Pál a középkori Magyarország történetének jeles kutatója volt, aki gazdag tudományos munkásságával bizonyította, hogyan lehet élményszerűen, a széles publikum számára is élvezhetően középkori törté­nelmet írni. A történész alak­ját és életművét pályatársai, munkatársai idézik meg. A meghívott vendégek: Kristó Gyula akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem professzo­ra és Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézeté­nek kutatója. Komponisták a kerekasztalnál Huszonéves fiúk ácso­rognak a mozi bejárata előtt. Nagyokat rütyögnek, amikor mellettük lányok haladnak el, ők pedig egy­más között pontozzák a lá­tottakat. Zavar a képben: rosszul öltözött idős férfi lép hozzájuk. - Elnézést, de kínos pénzzavarom támadt - mo­Ötvenes tyogta az öregúr. - Ki tud­nának segíteni egy ötve­nessel? Nem mozira kell ­viccelődött. A srácok abbahagyják a vihorászást. Egymásra sandítanak, kotorászni kezdenek a zsebükben. Amelyiküknek kezébe akad egy fémpénz, odaadja az öregnek. Az elteszi, majd elcsoszog. - Megismertétek? - kér­di az egyik fiú. - A Molnár volt az. - Az inasiskolából? - Onnan. Jól lecsúszott. - Le... V. F. S. Osztottak, szoroztak Közalapítvány a díjhátralékosok támogatására Milliókkal a kilakoltatások ellen Fizetési gondok A szegedi önkormányzat idén már több mint II mil­lióforint eseti segélyt adott ötszáz családnak, hogy ren­dezze díjhátralékát. A 18-36 ezer forint közötti össze­gei közvetlenül a szolgáltató cégekhez utalta a hiva­tal. Szegeden közel ezer családnak jelent gondot a távhőszolgáltatás díjának kifizetése. A díjhátralékosok közül sokan az IKV-nak is tartoznak lakbérrel. Infor­mációink szerint az ingatlankezelő csak végszükség esetén indít eljárást a nem fizető bérlőkkel szem­ben. A családok kilakoltatása nem gyakori a város­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom