Délmagyarország, 2001. november (91. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-03 / 256. szám

SZOMBAT, 2001. NOVEMBER 3. AKTUALIS 5 Tombácz János fölfedezője Kovács Álmos emlékezete A Délmagyarország szerdai számának gyászjelentései közt olvasom, hogy 81 éves korában elhunyt Kovács Almos nyugalmazott tanár. Ennél ő többet érdemel. Ő volt a jeles tá­junkbéli mesemondónak, Tombácz János-­nak (1901 -1974) fölfedezője. A száz éve szü­letett zsombói mesefa a szeged-fölsőtanyai Őszeszéken látta meg a napvilágot, s bár szüleivel korán átköltözött más nyelvjárású, e-ző, dorozsmai földre, szegedi tájszólását, ö-zését töretlenül megőrizte. „Előadói bizton­ságával, stíluskészségével, megjelenítő ere­jével legjobb mesemondóink kőzé tartozik" -jellemzi tömören a Magyar néprajzi lexi­kon. Fiatal kora óta mesélt, a kutatást azon­ban csak 1961-ben fedezte föl. Ez azt jelentette, hogy Kovács Álmos, Bá­lint Sándornak tanítóképzőbeli tanítványa, hírt adott róla kedves tanárának, akiről tud­ta, hogy a szegedi nagytájnak itthon mellő­zött, ám európai hírű kutatója. Tombácz Já­nos meséi 1975-ben Bálint Sándor gyűjtésé­ben, Dömötör Ákos jegyzeteivel, az Akadé­miai Kiadó gondozásában, 710 lap terjede­lemben megjelentek; Tombácz János kevés­sel előbb hirtelen meghalt; meséinek annyi­ra várt megjelenését nem érhette meg. A kö­tet előszavában Bálint Sándor ezt írta: A Zsombó tanyaközségben élő Tombácz Já­nos nyomára tanítványom, Kovács Álmos ottani pedagógus vezetett. Családjával együtt mindenkor, mindenben elősegítette, meg­könnyítette a gyűjtés munkáját. Hálás bará­ti köszönet érte. Kovács Álmos a zsombói Wesselényi-iskola tanítója, tanára volt. A hetvenes évek elején Bálint Sándor és Kovács Álmos társaságában én is ott találkoztam el­őször és utoljára Tombácz Jánossal. Kovács Álmos ottani működéséről a környékbeliek nyilván más említésre érdemest is tudnak. Én még csak annyit, hogy 1982 óta Horváth Dezsőnek, a Délmagyarország Táncsics-dí­jas nyugalmazott főmunkatársának kezde­ményéből és máig szervezésében ott műkö­dik a megye leghíresebb és legeredménye­sebb népfőiskolája. Péter László Vizsgálat Hattyason Munkatársunktól Szegeden, Hattyastelepen, a Vaskapu utcai házfalrepe­dések miatt bejárást és hely­színi szemlét rendeltek el az illetékes hatóságok novem­ber 8-án, csütörtökön - tájé­koztatta lapunkat Papp Zol­tán, a városrész önkormány­zati képviselője. Mint azt már megírtuk: a Vaskapu utca la­kói közül többen attól tarta­nak, hogy rájuk dől a ház. Ezt a lakók azzal magyarázzák, hogy öt-tíz percenkét építési törmelékkel és földdel megra­kott tíztonnás teherautók ha­ladnak át az utcájukon, s va­lószínűleg a megnövekedett forgalom miatt repedtek meg a házak falai. Hattyason a Szegedi Környezetgazdálko­dási Kht. által üzemeltetett hulladékudvar mögött körül­belül száz méterrel magántu­lajdonban lévő törmeléklera­kó üzemel. Ide hordják a ra­kományukat a teherautók. A szakemberek a bejárás alkal­mával, a helyszínen kívánják egyértelműsíteni a jelzett és feltételezett károkozást, va­lamint a törmelékek tárolási helyén is szemlét tartanak majd. - Építési törmelék még magántulajdonban lévő telek­re sem hordható, sőt annak még a feltöltése is engedély­köteles - mondta Papp Zoltán képviselő, a Szegedi Környe­zetgazdálkodási Kht. ügyve­zető igazgatója. A polgármesteri hivatal ál­talános igazgatási irodája, mint építési és szabálysértési hatóság a bejárás előtt három nappal, november 5-ére, hét­főre idézte be a lerakó tulaj­donosát, Barna Istvánt. A szemetet hordó teherautók okozták a bajt? (Fotó: Miskolczi Róbert) Módosított trolijárat A Szegedi Közlekedési Tár­saság tájékoztatja utasait, hogy az 5-ös trolivonalon az alábbi módosításokat vezették be: szombaton a Gyermekkórház végállomásról 12.45-20.25-ig 10 percenként, 20.25-22.35­ig 15 percenként, vasárnap 4.40-6.25-ig 15 percenként, 6.25-20.25-ig 10 percenként, 20.25-22.35-ig pedig 15 per­cenként indulnak a járatok. Rovásírásról a kávéházban Munkatársunktól A Millenniumi Kávéház (Szeged, Dugonics tér 12.) mai, szombati vendége Fri­edlich Klára, valamint Sza­kács Gábor, a Magyar Ro­vók és Rovásírók Országos Szövetségének elnöke. A meghívottak Kárpát-meden­cei birtoklevelünk a rovásí­rás címmel tartanak zenés előadást. A délután 4 órakor kezdődő rendezvényre a bel­épés díjtalan. A kiszombori útépítésnél Az úthenger alá esett Munkatársunktól Súlyos balesetet szenve­dett a kiszombori elkerülő út építésén dolgozó munkások egyike pénteken kora délután. A szerencsétlenül járt 34 éves ásotthalmi férfi az egyik úthengert vezette. Amikor felhajtott vele az útpadkára, a nehéz jármű megbillent, felborult, a közeli árokba esett, mégpedig úgy, hogy a sofőr is alá szorult. A férfi egy lábtöréssel megúszta a balesetet, a makói kórházba szállították. A történtek miatt az érintett útszakasz egyik felét fél órára le kellett zárni a forgalom elől. A munka­biztonsági szakértő vélemé­nye szerint véletlen baleset történt. Megmérgezték a kutyákat A napokban ismeretlen tet­tesek megmérgezték a már­télyi Szántó Kovács János üt­eg több portáján a kutyákat, majd elkötötték az egyik udva­ron lévő garázsból a HOT-480 forgalmi rendszámú, vadonat­új, szürke Volkswagen Passat személygépkocsit. A tulajdo­nos kára hétmillió forint. A város életéről, működéséről kérdezik a szegedieket Közvélemény 72 válaszban Vajon hogyan látják a város dolgait? (Fotó: Miskolczi Róbert) Az önkormányzat megbízásából készit átfogó „élet­minőség-auditot" Szegeden a Magyar Gallup Inté­zet. A közvéleménykutató-cég 1999 tavaszán már elvégzett egy hasonló vizsgálatot a városban. A jelen­legi felmérés 72 kérdést tartalmazó kérdőív alapján készül ei, és 2 ezer 400 személyt kérdeznek meg. A kérdezőbiztosok a városvezetők, a közbiztonság, és a gazdasági helyzet lakossági megítélésére is kíván­csiak. A Galluppal egyidőben a Szegedi Tudomány­egyetem Szociológiai Tanszéke is közvéleménykuta­tást végez, amely ugyancsak a korábban, általuk el­végzett kutatás kontrollja lehet. Két héttel ezelőtt kezdtek munkához a kérdezőbiztosok Szegeden, és körülbelül még egy hétig tart a „terepmunka" a városban. Ezt követően még az idei esztendőben összesí­tik a Magyar Gallup Intézet jelenleg Szegeden folyó köz­vélemény-kutatásának adata­it, amelyek összevethetőek lesznek az 1999 tavaszán el­végzett hasonló felmérés ered­ményeivel - nyilatkozta a Dél­magyarországnak Fischer György kutatásvezető. A Gallup az önkormányzat megbízásából vizsgálódik. A mostani felmérés egy úgyne­vezett „életminőség-audit", hasonló az 1999-es vizsgálat­hoz, ám sokkal részletesebb, átfogóbb annál. A Gallup a megbízás alapján úgy állítot­ta össze a 72 kérdésből álló kérdőívet, hogy azzal mérhes­se a városvezetők ismertségét, elismertségét, az általuk vég­zett munka megítélését. Kí­váncsiak arra is, hogy a vá­roslakók újraválasztanák-e a jelenlegi polgármestert, me­lyik pártra szavaznának, elége­dettek-e a város gazdasági helyzetével, a közbiztonság­gal, a környezet állapotával. De azt is szondázzák, vajon melyik a szegediek kedvenc vendéglátóhelye. A 2001 -es felmérésből ki­derülhet, hogyan változott a szegediekben a saját városuk­ról kialakult kép - indokolta Lengyel Györgyi, a polgármes­teri hivatal kancelláriavezető­je, hogy miért tartották szük­ségesnek a közvélemény-kuta­tás megrendelését. A két és fél évvel ezelőtti vizsgálatból kiderült, a Sze­geden élők nem túlságosan kedvezően ítélik meg városu­kat. Erre bizonyság, hogy az 1999-ben elvégzett vizsgálat­ból kiderült: a szegediek 27 százaléka gondolt már arra, hogy jobb lenne más város­ban élni. Ez például a sopro­ni polgárok esetében mind­össze 8 százalék. A megkérdezett szegediek 92 százaléka ugyan elégedett volt a helyi kereskedelmi lehe­tőségekkel, ám a munkalehe­tőségekről már csak 21 szá­zalékuk vélekedett pozitívan. A szegediek 26 százaléka tartotta jónak az önkormány­zat munkáját, a városvezetés Kaposváron tapasztalható 62 százalékos támogatottságával szemben Míg Szegeden a megkér­dezettek 19 százaléka vélte úgy 1999-ben, hogy a város­ban „jól mennek" a dolgok, a kaposvári válaszadók 62 szá­zaléka gondolta azt: minden rendben van. A szegedi polgárok mind­össze 32 százaléka szerint szolgálták a város fejlődését a helyi adók. A Kaposváron élők 72 százaléka gondolta ugya­nezt saját városában. A korábbi vizsgálat tanú­sága szerint a szegediek legin­kább a bűnözés magas aránya, és a közbiztonság állapota mi­att aggódtak, legkevésbé pedig a magas közüzemi díjak ag­gasztották őket. Két és fél éve a szegediek 38 százaléka jónak, és 18 szá­zaléka rossznak tartotta, hogy Szalay Istvánt Bartha László váltotta a polgármesteri szék­ben. Ugyanakkor a város leg­ismertebb polgára Gregor Jó­zsef volt, akit a megkérdezet­tek közül 88-an, az akkor fél éve hivatalában levő polgár­mestert 21-en említették. A város vezetése szerint a korábbi felmérés óta eltelt idő­szakban szinte biztos, hogy a polgárok kedvezőbben látják és ítélik meg a város fejlődé­sét, a közbiztonságot, a veze­tés munkáját, mint akkor. K. B. Szegedé az ország harmadik, a vidék legjobb cukrásza Virágra száló siker A szegedi Virág cukrászda főcukrász-helyettese harmadik helyezést ért el az országos gasztronómiai versenyen. Házi Renátát csak a Gundel és a Zser­bó mesterei előzték meg, s mi­vel mind a kettő fővárosi, így azt is elmondhatjuk, hogy Szege­dé a vidék legjobb cukrásza. A siófoki országos minősítő versenyen, amelyet az Orszá­gos Gasztronómiai Szövetség rendezett, nemzetközi zsűri bí­rálta el a munkákat. Renáta a cukrászművészeti kategóriában indult, ami azt jelenti, hogy al­kotásainak nemcsak szépnek, hanem ízletesnek is kellett len­niük. (Van ugyanis olyan kate­gória is, ahol az íz nem számít, csak a megjelenés. - A szerk.) A szegedi cukrász karácsonyi dísztállal, négyféle tányéros sü­teménnyel és édes teasütemé­nyes tállal nevezett a versenyre. Renáta három hétig készítette az ízes pályamunkáit, amelyek közül a legnagyobb munka két­ségtelenül az a stilizált kará­A Virág főcukrásza és főcukrászhelyettese: Adriszál Balázs és Házi Renáta. (Fotó: Gyenes Kálmán) csonyfa volt, amely az ünnepi tál közepén állt. A 22 éves hölgy mindössze hat éve dolgozik a cukrászszak­mában, és ez volt élete első je­lentősebb versenye. Persze ­mint mondta - volt honnan megtanulnia a szakmát, hiszen jelenlegi munkahelye, a Virág cukrászda előtt is neves helye­ken dolgozott. T. K. Deszk-Szőreg verseny Nyerő kerekezők Munkatársunktól A közelmúltban rendezték meg a hagyományos számító Deszk-Szőreg kerékpárver­senyt. A vándorserlegért több korcsoportban folyt a küzde­lem és alábbi eredmények szü­lettek. Óvodásoknál első lett a deszki Vecsernyés János és a szőregi Almássy Judit. Az is­kolásoknál: 1. és 2. osztályo­sok között első Ördögh Dá­niel és Anna Szőregről, 3-4. osztályosoknál első Mityók Gergő (Szőreg) és Papp Lei­la (Deszk), 5-6. osztályosok­nál első Molnár Attila (Deszk) és Ugray Nikolett (Szőreg), valamint 7-8. osztályosoknál első Darázs Roland (Szőreg) és Szabó Kitti (Deszk). A felnőtteknél a képzeletbe­li dobogó legfelső fokára áll­hatott a deszki Juhász Gábor és a szőregi Biknicz Ivett. A legidősebbek is nyeregbe szálltak, a nyugdíjasoknál el­ső lett Dékány Gáspár és So­mogyi Lászlóné, mindketten deszkiek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom